Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

l oldal 1912. március 4, szombat OLVASÓINKÉ A SZŐ Köszönet a segítségért Idős, szívbeteg ember vagyok és sajnos, gyal.ran megtörténik, hogy hirtelen rosszul leszek. Ilyenkor né­hány percnyi pihenésre van szükségem, s aztán új­ra tapra állok. A múlt év december 22- én a munkából igyekeztem hazafelé, amikor megszé­dültem, s az úttestre es­tem. Szerencsére, éppen akkor érkezett oda egy fér­fi — utólag tudtam meg, hogy Hegyi Károlynak hív­ják és kiskunhalasi lakos, aki segítségemre sietett, felemelt a betonról, az út széléig cipelt, majd elsőse­gélyben részesített. Ezt kö­vetően pedig hazáig elkí­sért Példaadóan segítőkész embertársamnak ezúton mondok köszönetét Kovács János Kiskunhalas, Tanya 123. Kigyulladt a villany Sokáig emlékezetes ma­rad számunkra 1971. de­cember 30-a, ugyanis e na­pon gyulladt ki először az elektromos fény iskolánk­ban. Az épületbe rövid idő alatt szerelte be a villany- vezetéket a kaskantyúi Homokgyöngye Szövetkezet brigádja, amelynek a szor­gos munkájáért magam és a diákok nevében mondok őszinte köszönetét. A technika „áldása” ad­ta lehetőségeket egyébként maximálisan igyekszünk kihasználni: tanulóink rendszeresen megtekintik az Iskolatelevízió műsorát, az órákon pedig gyakran vetítünk diafilmeket. (A ve­títőberendezés a megyei ta­nács Kiskőrösi Járási Hi­vatalának ajándéka.) Még annyit, hogy az is­kolában levő tévé estén­ként is működik, a képer­nyő előtt ilyenkor a kör­nyékbeli tanyákról össze- sereglett emberek ülnek. Nemes Sándor tanító Kaskantyú, Gyógytói ált. iskola Hol a pénzem? Tavaly, december 17-én, öt hízott sertést adtam át a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetnek. Az állatokat szerződés alapján szállítottam be. Én tehát eleget tettem a kötelezett­ségvállalásomnak, de nem így a közös gazdaság, amely a hízókért járó több mint 12 ezer forintnak még a felét sem fizette ki eddig. Pénzem után többször tudakozódtam a tsz-ben, ahöl a főkönyvelő csak annyit mondott: ne búsul­jon, papám, addig biztos a forintja, míg nálunk lesz. E válasz meglepett, annál is inkább, hiszen én soha nem kértem a szövetkeze­tét arra, hogy őrizze pén­zemet. Legutóbb már azt hallot­tam, hógy mintegy másfél milliós adóssága van a gazdaságnak, s emiatt kép­telen fizetni. Nagyon saj­nálom a dolgot, de ahhoz — mint a távoli faluban lakónak '— semmi közöm. Én minőségi árut adtam a termelőszövetkezéthek amelytől nem magyárázko- dást, hanem megfelelő ösz- szegű pénzt várok cserébe mielőbb! Ifj. Deák Mihály Felsőszentiván, Kossuth Utca 5. Könyv a vörösről Az elmúlt hetekben ad tünk hírt arról, hogy Deb- I recenben könyv jelent meg a városról szóló verseket tartalmazva, s máris új kötetet hozott a posta, a nyíregyháziak ajándékát. A Nyíregyházi Kiskönyv­tár-sorozat 5. számaként lá­tott napvilágot (Hársfalvi Péter és Katona Béla szerkesztésében) az „Én szőke városom” című kö­tet. A cím Váci Mihálytól származik, aki szeretett vá­rosát több művében Is így nevezte, ilyen meghitt-bi­zalmas melegséggel, a szü­lővárosát, mely annyi mély és igaz élmény forrása volt számára Neve ezért is forrt össze olyan elválaszt­hatatlanul a közvélemény előtt a Nyírség „fővárosá­val”, akárcsak a másik nagy szülötté: Krúdy Gyu­láé, aki „vadregényes Nyí­regyházának” nevezte a várost, melyről Móricz Zsigmond azt írta egyszer, hogy „nagy kincse hazánk­nak.” A kötetben értékes ta­nulmányokat, cikkeket ta­lálunk Nyíregyháza múlt­járól és jelenéről, majd a II. részben a városról szó­ló versek, emlékezések, ri­portok és más szépprózai írások vallanak az írók Nyíregyháza iránti szerete- téről. (Többek között Ka­rinthy Frigyes, Fábián Zol­tán, Szabó Pál, Galambos Lajos, Garai Gábor, Rákos Sándor — a már előbb em­lítetteken kívül.) Napjainkban, amikor a helytörténeti kutatás fel­lendülőben van, s a hoft- ismereti mozgalom ' orszá­gos méreteket öltött; külö­nös jelentőséget ésjf^oz<Éff szerépef kaphat ' cgv-egy ilyen könyv megjelenteté­se. Itt most ismét megra­gadjuk az alkalmat (há­nyadszor már!!), hógy sür- getőleg javasoljuk: Kecske­mét is talál ia meg a mód­ját, hogy ezeket a jó pél­dákat kövesse. Varga Mihály társadalmi ügy Néhány nappal ezelőtt jelent még a híradás la­punkban arról, hogy Kecs­keméten megalakult és megkezdte működését a megyei öntözési operatív bizottság. A testület életre hívásában részt vett dr. Glied Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese, öt kértük meg, hogy válaszol­jon e témával összefüggő néhány kérdésünkre. KÉRDÉS: Mi indokolta a megyei öntözési operatív bizottság megalakítását? VÁLASZ: A sok millió forintos állami támogatás­sal létrehozott öntözőmű­veket, berendezéseket a mezőgazdasági üzemek az elmúlt esztendőben nem használtak ki megfelelően. Figyelembe véve Bács- Kiskun megye kedvezőtlen talajvízkészletét, a rendkí­vüli csapadékszegénysé­get, szükségessé vált az operatív bizottság létreho­zása azzal a céllal, hogy megértesse az öntözés fon­tosságát. Segítse a mező- gazdasági üzemeket abban, hogy a karbantartási és pótlási munkák elvégzése után az öntözőműveket ki­használják. A vízjogi en­gedéllyel rendelkezésükre bocsátott öntözővizet télj es mértékben igénybe ve­gyék. A bizottságban mindazok a szervek kép­viselve vannak, amelyek e céh elérése érdekében kellő hatást tudnak kifejteni. KÉRJ},É»5BápSjKiskun ..megyé. .csapadékviszonyai / .es az öntözés .sZükséges- . sógí* között milyen Össze­függés van? VÁLASZ: A Csapadék­viszonyok igen* szélsősége­sek. Ráadásul ezt a hely­zetet nehezíti a talajvíz- szint szeszélyes elhelyez; kedése, a vízzáró rétegek EZEK A NÉGYKEREKŰ SZÖRNYEK Phileas Fogg, Jules Verne híres hőse kétségtelenül gyorslábú ember volt. Évszázaddal ezelőtt sikerült megkerülnie a Földet mindössze 80 nap alatt. Pedig nem állt rendelkezésére más gyors közlekedési eszköz, csak a gőzmozdony és a gőzhajó. Valóban izgalmas ka­land és nagyszerű teljesítmény volt ez abban az idő­ben! Csakhogy az ember a távolságokkal vívott küz­delemben mind hatékonyabb eszközöket keresett — és talált. A robbanómotor, habár csak lassanként, de vé­gül is győzelmet aratott „gőz őfelségén”. 1923-ban a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Bizottság megszületé­sekor 18 000 000 gépkocsi közlekedett a világ útjain. 1938-ban számuk elérte a 43 000 000-t, míg 1967-ben a világ gépkocsiparkja 205 000 000 automobilból állott. A volánnál ülő ember előtt megnyíltak a legelszige- teltebb vidékek is, s már nincs messze az a pillanat, amikor „ezek a négykerekű szörnyek” — hogy Bucha­nan professzornak, a szigorú angol közlekedési szak­embernek a szavaival éljünk — elözönlik az egész vi­lágot. „A négykerekű szörnyek milliószámra robog­nak tova a városok szűk és kanyargós utcáin” — mondotta Buchanan, s mi ehhez a megállapításhoz még hozzáfűzzük: az országútháíózat tökéletesedése előmozdította az autós idegenforgalom kifejlődését. És ezzel egyidejűleg újabb lehetőségeket teremtett a bűnözők számára is ... AUTÓS BŰNÖZÉS Bűncselekmények forrása lett hát a gépkocsi és az is marad még hosszú ideig. Elsősorban a fiatalkorú bűnözők gyakori gépkocsilopásaira, továbbá a gép­kocsi-kereskedelemben elkövethető szélhámosságokra gondolunk- Rendkívül aggasztóak a társadalom egyes, látszólag „egészséges’’ elemeinek, vagyis azoknak az egyéneknek a bűntettei is, akik a felelősségtől félve, cserbenhagyják elgázolt áldozatukat. A gépkocsi mint már láttuk, közvetett bűncselekményíorrás is lehet, hiszen a lopott gépkocsikkal elkövetett „hold-up”-ök a jelenkori bűnözés immár klasszikus megnyilvánu­lási formái közé tartoznak. Mindezekből arra a következtetésre jutunk, hogy a gépkocsik számának gyarapodásával egyidejűleg nö­vekedni fog az „autós bűnözés” is. Ami a gépkocsilo­pásokat illeti, a rendőrség kevesebbet tehet, mint ma­guk az autótulajdonosok, akiknek különféle, eléggé hatékony „lopásgátló” készülékek állnak rendelkezé­sükre. Ámde ez, hogy úgy mondjuk, csak a probléma egyik, kevésbé fontos vetülete, hiszen a gépkocsizás már puszta létezésénél fogva is súlyos teherként ne­hezedik a világ rendőrségeinek vállára. Az Interpol kiterjeszti működési körét az „autós bűncselekmé­nyek” megelőzésére is. 1967. május 30—június 7. kö­zött az Interpol nemzetközi előadássorozatot rende­zett a gépkocsival és általában a közlekedéssel ösz- szefüggő bűncselekményekről. Sorrendben ez volt az Interpol második előadássorozata a közúti bűnözés kérdésében. Az Interpol központi székházában a gépkopsikról külön kartotékrendszert vezetnek, amelynek alapján nemegyszer, sikerül felkutatni balesetet okozott vagy pedig fegyveres támadásokban felhasznált gépkocsi­kat. „A NÉGYKEREKŰ SZÖRNYEKET” IS ELLOPJAK 1965. nyarán Madridban felfigyeltek arra, hogy bi­zonyos egyének gyanús szorgalommal látogatják a kül­földi gépkocsik eladásával foglalkozó ügynöksége­ket, főként pedig a „Daimler-Benz” nyugatnémet cég vezérképviseletét. A vizsgálat kiderítette, hogy ezek­kel a kocsikkal kiterjedt törvénytelen kereskedelmet folytatóik. A gépkocsiüzérek Madridban, Malagában és a földközi-tengeri partvidék néhány más városá­ban „operáltak”, jóllehet a gépkocsik Andorrán vagy a francia határon át érkeztek Spanyolországba. A banda tagjai jól tudták, milyen fontos számukra Ma­laga, amely jelentős nemzetközi turisztikai központ, s egyszersmind a világ minden tájáról érkező bűnö­zők menedék- és rejtekhelye. A bandafőnök saját fér­fiúi báját is felhasználta, hogy a vidék fürdőhelyeit, klubjait és más szórakozóhelyeit látogató külföldi nők bizalmába férkőzzön. Céljai azonban korántsem vol­tak gáláns természetűek ... (Folytatása következik) hullámos jellege. Az évi középhőmérsékletet, vala­mint a napsütéses órákat is figyelembe véve, a megye a csapadékszegény zónába tartozik, ötven esztendő átlagában a csapadékho­zam 500—600 milliméter között mozgott. Köztudott, hogy áz 1970-es. nedvesség­ben bővelkedő év volt, mégis Kecskeméten'b pél­dául csak 614 milliméter, tavaly pedig 439 millimé­ter csapadék hullott. A mennyiség önmagában azonban nem mond sokat, mivel a lehullott nedves­ségnek évi elosztása a lé­nyeges. Sajnos, Bács-Kis- kun megye helyzete e te­kintetben sem szerencsés, hiszen a növények tenyész- idejében a talajra hullott nedvesség ugyancsak fél évszázad átlagában 300 milliméter körül van. Ez még inkább növeli itt a Duna—Tisza közén az öntö­zés jelentőségét. KÉRDÉS: Hogyan ala­kult az öntözött terület? VÁLASZ: Figyelemre­méltó növekedés a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése után következett be. 1952-ben mindössze 1900 hektárt de nyolc évvel ké­sőbb is csupán 4500 hek­tárt öntöztek. 1964-ben vi­szont 18 ezer. 1960-ban pe­dig 29 ezer hektár volt az öntözött terület Ez' az ed­digi legmagasabb, azóta ez a szám csökkent hiszen 1970- ben már csak 18 ezer hektárt- öntöztek.. Igaz;,hogy é' csapadékos év befolyá­solta- ezt a munkát Sáj-! nos.- a tavalyi aszályos esztendőben, is, csak 21 ezer hektárra juttattak öntöző­vizet. ■■ ■ • • ­Tavaly Bács-Kiskun me­gye állami gazdaságai-2000, a mezőgazdasági szövetke­zetek 14 ezer hektárt ön­töztek, ami a gazdaságok összes területének hét, il­letve négy százalékát tette ki. Áz állami gazdaságok öntözött földjeinek 65 szá­zaléka szántó. 25 százaléka szőlő és gyümölcsös, 10 százaléka rét és legelő volt, A szövetkezetekben öntö­zött 14 ezer hektárnak 6 százalékán rét- és legelő- gazdálkodás folyt, 94 száza­lékán szántóföldi növénye­ket termesztettek. KÉRDÉS: Hogyan hasz­nálták ki a gazdaságok öntözési lehetőségeiket? VÁLASZ: Az öntözőmű­vek teljesítőképessége 1971- ben. más évekhez ha­sonlítva, alig változott. Az állami gazdaságok tulajdo­nában levő berendezések csaknem 11 ezer. a mező- gazdasági szövetkezeteké pedig 30 ezer hektár Öntö­zésére alkalmasak. Több mint kétharmadát hordoz­ható berendezések alkot iák. Amint már említet­tem. a mezőgazdasági üze­mek még a tavalyi aszá­lyos esztendőben sem éltek eléggé az öntözési lehető­ségekkel, hiszen az állami gazdaságok 57, a szövetke­zetek pedig 47 százalékát öntözték az egyébként erre ä célra berendezett terüle­teiknek. A kihasználatlanságnak gazdaságonként más és más oka van. A legáltalánosabb az, hogy számos helyen nem előre meghatározott terv szerint, hanem ötlet­szerűen öntöznek. Sok he­lyen a munkaerőhiány okoz gondot, különösen a mezőgazdasági szövetkeze­tekben. a hordozható be­rendezések áttelepítésénél. Végül a gazdaságok jelen­tős része még nem készült fel eléggé erre a feladatra és nem teremtette még az öntözéses művelés minden feltételét. ' KÉRDÉS: Mit tart a leg­fontosabb tennivalónak? VÁLASZ: Az idén az ön­tözési lehetőségek teljes ki- haisználására- kell töreked­ni. Figyelembe . véve .az ed­digi 300 milliméteres-csa­padékhiányt, Az öntözésre szánt vízkészlet ? teljes hasznosítása érdekében a gazdaságok tegyé.k.< üzem­képes állapotba az-;öntöző- műveket. Gondoskodjanak az elhasználódott • és , pótol­ható eszközök gyors, -rend­behozataláról. Az AGROKER Vállalat fejtsen ki megfelelő' propa­gandát, hogy a raktárán le­vő szivattyúk, csövek és szerelvények mielőbb az öntözési lehetőséggel ren­delkező gazdaságokba, esetleg vízügyi- társulatok­ba kerüljenek. Gondoskod­janak ezenkívül, ;a ^széles körű műszaki ®aktanács- adás megszervezéséről is. A feladatok sikeres; meg­oldása érdekében fel kell mérni a meglevő öntözési lehetőséget, a szakember- ellátás és utánpótlás hely­zetét. a vízi társulatok ön­tözési tevékenységét, ren­deltetésszerű 1 működését. Ellenőrizni és- 1 segíteni, hogy a gazdaságoknak ki­adott öntözési felhívást tet­tek kövessék, s a gabonák . kora .tavaszi ’• öritözését, a ^Mgybarácskái Tetmélőszövétkéfcét ^Idá­jára,’ ahol ezer hölcf'dcalá- szosra juttatták ittéSfersé- ges csapadékod élvégézzék. A vízügyi igazgatóságok szakaszmérnökségi szerve­zetük és a yízgazdalkodási társulatok' útjáh'ds löianak szakmai támogatást e nagy munka végrehajtásához. Gondoskodnának - arról, . hogy a csutófnáíptiózatban már most rSijtófeitésre álljon a szükséges öntöző­víz. Fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek még az öntözővíz fogadása előtt elvégezzék a meliora- tív — a talaj elegyéngeté- sével, tápanyag' féltöltésé­vel, javításával stb. össze­függő — munkákat. Éhhez a rendelkezésre álló' álla­mi támogatási keletből minden segítséget meg­adunk. Utalok arra, hogy a sikeres munkához a& ille­tékes főhatóságok "kézzel fogható közreműködésére is szükség van. Várjak a műszaki, anyagi feltételek megteremtését, a kereske­delem rugalmasabb mun­káját a mezőgazdasági üze­mek vásárlásainak' kielégí­tésénél. a kereskedelmi készletek mielőbbi korsze­rűsítését. Szükség van az öntözőgépek, felszerelések javító szolgálatának meg­teremtésére. a vízügyi szer­vek béröntöző, szaktanács- adó tevékenységének kiter­jesztésére. i • Nem túlzók, amikor azt mondom, hogy a,z öntözés mindig, de napjainkban különösen népgazdasági ér­dek. Éppen ezért társadal­mi ügynek kell tekinteni. A párt-, az állami és..- tár­sadalmi szervek adjanak meg minden segítséget ebhez a munkához, Meg­győződésem, hogy ha az öntözés fontosságát a megye gazdaságai megér­tik és gyorsan intézked­nek, úgy jelentősen csök­kenteni lehet a csapadék­hiányból eredő gondokat Az öntözés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents