Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

I. oldal 1972. március 5, vasárnap Bírálni is csak pontosan, szépen... Tevékenységük jellege Megvan az aranytartalék A szent felindulásban fogant levél írója tucatjá­val sorolta fel a fonáksá­gokat, visszásságokat, a hi­vatal packázásait, a hiá­nyokat a városban .. . Elöl­járóban megírta, hogy Ka­locsán a gázcseretelep a műúttól mintegy 300 mé­terre van, gépkocsival megközelíthető ugyan, de megfordulásra már nincs lehetőség. A telep kapu­ján — szerinte — ilyen felirat áll: „Behajtani ti­los. kivétel a védőfelszere­léssel ellátott járművek”. A DÉGÁZ — ismét csak a panaszos véleményét idéz­zük — nem sokat törődik a járműtulajdonosokkal, akik pedig egyöntetűen fel vannak háborodva. Utána néztünk: mi is hőt a helyzet a DÉGÁZ kalo­csai telepén. Való igaz, hogy a telepre semmiféle járművel nem lehet behaj­tani, ez tűzrendészeti elő­írás. A telep kapuja a közúttól azonban pontosan 50 méterre van. A cserepalackok kiadá­sára szolgáló legtávolabbi helyiség sincs messzebb a kaputól, mint a kapu az országúitól. 50+50=100, a 300 méter tehát még így sem jön ki. Megfordulni egyelőre járművel tényleg nem le­het. De ami a DÉGÁZ nemtörődömségét, az ügy­felek semmibe vevését il­leti — ez enyhén szólva túlzás. Vass Tivadar telep­vezető érdeklődésünkre azt a megnyugtató választ ad­ta, hogy az intézkedés már „sínen van”, a problémát rövidesen megoldják. A vállalat ezek szerint még­sem huny szemet a fonák­ság fölött, és nemsokára megteremti a járművel va­ló megfordulásra is a le­hetőséget. Valahogyan olybá tűnik ez a lelkes igyekezet, mint­ha olvasónk mindenképp csomót akarna a kákán ke­resni. Szó se róla, az általa felhozott esetek között va­lós is van; közérdekű té­mákat bírál, s legtöbbször jogosan botránkozik meg. De... És ez a „de” az, ami mellet nem megyünk el szó nélkül. A levélíró először diszkréciónkat ké­ri: ne közöljük nevét, cí­mét, s akkor majd ismét jelentkezik, új témákat kí­nálva. Majd pedig hirtelen meggondolva magát, go- lyóstollal ujjnyi vastagon lehúzza, olvashatatlanná teszi személyi adatait... Köszönjük a „bizalmat”, de így nem kérünk belőle. Lehet, hogy a hírek kö?lő- j jét a jó szándék vezérli, de ha így van, akkor legyen pontos és helytálló az, amit ír. És aki építő szándékkal az igazat írja, annak a mi társadalmunkban nincs mi­től és kitől félnie! ígérjük, hogy legközelebb, ha majd „leleplezi magát”, még szívesebben igyekszünk a feltárt bajokat orvosolni J. T. KECSKEMÉT KUTATÁSI ÉS BEMUTATÓ KÖZPONT A mezőgazdasági gépgyártás jelene r ■ ■■ ff« es jovoje Beszélgetés dr. Csatári Lafpssal a MEZÖGEP Vállalat igazgatójával Szinte már közhelynek számít, ha azt mondjuk, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere az al­kotó kezdeményezés való­ságos áradata előtt nyitotta meg a zsilipeket. Ám min­dig öröm, ha olyan újabb ötletekről, vállalkozásokról hallurtk, amelyek meggyor­sítják lépteinket a szocia­lizmus építésének útján. Négy évvel ezelőtt például még csak egy kis gépjaví­tó állomás volt a MEZŐ­GÉP Tröszt, ma már kor­szerű kecskeméti vállalatá­nak helyén, s csak ámu- lunk, amikor egy-egy ki­állításon, vagy mezőgazda- sági üzemben találkozunk termékei!.Lel. Bizonyára sok olvasónkat érdekli mi­vel foglalkoznak most, s milyen tervekről tájékoz­tatta lapunkat dr. Csatári Lajos, a vállalat igazga­tója. ges, hogy minél nagyobb legyen a