Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-08 / 57. szám
8. of dal HU március 8, szerda Rendet a táblák körül A forgalomirányító jelzőtáblák — ezt nemcsak a gépkocsivezetők, de a laikusok is tudják — azt a célt szolgálják, hogy irányítsák a forgalmat, különböző szabályokat írjanak elő a járművezetők számára. Nos, a megyeszékhelyen meglehetősen nagy káosz uralkodik a táblák elhelyezését és formáját illetően. Elöljáróban szeretnénk megjegyezni, hogy a jelzéseket a rendőrség szakértőinek hozzájárulásával lehet csak elhelyezni, ott, ahol ezekre szükség van. Ezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, mert Kecskeméten nem minden esetben kérik ki — jogellenesen — a rendőrség véleményét, s szabálytalan táblákat helyeznek el, arról nem is beszélve, hogy bizonyos utcákban olyan forgalomszabályozást hajtanak végre, amely nemcsak szabálytalan, de egyszerűen lehetetlen. Soroljunk fel ezzel kapcsolatban néhány példát: a Kecskeméti Városi Tanács illetékes osztálya egyirá- nyúsítást rendelt el a Bika és a Kerekes utcában. A kihelyezett „Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblák alatt alkalmazott kiegészítő táblák mérete és színe — fekete alapon fehér nyíl, ilyen nincs a KRESZ-ben — nem felel meg a szabványnak. A Bika utcában emellett a „Behajtani tilos!", a Kerekes utcában pedig az „Egyirányú utca!” jelzőtábla hiányzik. Az ilyen módon kialakított forgalmi rend teljesen érthetetlen. HasonU módon „Megállni tilos!” jelzőtáblákat helyeztek el e Széchenyi téren, mindké irányban. Erre nincs forgalombiztonsági szempontból szükség, s ehhez a rendőrhatóság sem járult hozzá. védett útvonalon is kinn maradt az „Állj, elsőbbségadás kötelező!”, illetve az „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla. Nem csoda, hogy a járművezetők nem tudják hogyan kell közlekedni. Végezetül egy rendkívül veszélyes kereszteződésre hívnánk fel a figyelmet. A Vak Bottyán utca és a Bem utca kereszteződésében hónapokkal ezelőtt valamilyen okból kidöntöt- ték az „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblát. A Vak Bottyán utcáról kijövő gépjárműnek — miután nincs jelzés — az aluljáró felől érkező járművekkel szem- ( ben, a jobbkéz-szabály értelmében elsőbbsége van. Ebből még nem történt súlyos, vagy halálos szerencsétlenség, de ennek veszélye állandóan ott lebeg az ominózus kereszteződés fölött... Helyesnek tartanánk, ha a városi tanács illetékes osztálya ne csak tanácskérés céljából fordulna a rendőrhatóság szakembereihez, hanem a szabályok szerinti táblák elhelyezésekor is jóváhagyást kérne. Ezt kívánja a város forgalmi rendje, a közúton közlekedők testi épségének megóvása. G. G. Százhúsz új horgász A napokban tartotta tisztújító közgyűlését a kecskeméti Hírős Sporthorgász Egyesület. Elnökké Balogh Istvánt, helyettesévé Végvári Leventét, titkárrá pedig Bartos Gyulát választották. Elhatározták, hogy az egyesület tőserdei telkére kész faházakat vásárolnak, s gondoskodnak arról, hogy elegendő alkatrészt árusítsanak a horgászfelszerelésekhez. Még ebben a hónapban százhúsz új tag felvételét is tervezik. Jelentkezni minden hétfőn 5—7 óra között, a bíróság portáján lehet UHH-rádló a MÁV szó gálafában Az URH-rádiózás bevonult a korszerűsödő vasúthálózat életébe is. Rádiókapcsolat van már a fővárost körülvevő — úgynevezett körvasút — összes állomásaival, valamint Budapest—Hatvan—Miskolc— Nyíregyháza pályaudvaraival, illetve a nyílt pályán haladó mozdonyokkal. Az URH-rádiózás könnyiti és gyorsítja a munkát. Ezért az idén kiépítik az URH- láncot Budapest—Szob, Budapest—Cegléd—Debrecen —Nyíregyháza—Záhony