Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
Magtermesztés ezer holdon A fő ágazat az állattenyésztés. Ez határozza meg á növénytermesztést is. amelynek elsődleges feladata, hogy biztosítsa az állomány takarmány- és alomszükségletét. A kukorica másfél ezer holdas nagyságú Funkciója a sertéstartás és szarvasmarha-hizlalás biztonságos abrakbázisának képzése. A Szakszolgálati Állomással közösen kimunkálták a kukoricatermesztés fejlesztési programját 1975-ig, amely a területi elhelyezéstől a gépesítésig minden egyes részletkérdést tudományos megalapozottsággal tartalmaz. A termésátlag tavaly holdanként 31.7 mázsa volt. A kalocsai gazdaság azon kevesek közé tartozott, akik az öntözőberendezést maximálisan kihasználták. Több növénykultúrát, köztük a kukoricaterület egyharmad- részét. látták el mesterséges csapadékkal. A 2544 kh öntözhető területre közel kétmillió köbméter vizet juttattak ki berendezéseik teljes kapacitását kihasználva. A tömegtakarmány bázisa a telepített fű, a lucerna, a természetes gyep és a másodvetések. A telepítéseket az állatlétszám növelésével összhangban végezték. A 687 holdas terület hasznosítása zöldtakarmányként — sávos legeltetéssel — illetve szenázs és szénaként történik. A bel- tartalmi vizsgálatok megállapították, hogy amíg a jó minőségű silókukoricából készült szilázs fehérje- tartalma 10,9, addig a füves heréből előállítotté 24,4, a tejtermelés szempontjából rendkívül előnyös. A másodvetések és a fűfélék kiegészítéseként lucernát termesztenek. amelynek holdankénti hozama 53,8 mázsa volt az elmúlt évben. A tömegtakarmány- bázis feladata, hogy az álEmberi kéz érintése nélkül, fertőzésmentesen Jut a tej a szállítótankokba. lománynak egyenletes, azonos takarmányt biztosítson. őszi búzát 1400 holdon termesztenek, ebből 1000 kh vetőmag, 400 kh pedig takarmánybúza. A gazdaságot tayaly vetőmagszaporító gazdasággá jelölték, és feladatul kapták, hogy korszerű fajták elszaporításá- val segítsék a környék termelőszövetkezeteinek vetőmagellátását. (Itt állítják elő a Rannaja 12, a Bezosz- tája 1, a Kavkáz, a Jubilej- naja, az Auróra búzafajták szaporítóanyagát) A mező- gazdasági nagyüzem búza- termesztési színvonalát fémjelzi a tavalyi 23,4 mázsás holdankénti átlagtermés amely 1 millió 390 ear forint nyereséget eredményezett Mivel a sikeres búzatermesztés egyik alapvető tényezője a jó elővetemény, több mint ezer holdon termesztenek repcét és — NSZK céltermesztési konstrukción belül — lent. Két speciális növénytermesztési ágazatuk is van. Az egyik a 144 holdas, korszerűen telepített téli almás, amelynek gazdaságos kihasználása érdekében szorosan együttműködtek a Kiskőrösi Állami Gazdasággal. A másik a fűszerpaprika-termesztés. A fejlesztési program keretében feladatul kapták a kísérNyáron sávos legeltetéssel hasznosítják a telepített f üfcléket. letek során előállított, gépesíthető fűszerpaprika-fajták nagyüzemi körülmények közötti kipróbálását Ezen a területen kiemelkedő eredmények születtek az elmúlt évben. A növénytermesztés korszerűsítése megköveteli a legfőbb termelőeszköz — a föld — minél jobb kihasználását Mivel a gazdaság összterületének 20 százaléka belvízveszélyes, további területek pedig az üzemi rendezés hiánya miatt nem művelhetők. 1971-ben kidolgozták a meliorációs programot. Erre a célra 2,6 millió forintot fordítanak saját anyagi alapjukból. Tervezés, üzem- és vízrendezés, mélylazítás szerepel az elvégzendő munkák között amelyeket 1974-ben fejeznek be. A talajerő megfelelő utánpótlását az OMMI által készített genetikai talajtérkép szerint végzik. A tópanyagellátást ugyancsak laboratóriumi vizsgálatok előzték meg. Ennek megfelelően fokozódott a műtrágya-felhasználás, hatóanyagra átszámítva 210 kilogrammról 246 kilogrammra emelkedett az elmúlt évben. A szakszerű kemi- zálásra és öntözésre korszerű, hatékony programot dolgoztak ki. Két komplex gépsor A minél kevesebb élőmunka-felhasználás, a munkafolyamatok gépesítése a gazdaságon belül is szükségszerű feladat. A növénytermesztésben két komplett gépsort alkalmaznak. Az egyiket a kukorica, gabona és olajos növények, a másikat a tömegtakarmányokra alakították ki. A kukoricatermesztés komplex géprendszere az elmúlt évben vált véglegessé. Az 1968-ban kipróbált FT—5 típusú szárítót a BMG-vel együttműködve továbbfejlesztették a lényegesen hatékonyabb FT—5U típussá. Az ikresítési elvet alkalmazták, így megoldható a szárítók sorba üzemeltetése, amelynek eredményeként a két berendezéssel 2.5 berendezés teljesítménye érhető el. A terményszárítók szerves tartozékai a kombájnszérűnek, ahol a termény fogadása, tisztítása és szárítása, illetve a tárolóhelyre való mozgatása történik egy folyamatban. Mindehhez egyetlen ember irányító munkája szükséges. A gazdaság műszaki szakembereinek aktivitását, tudását számtalan újítás, ésszerűsítés dicséri. Házilag készítettek nagy teljesítményű csávázó és levél alá permetező gépet, a gyümölcsösbe fakerülgető vegysze- rezőt. A másik komplex gépsor a tömegtakarmányok betakarftását szolgálja. Rotációs fűkaszákkal. NDK lu- cernakombáinokkal dolgoznak. A fogadóberendezés — a silózó — kialakítása szintén dolgozóik érdeme. A takarmány gépsorral összhangban, az építőbrigád tervei alapján fél év alatt készült el 680 ezer forintos ráfordítással az áthajtás betonsiló. amely 320 tehén téli tömegtakarmány-szük- ségletét képes befogadni Saját konstrukciójuk a takarmánynak az istállóba géppel való bejuttatása, illetve kiadagolása, amelyet a trágyaszóró átalakításával oldottak meg. Ésszerűen, a növénytermesztés szerkezetének megfelelően korszerűsítették, tipizálták a gépparkot. A munkát nagy gonddal végezték. ráfordításaik pedig meghozták a várt eredményt, és ezért anyagi erejükből megfelelő összeget fordítottak erre a célra 1971-ben is 5.1 millió forintot Javitják a műhelyben az Öntözőberendezést. Jó üzemi légkör Sorban uzcutcuciuctö az FT—5U típusú szárító. A gazdaság vezetői nemcsak a termelés fejlesztésével törődtek, hanem nagy gondot fordítottak dolgozóik munkakörülményeinek javítására, a jó üzemi légkör kialakítására, a bérek emelésére is. Tavaly az agy főre jutó munkabér éves szinten 27 ezer 600 forint volt. 1970-hez viszonyítva 3,8 százalékkal magasabb. A kiosztható nyereség csaknem egyhavi keresetnek felel meg. Fürdők, öltözők építésével, munkaruhák biztosításával javították a szociális, kommunális ellátottságot Étkeztetési hozzájárulásuk 380 ezer forintot tett ki. Emellett az elszórt telepeken élőknek, a gyermekeknek és anyáknak tejet biztosítottak, az üzemi vágóhidról pedig húst adtak dolgozóiknak. Jobbá tették a nők helyzetét is, a családos anvák a kollektív szerződés szerint pótszabadságra jogosultak. A szocialista munkaverseny évről évre tartalmasabb, szélesebb körű lett A kitüntető címért tavalv 17 brigád versenyzett a dolgozók 41 százaléka. Felelősségteljes vállalásaikkal elősegítették a gazdálkodást tervek teljesítését, közösen szervezett programjaikkal, az egymással való fokozottabb törődéssel pedig sokat tettek a kollektív szellem erősödéséért Az állami gazdaságban a vezetés szervezését a hatáskörök decentralizálásának megfelelően módosították, növelték a kerületvezetők önállóságát, ugyanakkor megszigorították az ellenőrzést Kiépítették az információs csatornákat: termelési értekezleteken beszélik meg a dolgozókkal az eredményeket, kölcsönösen tájékoztatják egymást a feladatokról. Ugyancsak a megfelelő tájékoztatást szolgálja az állami gazdaság Híradója is, amelynek munkatársai a gazdaság dolgozói, szakemberei A párt- és gazdasági vezetők szorosan együttműködnek a szakemberek kiválasztásában. A tervszerű, jól átgondolt vezetőutánpótlási munka meghozta eredményét. Jelenleg 24 egyetemét, főiskolát Végzett dolgozójuk van vezető beosztásban. Az utánpótlásról ösztöndíjjal gondoskodnak, amit jelenleg hat egyetemi hallgatónak fizetnek. Az állami gazdaságban megteremtették az intenzív gazdálkodás alapjait, és ez már az 1971-es évi eredménvben is megmutatkozik. Amíg az előző évben 10 százalékos termelési érték növekedése 9 százalékos nyereségtömeget eredményezett. addig 1970-ről 197t-re 20 százalékos termelésiérték-növekedés 8-in százalékkal több nyereséget — 6.1 millió forintot — értek el (XI
