Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

az urbanizációs folyamatot a megyében is. A távlati tervek szerint a megye öt városa közül Kecskemét és Baja- felsőfokú, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas középfokú központok lesznek, Kunszentmiklóssal és Bácsalmással egyetemben. Huszonnyolc nagyközség alsó fokú körzetközponttá fejlődik.

A legnagyobb gondot az okozza, hogy a lakóépületek 32,7 százaléka 1900 előtt, 70—80 százaléka,pedig alapozás nélkül — jó részt vert falból és vályogból — készült, s különösen belvizes esztendőkben sok pusztul el belőlük. A fel- szabadulás óta 42 ezer új lakás épült, ebből 11 ezer 500 többszintes épületben. A negyedik ötéves tervben 20 ezer új lakás építését ütemezték be, ám ez még mindig messze elmarad az igényektől.

E vázlatos felsoroláson túl gazdagon tárja látogatói elé a kiállítás a vízellátás, csatornázás, energia- ellátás, közlekedés és egészségügyi ellátás terén elért eredmények, s érzékelteti azt a sok-sok problémát is, amelyek még megoldásra . várnak.

Nagy Ottó

Dolgos hétköznapok krónikája

Ü 1. v

Vajdahuny ad vára, a kiállítás színhelye.

Ezekben a napokban Bács-Kiskun megye a főváros és az egész ország népe elé tárja gazdasági, szociális és kulturális eredményeit. A közel két hétig tartó eseménysorozat egyik rendezvényének — a „Bács-Kiskun megye ipara, élelmiszer-gazdasága és településfejlesztése” — kiállításnak a Városliget egyik legszebb épületének, a Vajdahunyadvárának falai adnak otthont. Reméljük, a látogatók megyénk dolgozóival együtt örülnek eredményeinknek, s a jövőben méginkább magukénak is érzik gondjainkat.

mölcsösök rekonstrukciója. Jelenleg Bács-Kiskunban található hazánk szőlőterületének több mint egynegyede, s a megye adja az ország borfélvásárlásának és exportjának 40—45 százalékát. Gyümölcstermelése meghaladja a 15 ezer vagont.

Zöldségtermesztésben a megyék rangsorában a második helyen áll Bács- Kiskun. Mintegy 30 ezer hold területről évente 180 —200 ezer tonna paradicsomot, fűszer- és csemegepaprikát, zöldborsót és zöldbabot, uborkát stb. takarítanak be.

Gyors fejlődésnek indult az állattenyésztés is.

A mezőgazdaság termékeit jelentős hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar dolgozza fel. Külföldön is keresettek a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár termékei, s világhírnévre tett szert a kalocsai fűszerpaprika. Az élelmiszeripar megyei székhelyű vállalatainak termelési értéke 1970-ben meghaladta a 2,8 milliárd forintot.

IPAR: A felszabadulás előtt Bács-Kiskun megye területén alig háromezer ember dolgozott az iparban. A meglevő ütemek jó része is idényjelleggel működő malom, szeszfőzde volt. Ezt tudva, szinte káp- rázatnak tűnik — ha a kiállítás tablóit nézzük —, hogy mi mindenre volt képes az elmúlt negyedszázad alatt a megye lakossága.

Az ipar igazi honfoglalása 1957. után kezdődött. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai célkitűzései alapján a megyei tanács sok új vállalatot, üzemet hozott létre. Erre nagy szükség , volt, hiszen munkaalkalom hiányában több tízezer ember költözött el családostól az ország más vidékeire. A tanácsi üzemek jó részét később átvették a tárcavállalatok, amelyek jelentős összegeket fordítottak továbbfejlesztésükre. A befektetés jól kamatozott, mert a megye iparának termelési értéke már meghaladja a 11 milliárd forintot, az iparban foglalkoztatottak száma pedig a 66 ezret. Lendületes fejlődésnek indult a könnyűipar. Sok KGM tárcához tartozó üzem létesült, amelynek nyomán meghonosodott a híradástechnika, a műanyagipar, és újabban a műszeripar is. A kiállított termékek változatossága és minősége pedig a megye fiatal munkásosztályának tehetségét, alkotóerejét igazolja.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS: A megye laza településszerkezetének kialakulásában jelentős szereAz omladozó tanyavilágba is utat tör a kultúra. Özv. Geleta Józsefné bócsai lakosnak aggregátor szolgáltatja a villanyt és televíziója is van.

A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál japán megrendelésre filézett (kicsontozott) csirkét csomagolnak. A vállalat évi termelési értéke 1,5 milliárd forint.

kamrája. Mezőgazdaságának évi termelési értéke megközelíti a tízmilliárd forintot. Szántóföldjei, kertjei, állattenyésztő telepei adják az ország mezőgazdasági termelésének 11 százalékát. A termékek 64 százaléka a növénytermesztésből, 36 százaléka az állat- tenyésztésből származik.

Az itt élő emberek sohasem kaptak ingyen semmit a természettől. Keményen meg kellett dolgozniok a

üzemi gazdálkodás megszervezése adott igazán értelmet. 1962 őszén a megyei pártértekezlet adta ki a jelszót, a futóhomok aranyhomokká változtatására. A szövetkezetek és állami gazdaságok a második ötéves terv időszakában 33 és fél ezer hold nagyüzemi szőlőt, és közel 20 ezer hold gyümölcsöst telepítettek, a későbbiek folyamán pedig megkezdődött a régi szőlők ésigyü;

Kecskeméten a Széchenyiváros falai — mint a kénen látható gémeskút is érzékelteti — már a tanyavilágot

szűkítik, (Pásztor Zoltán felvételei)

ÉLELMISZER-GAZDA- SAG: Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb éléslétért a sivár homokon. Erőfeszítéseiknek először a földosztás, majd a nagyA szanki mező adja az ország földgáztermelésének 20—25, kőolajtermelésének 7—9 százalékát.

ben került sor. Ez a folyamát napjainkban is tart tudományosan kidolgozott tervek alapján. 1970-re 28,7

pet játszott a kiterjedt tanyavilág. 1949-ben még a lakosság 41,8 százaléka élt külterületen. A településhálózat fejlesztésére csak a felszabadulás utáni évekszázalékra csökkent a tanyavilágban élő lakosság aránya.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az iparosítás meggyorsította