vonalon is. Kénünkön: a kör- vasúti menetirányító munka közben. Folytatjuk tovább: a Zöldfa utca és a Bajcsy- Zsilinszky út kereszteződésében a járási rendőrkapitánysággal egyetértésben módosították az áthaladási elsőbbségre vonatkozó jelzőtáblákat. A kivitelezés azonban olyan helyzetet teremtett, hogy a táblával Orvossal gyermekélelmezési konyhákban Két gyermekélelmezési konyhát keresetünk fel az elmúlt napokban dr. Horá- nyi Elemérrel, Kecskemét város tanácsa egészségügyi osztályának közegészség- ! ügyi felügyelőjével. { Milyen körülmények között készül gyermekeink ebédje, uzsonnája, milyen szempontokat vesznek fi- ' gyelembe az étlapok készítésénél, okoz-e gondot az étel szállítása —, ezekre a kérdésekre kerestünk választ • A Katona József utcában régi épületből alakították át tíz évvel ezelőtt az Iskolák Központi Konyháját, hogy ezer gyermek részére készítsenek gépek és gőzüstök segítségével ebédet és uzsonnát. Tizenkilencen dolgoznak itt, és jelenleg naponta 1400—1440 ebédet 'őznek, öt iskola és négy óvoda részére. A tájékozódást Mazolai József né főszakácsnő ka- 'auzolásával a zöldség-elő- ■'észítőben kezdjük. A he- ’ viségben átlósan kihúzott köteleken fehér köpenyek -záradnak, zúg a koptatógép: gulyásleveshez tisztítják a zöldséget. Az itteni munkafolyamatokat azért 'ell a szokottnál több haj- ’.ongással végezni, mert a száradó köpenyek alatt bujkálva dolgoznak. (Szükségük van mindennap a frissen mosott fehér kö- oenyre... Egy centrifuga megoldaná ezt a gondot, mert ..vasaló alá” szárítaná a védőruhát.) Árak és ebédek A következő helyiség a húselőkészítő. Itt már a másnapi ebédhez szükséges húst szeletelik, darabolják. A főzőkonyhában nagy zúgás fogad: működik a gőzelszívó. Amikor — hogy szót értsünk — kikapcsolják a gépet, nem látunk semmit... A leves már elkészült, a dióskalácsot most szeletelik, fél 11-kor teher- taxira kerül az első csoportnak készített étel. Mazolainétól megtudjuk, hogy egy iskolás gyermek ebédjét-uzsonnáját 7,10 forintból, egy pedagógus ebédjét 5.80 forintból, egy óvodás részére készült ebédet 4,50 forintból „hoznak ki”. Aki csupán egy-két ember élelméről gondoskodik, tudja, hogy ezek az összegek rendkívül alacsonyak, ember legyen a talpán, aki ennyi pénzből ízletes változatos, fehérje- és vitamindús ebédeket, uzsonnákat állít össze. És mégis sikerül! Hetekre visszamenőleg néztük meg az étlapokat Heti egy főzeléknap, egy főtt tésztás, ezenkívül kéthetenként savanyú káposzta — töltve, rakva —, máskor pedig változatos zöldséglevesek, pörköltek. mártások és rántott húsok. Sült tészta, var” alma fejezi be legtöbbször az ebédet. Vélemények üzenetben Gyermeke'mek egy étkezéshez három, felnőtteknek öt deci leveset főznek, tíz deka húst. 8—10 deka tészta-, vagy rizskörítést számolnak. Az étel mennyiségére jó idő óta nem érkezett kifogás. A gyermekek a kocsikísérővel naponta megüzenik véleményüket. Szeretik a baromfit, a főtt tésztát, a sóskát, a zöld- és szárazbabot, borsót, buktát, palacsintát. Kérik, hogy ne készítsenek spenótot, sárgarépafőzelékét. Ezen a napon ugyancsak gulyáslevest főztek és bárom túróstáskát adtak második fogásnak a Horog utcai — hivatalos nevén — Övodák Központi Konyháján. A széntüzelésű gőzüstök itt több figyelmet igényelnek, mint a másik konyhában, ahol a pincéből fűtik a két-háromszáz literes üstöket. Az étel készítésére szánt összegek megegyeznek a korábban hallottakkal, Pi- ringer József né beszerző és Domokos Istvánná konyhavezető is ismeri a szűkén szabott kalkuláció okozta gondokat Húszán főznek itt, naponta összesen 1360— 1400 ebédet (az igény hozzávetőlegesen 2000 adag lenne...). Hét óvodát, öt iskolát látnak el. Gondosan figyelnek arra, hogy sok zöldségfélét kapjanak a gyerekek. A tehertaxi ebből a konyhából három alkalommá 1 viszi a termoszedényeket, hiszen hozzájuk tartozik a Rendőrfaluban levő és a muszáji óvoda is. Az első fuvar délelőtt 10-kor fordul ki a kapun. Az itt dolgozók 6 óra előtt kezdik a munkát — ottjártunkkor kézi gyúrású csipetke főtt a gulyáslevesben. Az orvos véleménye A két nagyüzemben majd háromezer gyermek részére negyvenen készítik az ebédet-uzsonnát — foglalja össze a tényeket dr. Ho- rányi Elemér. Az étlapokat a fejlődő gyermekek fehérje-szénhidrát szükségletét figyelembe véve tervezik. A szállítás okozta nehézségeket sikerült minimálisra csökkenteni. Tűzforró ételt raknak a termoszokba, így alig hűl el, nyomban tálalhatják az iskolákban. A gyermekélelmezési konyhákat folyamatosan ellenőrzik a közegészség- ügyi szakemberek: vizsgálják az étel készítésének körülményeit. a száraz- és nyers alapanyagok feldolgozásának, tárolásának módját. Szúrópróbaszerűen felügyelnek az étel meny- nyiségére —, ezen belül a fehérje és szénhidrát kellő arányára. Az étlapokat minden héten átnézzük, figyelemmel kísérjük, esetenként megbeszéljük. Örömmel mondhatom, hogy mindkét helyen összeszokott „csapat” dolgozik — jól. A nehéz körülmények ellenére — évekre visszamenőleg — említésre méltó egészség- ügyi szempontból kifogásolni való nem volt. Selmeci Katalin Világosan, szépen J^em egyszer írtunk ■L* mostanában arról, hogy a népfront különböző fórumai jelentősen hozzájárulnak a társadalom politikai műveltségének emeléséhez, az emberek szemléletének formálásához, a közéleti magatartás szocialista vonásainak erősítéséhez. A népfrontbizottságokat újjáválasztó falugyűlések legtöbb helyütt tapasztalt eleven légköre is arra ösztönöz, hogy ezután is szorgalmazni, rendszeresíteni kell a pezsdítő vitákat, amelyek során az emberek nyíltan, bizalommal tárják fel nézeteiket, meghányják-vetik a közös gondokat, javasolnak, ész- revételeznek. Arról is kézzelfoghatóan meggyőződhettek a gyűlések résztvevői, hogy a felszólalások hangvétele, természteesen, stílusa — akárcsak a hozzászólásokra serkentő beszámolóké eröteliesen befolyásolja egy-egy tanácskozás hatékonyságát. Az, hogy kap-e többet, újabbat, tartalmasat a hallaatósáq, s hogy ezt miként adják át neki, — döntő jelentőségű. Egyre jobban rájövünk, menynyire nem közömbös, hogy a népfrontnál — de bármely más fórumon is — „milyen nyelven” folyik az eszmecsere, a közös fejtörés. Mint a népfrontkongresszus előkészítésén fáradozó egyik munkabizottság, amely azt vizsgálja, milyen legyen a népfront közreműködése a művelődéspolitikában, — megállapítja: — A szép, világos magyar beszéd az „egyszerű,, ember közéleti kapcsolódásának egyik feltétele, ösztönzője is. /É kecskeméti járási népfrontbizottság újjáalakuló üléséről jóérzéssel mentek haza községükbe — városukba — az emberek. Sikerült az említett „közéleti kapcsolódás”. Megvolt a feltétel: pontos, konkrét beszámoló, világos és szép magyar beszéd jellemezte a felszólalásokat. S mindez ösztönzött is: tömörségre, eredeti fogalmazásra, színes, érzékletes előadásra. Ezért volt ünnepi, családias melegségű a hangulat. Ezért vált maradandóbbá a hozzászólások tartalma. — Örülök, hogy ismét itt lehetek — kezdte a lakiteleki dr. Kiss Ágoston. Olyan emberek között, akiket mindenütt látni lehet, ahol segíteni kell. Jó emberek vannak itt... Hirtelen nem is tudom, hány ciklus óta dolgozom ebben a sorban. Már arra is gondoltam, hogy be kellene fejezni, de ... Rájöttem, hogy ezt a munkát nem lehet abbahagyni... Wjf ogy szárnyalt az idő- södő orvos hangja, mikor a közéleti ember nemes patritizmusával éreztette örömét, büszkeségét, mert aznap reggel Bács megyei sikerekről, kezdeményezésekről hallott a rádióból. Aztán... — Képzeljék el, majdnem leültem a meglepetéstől, ahogy a minap a felsőalpári tanyai iskolában jártam. Látom, odáig elvezették a villanyt. Már csak a bekötés hiányzik. És tudják, kik szerelték? Ivari tanulók!... Harminc- három éve élek itt. tudom, mit hoz ide a villany, a televízió ... Müven egészségesek. jólöüözöttek a gyerekek! Emlékszem, milyenek voltak réó°n. Fényi i-avott ez a tájék barátaim! S hallották volna ahogy az emberek mondták: „Most már a tanyának is megvan a becsülete...” S meg lehet-e „pénzzel fizetni” azt az örömet, amilyet Selyem Zsigmond országgyűlési képviselő érezhetett, amikor Kujáni Ferenc pedagógus, a szabadszállási népfrontelnök ott, szemt5l-szem.be „igazolta vissza” a választóktól kapott egyik megbízatás eredményét. A szabad- szállási általános iskola siralmas tanteremhelyzetéről van szó, amelyről lapunk is éveken át cikkezett. 28 osztály és 14 tanterem; aligha kell % magyarázat. — összedugtuk a fejünket. — pártszervezet, tanács, népfront — minden követ megmozgattunk — emlékezett Kujáni Ferenc. — S eljutottunk ország- gyűlési képviselőnkhöz is ..; Jelenthetem: megvan a pénz az iskolára... Az emberek pedig így beszélnek: „Jól választottunk, amikor Selyem Zsigmond- ra szavaztunk”. 'Sflözőleg Selyem Zsig■*J mond is felszólalt. Egyszerű tisztességgel, nyugodtan. Arról, hogy mivel a népfrontban sok a párr’ívüli, hozzák el ők a pártonkívüliek kéréseit, véleményét ezekre a fórumokra. Hiszen vannak még közöttük járatlanabbak, bátortalanabbak, akik például a pártbizottságot nem keresik fel, holott kívánságukat esetleg ott szeretnék közölni. A népfront legyen így is összekötő kapocs. — Köztudomású, hogy én pártonkívüli vagyok — ütött meg mindjárt első szavaival derűs alaphangot Gyarmati László lajosmi- zsei tiszteletes —, de éppúgy a szívemben hordozom közös munkánk, építésünk örömét, mint a velünk levő párttagok. Fiatal szívvel teszem, amit községemért tenni igyekszem. Persze — aligha lehet már engem a 30 éven aluliak kategóriájába sorolni, de ... abban a régi slágernak igaza van: „Nem az a fontos, hogy az ember hány éves, csak a szive legyen fiatal..örömmel dolgozom a népfrontban, mert értelmét látom. — Ma itt mindannyian kaptunk egy tetézett gyümölcsöskosarat. Mikor hazamegyek községünkbe, leteszem elnökségünk, bizottságunk asztalára. Ha megkérdik. mint szokták, hol voltál T ári bácsi, nem azt felelem, hogy „már me-' gint egy úlesen”, hanem megmutatom, mi van a kosárban. S meghányjuk- vetjük, hogyan fogjuk azt Lajosmizsén „elfogyasztani”. A frázisok ideje lejárt; tenni kell. Hogy a kosár tartalma Lajosmi zsén, s mindenütt máshol mindannyiunk egészségére váljék. WP okonszenves pózta- lanságával, mosolygós felelősségtudattal szólt a népfrontmozgalom jelentőségéről Horváth Ingác. a járási pártbizottság első titkára. Elismerve döntő jelentőségét a párt szövetségi politikájában. Barátoknak. beszélt, „harcosoknak a javából”, akiknek a közreműködése nélkül eddig sem, s ezután sem lehetne frontba sorakoztatni a tömegeket, hogy „mindenki sorsa jobbra forduljon”. Aztán egyre közvetlenebbé melegedett a párttitkár beszéde. Mikor például kijelentette: — De szeretnék Kiss Guszti barátom lelkességével élni, s dolgozni életem végéig... Szinte természetes volt, hogy József Attilát és Váci Mihályt idézve tette le kis jegyzetét a párttitkár. Tóth István
