Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

2. oldal 1978. március SÍ. péntek |fph |SSÍ Húsvéti látogatás Az OKP felhívása A híres Brandenburgi- kapu közelében és más átkelőhelyeken a sűrű so­rokban hömpölygő em­bertenger még egy teljes héten át hullámzik. Nyu­gat-berlini lakosok töme­gei — az eddigi adatok szerint 160 ezer ember kért határátlépőt — kere­kednek fel, hogy március 29. és április 5. között meglátogassák rég nem látott rokonaikat a Né­met Demokratikus Köz­társaságban. Nem nehéz megjósolni, hogy az eddigi szám, a 160 ezer hamarosan a sokszorosára növekszik, hiszen sokan — rokonaik révén közvetlenül az NDK hatóságaitól kérték az át­lépőt, nem a nyugat-ber­lini NDK-irodában. És ez csak az egyik ok. A má­sik az, hogy rövidesen, már pünkösdkor, újabb népvándorlás indul meg: a Német Demokratikus Köztársaság kormánya le­hetővé tett egy második nyolcnapos látogatási idő­szakot’ is. A hírt osztatlan meg­elégedéssel nyugtázzák mindazok, akik valóban szívükön viselik a konti­nens és a világ sorsát A húsvéti látogatás örven­detes fejlemény, mind emberi, mind politikai szempontból. Az emberi aspektusokat aligha kell részletezni. Rokonok, barátok, ismerő­sök ölelhetik meg egy­mást beszámolhatnak egymásnak örömeikről és gondjaikról, ünnepeikről és hétköznapjaikról. Ami­kor pedig búcsút vesznek, ezt azzal a nem alapta­lan reménnyel tehetik, hogy a dolgok megfelelő alakulása esetén nem hosszú időre válnak el egymástól. A dolgok megfelelő ala­kulása esetén — mond­tuk. Ez annyit jelent, hogy a húsvéti látogatás engedélyezése, a zöld út a pünkösdi találkozások előtt a jelenlegi körül­mények között a Német Demokratikus Köztársa­ság nagylelkű, egyoldalú gesztusa, amelyre semmi­féle megállapodás, vagy egyezmény nem kénysze­ríti Berlint A gesztus — a humanitárius megfon­tolásokon túl — nyilván­való nyugtázása annak a biztató folyamatnak, amelynek egyetlen lehet­séges folytatása a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos, Valamint a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyel— NSZK szerződések ratifi­kálása. Ne feledjük, a korábbi nyugatnémet kormányok minden erővel az NDK elszigetelésére törekedtek, nem voltak hajlandók még a létét sem elismer­ni, ott szították a hideg­háború tüzét, ahol lehe­tett — és Nyugat-Berlin- nél, nem egyszer az ak­kori szenátus aktív segít­ségével — bizony gyak­ran lehetett. Gierek, a LEMP első titkára a szejm ülésén arra figyelmeztetett: az ellenzék tudatosan meg­téveszti a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy a ratifikálások elutasítá­sa új tárgyalásokhoz ve­zetne. A további norma­lizálás csak a ratifikálá­son át vezet. Minden et­től függ ■— az is, mi­lyen gyakoriak lesznek a jövőben a húsvétihoz ha­sonló látogatások. Az OKP elnöke és főtit­kára csütörtökön az Unitá hasábjain felhívást intézett a párttagokhoz, a dolgozó tömegek minden rétegéhez, hogy tevékenyen vegyenek részt a választási kam­pányban. „A munkáltatók, a fasisz­ta körök, az önkényuralom­ra törő elemek, amelyeket egyre inkább felbátorít a kereszténydemokrata párt jobbra tolódása, a zűrzavar­ra, a félelem légkörére, a mindenféle politikai szí­nezetet viselő provokációk­ra számítanak. A keresz­ténydemokrata párt pedig így akar megszabadulni a felelősségtől, attól, hogy szembenézzen Olaszország igazi problémáival. Az el­lentétes szélsőségek hamis jelszávával egyenlőségjelet igyekszik tenni a fasiszták és kommunisták közé” — mutat rá a felhívás és han­goztatja: A dolgozóknak világos választ kell adniuk ezekre a mesterkedésekre. Az OKP azt akarja, hogy az országot gyötrő válságra szenvedélyes, de demokrati­kus vita keretében alakul­jon ki a megoldás és en­nek érdekében kívánja mozgósítani a társadalom miieden rétegét. 