Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

8. of dal HU március 8, szerda Rendet a táblák körül A forgalomirányító jelző­táblák — ezt nemcsak a gépkocsivezetők, de a lai­kusok is tudják — azt a célt szolgálják, hogy irá­nyítsák a forgalmat, külön­böző szabályokat írjanak elő a járművezetők számá­ra. Nos, a megyeszékhelyen meglehetősen nagy káosz uralkodik a táblák elhelye­zését és formáját illetően. Elöljáróban szeretnénk megjegyezni, hogy a jelzé­seket a rendőrség szakér­tőinek hozzájárulásával le­het csak elhelyezni, ott, ahol ezekre szükség van. Ezt azért tartottuk szüksé­gesnek elmondani, mert Kecskeméten nem minden esetben kérik ki — jogel­lenesen — a rendőrség vé­leményét, s szabálytalan táblákat helyeznek el, arról nem is beszélve, hogy bi­zonyos utcákban olyan for­galomszabályozást hajtanak végre, amely nemcsak sza­bálytalan, de egyszerűen le­hetetlen. Soroljunk fel ezzel kap­csolatban néhány példát: a Kecskeméti Városi Tanács illetékes osztálya egyirá- nyúsítást rendelt el a Bika és a Kerekes utcában. A kihelyezett „Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblák alatt alkalmazott kiegészítő táb­lák mérete és színe — fe­kete alapon fehér nyíl, ilyen nincs a KRESZ-ben — nem felel meg a szabványnak. A Bika utcában emellett a „Behajtani tilos!", a Kerekes utcában pedig az „Egyirá­nyú utca!” jelzőtábla hi­ányzik. Az ilyen módon ki­alakított forgalmi rend tel­jesen érthetetlen. HasonU módon „Megállni tilos!” jel­zőtáblákat helyeztek el e Széchenyi téren, mindké irányban. Erre nincs for­galombiztonsági szempont­ból szükség, s ehhez a rendőrhatóság sem járult hozzá. védett útvonalon is kinn maradt az „Állj, elsőbbség­adás kötelező!”, illetve az „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla. Nem csoda, hogy a járművezetők nem tud­ják hogyan kell közleked­ni. Végezetül egy rendkívül veszélyes kereszteződésre hívnánk fel a figyelmet. A Vak Bottyán utca és a Bem utca kereszteződésé­ben hónapokkal ezelőtt va­lamilyen okból kidöntöt- ték az „Elsőbbségadás kö­telező!” jelzőtáblát. A Vak Bottyán utcáról kijövő gép­járműnek — miután nincs jelzés — az aluljáró felől érkező járművekkel szem- ( ben, a jobbkéz-szabály ér­telmében elsőbbsége van. Ebből még nem történt súlyos, vagy halálos sze­rencsétlenség, de ennek ve­szélye állandóan ott lebeg az ominózus kereszteződés fölött... Helyesnek tartanánk, ha a városi tanács illetékes osztálya ne csak tanácské­rés céljából fordulna a rendőrhatóság szakembe­reihez, hanem a szabályok szerinti táblák elhelyezé­sekor is jóváhagyást kér­ne. Ezt kívánja a város for­galmi rendje, a közúton közlekedők testi épségének megóvása. G. G. Százhúsz új horgász A napokban tartotta tisztújító közgyűlését a kecskeméti Hírős Sporthor­gász Egyesület. Elnökké Balogh Istvánt, helyette­sévé Végvári Leventét, tit­kárrá pedig Bartos Gyulát választották. Elhatározták, hogy az egyesület tőserdei telkére kész faházakat vá­sárolnak, s gondoskodnak arról, hogy elegendő alkat­részt árusítsanak a hor­gászfelszerelésekhez. Még ebben a hónapban százhúsz új tag felvételét is terve­zik. Jelentkezni minden hétfőn 5—7 óra között, a bíróság portáján lehet UHH-rádló a MÁV szó gálafában Az URH-rádiózás bevo­nult a korszerűsödő vasút­hálózat életébe is. Rádió­kapcsolat van már a fővá­rost körülvevő — úgyneve­zett körvasút — összes ál­lomásaival, valamint Buda­pest—Hatvan—Miskolc— Nyíregyháza pályaudvarai­val, illetve a nyílt pályán haladó mozdonyokkal. Az URH-rádiózás könnyiti és gyorsítja a munkát. Ezért az idén kiépítik az URH- láncot Budapest—Szob, Bu­dapest—Cegléd—Debrecen —Nyíregyháza—Záhony vo­nalon is. Kénünkön: a kör- vasúti menetirányító mun­ka közben. Folytatjuk tovább: a Zöldfa utca és a Bajcsy- Zsilinszky út kereszteződé­sében a járási rendőrkapi­tánysággal egyetértésben módosították az áthaladási elsőbbségre vonatkozó jel­zőtáblákat. A kivitelezés azonban olyan helyzetet te­remtett, hogy a táblával Orvossal gyermekélelmezési konyhákban Két gyermekélelmezési konyhát keresetünk fel az elmúlt napokban dr. Horá- nyi Elemérrel, Kecskemét város tanácsa egészségügyi osztályának közegészség- ! ügyi felügyelőjével. { Milyen körülmények kö­zött készül gyermekeink ebédje, uzsonnája, milyen szempontokat vesznek fi- ' gyelembe az étlapok készí­tésénél, okoz-e gondot az étel szállítása —, ezekre a kérdésekre kerestünk vá­laszt • A Katona József utcában régi épületből alakították át tíz évvel ezelőtt az Is­kolák Központi Konyháját, hogy ezer gyermek részére készítsenek gépek és gőzüs­tök segítségével ebédet és uzsonnát. Tizenkilencen dolgoznak itt, és jelenleg naponta 1400—1440 ebédet 'őznek, öt iskola és négy óvoda részére. A tájékozódást Mazolai József né főszakácsnő ka- 'auzolásával a zöldség-elő- ■'észítőben kezdjük. A he- ’ viségben átlósan kihúzott köteleken fehér köpenyek -záradnak, zúg a koptató­gép: gulyásleveshez tisztít­ják a zöldséget. Az itteni munkafolyamatokat azért 'ell a szokottnál több haj- ’.ongással végezni, mert a száradó köpenyek alatt bujkálva dolgoznak. (Szük­ségük van mindennap a frissen mosott fehér kö- oenyre... Egy centrifuga megoldaná ezt a gondot, mert ..vasaló alá” szárítaná a védőruhát.) Árak és ebédek A következő helyiség a húselőkészítő. Itt már a másnapi ebédhez szükséges húst szeletelik, darabolják. A főzőkonyhában nagy zú­gás fogad: működik a gőz­elszívó. Amikor — hogy szót értsünk — kikapcsol­ják a gépet, nem látunk semmit... A leves már el­készült, a dióskalácsot most szeletelik, fél 11-kor teher- taxira kerül az első cso­portnak készített étel. Mazolainétól megtudjuk, hogy egy iskolás gyermek ebédjét-uzsonnáját 7,10 fo­rintból, egy pedagógus ebédjét 5.80 forintból, egy óvodás részére készült ebé­det 4,50 forintból „hoznak ki”. Aki csupán egy-két ember élelméről gondosko­dik, tudja, hogy ezek az összegek rendkívül alacso­nyak, ember legyen a tal­pán, aki ennyi pénzből íz­letes változatos, fehérje- és vitamindús ebédeket, uzson­nákat állít össze. És mégis sikerül! Hetek­re visszamenőleg néztük meg az étlapokat Heti egy főzeléknap, egy főtt tésztás, ezenkívül kéthetenként sa­vanyú káposzta — töltve, rakva —, máskor pedig vál­tozatos zöldséglevesek, pör­költek. mártások és rántott húsok. Sült tészta, var” al­ma fejezi be legtöbbször az ebédet. Vélemények ­üzenetben Gyermeke'mek egy étke­zéshez három, felnőtteknek öt deci leveset főznek, tíz deka húst. 8—10 deka tész­ta-, vagy rizskörítést szá­molnak. Az étel mennyisé­gére jó idő óta nem érke­zett kifogás. A gyermekek a kocsikísérővel naponta megüzenik véleményüket. Szeretik a baromfit, a főtt tésztát, a sóskát, a zöld- és szárazbabot, borsót, buktát, palacsintát. Kérik, hogy ne készítsenek spenótot, sár­garépafőzelékét. Ezen a napon ugyancsak gulyáslevest főztek és bá­rom túróstáskát adtak má­sodik fogásnak a Horog ut­cai — hivatalos nevén — Övodák Központi Konyhá­ján. A széntüzelésű gőzüs­tök itt több figyelmet igé­nyelnek, mint a másik konyhában, ahol a pincé­ből fűtik a két-háromszáz literes üstöket. Az étel készítésére szánt összegek megegyeznek a korábban hallottakkal, Pi- ringer József né beszerző és Domokos Istvánná konyha­vezető is ismeri a szűkén szabott kalkuláció okozta gondokat Húszán főznek itt, naponta összesen 1360— 1400 ebédet (az igény hoz­závetőlegesen 2000 adag lenne...). Hét óvodát, öt iskolát látnak el. Gondo­san figyelnek arra, hogy sok zöldségfélét kapjanak a gyerekek. A tehertaxi ebből a kony­hából három alkalommá 1 viszi a termoszedényeket, hiszen hozzájuk tartozik a Rendőrfaluban levő és a muszáji óvoda is. Az első fuvar délelőtt 10-kor fordul ki a kapun. Az itt dolgo­zók 6 óra előtt kezdik a munkát — ottjártunkkor kézi gyúrású csipetke főtt a gulyáslevesben. Az orvos véleménye A két nagyüzemben majd háromezer gyermek részé­re negyvenen készítik az ebédet-uzsonnát — foglal­ja össze a tényeket dr. Ho- rányi Elemér. Az étlapokat a fejlődő gyermekek fehér­je-szénhidrát szükségletét figyelembe véve tervezik. A szállítás okozta nehéz­ségeket sikerült minimális­ra csökkenteni. Tűzforró ételt raknak a termoszok­ba, így alig hűl el, nyom­ban tálalhatják az iskolák­ban. A gyermekélelmezési konyhákat folyamatosan ellenőrzik a közegészség- ügyi szakemberek: vizsgál­ják az étel készítésének kö­rülményeit. a száraz- és nyers alapanyagok feldol­gozásának, tárolásának módját. Szúrópróbaszerűen felügyelnek az étel meny- nyiségére —, ezen belül a fehérje és szénhidrát kellő arányára. Az étlapokat minden hé­ten átnézzük, figyelemmel kísérjük, esetenként meg­beszéljük. Örömmel mond­hatom, hogy mindkét he­lyen összeszokott „csapat” dolgozik — jól. A nehéz körülmények ellenére — évekre visszamenőleg — említésre méltó egészség- ügyi szempontból kifogásol­ni való nem volt. Selmeci Katalin Világosan, szépen J^em egyszer írtunk ■L* mostanában arról, hogy a népfront különbö­ző fórumai jelentősen hoz­zájárulnak a társadalom politikai műveltségének emeléséhez, az emberek szemléletének formálásá­hoz, a közéleti magatartás szocialista vonásainak erő­sítéséhez. A népfrontbi­zottságokat újjáválasztó fa­lugyűlések legtöbb helyütt tapasztalt eleven légköre is arra ösztönöz, hogy ez­után is szorgalmazni, rend­szeresíteni kell a pezsdítő vitákat, amelyek során az emberek nyíltan, bizalom­mal tárják fel nézeteiket, meghányják-vetik a közös gondokat, javasolnak, ész- revételeznek. Arról is kézzelfoghatóan meggyőződhettek a gyűlé­sek résztvevői, hogy a felszólalások hangvétele, természteesen, stílusa — akárcsak a hozzászólások­ra serkentő beszámolóké eröteliesen befolyásolja egy-egy tanácskozás haté­konyságát. Az, hogy kap-e többet, újabbat, tartalma­sat a hallaatósáq, s hogy ezt miként adják át neki, — döntő jelentőségű. Egy­re jobban rájövünk, meny­nyire nem közömbös, hogy a népfrontnál — de bár­mely más fórumon is — „milyen nyelven” folyik az eszmecsere, a közös fejtö­rés. Mint a népfrontkong­resszus előkészítésén fára­dozó egyik munkabizott­ság, amely azt vizsgálja, milyen legyen a népfront közreműködése a művelő­déspolitikában, — megál­lapítja: — A szép, világos magyar beszéd az „egy­szerű,, ember közéleti kap­csolódásának egyik felté­tele, ösztönzője is. /É kecskeméti járási népfrontbizottság új­jáalakuló üléséről jóérzés­sel mentek haza községük­be — városukba — az emberek. Sikerült az em­lített „közéleti kapcsoló­dás”. Megvolt a feltétel: pontos, konkrét beszámo­ló, világos és szép magyar beszéd jellemezte a felszó­lalásokat. S mindez ösz­tönzött is: tömörségre, ere­deti fogalmazásra, színes, érzékletes előadásra. Ezért volt ünnepi, csa­ládias melegségű a hangu­lat. Ezért vált maradandób­bá a hozzászólások tartal­ma. — Örülök, hogy ismét itt lehetek — kezdte a la­kiteleki dr. Kiss Ágoston. Olyan emberek között, aki­ket mindenütt látni lehet, ahol segíteni kell. Jó em­berek vannak itt... Hir­telen nem is tudom, hány ciklus óta dolgozom ebben a sorban. Már arra is gon­doltam, hogy be kellene fejezni, de ... Rájöttem, hogy ezt a munkát nem lehet abbahagyni... Wjf ogy szárnyalt az idő- södő orvos hangja, mikor a közéleti ember ne­mes patritizmusával érez­tette örömét, büszkeségét, mert aznap reggel Bács megyei sikerekről, kezde­ményezésekről hallott a rádióból. Aztán... — Képzeljék el, majd­nem leültem a meglepe­téstől, ahogy a minap a felsőalpári tanyai iskolá­ban jártam. Látom, odáig elvezették a villanyt. Már csak a bekötés hiányzik. És tudják, kik szerelték? Ivari tanulók!... Harminc- három éve élek itt. tudom, mit hoz ide a villany, a televízió ... Müven egész­ségesek. jólöüözöttek a gyerekek! Emlékszem, mi­lyenek voltak réó°n. Fényi i-avott ez a tájék baráta­im! S hallották volna ahogy az emberek mond­ták: „Most már a tanyá­nak is megvan a becsüle­te...” S meg lehet-e „pénzzel fizetni” azt az örömet, amilyet Selyem Zsigmond országgyűlési képviselő érezhetett, amikor Kujáni Ferenc pedagógus, a sza­badszállási népfrontelnök ott, szemt5l-szem.be „iga­zolta vissza” a választók­tól kapott egyik megbíza­tás eredményét. A szabad- szállási általános iskola siralmas tanteremhelyze­téről van szó, amelyről lapunk is éveken át cikke­zett. 28 osztály és 14 tan­terem; aligha kell % magya­rázat. — összedugtuk a fejün­ket. — pártszervezet, ta­nács, népfront — minden követ megmozgattunk — emlékezett Kujáni Ferenc. — S eljutottunk ország- gyűlési képviselőnkhöz is ..; Jelenthetem: megvan a pénz az iskolára... Az emberek pedig így beszél­nek: „Jól választottunk, amikor Selyem Zsigmond- ra szavaztunk”. 'Sflözőleg Selyem Zsig­■*J mond is felszólalt. Egyszerű tisztességgel, nyu­godtan. Arról, hogy mivel a népfrontban sok a pár­r’ívüli, hozzák el ők a pártonkívüliek kéréseit, véleményét ezekre a fóru­mokra. Hiszen vannak még közöttük járatlanabbak, bátortalanabbak, akik pél­dául a pártbizottságot nem keresik fel, holott kíván­ságukat esetleg ott szeret­nék közölni. A népfront legyen így is összekötő kapocs. — Köztudomású, hogy én pártonkívüli vagyok — ütött meg mindjárt első szavaival derűs alaphangot Gyarmati László lajosmi- zsei tiszteletes —, de épp­úgy a szívemben hordo­zom közös munkánk, épí­tésünk örömét, mint a ve­lünk levő párttagok. Fia­tal szívvel teszem, amit községemért tenni igyek­szem. Persze — aligha le­het már engem a 30 éven aluliak kategóriájába so­rolni, de ... abban a régi slágernak igaza van: „Nem az a fontos, hogy az em­ber hány éves, csak a szi­ve legyen fiatal..öröm­mel dolgozom a népfront­ban, mert értelmét látom. — Ma itt mindannyian kaptunk egy tetézett gyü­mölcsöskosarat. Mikor ha­zamegyek községünkbe, le­teszem elnökségünk, bizott­ságunk asztalára. Ha meg­kérdik. mint szokták, hol voltál T ári bácsi, nem azt felelem, hogy „már me-' gint egy úlesen”, hanem megmutatom, mi van a kosárban. S meghányjuk- vetjük, hogyan fogjuk azt Lajosmizsén „elfo­gyasztani”. A frázisok ide­je lejárt; tenni kell. Hogy a kosár tartalma Lajosmi zsén, s mindenütt máshol mindannyiunk egészségére váljék. WP okonszenves pózta- lanságával, mosoly­gós felelősségtudattal szólt a népfrontmozgalom jelen­tőségéről Horváth Ingác. a járási pártbizottság első titkára. Elismerve döntő jelentőségét a párt szövet­ségi politikájában. Bará­toknak. beszélt, „harcosok­nak a javából”, akiknek a közreműködése nélkül eddig sem, s ezután sem lehetne frontba sorakoz­tatni a tömegeket, hogy „mindenki sorsa jobbra forduljon”. Aztán egyre közvetle­nebbé melegedett a párt­titkár beszéde. Mikor pél­dául kijelentette: — De szeretnék Kiss Guszti barátom lelkes­ségével élni, s dolgozni éle­tem végéig... Szinte természetes volt, hogy József Attilát és Vá­ci Mihályt idézve tette le kis jegyzetét a párttitkár. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents