Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
m március i nombat 5. oldal Az egész megyében Szigorú ellenőrzés a közutakon A megyei rendőr-főkapitányság utasítása értelmében március X-től az egész megye közútjain szigorú ellenőrzést folytatnak a közlekedési rendőrök, az önkéntes rendőrök, valamint a Volán Vállalat forgalmi tisztjei. A forgalom- biztonsági és műszaki ellenőrzés célja, hogy az Utóbbi időben elszaporodott szabálytalanságokat kiküszöbölje, s a műszakilag kifogásolható járműveket a forgalomból kitiltsa. Az első két napon a megye északi részében majdnem 600 gépjárművet ellenőriztek, s szabálysértésért 53 járművezetőt jelentettek fel. A helyszínen 98 jármű vezetőjét bírságolták meg, s 10 teher- és személygépkocsi hatósági jelzését vonták be. Gyorshajtás, szabálytalan előzés Az ellenőrzés során számos tapasztalatot gyűjtöttünk, amelyek közül néhány kirívó esetet szeretnénk olvasónk elé tárni. Az E—5-ös úton, Kecskemét belterületén Horváth Bálint, a 9-es számú Volán GA-88-45 forgalmi rendszámú autóbuszával úgy előzött meg három szénával rakott kocsit, hogy a szembe jövő személyautót fékezésre, megállásra kényszerítette. A rendőrjárőrrel az E—5- ön útvonalon a város belterületén sokáig követtük Tóth Mihályt, aki a Battonyai Asztalos Ktsz három és fél tonna összsúlyt meghaladó tehergépkocsijával 60 kilométeres sebességgel a belső sávban közlekedett. Az igazoltatás során kiderült, hogy a gépkocsivezető jogosítványából az 1-es számú ellenőrző lap hiányzik, azt hasonló szabályszegésért bevonták. Feltehető, hogy most a 2-es számú ellenőrző lap bevonására is sor kerül, s még egy szabály- sértés után Tóth Mihály elbúcsúzhat a gépkocsivezetéstől. Hajdú Kálmán budapesti lakost szintén az 5-ös úton igazoltatta a rendőrjárőr, aki 70 kilométeres sebességgel száguldozott motor- kerékpárjával. Vezetői igazolványából — amely azonban csak mezőgazdasági vontatóra érvényes —szintén hiányzott az 1-es számú ellenőrző lap. A motorkerékpárral már 13 ezer 300 kilométert tett meg, tulajdonképpen vezetői engedély nélkül. Ot is, akár csak két előző társát, feljelentették. Ittasan, jogosítvány nélkül Bíró Lukács Fülöpszál- lás, Széchenyi utca 6. szám alatti lakost Solt és Duna- íöldvár között igazoltatta a rendőrjárőr. A jogosítványba bepillantva tapasztalták, hogy az már 1971. október 5-én lejárt. Az igazolvány nyomban a rendőr táskájába került, s Bíró most mindaddig vonattal közlekedhet lakása és kecskeméti munkahelye között, amíg nem érvényesíti vezetői engedélyét. Űjszászi Sándor Kecskemét, Budai hegy 134/8. sz. alatti lakos igazoltatás közben nem is tagadta, hogy néhány órával ezelőtt 2 deci bort és 3 deci sört fogyasztott. Az alkoholszonda elszíneződött. Nagyobb zavarban volt, amikor vezetői engedélyét kérték, ugyanis ilyennel egyáltalán nem rendelkezik ... A megyeszékhely és Solt közötti úton vizsgálták át az YD-38-11 forgalmi rendszámú tehergépkocsi menetokmányait a rendőrök. A menetlevél szerint Tóth Ferencet, a 9-es számú Volán gépkocsivezetőjét már elbocsátották, a telephelyre irányították. Miért volt akkor úton? Tóth Ferenc úgy gondolta, hogy egy fuvarral megtoldja a napot, s egy tehergépkocsira való homokszállítmányt hazafuvaroz. Tóth Ferencet előállították, ugyanis nemcsak jogtalanul használta a gépkocsit, hanem vétett a társadalmi tulajdon ellen is. Bevont hatósági jelzések A sok szabálytalanság mellett — sajnos — sok műszakilag hibás járművet talált az ellenőrzés. Gölley Ottó Kecskemét és Solt között közlekedett a CA-44-69 forgalmi rendszámú személygépkocsival. A járművön a következő hibákat tapasztalták: a bal első kerék ék elszakadt, a lábfék hatástalan volt, éppen úgy mint a kézifék, s leszakadt a kipufogódob is. Ezen kívül a megengedettnél nagyobb volt a kormány holtjátéka. Rendszámát és forgalmi engedélyét a helyszínen bevonták. Kiskőrösön vizsgálták meg a Kiskőrösi ÁFÉSZ személyszállító Nysa mikró- buszát, amelyet Kelemen Pál vezetett. A jármű meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, amelyet bizonyítottak a következők: lógott a kormány, hiányzott a bal hátsó villogó, nem működött a kézifék, a gépkocsi első világítása, kiszereltek valamennyi ülést, s tehergépkocsiként használták a járművet. Kelemen Pál elismerte a műszaki hiányosságokat. A jármű hatósági jelzéseit bevonták. Arany János emlékezete Dr. Lengyel Dénes Irodalomtörténész méltatja, ismerteti Arany János életútját a március 5-én, vasárnap déldután fél 4 órakor, az Országos Nevelőintézetben tartandó irodalmi délutánon. A költő legszebb verseit Jancsó Adrienne érdemes művész és Bodor Tibor, a Madách Színház művésze tolmácsolja. A megemlékezést a Katona József megyei könyvtár, o Hazafias Népfront járási nöbizottsága és az Országos Nevelőintézet rendezi. Másnap a Nagykőrösi Arany János Társaság küldöttségét látja vendégül a Katona József Társaság. A szomszédos városban élő alkotók a TIT-klubban, hétfőn délután 5 órakor kezdődő irodalmi műsor keretében olvassák fel művei két Súlyos műszaki hiányosságokkal indították útjára a jenői Vörös Csillag Tsz gépkocsivezetőjét,Tombor Andrást. Kecskemét és Solt között vizsgálták át a három és fél tonnás tehergépkocsit, amelyen az összekötő gömbcsapszegek lógtak, nem működött a féklámpa, a hátsó világítás, az irányjelző. A lábfék és kézifék teljesen hatástalan volt. A járművet műszaki felülvizsgálatra utasították. Gémes Gábor Egy döntés következményei Lesz-e zsírosabb tej? ELNÉZÉST kérünk az olvasótól, de az alább következőkben nagyon bonyolult dolgokról lesz szó, Aki mégis „végigdolgozza” az írást, megtanulhatja belőle, milyen kacskaringós módon érvényesül időnként az állami pénzügyi politika, s reméljük, velünk együtt sajnálja majd, hogy ez a politika ebben az esetben egy kedvelt élelmezési cikket eltüntet a piacról. Kezdjük azzal, hogy a Kendőzetlenül Luca széke a hatványon Valamikor 1967-ben, amikor az OTP igazgatója, Deák István irodájában megpillantottam a ma már valósággá lett városközponti OTP-társasháznak a tervező rajzolta homlokzati képét, mi tagadás, bujkált bennem a kétkedés. Már ami a megvalósulás akkor remélt határidejét illette. Nem kevés példa ismeretében ugyanis túlontúl szépnek tűnt az igazgató reménye. S amikor egy esztendővel később, pontosan 1968. október 20-án, megköttetett az építtetői és a vállalkozói szerződés, 1970. augusztus 31-ben jelölve a társasházi lakások és 1970. december 31-ében az OTP irodái elkészültének határidejét, ki is csúszott a számon: erre aztán ráfigyelünk! Utána következett a kellemes meglepetés: alig háromhónapos határidőcsúszással elkészült a városképiig is tetszetős ház, birtokba vehetőkké váltak a lakások. A találékony közvélemény rögvest keresztelőt is tartott: fehér ház — igy emlegetik Kecskemét- szerte az épületet. De mi lesz a földszinti és az emeleti irodákkal? Mikor foglalja el azokat az áldatlan körülmények között szétszórtan és zsúfoltan működő építtető, az OTP megyei igazgatósága? — tudakoltam az idők folyamán, ki tudja, hányszor a magánember kíváncsiságával. S a válasz mindannyiszor az igazgató keserű mosolya, és valami ilyesféle volt: Könnyebbet kérdezzen . , # Csakhogy kérdez a közvélemény is. A minap például ezzel a meglepő kérdéssel állt elém egyik ismerősöm: — Mit gondol, lehet-e a Luca székét hatványra emelni?... Nem értettem. De a kérdező kisegített: — ... Mert az OTP új irodaközpontjának alakul- gatását hova-tovább már a Luca-székkészítés idejének sokszoros hatványra emelésével sem lehet kifejezni. Talán aranyból és gyémántból csinálják azokat az irodákat? Vagy már nem is irodák, hanem bútorraktár marad a nagy ablakok mögött? Kanóra jött ez a szókimondó emlékeztető. Kicsit el is szégyelltem magam, hiszen ott tárok el naponta, felkiáltótelként tárulkozik elém a téma és... így vettem hát sorra a ¥?<r>1 í»T5 Olt 1070 december 31-i határideje! Azóta jószerint megépülhetett volna egy ugyanilyen társasház! S amikor a minap az irodák birtokbavételének kilátásairól újból megkérdeztem Deák István igazgatót, ezúttal elmaradt a fanyar mosolya. Időbe telt az is, mire — egy sokat mondó kézlegyintés után — egyáltalán szó jött a nyelvére. — Hát azt hiszi, hogy lehet az építtetőnek szava? Teljes a kiszolgáltatottság. Mondhatom én, hogy igazgatóságunk legújabban május végére tervezi a birtokbavételt, csakhogy ott van még a sok de... Az irodahelyiségek átadása a múlt év október 14-én végre megtörtént. Ennek során azonban annyi pótlandó hiányt állapítottunk meg, hogy a Bács megyei Építőipari Vállalat csak újabb három hónap alatt tartotta azt elvégezhetőnek. És nem túlzás, ha azt mondom, hogy 1971. december végéig egy lélek nem tette be a lábát azokba a helyiségekbe. Így ez év január eleién kötbérigényt jelentettünk be a döntőbizottságnál. Azóta van valami mozgás... Dudás Edével, az OTP megyei igazgatóság helyettes igazgatójával aztán megtekintettük, a „Luca széke a hatványon” helyszínt. A Kereskedelmi Berendezések Ipari Vállalatának dolgozói serénykedtek éppen a fal faburkolásával, az álmennyezet, s a beépített szekrények kialakításával. A számos alvállalkozó között ez a cég — így mondják —, nem vétkes a késedelemben. Korábban nem vehette át a vállalt munkája színterét. Csinál- nivaló pedig bőségesen akad még. Ám a pótlandó hiányok közül még mindig a mennyezeten ásít a fényterelő és szellőző rácsra váró rés... — Reméljük, március 15-ig leszállítja a Fémmunkás zuglói gyára. E célból — bár a bonyolítást a megyei beruházó vállalatra bíztuk — már személyes összeköttetéseit is latba vetette az igazgatóságunk... — tájékoztat Dudás Ede. Vajon a hallottak, s a tapasztaltak után mit mondhat az újságíró? Azt, hogy valami sántít, nagyon sántít az egész kivitelezői szervezetben. Ha egyáltalán lehet annak mondani. A szervezet fogalma mögött ugyanis szervezettséget sejt az ember. Az OTP megyei irodáinak alakulgatásában pedig ennek még csak a nyomaira sem lehet ráta lálni... Perny Irén tejtermelés a világon sehol nem fizetődik ki. Ezért az államok — kapitalisták és szocialisták — támogatni kénytelenek a termelőket, mert különben a tej a piacon oly drága volna, hogy a fogyasztók nem tudnák megfizetni. Nálunk úgy szokták köznapian mondani, hogy amiért a fogyasztó három forintot ad, az a valóságban hat forintba kerül. Szabatosan pedig úgy fogalmazhatunk, hogy az állam a tejfeldolgozó üzemeknek az árbevétel 65 százalékát adja vissza nem térítendő dotáció formájában. , FOLYTASSUK magával a tejjel. Nem titok, hogy az a tej, amely az állami tejüzemekből kikerül és a boltokban kapható, nem azonos azzal, amelyet a tehénből fejnek. Egyrészt felhevítik, majd lehűtik, hogy kiöljék belőle a baci- lusokat, másrészt kiszedik belőle a zsír egy részét, benne hagyva pontosan 2,8 százalékot. Ez a tej kerül a boltban kannából 3 forintba, polipack csomagolásban pedig 3,60 forintba literenként. Az emberek azonban szeretik a valamivel dúsabb, „tej ízű” tejet is. Beszerzésére eddig két lehetőség volt. Vehetett a fogyasztó közvetlenül a termelőtől, vagy a falusi tejbegyűjtőtől nyers tejet literenként 3,60 forintért. Ez kicsit túlságosan is természetes ital, hiszen benne vannak még a káros baktériumok. Lehetett viszont kapni félezer üzletben — 222 falusi, 231 városi és 48 budapesti boltban — tsz-tej- üzemekből származó, 3,6 százalék zsírtartalmú tejet — polipack csomagolásban, literenként négy forint húsz fillérért. A különbség nem csupán a vaj tartalomban volt, hanem abban is, hogy a kicsi, vagy legfeljebb közepes tsz-üzemek a tejet egy kíméletes eljárással, lassabban, kisebb hőfokon szabadították meg a baktériumoktól, tehát a tej aromája, egyáltalán táplálkozási, egészségügyi hatása a legközelebb állott a természetes tejhez. Ezt az árucikket az igényes fogyasztók nagyon kedvelték. Budapesten szívesen sorba álltak érte a kevés árusítóhelyen, vidéken pedig, ahol megjelent, ott ugrásszerűen emelkedett a tejfogyasztás. S ITT VAN a probléma ami ezt a cikket inspirálta. A Pénzügyminisztérium ugyanis minden előzetes értesítés nélkül, csak úgy, „a többi között” a magasabb vaj tartalmú tsz-tej állami ártámogatását 65 százalékról 50 százalékra csökkentette. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek ezután körülbelül 50 fillérrel kevesebb bevételhez jutnak egy liter ilyen tej után, mint eddig. Ez az 50 fillér pontosan az az ősz- szeg, amelynek a kedvéért érdemes volt ezzel a különleges eljárással babrálni. Az intézkedés célja egyébként nem az, hogy „kitoljanak” a szövetkezeti tejüzemekkel. A háttérben a szarvasmarha-tenyésztés problémáinak összessége húzódik meg. Ezek miatt ugyanis kénytelenek vagyunk külföldről vajat behozni a hazai ellátás egyenletes biztosítása érdekében. Ha viszont a tsz- ek abbahagyják a magasabb zsírfokú tej előállítását, akkor ebből kiszednek még 0,8 százalék vajat, ez közforgalomba kerül, tehát külföldről ennyivel kevesebbet kell behozni. HOZZÁÉRTŐ szakemberek utánaszámoltak az intézkedés összes várható hatásainak. Talán megbocsátja az olvasó, ha ezeket pontokba szedjük. 1. Az intézkedés nem teszi ugyan tönkre az eddig működő termelőszövetkezeti tejüzemeket, de megrontja az állam szavahihetőségébe vetett hitet. A többi szövetkezet valószínűleg nagyon meggondolja, hogy költsenek-e 10 millió forintokat tejüzem létesítésére, amelynek kalkulált hasznát esetleg egy másik, hasonlóképpen váratlan intézkedés teljesen illuzórikussá teheti. Szerintünk ez a legnagyobb kár, amit a dotáció csökkentése okozott. 2. A szövetkezeti tejüzemek abbahagyják a 3,6 százalékos zsírtartalmú tej forgalmazását. Csak addig csinálják, amíg elfogy a már elkészített zacskómennyiség. Ezzel szűkül a választék a piacon és aki „tej ízű tejet” akar inni, az Budapesten hiába áll sorba, mert nem kap, vidéken pedig legfeljebb nyers tejet ihat, ami nem túl egészséges. Eddig tartanak az intézkedés káros hatásai. 3. A kulcs megváltoztatása nyomán az állam megtakarít bizonyos összegű dotációt. Közgazdák hozzávetőleges becslése szerint ez még az egymilió forintot sem éri el. 4. Másik előny lenne az a bizonyos vaj. Ezt is kiszámították és úgy találták, hogy elméletileg évi 100 tonna lenne az a többlet, amit így a tejpiacról a vajpiacra terelnének át. De szakemberek azt mondják, hogy a gyakorlatban még ez az elméleti szám se igazolódna. A hazai vajellátásban pedig 100 tonna egyszerűen parányi mennyiség. A KÖVETKEZTETÉST már eddig is sugallni próbáltuk. Most megfogalmazzuk: véleményünk szerint, összevetve az előnyöket és hátrányokat, a dotáció mértékének leszállítása inkább kárt okoz, mint hasznot. Érdemes lenne a döntést felülvizsgálni. F. B. Kodály-év, 1972 A zenei nevelés eszméi Szőnyi Erzsébet zeneszerzőt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát kérte fel Kecskemét Város Tanácsának művelődésügyi osztálya, hogy Kodály Zoltán zenei neve- 1 lés! eszméinek nemz^tkö-d ^ jelentősége címmel márci-1 us 7-én, Kecskeméten tartson előadást. A kedden délután 5 órakor, a városi tanácsház dísztermében kezdődő elő dást japán, francia, amerikai, jugoszláviai, ango’ muzsikus közreműködés“' ..illusztrálja”, színesíti, gazdagítja