1 tegnap! illés elmaradt PÁRIZS Csütörtökön elmaradt a párizsi Vietnam-konferen- cia szokásos ülése, mert Porter amerikai nagykövet Nixon elnök egyenes uta­sítására az értekezlet boj­kottálására rendezkedett be, hogy így próbálja a vietnami feleket enged­ményekre kényszeríteni. A VDK küldöttségének szó­vivője szerdai sajtóérte­kezletén jelezte, hogy a delegáció Párizsban ma­rad, és elvárja az ameri­kai féltől, hogy szüntesse be a tárgyalások szabotá- lását (UPI) Heves csata Hue mellett SAIGON A saigoni katonai pa­rancsnokság jelentése sze­rint csütörtökön reggel he­ves ütközet bontakozott ki a régi császári fővárostól, Huetól 30 kilométerre. Na­gyobb csata bontakozott ki a három indokínai ország határának találkozásánál is. Bedrich és Vlasta „nyilatkozik” Csehszlovákellenes bírósági komédia PRÁGA Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: A csehszlovák parlament külügyi bizottsága nyilat­kozatban tiltakozott amiatt, hogy az amerikai hatóságok nem hajlandók hazájukba visszaengedni egy kiskorú csehszlovák testvérpárt. Az esetről, amelynek kapcsán az Egye­sült Államokban gátlásta­lan csehszlovákellenes pro­pagandahadjáratot indí­tottak, Bohuslav Chnou- pek külügyminiszter szá­molt be részletesen a bizott­ság szerda esti ülésén. A Gabriel testvéreket — a négyéves Bedrichet és a hároméves Vlastat — ap­juk 1968 augusztusában, édesanyjuk tudta nélkül, illegálisan Nyugat-Német- országba csempészte, majd onnan az Egyesült Álla­mokba vitte. Az édesanya, Vlasta Gabrielova azonnal lépéseket tett gyermekei­nek repatriálása érdekében. Hosszas huzavona után 1971-ben a kaliforniai San Bernardino árvaszéke el­rendelte a testvérek haza­küldését. Elutazásukat azonban az utolsó pilla­natban — már a Los An- geles-i repülőtéren — meghiúsították, az árva­széki végzést semmisnek nyilvánították, s a gyer­mekeket édesanyjuknak odaítélő bírónőt visszahív­ták hivatalából — mindezt azzal az indokolással, hogy egy másik bíróság előtt ípli-v,törlesztettek elő. Reakciós és emigráns körök mindent megtettek, hogy a két apró gyermeket politikai céljaikra hasz­nálják fel. Attól sem riad­tak vissza, hogy televízió­ban szerepeltessék őket, és nyilatkozatokat mondassa­nak el velük a csehszlová­kiai helyzetről. A csehszlovákellenes hisztéria légkörében tar­tották meg március 15-én a fellebbviteli tárgyalást, amelyen hivatalos prága* közbenjárásra részt vehe­tett a Decinben élő édes­anya. Az emigráns csopor­tok igénybe vették a bíró­ság és az anya befolyáso­lásának valamennyi esz­közét: az utcai tüntetések­től és fenyegetésektől kezdve a hamis tanúzáson, a zsarolási és megveszte­getési kísérleteken keresz­tül egészen a disszidálásra való felbújtáslg. Vlasta és Bedrich sorsa a tárgyalá­son mellékes tényezővé vált. A felvonultatott emigránsok már nem a gyermekekről szólották, hanem órákon át szidal­mazták volt hazájukat. A bíróság végül is a gyermekek és az édesanya érdekeivel ellentétes dön­tést hozott, s Vlasta Gab­rielova kénytelen volt egyedül visszatérni Cseh­szlovákiába. Prágában az ügyet azonban nem tekin­tik lezártnak. Erre utal, hogy a társadalmi és jogi szervek tiltakozásai után a kérdéssel jelenleg már a parlament is foglalkozik. Amerikai vállalat pénzelte az eilenferradalmérekat SANTIAGO (MTI) Rendkívüli ülést tartott szerdán a chilei parlament, hogy megvizsgálja a múlt héten péntekre időzített, de elvetélt puccskísérlet kö­rülményeit. A puccskísérletben való bűnrészesség vádjával ed­dig mintegy tíz személyt tartóztattak le. Köztük van Alberto Green Baquedano nyugalmazott tábornok. Az államcsínykísérlet értelmi szerzőjének, Arturo Mar­shall Marchese volt őrnagy­nak országos körözése to­vább folyik. A haza és szabadság el­nevezésű szervezet helyisé­geiben tartott rendőrségi razziák során nagy mennyi­ségű fegyvert foglaltak le. A csütörtök reggeli hír- ügynökségi jelentések sze­rint Salvador Allende chilei államfő elvben egyetért az ITT nemzetközi telefon- és távíró társaság chilei tulaj­donának kisajátításával. E konszern — Jack Anderson amerikai újságíró leleplező adatai szerint — tizenhat hónappal ezelőtt mindent elkövetett annak érdeké­ben, hogy megakadályozza Allende elnök hatalomra jutását. 5 / év után megszűnt az autonómia Faulkner lemondott LONDON (MTI) Csütörtökön délben, pon­tosan: 12 óra 46 perckor megszűnt Észak-Irország 51 év óta fennálló autonómiá­ja, miután törvényerőre emelkedett az a javaslat, amely közvetlenül Nagy- Britannia kormányának fennhatósága alá helyezi Ulstert. A törvényjavaslat az al­sóházi vita után rendkívül gyorsan vált törvénnyé. Az alsóház déli 12 órakor fo­gadta el, majd átküldte a felsőházba, amelynek az ülésén megjelent tagjai 12 óra 38 perckor egyhangúlag megszavazták. Az okmány 12 perc múlva már Erzsé­bet királynő előtt volt, s az uralkodó is mindjárt jóvá­hagyta. Ugyanakkor Bel­fastban hivatalosan benyúj­totta lemondását Brian Faulkner észak-ír minisz­terelnök és kormánya. Angela Davis védőbeszéde A San José-i bírósági el­járás szerdai tárgyalási napján Angela Davis sze­mélyesen mondotta el vé­dőbeszédét, s ebben visz- szautasította a vád állítá­sait. Hangsúlyozta: a Har- | ris ügyész által beterjesz­tett vádirat nyilvánvaló célkitűzése, hogy a politi­kai ügyet egy érzelmei fö­lött uralkodni nem tudó nő esetévé alacsonyítsa le. „A vádirat feltételezésekre, hi­potézisekre és spekulációk­ra épül” — mondotta An­gela. Szvaran Szingh Moszkvába utazik Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter ma, pénteken Kabulba, Afganisztán fővá­rosába utazik, s azt köve­tően ellátogat Moszkvába — közölte csütörtökön az új-delhi külügyminiszté­rium egyik szóvivője. Pakisztán követeli a hadifoglyokat Aga Sahi, Pakisztán ENSZ-nagykövete szerdán felkereste Kurt Waldheim főtitkárt, s segítségét kér­te a 93 000 pakisztáni hadi­fogoly „azonnali” hazatele­pítéséhez. De azért újabbakat küld fogságba Az amerikai külügymi­nisztérium magas állású tisztviselői egy értekezle­ten elmondották, hogy Nixon elnök Csou En-lajjal való pekingi tárgyalásain felvetette a Vietnamban foglyul ejtett amerikai pi­lóták ügyét. A meg nem nevezhető külügyminiszté- riumi tisztviselők tájékoz­tatójukban azt mondották, hogy az elnök „minden al­kalmat megragad, hogy a fogoly pilóták ügyében megoldást keressen”. Husszein nagyon, nagyon elégedett Husszein jordániai ural­kodó kijelentette: „nagyon, nagyon elégedett” washing­toni tárgyalásaival. A ki­rály kedden Nixon elnök­kel és Rogers külügymi­niszterrel, szerdán Laird hadügyminiszterrel és a szenátus külügyi bizottsá­gával találkozott. Megbe­széléseikről az említett méltató szavakon kívül csak annyit mondott, hogy „a kölcsönös érdekű kérdések kerültek szóba”, s Wa­shington „mérlegeli” a ki­rály által előterjesztett ké­réseket Már Amerikában is észlelhető A Georgia állambeli egészségügyi minisztérium közölte, hogy Georgiában minimális radioaktív lecsa-i pódást észleltek, feltehető-! en a március 18-i kínai nukleáris robbantás követ­kezményeként. Ostoba, gyilkos rókám ANKARA Az ankarai rádió által magyar idő szerint 18 óra­kor ismertetett hivatalos közlemény szerint a három technikus fogvatartói által megszállott épületet a ki­vezényelt katonaság meg­rohamozta és kézitusa után elfoglalta. A közlemény! szerint a házba behatolói katonák holtan találták a három túszt és a szobáról szobára, heves tűzharc közben előnyomuló egysé­gek végeztek a gerillákkal. M a száz éve, 1872. március 31-én szü­letett az orosz munkás- mozgalom kiemelkedő har­cosa, a kiváló szónok és publicista, az első szovjet diplomaták egyike, Ale­xandra Mihajlovna Kollon- taj — az első női követ a diplomácia történetében. A szép és okos fiatal teremtés Domontovics cári tábornok, lánya volt. Ne­velése következtében több idegen nyelven beszélt. Társadalmi helyzetének megfelelően ment férjhez, családi élete azonban nem vöd boldog. Alexandra nem tudott megbékélni a körülményei nyújtotta pol­gári életmóddal, nem elé­gítette ki. Ifjú korától von­zotta az emberi szabad­ságért, a nép boldogságá­ért folytatott forradalmi harc. Elvált férjétől, né­hány évet külfölön töltött, ahol a munkásmozgalmat, fi. f./yrsnfl a] ryrrtfni rl ri-rrt Az első női követ kát tanulmányozta. IJtja a forradalomhoz, a bolse­vikekhez, Leninhez veze­tett. Miután visszatért ha­zájába, a szocialista saj­tóban lépett fel bátorhan- gu írásaival. 1908-ban a textilmunká­sok között kifejtett poli­tikai munkáért és a „Finn­ország és a szocializmus’’ című könyvében publikált, fegyveres felkelésre szólí­tó felhívásért bírósági el­járást indítottak Kollontáj elten. Kénytelen volt kül­földre emigrálni, ahol 1917-ig élt és dolgozott. Kapcsolatot tartott fenn Leninnel, tanulmánygyűj­teményt írt a munkásmoz­galomról és harcairól. Ek­kor született híres munká­ja, a „Társadalom és anyaság’’ című könyve. A C* níi törése előtt munkás- és nögyülések szenvedélyes szónokaként lépett fel Pá­rizsban, Londonban és Berlinben. A forradalom hírére Petrográdba sietett, ahol agitációs munkát végzett a balti flotta matrózai kö­zött. Itt ismerkedett meg leendő férjével, Pável Di- benkóval, a későbbi hadi­tengerészeti népbiztossal. Kollontáj a forradalom győzelme után tagja lett a párt központi bizottsá­gának, majd a szociális ügyek miniszterévé nevez­ték ki. A világ első női miniszterének nev'hez fű­ződik a nő- és gyermek- védelmi törvények kidol­gozása, óvodák és bölcső­dék létesítése. 1923-tól Alexandra Kol­kenységet folytatott: Nor­végiában, majd Mexikóban volt a Szovjetunió követe. Hamarosan a diplomáciai testület népszerű tagja­ként emlegették. Amikor 1927-ben ismét Norvégiába került, régi jóbarátkfént fogadták, s diplomáciai te­vékenységéért három év múlva megkapta a norvég kormány legmagasabb ki­tüntetését. 1930-tól 15 évig a Szov­jetunió svédországi követe, Diplomáciai sikereit a svéd—szovjet hitelegyez­mény megkötése, Svédor­szág semlegességének meg­őrzése fémjelzik. Kiváló {munkásságáért Kollontájt Lenin-renddel és a Munka Vörös Zászló Érdemrend­del tüntették ki. 1915-ben Moszkvába tör­téni visszatérése után, élete végéig tanácsadóként dolgozott a külügyminisz­tériumban. XI A A V -

Next

/
Thumbnails
Contents