Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

HOLDKÖZET A Kőidről sikeresen visszatért Luna—20 szovjet auto­matikus űrállomás értékes zsákmánya a Föld kísérő­jéről. Képünkön: a Földre hozott holdkőzet egy része. RAHMAN SEJK MOSZKVÁBAN A Palesztinái gerillák állásai elleni támadás indoká­val négy napig tartott az izraeli légiagresszió Libanon ellen. Mudzsibur Rahman sejk Bangla Desh Népi Köztársa­ság miniszterelnöke szerdán hatnapos látogatásra Moszkvába érkezett. Az új bengáliai állam minisz­terelnökének India után ez a második hivatalos kül­földi útja. A héten találkozott a szovjet vezetőkkel, majd vidéki látogatásokat tett. Képünkön: a vendéget Koszigin miniszterelnök fogadta a repülőtéren. IZRAELI TÁMADÁS LIBANON ELLEN AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Nixon befejezi kínai látogatását. Az izraeli csapatok visszavonulnak Libanonból. KEDD: Olaszországban rendkívüli választásokat írnak ki. Genfben megkezdődik a leszerelési bizottság új ülésszaka. SZERDA: Rahman sejk, Bangla Desh kormányfője Moszkvába érkezik. Brit—spanyol külügyminiszteri tárgyalások Gibraltárról. CSÜTÖRTÖK: Népszavazás Marokkóban heves ellen­zéki bírálatokkal. Esküdtválogatás Angela Davis perében. PÉNTEK: Sorozatos izraeli légiprovokációk Szíria el­len. Ismét éleződik a válság Cipruson, tüntetés Makariosz mellett SZOMBAT: Szárazföldi harcok és szőnyegbombázások Dél-Vietnamban. Amerikai tervek a párizsi négyes ' értekezlet szabotálására. így látta a hetet hírmagyarázónk, Réti Ervin: „Forró határok” a Közel-Keleten Néhány hetes viszonyla­gos csend után az elmúlt napokban ismét érezhetően fokozódott a feszültség a Közel-Keleten. Az izraeli —libanoni határon öt na­pon keresztül tartottak az ellenségeskedések, amelyek a legsúlyosabbnak bizo­nyultak az 1967-es júniusi háború óta. A helyzetet bonyolítja, hogy Libanon volt Izrael egyetlen olyan szomszéd­ja, amelyik nem vett részt a hatnapos háborúban. A két ország közötti hadiál­lapot még az 1948—49-es összecsapásból ered. Ugyanakkor Dé!-Libanon hegyei jelentik a legjobb gerillaterepet a sík és si­vatagos vidéken. Ma ott vannak a legerősebb pa­lesztin támaszpontok, kü­lönösen amióta a jordániai királyi rendszer erőszak­kal felszámolta az ellen­állók bázisait. Izrael emiatt állandó nyomást gyakorol Libanonra és sze­retné elérni, hogy „am- mani mintára” a libanoni hadsereg számoljon le a gerillákkal. Az ürügyet a legutóbbi hadműveletekre egy pa­lesztin akciósorozat szol­gáltatta: izraeli katonai és polgári létesítményeket tá­madtak. Ezt az alkalmat ragadta meg Elazar tá­bornok, vezérkari főnök, akinek személyes irányí­tásával az izraeli csapatok nagy erőkkel, 48 kilomé­teres mélységig benyomul­tak Libanonba. Elfoglal­tak és négy napon át meg­szállva tartottak öt na­gyobb települést, valamint körzetét képező Fatah-te- rületet, a Hermon hegy­ség, valamint a Litani és a Hazbani folyók között. A Biztonsági Tanács ha­tározott követelésére a tá­madók végül is visszavo­nultak. Az ENSZ-palotá- ban lezajló vitákban még az Egyesült Államok sem támogathatta nyíltan a to­vábbi izraeli területhódí­tást. A legújabb hírek sze­rint megerősített figyelő- rendszert hoznak létre a határ izraeli oldalán, vagyis állandósítani kíván­ják Libanon „puhítását”. A harcok közben másutt is felújultak: több légicsatá­ra került sor izraeli és Szí­riái repülőgépek között. Bizonyos fokig megköny- nvítette az izraeli tervek végrehajtását, hogy a pa­lesztin akciók elszigeteltek voltak, az elképzeléseket aligha egyeztették az arab országokkal. Az időzítés sem mondható túlzottan szerencsésnek, ugyanis ép­pen Jarring Jeruzsálembe történő érkezésének elő­estéjén támadtak a geril­lák. s a figyelem elterelő­dött az ENSZ-közvetítő út­járól. A Földközi-tenger me­dencéjének a héten más viharsarkai is voltak. Olaszországban reményte­lennek látszott a keresz­ténydemokratáknak az a törekvése, hogy a válságot a jelenlegi keretek között oldják meg, s májusra rendkívüli választásokat kellett kiírni. Drámai mó­don alakultak az esemé­nyek Cipruson. A reakció, s a mögötte meghúzódó athéni körök eddig első­sorban azt akarták elérni, hogy Makariosz módosítsa és jobboldali vágányokra vigye politikáját. Mivel ez sikerült, megindult a frontális roham az érsek­elnök elmozdítására. Az ortodox egyház athéni be­folyás alatt álló zsinatá­nak püspökei Makariosz lemondását követelték, a sziget lakossága viszont a függetlenség elnyerése óta a legnagyobb méretű tö­megfelvonuláson fejezte ki bizalmát és támogatását az államfő iránt. A szélső- jobboldal első próbálkozá­sa kudarcot vallott, de aligha fognak könnyen be­letörődni a vereségbe. Minden valószínűség sze­rint vérszemet kapnak an­nak a bejelentésnek nyo­mán is, hogy az Egyesült Államok újra tevékenyeb­ben és nyíltabban segíti a fekete ezredesek görögor­szági rezsimjét. Ázsiában folyik a nagy amerikai magyarázkodás és nyugtatgatás: Tokiótól Tajpejig Nixon pekingi bizonyítványát elemzik a szövetségeseknek. A meg­lehetősen kétértelmű kö­zös közleményből azonban túl sokféleképpen lehet olvasni. A VDK vezető lapja, a hanoi Nanh Dhan egyébként bő idézeteket közöl az amerikai elnök­nek a kínai fővárosban el­mondott beszédeiből, majd ismerteti ezeknek a na­poknak indokínai „bomba­mérlegét”. Washington mind nyíltabban szabotál­ja a párizsi négyes érte­kezletet is: a Kleber su­gárúton csütörtökön még normális ülésre sem ke­rülhetett sor. Ha hinni le­het a jeleknek — az ame­rikai politika szinte har­sogva hirdeti, hogy a pe­kingi tárgyalások nyomán jottányit sem kíván vál­toztatni délkelet-ázsiai háborúján. Megszoktuk már, hogy a szovjet fővárosnak csak­nem minden héten van egy, néha több magas ran­gú vendége: államfők, kor­mányfők, külügyminiszte­rek. Az e heti vendéglista vezetője, Mudzsibur Rah­man sejk azonban mégis külön említést érdemel. Bangla Desh első emberé­nek India után most ez a második hivatalos külföl­di utazása. Az a tény, hogy útja ezúttal Moszkvába ve­zetett, köszönet kívánt len­ni a Szovjetunió szilárd elvi politikájáért, s termé­szetesen meg akarták ala­pozni az együttműködés további útját is. India és Bangla Desh részéről egyébként bírálták a pe­kingi kommünikének a hindusztáni eseményekre vonatkozó részét: Ebben meglehetősen közel állt egymáshoz az amerikai és a kínai álláspont. Végül egy biztos jel, hogy beléptünk március havába: Genfben megkez­dődött a leszerelési bi­zottság hagyományos tava­szi ülésszaka. A huszonöt tagú bizottságnak hazánk is tagja — igaz, voltakép­pen huszonnégyekről kelle­ne szólnunk, mert a francia képviselők távolmaradnak a tanácskozásoktól. Máris felvetődött a bővítés szük­ségessége és lehetősége, ám kérdés, hogy a Kínai Népköztársaság, úgy is, mint az ENSZ tagja, el­fogadja-e maid az esetle­ges meghívást. Amikor nemrég a leszerelési világ­értekezlet összeülésére vo­natkozó szovjet javaslatról volt szó, Peking, sajnos, érdektelennek mutatta ma­gát — Washingtonnal egyetemben. BÁNYANYITÁS a palesztinek fő mozgási ÚJ VÁLASZTÁSOK LESZNEK Az angliai Bentley bányáiban e hét közepén először szálltak le a tárnákba azóta, hogy — győzelemmel — befejeződött a két héten át tartó brit bányászsztrájk. NIXON BÚCSÚZIK Leone elnök feloszlatta az olasz parlamentet és hétfőn kiírta az új választásokat. Képünkön: Andreotti mi­niszterelnök az elnöki határozat átvétele után. Nixon, az Egyesült Államok elnöke, befejezve egyhetes kínai látogatását Shanghai repülőteréről hétfőn haza­indult. Képünkön: Nixon kínai vendéglátóitól búcsúzik a repülőtéren. Á Dél-Libanonba betört izraeli csapatok visszavonulása után libanoni páncélos egységekkel erősítik meg Li­banon határvédelmét. Képünkön: Rashaya Foukharba libanoni páncélosok érkeznek. ELFOGOTT PILÓTÁK A VDK elleni legutóbbi légitámadások során lelőtt és foglyul ejtett amerikai pilóták Hanoiban sajtóértekez­leten válaszoltak az újságírók kérdéseire. A képen (balról): James Cuttex, Ralph Galati és William Schwertfeger kapitányok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents