Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-08 / 57. szám
Ifit március 8. Szerda 5. oldal Kisegítő Iskola K iskunha lason Elgondolkoztató levelet kaptunk Kiskunhalasról. Pedagógus szerzője az ottani „Kisegítő Iskola” munkájáról, gondjairól számol be. Négy éve működik ez az intézmény, ahol a gyengébb szellemi képességű, beteg idegzetű gyerekeket tanítják, sok törődéssel, szeretettel. A város vállalta az oktatás többletköltségeit, de még mindig akadályok nehezítik a hatékony pedagógiai törekvések kibontakozását A legnagyobb baj: nincs az iskolának önálló otthona. Az alsóvárosi iskolában kaptak helyet azokban a termekben. amelyekben nincs délutáni tanítás. (Ismert, hogy a délutáni oktatás értéke kisebb a délelőttinél.) Éppen ezeknek a gyerekeknek lenne nagy szükségük a legkedvezőbb körülményekre. Különben sem egészséges az általános iskolának és ennek az oktatási Intézménynek azonos épületben való fenntartása, mert az egymásra hatás a tanulók között — ebben a korban — csak rosszat szül. (Például a csúfolódás érzékenyen érinti azokat a gyerekeket. akiknek kevesebb jut az élet derűs pillanataiból.) A Kisegítő Iskola igazgatója tudja, hogy a városi tanácstól most nem várhatnak segítséget; egyéb gondok lekötik a meglevő energiát. A rendelkezésre álló pénznek is helye van már. „De a társadalom annyi szép bizonyítékát adta a lehetetlennek látszó feladatok teljesítésének — írja az intézet igazgatója —, hogy mégis reménykednek. A kiskunhalasi Kisegítő Iskolát nem lehetne ilyen öszszefogással „kiemelni” a kátyúból és önálló épületbe való költöztetéssel kedvezőbb körülményeket teremteni a helyi üzemek leendő segédmunkásainak és a nevelőtestületnek?” Mi szívesen helyet adtunk a fenti soroknak, mivel hallottunk az ottani pedagógusok áldozatos munkájáról. Február végén — például — jelmezes farsangi műsort szerveztek a I -nikok közreműködésével. I Hetekig készülődtek rá és a tanárok igazán nem „nézték”, mikor telik le a hivatalos munkaidő. Csoda, hogy jól sikerült? H. N. Mezőgazdasági könyvespolc Az állattenyésztés-politika alapjai Mi is az az állatenyész- tés-politika, amiről olyan sok szó esik mostanában, a húsprogram meghirdetésének korszakában? Olyan tudomány, amelynek célja, minél kevesebb ráfordítással, minél jobb és minél több termék előállítása, célszerű felhasználása. Tehát az a tevékenység, amely az államvezetés és az állattartók érdekeinek összehangolásával az állatgazdálkodás befolyásolásával foglalkozik. Erre napjainkban nagy szükség van, hiszen a mezőgazdaság legfontosabb érdeke, hogy minél többet és minél olcsóbban termeljen, hogy megoldja a húskérdést, jövedelmezővé tegye az állattartást. Gaál László ezekre a fontos kérdésekre ad kimerítő választ könyvében. 14. A Yellowknife-ban tartott vizsgálat során a kanadai rendőrség megtudta, hogy 1954. június 18-án Gregson 50 kilogramm ólomrudat vásárolt a helybeli Negus bányától. Ráakadtak továbbá egy csónakra, amelyet Gregson több alkalommal használt. A csónak fenekén egy darab vásznat találtak ugyanabból az anyagból, amelybe a Gregson által vásárolt ólomrudakat csomagolták. Tehát egy csónak, egy darab vászon és annak a férfinak a személyleírása, aki súlyos bőröndökkel megrakodva szállt fel az autóbuszra a repülőtér közelében. Túl kevés ahhoz, hogy Gregsont a kanadai rendőrség saját eszközeivel felkutassa. így aztán minden ismertetőjelét, tehát ujjlenyomatait is, elküldték Párizsba, az Interpolhoz. Ennek ellenére már-már úgy tűnt, az ügy örökre kiderítetlen marad, amikor három évvel később, szinte ugyanazon a napon, a Yellowknife-i rendőrök levelet kaptak sidneyi kollegáiktól. A távoli Ausztráliából érkezett levél értesíti Yellowknife rendőrségét, hogy a „Cornwall” hajón elfogták Gregsont, aki Colin Dempsey álnév alatt potyautasként tartózkodott a fedélzeten. 1957. júniusában Gregson Montrealba érkezett, ahol két és fél évi börtönre ítélték, miután három évig élvezte a szabadságot és a lopott pénzt... Személyleírását azonban mindez idő alatt a világ csaknem valamennyi rendőrsége ott őrizte a körözött bűnözők ügycsomójában. Igaz, a véletlen is hozzájárult ahhoz, hogy Gregson — akit egy más bűncselekményért vettek őrizetbe — felismerték és kiadták. A repülőgép kínálta lehetőségek fokozzák a gonosztevők falánkságát. Gregsonnak a körülmények kedveztek bűntette végrehajtásában. Amikor ellenben arról a bandáról van szó, amelynek sikerült minden tagja számára jegyet szereznie, egy nagy mennyisé; A Szolnoki Szigligeti Színház vendég játéka Kecskeméten Maya Fényes Szabolcs operettje Kettős premiernek örülhetett pénteken este a kecskeméti színház közönsége. Egyrészt, hosszú szünet után ismét „bemutatták” Kecskeméten Fényes Szabolcs jó muzsikájú, fordulatos operettjét, a Mayát. De premierjét tartotta egy nem most született, de tartalma miatt újnak mondható kezdeményezés: a színházak közötti műsorcsere. Valamikor divatban volt az ilyesmi, sőt az államosítás után a kecskeméti együttest igen szoros szálak fűzték Szolnokhoz. Nos, mindkét „premier” sikert hozott. Ismét meghódította a közönséget a Maya szép, ízléses, inven- ciózus dallamaival és — hála a szolnoki színháznak — Fényes Szabolcsnak ez a bemutatkozása szinte az egész életműre is kitekintést adott, hiszen helyet kapott az ízléses revüjele- netek között az Ida regénye valamikori nagy slágere és a modern tv-film néhány éves friss, szellemes melódiája. A két dátum között jó fél évszázad telt el és ez ismét eszünkbe juttatja, érdemes volna tovább kutatni: a Fényes Szabolcs- operettek között, hátha találnánk felújításra alkalmasat. Hiszen — valljuk be őszintén — ez a fajta operettstílus, amelyet Ábrahám Pál művészete honosított meg annak idején Európa-szerte, és amelyet sok tehetséges kortársával együtt Fényes Szabolcs zeneszerzői munkássága viráA szereplók egy csoportja (Lcncz György, Csomós Mari, Baranyai Ibolya és ifjú Üjlaky László). gű aranyrudat szállító repülőgépre, nos, akkor már számos kényelmetlen kérdés merült fel. Az eset Burmában történt, s ahhoz a bűncselekmény-kategóriához tartozik, amelyet az olvasó jól ismer az újságok „In- nen-onnan rovatából. A gonosztevők adott pillanatban revolvert rántanak és kényszerítik a pilótákat, hogy az általuk kívánt irányba vezessék a gépet. Az említett esetben a gép homokos tengerparton landolt, ahol tehergépkocsi várakozott Leszállás után a banditák átrakták az aranyat a gépkocsiba, s aztán el- szeleltek, ámde előbb használhatatlanná tették a repülőgép rádiókészülékeit. A világ rendőrségei teljesen tisztában vannak a levegőben operáló bűnözők erejével éppúgy, mint azzal, hogy az ilyen bűncselekmények ellen nehéz felvenni a harcot a klasszikus hagyományos fegyverekkel. Az USA-ban több állam rendőrsége már együttesen veti be a bűnözők üldözésére az erős gépkocsikon utazó rendőrkülönítményeket, a repülőgépeket és he- likopterflottilát. A mexikói rendőrség katonai repülőgép segítségét igényelte az ártalmatlan növény- kultúrákkal álcázott titkos mákültetvények felkutatásában. Az ily módon felfedezett ültetvényeket azután ugyancsak repülőgépekről petróleummal permetezték és felgyújtották. A libériái rendőrség értesítette az Interpolt, hogy az ország különböző vidékein olyan repülőgépek szállnak le, amelyeknek hová- tartozását nem lehet megállapítani. Ezek az ismeretlen gépek az előre megjelölt helyekről elszállítják a cinkosok által elrejtett gyémántokat. hamisítványok és hamisítók Ha ezek történetét szándékoznánk elmesélni, a koronás pénzhamisítókkal kellene kezdenünk. Azokkal a császárokkal és királyokkal, akik csaknem teljesen értéktelen fémből verették a pénzt, s kötelezték a népet, hogy elfogadja, mint tette például VIII. Henrik, a híres angol király, aki ezüsttel befuttatott réz shillingeket hozott forgalomba. Erre azonban itt nincs mód. Ugorjunk át tehát a XVIII. századon is, amelynek vége felé — 1790—1796 között — Anglia nagy mennyiségű francia frankot gyártott, hogy aláássa a francia forradalom vívmányait, s térjünk át közvetlenül a bankjegyek korszakára. 1865-öt irt a naptár, amikor Hugh McCulloch, az amerikai kincstár államtitkára, megalakította a Secret Service-t, az első szövetségi rendőrhivatalt. Az 1861—1865-ös amerikai polgárháború kezdetén megállapították, hogy az Egyesült Államokban forgalomban levő pénz egyharmada hamis. Abban az időben több bank foglalkozott pénzkibocsátással, s a bankjegyek nyomására sokféle módszert alkalmaztak. letett, amelyben nemcsak egy-két jó teljesítményt érzékelhettünk, hanem az volt az érzésünk, hogy mindenki egyformán értékes munkával járult hozzá a sikerhez. Valljuk be azonban, hogy a darab első felvonásában ezt a koncepciót nem tudta megvalósítani a rendező. A szöveg itt egyébként is eléggé humortalan. Emellett ezt a rossz szöveget a színészek maguk is teljes átéléssel próbálták drámává hitelesíteni, tehát lényegében idegen elemet akartak belecsempészni a műfajba. Inkább P. Howardtól kellett volna tanácsot kérni, aki légiós ügyekben mindig tévedhetetlen biztonsággal megtalálta a humornak azt a fajtáját, ami rokonságban lehet egy épkézláb operett hangvételével. A második felvonásban azonban helyreállt a teljes egyensúly, jól formált, technikailag is kitűnően kivitelezett revü jeleneteket kapott a közönség (koreográfus: Somoss Zsuzsa!) és egymás után csendültek fel a jobbnál-jobb Fényes Sza- bolcs-dallamok. Külön kiemelnénk a kerek kis kabarétréfának beillő jelenetet a másnapos, fejfájástól gyötört rendőrfelügyelő és Charlie között. Sikerült Rudi és Barbara ének- és tánckettőse, mértéktartóan ízléses eszközökkel Jette rokonszenvessé a Kecskeméten jól ismert Mucsi Sándor Bambó magán jelenetét Mint ahogy Csomós Mari és Lencz György is kitett magáért. A címszerepben Bókay Mária kulturált énekével, s kifejező játékával aratott sikert. Ebben a nem szabványos felépítésű primadonnaszerepben alkalma volt tánckészségét és egészséges humorérzékét is megmutatni. Huszár László Charlie-alakítása szerény eszközökkel illeszkedett be az együttesbe, a valamikori nagy slágerek tolmácsolása közben pedig jó énekespartnere volt Bókay Máriának. Ifjú Ujlaky László, Rudi alakítója került minden rikítóbb effektust, olcsó bohóckodást, amire pedig ebüen a szerepben bőven kínálkozott volna alkalom. Az előadás egyik kellemes meglepetése Baranyai Ibolya temperamentumos, szép játéka. Csomós Mari alakításában érződött a premiérélfögódottság. Lencz György mosolygós, mulatságos Dixit vitt a színpadra és külön is meg kell említeni az epizodis- ták közül Czibulás Péter nevét, aki igazi kabinet- alakítást nyújtott a rendőrtiszt szerepében. Székely László díszletei jó variálási lehetőséget rejtettek magukban, Gombár Judit jelmezei közül különösen a női szereplők és a tánckar ruhatervei tetszettek. Csáky Lajos (Folytatása következik) Maya és Charlie (Bókái Mária és Huszár László). goztatott ki, zenei stílusban hozzáférhetőbb a mai ember számára, mint a bécsi operett másodvirágzásának nem egy terméke. A Szolnoki Szigligeti Színház együttese őszinte sikert aratott Kecskeméten. A közönség örült a tehetséges, jó kedélyű és kiegyensúlyozott játékkészséggel rendelkező színészeknek, a jól összeszokott tánckarnak és a Nádor László vezetésével megszólaló zenekarnak. Különösen a második és a harmadik felvonásban mutatott játék ragadta magával a közönséget Itt jó leckét adott a vendégtársulat, milyen az ideális kollektív játék. Az ilyen fajta játékstílusba nem illik bele a szólózás, az egyénieskedés, a „sajátjelenetek” önző túljátszása, mindenki tudatosan alkalmazkodott a Bor József rendező által körvonalazott stílushoz tempóhoz, s így aztán olyan produkció szü