talajművelési szé­lesség. Ezért saját műszaki fejlesztőgárdánkon kívül a kutatóintézeteket is meg­bízzuk különböző talajmű­velő géprendszerek kifej­lesztésével, sőt, ha kell kül­földről licencéket is vásá­rolunk. Itt említem meg, hogy vállalatunk dolgozói­nak létszáma meghaladja a 2800-at, közülük 99 mér­nök, 224 technikus és 14 közgazdász. A szakmunkás- képzésre is nagy gondot fordítunk, mintegy 450 ipari tanulónk van. A másik fő ágazata te­vékenységünknek az állat­tartás korszerűsítésével kapcsolatos. Helyszínen összeállítható fémtornyokat gyártunk szemes, szálas és erjesztett takarmányok tárolására. Ezekből akár egész tárolótelep-hálózatot lehet kiépíteni, amelyeket automatikus vezérlő beren­dezéssel egvetlen ember működésben tarthat. Nem kevésbé korszerűek az ált.aluoík gyártott állati férőhelyek. Mi készítjük az épületek acélszerkezeteit, etető- és klimatizáló be­rendezéseit. Olyan hizlal­dákat építünk, amelyekben például a sertések fényha­tásra kezdenek táplálkoz­ni és, ha az automatika el­sötétíti a hizlalda belső te­rét, az állatok tovább pi­hennek. Mind a takarmánytáro­lóikat, mind az állati férő­helyeket vállalatunk szere­li össze és kulcsátadással bocsátjuk a gazdaságok rendelkezésére. A zöldség- termesztéshez komposztáló és tápkockakészrtő gépeket gyártunk. A háztáji gazda­ságok is kitűnően haszno­sítani tudják a nálunk ké­szülő ikis méretű vízellátó hidroforokat. Vállalatunk a iárműprogram megvalósí­tásában is részt vesz, már csak azért is, mert a me­zőgazdaságban a munka 60 százalékát az anyagmozga­tás teszi ki. Mi készítjük a magyar tehergépkocsik gyártásához az összes veze­tőfülkét és a gépkocsipla­tók jó részét. További tervek — Elöljáróban el kell mondanom — kezdte kér­déseinkre adott válaszát Csatári elvtárs —, hogy a MEZŐGÉP Trösztnek 22 vállalata van az ország­ban. Ezek feladata a ma­gyar mezőgazdaság ipari hátterének megteremtése olyan gépeit, berendezések gyártásával, amelyek a gazdaságok teljes vertiká­lis kiszolgálását teszik le­hetővé. Minden vállalatnak más a profilja, nehogy egyes ágazatokon belül pár­huzamos fejlesztés történ­jék. Üzemeikben a kisgé­pektől a komplett gvárfel- szerelésig olyan beren­dezések készülnek, ame­lyek az élelmiszer- és fa­gazdaságokat szolgálják. A mi vállalatunk — amelynek Kecskeméten kí­vül a megyében több felé vannak még üzemei — mintegy 40 termék gyártá­sával foglalkozik. Korsze­rű felszíni talajművelő és vetőmagágy-előkészítő gé­peink közül kiemelem azo­kat a kombinált talajmű­velő berendezéseket, ame­lyek egy menetben vég­zik el a talajelőkészítés, a vetés, a műtrágyaszórás és a vegyszeres gyomirtás műveletét. A gének mind­egyike a legmodernebb tí­pusok közé tartozik, olya­nok, amelyek néhány év­vel ezelőtt még ismeretle­nek voltak hazánkban. Ezek azonban a korszerű növényfajták termesztésé­hez, a nagy terméshoza­mok eléréséhez, nélkülözhe­tetlen eszközök. A nagy teljesítményű traktorok vo­nóerejének kihasználásához ugyanakkor az is szüksé­— Elsősorban jelenlegi termékeink további korsze­rűsítésére, olcsóbbá téte­lére és minőségének javí­tására törekszünk. A tröszt­től kapott megbízásokon belül bővíteni kívánjuk . termékeinki körét., Ezt. első­sorban azépt tesszük, hpgy hatékonyabban kapcsoléd- hassúhk be Báps-Kiskun megye élelmiszer-gazdasá­gának fejlesztési program­jába. mégoedig a speciális igényeknek megfelelően. Közelebbről ez annyit je­lent, hogy többféle munka­gépet gyártunk a zöldség- termesztéshez, Különösen a szántóföldi zöldségféléik — paradicsom, hagyma , stb„ ezenkívül a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepek nagyobb fokú gépesítése fontos feladat. Z- t ' t Gok gondot okoz á '-Tne- zőgüzdásági gépek a'tícát- rész-ellátása. Kecskeméti 'és solti üzemünk részére spe­ciális gépeket \ áSaroltunk, amelyekkel nagymértékben növelni tudjuk az alkat­részgyártást. Bemutató gazdaság — A mezőgazdaságban egyre csökken, a munkaerő. Sokan a többi népgazdasá­gi ágazatokban helyezked­nek el, s azzal se mondok újat, hogy egyre több az idős ember a szövetkeze­tekben. Ezt a folyamatot szeretnénk ellensúlyozni azzal, hogy gyorsabban lás­suk el korszerű termelőesz­közökkel a mezőgazdaságot. Lényegében kettős cél el­érésére törekszünk. Pótolni a *kiöregedés miatt elvesz­tett munkaerőt, s maradás­ra bírni az ifjúság egy ré­szét, a fiatalok ugyanis szí­vesen vállalják a korszerű berendezések kezelését. Gyorsítani kell tehát a műszaki fejlesztést. Erre azonban csak akkor van mód, ha a gépek kísérleti tíousait a legontimálisabb időpontban tudjuk kipró­bálni. Véleményem szerint egy olyan nagy gyártó szervezet, mint a mi trösz­tünk — amely évi több mint 10 milliárd forint, ér­tékű gépet, berendezést és pótalkatrészt gvárt — kell, hogy rendelkezzen olvan megfelelő mezőgazdasági üzemmel, amelynek terü­letén a vállalatai által gyártott gépeket alaposan meg tudia vizsgálni, s ezzel elő tudja mozdítani a gyár- tárt. Több szemnonfból elő­nyös lenno, ha Ke^dromé­ten létesülne ez a kísérteti. pevHoe besmife+ö eavöocntf is. Van itt olyan termelő- s^öTro+Vro^at. amelvnek adottságai a hazánkban tOinHptl növényi kultúrára ás állat­tenyésztési ágazatra kiter­jednek. így mód nyílna ár­ra, hogy itt Kecskeméten hazai és nemzetközi gépi bemutatókra ’kerülhessen sor a jövőben, s a keres­kedelem ne a gyárban lás­sa a berendezéseket, ha­nem munka közben. Bács-Kiskun szempont­jából azért lenne ez hasz­nos. mert a megye mező- gazdasági szakemberei sze­rezhetnének leghamarabb tudomást a legújabb tech­nikai eredményekről. Emel­lett a városban működő kertészeti főiskolával kö­zösen különböző tanfolya­mok szervezésére nyílna lehetőség a termesztési módszerek elsajátítására. Természetesen a bemuta­tó gazdaság dolgozói járná­nak legjobban, hiszen a legjobb technikai ellátott­ság mellett termelhetné­nek. Ám a tsz-ek is hasz­nos segítséget kannának azáltal, hogy szakembereik állandóan tanulmánvozhat- nák a legkorszerűbb -te­nyésztési és termesztési módszereket. A későbbiek­ben pedig az sem lenne közömbös, ha a város ve­zetői lehetőséget nvúitaná- nak ahhoz, hogy Kecske­méten egy génbemutató szalont létesítsünk, amely renrezentálná a hazai me­zőgazdasági technikát. Mind“z bizonyosan megnö­velné a város idenenfor- ealmát is. hiszen Kecske­méten tartanának meg sok hazai és nemzetközi mező- gazdaság rendezvényt — mondotta befejezésül dr. Csatári £ajos. N. O. Napról napra népesebb a határ. Az Aranykalász Termelőszövetkezet tanya- központjában a szerelők és a traktoristák szorgoskod­nak. A felsorakoztatott erőgépeket töltik fel in­dulás előtt üzemanyaggal. Tőlünk nem messze a melegágyi kereteket hord­ja a kertészbrigád néhány tagja. Mások a dohánypaj­ta tetőzetét igazgatják. E jelekből arra lehet követ­keztetni, hogy Gátéren is nagyobb becsülete lesz az Idén a kertészetnek. Szap­panos Árpád, a szövetkezet főagronómusa megerősíti ezt a feltevést. Több évi kihagyás után újból termesztünk dohányt. Pajtánk még használható állapotban van, csupán itt-ott szorul igazításra az épület. Harminc holdat ve­tünk és arra számítunk, hogy lesz rajta mintegy öt- hatezer forint tiszta haszon holdanként. Megkötöttük a szállítási szerződést a MEZÖTERMÉK-kel. Esze­rint 25 holdon vöröshagy­mát öt holdon paradicsom- paprikát, ezenkívül sárga­répát, zöldhagymát ter­mesztünk. A Vetőmagter- meltelö és Értékesítő Vál­lalatnak négyfajta borsót és csemegekukoricát szál­lítunk. Ez utóbbival most foglalkozunk majd elő­ször, de úgy tűnik, hogy kifizetődő lesz, hiszen má­zsánként hatszáz forint a szerződésben rögzített át­vételi ár. A község határában szinte minden megterem, számos artézi kút ontja az öntözésre alkalmas vizet. Kár volna kihasználatlanul hagyni ezt a nagyszerű le­hetőséget — egészíti ki a főagronómus szavait Veres Sándor, a gátéri csúcsve­zetőség és a termelőszö­vetkezet pártalapszerveze- tének a titkára. — Felemelkedtünk a mélypontról és nagyobb feladatokra is merünk vál­lalkozni. A szövetkezet gaz­dái támogatják az új ve­zetőséget, amely velük ösz- szefogva egy év alatt egye­nesbe hozta a gazdálkodást. Hosszú idő után először nemcsak a tervezett részese­déshez jutottak a szövet­kezet tagjai, hanem a szo­ciális alapra is jutott 240 ezer forint tartalék. Kitűnő takarmánytermő földjeik vannak, de ala­csony a jószágállomány. Ezért az állattenyésztés fel­lendítését tartjuk egyik fő­feladatunknak. így fogal­maztuk meg az éves terv­ben is, amelyet a március tizedik! közgyűlésen vitat meg a szövetkezet tagsága. A tanyaközponttal átel- lenben, ott, ahol a Csong- rád felé vezető út egye­nesbe fordul, tisztára me­szelt gazdasági épületek csoportja látható. A majort övező kerítés bejáratánál fertőtlenítő alkalmatosság. Előtte Sallai György tehe­nész és ifjú Rozmán Jó­zsef kalauzolja a vendéget, csupán védőöltözetben és A kerítésen belülre lépni csupán védőöltözékben és gondos fertőtlenítés utón lehet. Gozmán elvtórs, aki­ről kiderül, hogy ő ennek az állattenyésztő telepnek a vezetője, megmagyaráz­za e nagy óvatosság okát. — Itt tartjuk szövetke­zetünk egyik büszkeségét a tuberkulőzismentes szar­vasmarha-állományt. Nagy anyagi áldozatok órán el­értük ezt a ma még nem általános szintet. Holmi elővigyázatlanság, az egészségügyi előírások meg nem tartása miatt nem szeretnénk elveszíteni. Ezeknek a teheneknek a teje jóval értékesebb, te­hát anyagilag sem járunk rosszul. Ma még mindössze száz tehene és hetven növen­dékmarhája van az Arany­kalásznak. De ez csupán a kezdet. Néhány év múlva hatszáz lesz. S három— négyezer anyajuhot, hat— hétszáz sertést tízezer lu­dat és számos háztáji jó­szágot is el fog még tar­tani a gátéri legelő, meg a többi takarmánytermő te­rület. A kögös gazdaság előző vezetőinek minősíthetetlen munkája következtében több éven át veszteséges volt. Igen szűkös anyagi alapokkal rendelkezik ma is. Az 1971-ben terhére írt szanálási hitelt szintén tör­lesztenie kell. A gazdálko­dás további fejlesztéséhez azonban megvan az arany- tartalék. A szövetkezet je­lenlegi gazdasági és párt- vezetőinek hozzáértése őszinte szándéka, s a gátéri tsz-gazdák messze vidéken híres szorgalma. A képen az Aranykalász tbc-mente- sített tehenészete. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents