Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

4. oldal 1972. március 7, kedd Fekete statisztika Kedvező változások Országszerte sokhelyütt tanácskoznak mostanában a munkavédelem szakembe­rei. Konferenciák, értekez­letek, munkamegbeszélések követik egymást. S nincs jogunk sokallani az eszme­cseréket, mert a tanácsko­zások középpontjában egyetlen fogalom szerepel: az emberi élet fokozottabb védelme. Nyilván igen sok munkavédelmi szakember emlegeti azt a statisztikát is, ami úgyszintén a közel­múlt napokban került nyil­vánosságra. Csökkenés — de még sok Az 1968-os esztendei 87 291 üzemi balesettel szemben tavaly — 1971- ben — 74 553 volt az ilyen természetű balesetek szá­ma. Több. mint 13 ezres csökkenés, ha az öt évvel korábbi adatokkal egybe­vetjük tehát a tavalyiakat. Jó alkalom lenne arra is, hogy elidőzzünk a javulás méltatásánál... De inkább vegyük szemügyre — mert elkerülhetetlen — ennek a fekete statisztikának a leg­sötétebb oldalát. összességében több ma a halálos kimenetelű üzemi baleset, mint az összeha­sonlítási alapul vett 1966-os évben. Ezer munkásra 46,1 kisebb és nagyobb sérülés­sel járó baleset jutott ta­valy, százezer munkásból 20,7 — belehalt a sérülé­sekbe. Érvelnek, vitatkoznak a szakemberek. Mérik, meny­nyi és milyen munkavédel­mi szabályozó kellene még: hozzáértéssel és mélységes felelősségtudattal töprenge­nek és mérlegelnek. Csak... A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Inté­zetében az egyik fiatal munkatárs tanulmányt írt a közelmúltban. Valami olyasféle mottót, indítást szánt a munkájának: ele- gendő-e a szabályok meg­alkotása, a rendelkezések kiadása, üzemekben, válla­latoknál a munkavédelmi szakemberek betanítása? Elég-e, ha kutatók csoport­jai Magyarország 22 tudo­mányos intézetében pontos és okos gépminősítő jegy­zőkönyveket — valóságos kis mestermunkákat —ké­szítenek minden magvar és külföldi géphez: „csak így, s csak biztonságos kezelés­sel. beállítással üzemelhet." Elég-e mindez? Fáradozásból — néha még soknak is tűnnék. A figyelem önvédelem De pótolhatja-e bármi, a legszebb dolgozat — az ön­magát védeni köteles em­ber figyelmét? A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetében sokáig elidőztek a szakértők nem­régiben két jelentés felett. Életekről szóltak, három összetört, soha vissza nem adható életről. A vidéki gázgyárban üzemzavar tá­madt. Ketten javították, egy műszaki irányított. Koráb­ban is voltak ott kisebb ba­jok, javítgattak akkor is, kicsit találomra. Az üzem­zavar valódi okát, a kazán biztonsági berendezésének súlyos hibáját azonban most sem vették figyelembe. Munka végeztével beindí­tották a gépezetet Azonnal robbant. Meghalt a két sze­relő. Meghalt az irányító szakember is. A fővárosban, az egyik nagy hírű, régi gyógyszer- gyárban két. más vállalat­tól érkező szakmunkás me­revítő bordát ..szabott be” az üzem egyik vasszerkeze­tébe. Elvégezték a kiszabott munkát, aztán egyikük ész­revette a közelben a he­gesztő berendezést. „Csinál­juk meg most már az egé­szet, ne váriunk külön uta­sítást.” Az ívfény fellob­bant. Egy pillanat volt mindössze... Ebben az üzemben robbanékony gá­zok vannak, bizonyos üzem­részekben ... öt halott, tíz súlyos se­besült. Milliós kár. Az ív­fényt tizedmásodperc múl­va követte a szakító, tépő hatalmas detonáció. Kegyetlen megállapítás, de igaz A bíróságokon — nem is csak elvétve — azt kell, hogy mondja a vitás kár­térítési ügyekben ítélkező bíró az árván maradt csa­lád képviselőjének: „Ké­rem — nem a vállalat, nem I a szabályzat, nem a gép I volt a hibás. Az ön férj el járt el rosszul, gondatla- / nul”. Kegyetlen sokszor az igazság. Kegyetlen a csalá­dok százaihoz a felismerte­tés: a hibát — az áldozat követte el. S hiába a mél­tányosságból így is jutta­tott segítség, ezekben a csa­ládokban ott marad a pó­tolhatatlan űr. fel-felrémlik évek múltával is az emlé­kezés : „köztünk lehetne, ha akkor vigyáz”. Sok munkahelyen — jog­gal, nem is indok nélkül, — elvárnak ma már bizo­nyos fokú önállóságot is a dolgozóktól. A szakszerve­zetek idevonatkozó vizsgá­latai szerint is: ez az „ön- állósítási” törekvés — jó dolog. Kell. szükséges, időt, energiát, pénzt takarít meg sok munkahelyen. Egyet nem lehet megtenni. A munkavégzés, a munkafo­lyamatok pontos, begyakor­lott egymásutánjában mel­lőzni az elemi munkavédel­mi teendőket. Vagy — ami ugyanilyen hangsúlyos: olyan folyamatokat vigyá­zatlanul elvégezni, ame­lyeknek a hatását — me­chanikai. kémiai, fizikai, elektromos reakcióját — a tevékenykedő nem ismeri megfelelően. Szüntelen óvatosság Talán túl szakszerűnek hat mindez. De világjelen­ség, hogy a munkahelyi, munkából származó balese­tek elhárítása ma már leg­alább annyira múlik a szaktudáson, a szakszerű Holló Lászlói ünnepelték Debrecenben A művészetet kedvelők népes táborának részvéte­lével ünnepséget és kiállí­tást rendeztek vasárnap a debreceni Déri Múzeum­ban Holló Tászló Kossuth- díjas kiváló művész 85. születésnapja alkalmából. Az évforduló alkalmából Holló László mitologikus témájú alkotásaiból nyílt kiállítás. A látogatók az 1922 és 1939 között készült bibliai és mitológiai témá­jú festményeket, grafiká­kat és vázlatokat tekint-; hetik meg, I munkán, mint az elenged­hetetlenül szükséges óva­tosságon. Mikor követke­zik a baj? Ha mechanikus­sá, ha felületessé válik a munka, ha felszínes a mun­kakörhöz tartozó munkavé­delmi ismeretanyag elsajá­títása, ha lazít figyelmén az ember és úgy gondolkodik: „mit nehezítsem, lassítsam a dolgom a folytonos óva­toskodással?” Nincs az a tökéletes sza­bály, nem konstruáltak még olyan biztonságtechnikai berendezést, ami tökélete­sen pótolná az önnön ke­zét. szemét, arcát, életét óvó embert. Azt a fekete statisztikát egyedül a sza- ' bályok szigorítása ezután sem tudja világosabbá fes­teni. A vigyázó, az aprólékos­ságig megfontolt munka­végzés, az életet óvó vala­mennyi technikai és elmé­leti segítség pontos igény- bevétele — s mellé a saját élet biztonságának vigyá- zása segíthet majd jobbí- ! tani... V. M. 1969-ben hat, 1970-ben 5 millió forint mérleghiány­nyal zárta az évet a tisza- kécskei Tiszagyöngye Ter­melőszövetkezet. A veszte­séget főként a meggondo­latlan, szakszerűtlen, meg­alapozatlan vezetés okozta. 1970-ben a szanálás során leváltották a korábbi veze­tőséget. Ez az év még vesz­teséges volt. A gondokat növelte, hogy az árvíz és a belvíz nagy pusztítást okozott és mintegy 1200 holdon károsította a ter­mést. Az elmúlt esztendőben is bőven volt gondjuk, de a tagság szorgalma, az új következetessége kedvező változásokat te­remtett. Eredményesen Fazekas Béla a zárszám­adó közgyűlésen örömmel számolhatott be a vezető­ség nevében arról, hogy eredményesen zárták a ta­valyi évet. A rendszeres elemző munka, a gazdálko­dás figyelemmel kísérése meghozta gyümölcsét. Két és negyed millió forint nyereségről ad számot a mérleg. A szántóföldi nö­vénytermesztés, a zöldség­kertészet, a gyümölcs ár­bevételi tervét nem tudták teljesíteni, viszont az elő­irányzottnál magasabb be­vételt hozott a szőlőterme­lés, az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenységek. Ennek köszönhetően 1 millió 900 ezer forinttal volt több az árbevétel a tervezettnél, amiben szerepe volt az ál­lami árkiegészítéses támo­gatásnak is. Fazekas Béla elmondja: — Az elmúlt évet na­gyobb felkészültséggel, jobb anyagi feltételekkel, szervezettebb munkával kezdhettük meg. mint az előzőt. Gazdáink nagyobb része rendszeresen és oda- adóan vett részt a közös munkában. Nálunk elég magas a tasság életkora, ami egyúttal meghatároz­za munkabírását, talajadott- ságaink sem a legkedve­zőbbek. Tavalv sok kárt okozott az aszály is. Maratoni útjavítás Utcai harcok emlékét idézi, látszatát kelti Kecs­keméten, a Bajcsy-Zsilinsz- kv utca. Az littest esőtől felázott, csúszós földréteg, amelyen átkelni az utca egyik oldaláról a másikra — bizony, az erőket szer­felett próbára tevő vállal­kozás. i lakók elmondása szerint 1 legalább másfél éve tart. A csatornahálózatot egyéb­ként az utóbbi néhány év alatt vagy háromszor újí­tották fel, ami természete­sen a kövezet felszedésével is együttjárt. Ráadásul eb­ben az utcában van a men­tőállomás, amelynek gép­i esetünkben meglehetősen hosszúra nyúló — „foldoz­gatásait”? | A Kecskeméti Városi | Tanács építési és közleke­dési osztályán megtudtuk, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca tengeri kígyóként húzódó rendbetétele — lé­nyegében évtizedes mu­A „tájkép” a megyei ta­nács székházától a Szegedi Lajos utcáig, amely távon lényegében megszűnt az utca utcajellege — megle­hetősen változatos. A köz­pont szomszédságában levő szakaszon a KÉV (Közle­kedési Építő Vállalat) mun­kásai dolgoznak: vibrátor­ral tömörítik a talajt, s a keramit kockákat rakják le. ígéretük szerint az úttest még e héten az MHSZ új székházáig elkészül. Odébb viszont „bomba­tölcsérek”, vagy épp ellen­kezőleg, földkupacok; szer­te a járdán kockakőhe­gyek ... A hajdani úttes­ten teljesen érthetetlen ok­ból elhelyezett pátrialemez magasodik. A Rigó utcán túl szerény, de mivel ugyancsak az út kellős kö­zepén áll, mégis hivalko- dónak tűnő — illemhely. (Az útjavításon dolgozók használatára?) Állapo'úró’ inkább ne ejtsünk szót. S végig a mintegy félkilomé­teres szakaszon a járdákon is sár, latyak. Ez az állapot a közelben kocsijai néhány méter megtétele után nemcsak hogy bemocskolódnak, ha­nem olykor az is kétséges, egy-egy sürgős feladathoz egyáltalán ki tudnak-e in­dulni a kátyús, síkos te­repről. A gyalogjárókat nem érheti vád amiatt, hogy az átkelés célzatával a nyálkás, sáros utca vi­szonylag szárazabb részeit keresik. Ezt azonban gyak­ran . a mentőautók között teszik, ami újabb baleset- veszélyt rejt. Arról már alig akarunk szót ejteni, hogy épp a mentőállomás előtt összetorkolló utcák találkozási pontja igen­igen gyéren világított. Egyszóval, ha a munka a Bajcsy-Zsilinszky utcá­nak a város felőli részén pillanatnyilag folyik is, ez a „Luca széke” módszer épp elegendő ok a bosszú­ságra, panaszra. A másik iogos kérdés, hogy az ott lakóknak és az erre járók­nak vajon meddig kell még csúszkálniok, imbo- lyogniok, szenvedni az ut­cák — bár tagadhat»*-!— -1 a fejlődést szolgáló, de lasztás pótlása lenne ... A KÉV által akkor épített csatornának ugyanis most került sor a garanciális át­építésére. Ezt a munkát még 1970-ben elkezdték. De hogy mikor fejezik majd be? ... A folyamat­ban levő földvisszatöltést és -tömörítést szakmailag még alaposan felül kell vizsgálni. Egy bizonyosnak látszik, nevezetesen az, hogy a helyreállítási végső határidőnek a további „módosulására” lehet szá­mítani. Végezetül megemlítjük, hogy a Budai úttól a Nagykőrösi utcáig terjedő városi csatornaszakaszt a vízmű vállalat dolgozói másfél év alatt tették rend­be. A KÉV — amelyre kö­rülbelül egyharmad annyi feladat hárul — ez idő alatt csak a Szegedi Lajos utcától a mérvéi tanácsig jutott el... Nem szeret­nénk a borúlátás gyrmná- ba keveredni, de ilyen előzmények után — adó­dunk a Bajcsy-Zsilinszky utcáé;-1, J. T. Egyik nagy gondunk a gépesítés. Csak addig ju­tottunk el, hogy a talaj­munkákat, valamint a ka­lászosok és pillangósok termelését tudtuk mecha- nizálni. A szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermesz­tésben is alkalmazunk gé­peket, de csak az első lé­péseket tettük meg. Közis­mert, hogy ezek az ágaza­tok rendkívül munkaigé­nyesek. Az az elképzelé­sünk, hogy anyagi erőnk­höz mérten újabb gépeket szerzünk be. Sajnos, nem könnyű, mert egyrészt a berendezések ára egyre emelkedik, másrészt nem mindig kapunk megfelelő típust. Az elmúlt esztendő- i ben a két és fél millió fo­rintos beruházás nagyobb része a gépesítést szolgál- i ta. Számítások Az idei tervek összeállítá­sánál is mind a termelés, mind a beruházás elkép­zeléseinek rögzítésekor gazdaságossági számítást végeztünk. A szövetkezetben az idén is foglalkoznak zöldségfé-, lék termesztésével, főként pritamínpaprikával, para­dicsommal és káposztával. Ez utóbbit a savanyító üzem részére termelik el­sősorban. Egy évtizede foglalkoznak a káposzta tartósításával. Évenként 35—40 vagon savanyúéra kerül ki a szövetkezet üzeméből. Gazdaságos mel­léküzemág. Az állattenyésztésből jö­vedelmező a szarvasmar­ha-, a sertéshizlalás és a juhászat. A borjú- és nö- vendékmarha-nevelés éS a tehenészet az idén is vesz­teséges lesz. Az elképzelé­sek szerint 300 hízott mar­hát, 900 sertést és csaknem 1300 bárányt értékesítenek. Az ebből származó bevétel némileg ellensúlyozza az előbb említettek vesztesé­gét. Tartalékok Az összes árbevételben legnagyobb összeggel a zöldségtermelés szerepel az idei tervben. Csaknem 13 millió forintot kalkulál­nak a termés értékesítésé­ből. Ezt követi az állatte­nyésztés 7 és fél millió fo­rinttal. — Ha sikerül a hozamo­kat emelni, megfelelő mi­nőséget elérni, reméljük, gazdaságosabb lesz a zöld­ségtermesztés az idén, mint az elmúlt esztendő­ben. Arra számítunk, hogy a felvásárlási árak emel­kedése változtat a jelenle­gi helyzeten — vallja az elnök. Az idei tervek azt céloz­zák, hogy tovább erősítsék a gazdasági alapokat. Tar­talékok képzésével bizton­ságosabbá válik a gazdál­kodás, így mostoha eszten­dőkben is elkerülhetik a mérleghiányt. K. S. Ártéri erdők A Duna kiterjedt ártéri erdőségeinek folyamatosan kitermelik azt a részét, amely egy esetleges téli jégzajlás idején megakadá­lyozná a jég levonulását. 1968-tól Solt határában 201, Apostag határában fiO, Szalkszentmárton határá­ban 221 és Dunapataj tér­ségében 50 hektár ártéri er­dőt vágták ki.

Next

/
Thumbnails
Contents