Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

1972. március 7, kedd 3. oldal Folytatódik a menyei program Budapesten Két vélemény a bemutatkozásról Amint arról vasárnapi lapszámunkban beszámol­tunk olvasóinknak, szomba­ton 11 órakor nyílt meg Bu­dapesten, a Vajdahunyad- várában igen nagy érdeklő­déstől kísérve a „Bács- Kiskun megye ipara, élel­miszer-gazdasága és telepü­lésfejlesztése” című kiállí­tás. Ezen megjelent Fock Jenő, a kormány elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára is. A tárlat megtekin­tése után Nyers Rezső a következő nyilatkozatot ad­ta az MTI munkatársának: — Nagy fejlődés tükrö­ződik a kiállításon. Első­sorban Bács-Klskun megye mezőgazdasági fejlődése ör­vendetes, de megfigyelhető az ipar gyors előrehaladása is, ami javítja a megye né­pének életkörülményeit és egyben sajátos színt ad az ország ipari kultúrájához. Figyelemre méltó a megye szerepének növekedése ezen a téren is, de fontos, hogy a mezőgazdaság ennek ne lássa kárát, mert a megye a munkásosztály éléstára és az marad ezután is. — Nagy jelentőségűnek tartom Bács-Kiskun megye bemutatkozó eseménysoro­zatát — mondotta Nyers Rezső —, mert hozzásegí­ti Budapestet ahhoz, hogy megismerje a megye gaz­dasági és kulturális arcu­latát is. Hangoztatta, hogy Bács-Kiskun sok mindent őriz a népi kultúra hagyo­mányaiból, amelyeket meg kell őrizni, s ehhez közön­ségre, érdeklődésre van szükség. Kiemelte annak je­lentőségét, hogy a kecske­métiek ápolják Kodály Zoltán hagyományait, aki a népből merítette és a népből alkotta a zenét. — Ügy gondolom — fe­jezte be nyilatkozatát Nyers Rezső, hogy az ilyen ren­dezvényektől, egymás meg­ismerésétől, szocialista nemzetünk mint nemzeti közösség is erősödik. Nyers Rezső a kiállítás emlékkönyvébe többek kö­zött a következő sorokat ír­ta: Kívánjuk, hogy a megye az elmúlt tízéves hatalmas — lehet mondni látványos és gyönyörű — fejlődését új és új lendülettel folytas­sa ezután is. Fock Jenő ehhez kapcso­lódva a következőkben ösz- szegezte véleményét és be­nyomásait : — A megye büszke lehet azokra az eredményekre, melyeket a kiállítás bemu­tat. Ugyanakkor a kor­mányzat tudja, hogy a me­gye tanyai jellegéből eredő­en még igen nagyok a megoldandó problémák. Ügy hiszem, a kormányzat­nak figyelembe kell vennie Bács megye különleges helyzetét és a megyék so­rában elfoglalt nagyság­rendjét. Örülök a kiállítás­nak, örülök Bács-Kiskun budapesti jelentkezésének és szeretném, ha a buda­pestiek közül minél többen megnéznék a tárlatot, s a budapesti bemutatkozás egyéb eseményeit — mon­dotta a Minisztertanács el­nöke. Találkozó a fővárosban élő Bács-Kiskun megyeiekkel A Bács-Kiskun megyével kapcsolatos fővárosi ese­mények sodrában a benső­séges pihentetőt, a csalá­dias melegséget jelentette a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa székházá­ban szombat délután 4 órai kezdettel lezajlott rendezvény. Mintegy száz résztvevője volt annak a találkozónak, amelyre a népfront meghívottaként a Budapesten élő volt Bács- Kiskun megyeiek jöttek el, hogy kibeszélgessék magu­kat a hosszú esztendők óta nem látott régi barátokkal, elvtársakkal. S egymással is, akik a főváros forgatagá­ban ritkán jönnek össze. Dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei elnöke — házigazdaként — meleg szavakkal köszön­tötte a kedves vendégeket, közöttük Bencsik Istvánt, a Hazafias Népfront or­szágos főtitkárát, dr. Ro- mány Pált, a megyei párt- bizottság első titkárát, tír. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács vb-elnökét. A hatalmas klubterem­ben elhelyezett , kis társal­góasztalok mellett a me­gyéből elszármazottak és a „mai” Báos-Kiskun me­gyeiek rövid perceken be­lül kellemes hangulatban elevenítették fel a régi harcos idők, az ifjúság, a „fényes szellők”, s a hoz­zánk még közelebb levő kor éveinek közös emléke­it. Nem tartjuk illőnek, hogy e rövid információ keretében néhány résztve­vő nevét „kiemeljük”, hi­szen valamennyiül? egyfor­mán kedves vendég volt. A ritka találkozó, a ta­nulságos beszélgetés egyes mozzanatainak ismerteté­sére még egyébként is visszatérünk. T. I. A MADZAGVASÜT Az idősebb kecskemétiek közül még sokan emlékez­nek azokra a négy évtized­del ezelőtti napokra, ami­kor először bodorodott mozdony füstje a törökfái, jakabi határban. A szerel­vények, érdekes, főbb for­galmi utaktól távolabb eső pusztákat, zsombékos réte­ket érintenek, akkoriban isten háta mögötti falvakat kötöttek össze a nagyvilág­gal. Minden hajlatnál, ka­nyarulatnál újabb és újabb meglepetések érik — ma is — az utazót: válto­zatos a táj, eredeti gondol­kodású, beszédű a nép. Rácz Gábor rendező szép filmet csinált. Elsősorban a vonatról feltáruló táj hangulata ragadta meg, a változások jegyeit figyelte, impresszióit fogalmazta la­zán szövődő képekbe. Adós maradt mégis —* úgy érezzük — a vonatnak a bemutatásával; hiányol­juk legalább a főbb állo­mások felvillantását, a helyhez és időhöz jobban kötődő dokumentumokat, keveselljük a közölt isme­retanyagot. HATALMASSÁGOK maszk nélkül A népszerű szovjet új- j ságíró ezúttal elsősorban^ képanyag összeválogatásá- ban jeleskedett. Mivel a hatalmas, országnyi kon­szernek, bankházak ma is meghatározó szerepet ját­szanak az amerikai politi­kában, időszerű napjaink­ban is a „maszkok lerán­tása”. Az összekötő szöveg Szép este volt... A késő esti órákban fe­jeződött be a Bács-Kiskun megyei népi együttesek díszbemutatója szombaton a Fővárosi Művelődési mat: telt ház előtt, tekin­télyes vezetők, országos hí­rű koreográfusok jelenlété­ben ízelítőt adni e folk­lórhagyományokban gazdag szakította meg időnként. Elég sűrűn. Már a nyitó­számot lelkes ovációval fogadták. Nehéz lenne el­dönteni, hogy a garai öre­Házban. Pontosabban a színházteremben, mert olyan nagyszerű volt a hangulat, hogy a bácskai együttes tagjai még az öl­tözőkben is táncra perdül­tek, ott is rögtönöztek egy kis pótműsort az alkalmi szakmai érdeklődők szá­mára és a maguk gyönyö­rűségére. Valahogyan le kellett vezetni az izgal­A tiszakécskei citerazenekar megye népművészetéből: nem kis dolog. Sokat vártak tőlük és az est többi szereplőjétől, a kalocsai népi együttes­től, a tiszakécskeiek citera- zenekarától, Keszthelyi Pál és Tóth Béla szólistáktól. Senki sem okozott csa­lódást. A gyorsan pergő műsort csak a vastaps geknek vagy az ékesein pompázatos népviseletben táncoló hercegszántóiaknak volt nagyobb sikerük. Vagy tán egy másik együttes­nek. Mert a kalocsaiakat is alig akarták leengedni a színpadról. Szép este volt, méltó a nagyszabású rendezvényso­rozat céljaihoz. H. N. azonban — véleményünk szerint — túlságosan is le­egyszerűsítette a politikai boszorkánykonyha mecha­nizmusát, a fináncoligar­chia módszereit. Áttétele­sebben, jobban álcázna, közvetettebben képviselik az USA vezetői a nagytőke érdekeit. IDÉNY ELEJI FORMA Százezrek hallgatják, né­zik a tv sportközvetítéseit. A riporterek sokat tehet­nek a szép magyar beszéd terjesztéséért. Árthatnak is ez ügyben. Kifogásoltuk már. hogy a sportrovat munkatársai — tisztelet a kivételnek — pongyolán, magyartalanul fogalmaz­nak, hangsúlyoznak és sű­rűn vétenek a nyelvhelyes­ség követelményei ellen. (Még a hírek felolvasása­kor is.) Néhány példa: „a vereség dacára”, „bemele­gítés zajlik”, a „nézők fe­lé” stb. BÄCS-KISKUN MEGYE A Televízió példamuta­tóan támogatja, segíti a tanyák villamosítását szor­galmazó törekvéseket. Hasznos, elgondolkoztató tudósításban számolt be a Radó Gyula irányításá­val dolgozó stáb vasárnap este az újabb fejlemények­ről. Jó érzékkel emelték ki a látszólag elhanyagolha­tó, de a mindennapi gya­korlatban oly lényeges ap­róságok fontosságát, a kö­rültekintés szükségességét. (Pl. a különböző típusú áramfejlesztők előnyei, hát­rányai.) Dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnö­ke röviden vázolta A hét műsorában a tanyai lakos­ság jelenlegi gondjait, le­hetőségeit, örömeit, de fel­használta ezt az alkalmat egy kis jövőbetekintésre, a tennivalók jelzésére. Örömmel tapasztaltuk — itt jegyezzük meg —, hogy a Televízió méltó módon foglalkozik a Bács-Kiskun megye Budapesten akció­val. Heltai Nándor Megalakult a kiskőrösi járási népfronthizottság Most pedig átadjuk a szót... A Krónika szerkesztőségének ajtaján ismerős lép ki: Madarász László, a megyei tanács elnökhelyette­se. A Pagodába indulnak egy szerkesztővel, hogy meg­beszéljék, egyeztessék a megyéről tudósító műsoro­kat. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai bejárata fö­lött 9-et mutat az óra. A hirdetőtábláról olvasom, hogy a 4-es stúdiót is „kibérelték” a Bács-Kiskun megyei tanács vezetői. Ott van már dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke, Vágó Iván, az ipari osztály, dr. Sándor Béla, az építési, Gádor József, a mezőgazdasági osztály vezetője. A kerekasztal-konfér encián részt vesz Vlcskó La­jos, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója és Fábi­án Gyula a múzeum munkatársa is. A vendéglátó és riporter tisztjét Rab Nóra tölti be. A megyei vezetők annyira belemelegednek a be­szélgetésbe, hogy szinte teljesen megfeledkeznek a hátuk mögött diszkréten hallgatódzó mikrofonokról, az üvegfallal elválasztott keveröszobáról, ahol Simon Ferenc, a Falurovat vezetője figyel és ha szükséges, „beszól”: mit lehet elhagyni, mit kellene még jobban hangsúlyozni. Bótai Veronika a keverőasztalon „ke- vergeti” a hangokat, melyek innét kerülnek a mag­nószalagra. Később a félórásra „megvágott” anyagot újból átjátsszak, most már a végleges, adótekercsre. A megye vezetői a gazda jogos büszkeségével so­rolják azokat az eredményeket, melyek talán kevés­bé látványosak mint az idegenforgalmi nevezetessé­gek, viszont méltóbbak a nyilvánosságra. Aki elmegy a Mezőgazdasági Múzeumba, az lényegében tanúja lehet egy megye újjászületésének, egy olyan megye újjászületésének, ahol előzmények, hagyományok nél­kül jött világra és cseperedett fel egy ma már szá­mot tevő ipar, ahol a legkietlenebb talajon virágoz- tatta fel az emberi akaraterő az új, korszerű élel­miszeripart és mezőgazdaságot, ahol még mindig mindezek ellenére is megdöbbentő a végletesség a fejlődő új és a fájdalmasan maradi, régi között. Mindent megmutatni a megyéből, a szépet és a fá­jót, az eredményeket és a gondokat is — ez a cél vezérelte a kiállítás szervezőit és ez a törekvés ha­totta át, itt a Rádió 4-es stúdiójában a megye felelős gazdáit is. Annyira nem takargatják a múlttól örö­költ foltokat, hogy még Simon Ferencnek kellett át­szólni az üvegfalon: „Lehet egy kicsit bátrabban di­csekedni is!” Az érdekes beszélgetést, időközben, szombaton dél­után 15 órakor már sugározták a Petöfi-adón. És mivel a felvétel alatt már „sorban álltak” a megyei ta­nácselnökért egy másik műsor szerkesztői, tőlük tud­tam meg, hogy a Reggeli Krónika „Szót kér” rova­tában is dr. Gajdócsi István hívja fel a hallgatók fi­gyelmét a ,kiállítás látnivalóira. Bács-Kiskun megye így talál szives fogadtatásra Budapesten és a Magyar Rádióban is ... Vadas Zsuzsa Tegnap tartotta meg ala­kuló ülését a Hazafias Népfront Kiskőrösi Járási Bizottsága. Az eseményen többek között részt vett Csipkó Sándor, a járási pártbizottság titkára, Csiz­madia Tibor, a megyei ta­nács vb járási hivatalának elnöke, Vincze József or­szággyűlési képviselő, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának képviseletében pedig Pankovits József né, a megyei nőbizottság titkára. Nagy tetszéssel fogadták az alakuló ülés résztvevői az új járási bizottság mun­kaprogramjára előterjesz­tett beszámolót, melynek vitája során tizenkettőn fejtették ki véleményüket, javaslataikat,. A bizottság megválasztotta a 15 tagú járási elnökséget és a tiszt­ségviselőket. Ennek meg­felelően a járási bizottság elnöke dr. Juhász Tibor, az ügyvédi munkaközösség ve­zetője, titkára pedig ismét Keresztes Jánosné lett. Az ülés meghitt hangu­latú zárásaként a nemzet­közi nőnapról emlékeztek meg a résztvevők. Arany János-emlékiinnepség Sokan összegyűltek va­sárnap délután az Orszá­gos Nevelő Intézet díszter­mében Kecskeméten. A né­zőtéren főként lányok, asszonyok ültek, őket kö- j szöntötte kedves szavakkal ] Borsos György, a városi pártbizottság titkára és1 most elsősorban nékik mondta, tolmácsolta Arany János verseit Jancsó Ad­rienne érdemes művész, a tőle szokott színvonalon. Vagyis kiválóan, kizenget- ve a 155 esztendeje szüle­tett költő muzsikás sorait, szemléletesen kirajzolva a gondolati költeményeket tartó hatalmas íveket. Dr. Lengyel Dénes irodalom- történész méltatta Arany János munkásságát. A Ka­tona József Megyei Könyv­tár és a Hazafias Népfront városi nöbizottsága által rendezett sikerült ünnep­ségen közreműködött még Somhegyi György, a buda­pesti Irodalmi Színpad tag­ja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents