Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
^ vgF fi Összhangban a népgazdasági igényekkel a kalocsai Állami gazdaság kitartó, JÓL SZERVEZETT MUNKÁVAL AZ UTÓBBI ÉVEKBEN EGYRE JOBB EREDMÉNYEKET ÉR EL NÖVEKVŐ TERMELÉSI ÉRTÉK MELLETT. A NÖVÉNY- TERMESZTÉSI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZAT EGYARÁNT VEGYES ÉS ELAPRÓZOTT SZERKEZETŰ VOLT, 1968-IG. A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEM VEZETŐI, SZAKEMBEREI ALAPOSAN ELEMEZTÉK A LEHETŐSÉGEKET. S AZ ÁLTALUK NÉGY ÉVVEL EZELŐTT KIDOLGOZOTT PROGRAM SZERINT MEGKEZDTÉK A JÖVEDELMEZŐ GAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSÁT: A SZERKEZET KORSZERŰSÍTÉSÉT, A SZAKOSÍTÁST. AZ 1968- BAN KIALAKÍTOTT ELKÉPZELÉSEKNEK MEGFELELŐEN ALAKULT A GAZDASÁG TERMELÉSE, ÉLETE. Egyre hatékonyabban termel a Kalocsai Állami Gazdaság Jövedelmező állattartás A három állami gazdaság összefogásával épülő kiskőrösi sertéstelep. Négy évvel ezelőtt még szarvasmarha, sertés és juh tartásával foglalkoztak. Első lépésként a veszteséges juhászatot számolták fel, és az így felszabaduló épületeket a sertéstenyésztésben hasznosították. A gazdaságos termelést a bővítés mellett a korszerű férőhelyek kialakításával alapozták meg. Felújították a meglevő épületeket, a régi villany, és víz nélkülieket pedig az újak elkészültével egybehangoltan lebontották. Mindezt úgy, hogy az állomány ebben az időszakban sem csökkent. Az önetetős, szárazdarás sertésistállók három kerületben vannak: Kisdrágszélpusztán és öregcsertőn a hizlalást. Kalocsán a tenyésztést végzik. AserTavaly 4457 mázsa sertést értékesítettek. A PHYLAXIÁ-val együttműködve bevezették a praestarterrel történő malacnevelést, amely lehetővé teszi a korai, 21 napos elválasztást így meggyorsul a kocaforgó, a két ellés közti időszak lerövidül. Mivel a gazdaságnak egy nagyobbmérvű fejlesztéshez kevés volt az anyagi ereje, társulásos sertéskombinát kialakítását kezdeményezték. A megállapodás a solti, a kiskőrösi és a kalocsai gazdaság között létrejött Az évi 24 ezer darab kibocsátású AGROKOMF- LEX rendszerű telep Kiskőrösön épül, és ez évben már megkezdi a termelést • Nagyon sok gazdaságban hagyták már abba a szarvasmarha-tenyésztést azzal, hogy gazdaságtalan. A kalocsai szakemberek megvizsgálva az ágazat helyzetét és az üzemi adottságokat, elhatározták a fejlesztést A számadatokkal alátámasztott vélemény rövid távon sem ítélte gazdaságtalannak a vele való foglalkozást az öntözési lehetőségek és egyéb adottságok miatt pedig hosszú távon jövedelmezőnek tartotta. A fejlesztési elképzelések megvalósítására Kistényen került sor; a régi épületek lebontása után előregyártóit elemekből állítottak fel gépesített istállókat Drágszélen 300 férőhelyes tehenészetet, Bakod- pusztán pedig hizlalótelepet alakítottak kt • A fejlesztés tervek programszerűen 1985-ig, részletesen 1975-ig tartalmazzák az elhelyezést, a takarmánygazdálkodást, a fajtát a tenyésztési, tartási, technikai és technológiai rendszert egyaránt A tervezettnél több tehén Sok termelőszövetkezetben, állami gazdaságban azzal indokolták a tehénlétszám nagymérvű csökkenését, hogy az a tbc- mentesítés következménye. A kalocsai gazdaságnak egyik legnagyobb érdeme a negativizálás létszámnöveléssel egybekötött lebonyolítása. A szelektálás miatti kiesést részben sajátnevelésű. részben pedig a Dunántúlról vásárolt, többszörösen szűrt üszőkkel pótolták. Az elmúlt év végén a tervezettnél többet, ösz- szesen 600 tehenet tartottak. Ez az állomány teljes egészében tbc- és brucellózismentes. A tehenészetnél a borjúszaporulat nőtt, a tejtermelés azonban csökkent — az állományváltás miatt. A jelenlegi állomány azonban fiatal, kétharmad részben előhasi üsző, a tejtermelés felfutása 1972-től várható. A megfelelő fajta kialakításáról az Állattnyeszté- si Kutató Intézettel együttműködve gondoskodnak. A hosszútávú tenyésztési program az állomány átke- resztezését tűzi ki célul. Ennek keretében tavaly kezdték meg a magyartarkának a kanadai Holstein Frizián fajtával való keresztezését. Az így előállított, magyar viszonyokhoz jól alkalmazkodó Hungaro- friz 1975-ben várhatóan nagy mennyiségű tejet ad. Intézkedtek a tömeg takarmány-gazdálkodás korszerűsítéséről. A tehénállomány nyáron sávosan legeli a telepített fűféléket, télen pedig tartósított takarmányt és abrakot kap. Vezetékes feiési módszerrel, az azonnali szűréssel, Bakodpusztán szabadtartásos bikahizlalás folyik. hűtéssel és a technológia pontos betartásával a tej minősége kifogástalan. A bakteorológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a szállítótankokba I. osztályú, fertőzésmentes, tiszta tej kerül. A tenyészüszők istállóját is szabadtartásos. kisfalkás rendszerűvé alakították át. így 100 helyett 180 üszőt tarthatnak egy épületben. Céljuk a szervezetileg szilárd egyedek tenyésztése, természetszerű tartással, szakszerű legeltetéssel, télen olcsó tömegtakarmány etetésével. Sikerült előrehozniuk a tenvésztésbévé- fceli időt. az üszők 28,5 hónapra ellettek. Az állomány teljes bikaszaporulatát Bakodpusztán hizlalják. A régi, uradálmi istállót 35 ezer forintos ráfordítással alakították át kötetlen, intenzív hizlalási rendszerűvé. A kezdettől fogva egy falkában nevelt állatok szelídek, a felügyeletet egy ember el tudja látni. Abrákos hizlalási módszert alkalmaznak. A technológiai fegyelem betartása itt különösen fontos, mert csak így kerülhető el az állatok felfúvódása. Eredményeik tavaly jók voltak, a havi átlagos súly- gyarapodás 34,62, az elmúlt évinél 12 százalékkal több. Kedvezően — 71 százalékra — alakult az exportarány, néhány egyedet AA minőségben vett át a felvásárló vállalat. Az eddigi fejlesztő tevé- kenység eredményeként az állattenyésztési ágazat halmozott termelési értéke 1971-ben meghaladta a 27 millió forintot, nyeresége 2 millió 270 ezer forint volt Ezen belül a szarvasmarhaágazat eredménye szerény, de nyereséges. Az egészséges, fiatal állomány azonban már az idén lehetővé teszi a jövedelmezőség növelését A gépesített kistcnyi tehenészet. téstartás hozamai évről évre emelkedtek. Tavaly 4457 mázsa hízott sertést értékesítettek, 11.9 százalékkal többet mint 1970-ben. Egy kilogramm hús előállításához 4,1 kilogramm vegyes abráktakarmányt használtak feL
