Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

1972. március SÍ. péntek 2. oldal Folytatta munkáját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek El. országos kongresszusa Az Országház kongresz- szusi termében csütörtökön reggel Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek II. országos kongresz- szusának második napi munkaértekezletét Az el­nökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT-elnök- ség tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak, a hazai szövetkezeti testvér-szövetségeknek ve­zetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, megyei vezetők, tudósok, írók és jelentős közéleti személyiségek. Az elnöklő Hovodzák István felkérésére Potyon- di Ottó, a csornai Petőfi Tsz elnöke, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke terjesztette a kongresszus elé a bizottság jelentését, amely szerint e fontos ta­nácskozáson valamennyi, tehát 442 küldött megje­lent. A statisztikai adatok szerint a küldötteknek 78,4 százaléka férfi és 21,6 százaléka nő. A csütörtöki tanácsko­zás első felszólalója, dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter volt. — A szövetkezeteknek jelentős szerepük volt ab­ban, hogy az elmúlt évek­ben a mezőgazdaság gyor­sabban fejlődött — mon­dotta. — A hazai mező- gazdaság olyan nagy je­lentőségű feladatokat ol­dott meg, mint az ország kenyérgabona-ellátása és a kukoricatermesztés színvo­nalának növelése. A ba­romfi- és sertéstenyésztés nagyarányú fejlesztése és a termelési színvonal sta­bilizálása a nagyobb visz- szaesésektől mentes hús­termelést segíti elő. — örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek gyors­ütemű fejlődése a szövet­kezeti tagok és alkalma­zottak személyes helyzeté­nek jelentős mértékű ja­vulását is magával hozta. Ezután méltatta az egy­séges szövetkezeti törvény jelentőségét majd foglal­kozott a kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetekkel, s elemezte a közös és ház­táji gazdaságok együttmű­ködésében rejlő lehetősé­geket. — Az eltelt öt évben e téren is jelentős előrehala­dás történt — mondotta. — Törvény biztosítja a közös és a háztáji gazda­ság szoros együttműködé­sét, szerves egységét. A szövetkezeitek közgyűlésére bízták annak meghatáro­zását, hogy a tsz-tag ház­táji gazdaságában — ló kivételével — milyen nagy­ságú állatállományt tart­hat; a háztáji állattenyész­tésben végzett munka — amennyiben a termékeket a közösön keresztül érté­kesítik — számos szociális juttatást biztosító tevé­kenységnek számít. Az in­tézkedések hatására az ál­lattenyésztés egves ágai­ban — mint például a ba­romfi- és sertéstartásban — nőtt a háztáji gazdasá­gok termelése. De továb­bi erőfeszítéseikre van szükség mert még mindig nincsenek teljes mérték­ben kihasználva a háztáji gazdaságban, illetve a kö­zös és háztáji gazdaság együttműködésében rejlő lehetőségek. Dr. Dimény Imre, a mezőgazdasági termelők és az ipari feldolgozók bővü­lő kapcsolatairól is szólt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszeripari fel­dolgozó és értékesítő vál­lalatok vezetői még nem mindenütt ismerték fel a vertikális kooperációk szükségességét. Nem vált eléggé általános szemlélet­té az, hogy a kooperáció, a vertikális integráció nem valamiféle divat, hanem a termelés hatékonyságának fontos eszköze. A tsz-ek beruházásaival kapcsolatban elmondotta, hogy a számítások szerint a tsz-ek az idén mintegy egymilliárd forint értékű új építkezést kezdhetnek el. A folyamatban levő beru­házásaik döntő része 1972- ben befejeződik. 1973-ban már mintegy 4 milliárd fo­rint értékű új építkezésre kell idejében és jól felké­szülniük, ami nem kis fel­adat A miniszter végül arról beszélt hogy a termelőszö­vetkezetek adják a mező- gazdasági termelés csak­nem háromnegyed részét. A szövetkezeti gazdálko­dás sikerei meghatározzák a magyar mezőgazdaság fejlődését. Reményét fe­jezte ki afölött hogy a tsz-ek a következő évek­ben tovább növelik a ter­melést és áruikkal foko­zatosan javítják a lakos­ság élelmiszerellátását, s közben mindinkább — anyagilag és szociális té­ren is — boldogul majd a szövetkezeti tagság. Dimény Imre nagy taps­sal fogadott hozzászólása után Bencze Ferenc, a paksi Vörös Csillag Halá­szati Termelőszövetkezet elnöke kapott szót, majd dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke szólalt fel. Elismerően szólt a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek fejlődéséről, s hang­súlyozta, hogy az egységes magyar szövetkezeti moz­galomhoz tartozó szerve­zeteknek azonosak a cél­jaik; azon igyekeznek, hogy több terméket és az eddiginél magasabb szin­tű szolgáltatást adjanak a lakosságnak. A termelői és fogyasztási típusú szövet­kezetek együttműködésére jogszabályok adnak lehe­tőséget, s ezzel a követke­ző időszakban az eddiginél jobban kell élni. Hazánk­ban egymillió ember — nem főfoglalkozású mező- gazdasági termelőkről van szó — kedvtelésből vagy a családi jövedelem kiegé­szítésére kistermelői tevé­kenységet folytat. Nagy szerepük van nemcsak a falusi lakosság önellátásá­ban, hanem a piaci ellá­tásban, sőt exportra is ter­melnek. A kistermelők az eddiginél több segítséget várnak nemcsak a mező- gazdasági, hanem a fo­gyasztási és az ipari szö­vetkezetektől is. Molnár Frigves hangsúlyozta, hoqv a MÉK és a SZÖVfiRT szervezet korszerűsítése beváltotta a hozzá fűzött reménveket. Arra lehet számítani, hogy a szerve­zeti átalakítás a következő időszakban a lakosság zöldség- és gyümölcsellá­tásánál is kedvezően érez­teti hatását Az ebédszünet után az elnöklő Bertus Pál, a fá- biánsebestyéni Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke fel­olvasta a küldötteknek a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének a kongresz- szushoz intézett üdvözlő táviratát. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a gazda­ságirányítási reform beve­zetése utáni évek összefog­laló mérlegeinek alapján megállapította, hogy a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek nélkülözhetetlen és mind szilárdabb pillérét alkotják az egész népgaz­daság fejlődésének. A ter­melés és az árukibocsátás 1968-tól 1971 végéig 65—70 százalékkal emelkedett, a beruházások pedig megdup­lázódtak. Ugyanakkor fo­kozatosan csökkent a dol­gozók száma, s így két irányból fakadt a termelé­kenység növekedése. A miniszter részletesen szólt az állami támogatási rendszer, az adózás és a pénzgazdálkodás kérdései­ről. Beszéde végén kitért a szabályozó rendszer fejlesz­tésére is. Meg kell érteni — mondotta —, hogy nem lehet elképzelni olyan sza­bályozást, amely senkinek sem okoz semmiféle nehéz­séget és „mindörökre” jó. Ezért a szabályozás felté­teleiben az állandóság és a változó körülményekhez való alkalmazkodás össz­hangját kell majd napról napra megoldani, az idő­szerű gyakorlati kérdések és a gazdasági ésszerűség alapján. A továbbiakban a mun­kás- és a parasztjövedel­mek kiegvenlítődéséről be­szélt. A kereskedelem az eddiginél jobban akar al­kalmazkodni a növekvő falusi igényekhez, ezért a szövetkezeti bolthálózat fejlesztésére a következő években nagyobb összege­ket költenek majd. A délutáni ülésen kapott szót Dolezsál Ferenc, az akasztói Béke Termelőszö­vetkezet elnöke is. A Bács- Kiskun megyei szövetkeze­tek boldogulásáról számolt be. Huszonhárom szakszö­vetkezet eddig 300 millió forint értékű közös beru­házást valósított meg és 4000 holdas területen tele­pített szőlő- és gyümölcs- kerteket. Együttes erővel 250 000 mázsányi szőlőfel­dolgozó kapacitást is léte­sítettek. Ellenben gondot okoz, hogy olcsó kisgépet nem tudnak beszerezni, a kisüzemi szőlő művelésé­hez sem tudnak vásárolni motoros permetezőgépet. További probléma, hogy nem kapnak allami támo­gatást a nagyüzemi szőlő- telepítés után, emiatt kény­telenek félbehagyni az ül­tetvények fejlesztését. Kér­te, hogy az 50 százalékos állami dotációt — a ko­rábbiaknak megfelelően - ismét engedélyezzék a szak- szövetkezetnek. A vita tegnap véget ért. Ma a küldöttek meghall­gatják Szabó István zár­szavát, majd a TOT új el­nökségének és tisztségvise­lőinek megválasztásával be­fejezi munkáját a mező- gazdasági termelőszövetke- tek II. országos kong­resszusa. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye Tekintettel a jugoszláviai feketehimlő-járványra, to­vábbi intézkedésig Jugosz­láviába magyar állampol­gárok magánügyben sem egyedileg, sem csoportosan nem utazhatnak. A magán­ügyben vagy turisztikai cél­ból történő kiutazások át­meneti korlátozását a la­kosság egészségvédelme tet­te szükségessé. Hivatalos küldetésben kiutazók is csak érvényes himlőoltási bizonyítvány birtokában léphetik át a magyar—ju­goszláv határt. A Jugoszláviából Magyar- országra beutazók haté­kony járványügyi ellenőr­zésére a szükséges intézke­dések megtörténtek. Az Egészségügyi Minisztérium kéri a lakosság megértő tá­mogatását. Ünnepi nagygyűlés a Kecskeméti Konzervgyárban Hazánk felszabadulásá­nak közelgő 27. évforduló­járól való megemlékezések mintegy megyei nyitánya­ként tegnap ünnepi nagy­gyűlést rendeztek a Kecs­keméti Konzervgyárban. A nagygyűlésen — melynek szónoka dr. Molnár Fri­gyes, a SZŐ VOSZ elnöke, Kecskemét országgyűlési képviselője volt — részt vettek a megye, valamint a város párt- és állami ve­zetői is. A nagygyűlést követően a munkában élen járó dol­gozók kitüntetésére, jutal­mazására került sor Módszertani bemutató tataijai iskola Módszertani bemutató in­tézménnyé fejlesztik az 52-es műút menti, fülöphá- zi tanyai iskolát. A törek­vések szerint itt mutatják be a tanyai iskoláknak adományozott technikai eszközök használatát, al­kalmazását. Felkészült az ünnepi forgalomra a MÁV és a Volán Az ünnepi előkészületek két állandó főszereplője, a kereskedelem és a közleke­dés most a szokottnál is nagyobb feladat előtt áll. A naptár jóvoltából három egymást követő munkaszü­neti nappá olvadt össze a húsvét és a felszabadulás ünnepe. Ezt nagyon sok munkahelyen még egy nap­pal megtoldja a szabad szombat A várható rekordforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a MÁV és a Volán mentesítő vonatokat, illetve kisegítő járatokat állít be, amelyek a menet­rend szerinti járatok előtt vagy után indulnak majd. Gondolva a szabad szom­batra, a rendkívüli szerel­vényeket és autóbuszokat már március 31-re, pén­tekre beütemezték. Ezen a napon Szeged—Budapest között egy, Budapest-Jó­zsefváros és Kiskőrös kö­zött három vonatpár szere­pel ünnepi „villámhárító­ként”. Valószínű azonban, hogy az utasdömping szom­baton lesz, ennek megfele­lően a Budapest—Szeged vonalon két vonatpár köz­lekedik a szokásos szerel­vényeken kívül, Bp.-József- város között két mentesítő vonatpár áll az utazók ren­delkezésére. A visszautazás megköny- nyítésére április 4-én két mentesítő vonat indul Sze­gedről Budapestre, egy pe­dig ellenkező irányba. Ugyanezen a napon a me­netrendben szereplőkön kí­vül közlekedik egy szerel­vény Kiskőrösről Bp.-Jó­zsefvárosba. A felsoroltak és menetrend szerint közle­kedő szerelvények is — a kényelmes utazás érdeké­ben — a szokásosnál több kocsit kapnak. A javítómű­helyekben ezért a személy- kocsiknak biztosítottak el­sőbbséget, hogy minél több álljon belőlük rendelkezés­re. Az állomások a fentie­ken kívül a forgalomtól függően további mentesítő vonatokat állíthatnak be. A Volán a vasúthoz ha­sonlóan március 31-én és április 1-én sűrítette jára­tait a Budapest—Kecske­mét, Baja—Budapest, Ba­ja—Szeged, Baja—Kecske­mét és a Kalocsa—Szeged vonalakon. Több járat közlekedik Kecskemét— Pécs között is. A járatok többsége a tágas utasterű Ikarusz ~r, 'is típusokból áll jpgjd. A Volán mind a távolsági, mind a környé­ki közlekedésben alkalmaz­kodni tud az igényekhez, mert szükség esetére ké­szenlétben állnak a továb­bi autóbuszok. A torlódások elkerülése érdekében a MÁV és a Volán egyaránt megerősíti a pénztárakat Ennek elle­nére kérik az utazó közön­séget, lehetőleg elővételben vásárolja meg menetjegyét. P. M. A villamosításra „Bács“- típusú áramfejlesztővel ki­jelölt 45 tanyai iskola kép­viselői például már április 7-én találkoznak itt az áramfejlesztő használatá­nak, illetve kezelésének el­sajátítása céljából. Az áramfejlesztőket — ugyanis — az eredetileg tervezett 1973. év helyett — várha­tóan még ez év végéig fel­szerelik valamennyi érdé-; kelt tanyai iskolában. A módszertani kiképzés^ hez szükséges technikai és egyéb eszközöket ez év szeptember 1-ig a fülöp- házi iskola rendelkezésére bocsátják. Az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat jóvoltából előrelátha­tólag ugyancsak a tanév kezdetéig egy KlSZ-klub- teremmel is bővül az isko­la. A vízmű vállalat mun­káskollektívája egyébként hosszú távon vállalta a ta­nyai oktatási intézmény patronálását. Pusztító lángok Az ELMÚLT tíz nap alatt a megyében jelentős mértékben megnövekedett a nagy anyagi kárral járó tűzesetek száma. A több mint húsz ilyen tűzeset — a megállapítások szerint — főleg felelőtlenségből ke­letkezett és sok tízezer fo­rint étéket semmisített meg. Jogos a kérdés: miért van az, hogy naponta két- liárom esetben kell sürgő­sen beavatkozniok mosta­nában a tűzoltóknak? En­nek két alapvető oka van. Az egyik a rendkívül nagy szárazság, amely a vörös­kakas pusztításának egyik feltétele, a másik azonban az emberi felelőtlenség. A tavaszi idő kicsalogatja az embereket az erdőbe, ahol eldobják az égő cigaretta­végeket, tüzet gyújtanak, e magára hagyják a parázs­ló zsarátnokot, amelyet a szél szárnyára kap s láng­ba borítja az erdőt. A fia­tal fenyő- és akácfák meg­perzselt, fekete mementó- kénit jelzik, hogy évek munkája ment veszendőbe alig néhány perc alatt S HA MÁR az okokat sorakoztatjuk fel, említsük meg a hibásan épített, nád­tetős házak fölé kiemelke­dő kéményeket, amelyekről hiányzik a szikrafogó, vagy a szabálytalanul használt hegesztőpisztolyt, s az ugyancsak nem rendelte­tésszerűen használt forgó gépeket, amelyek súrlódás következtében lobbantak lángra. Ennél is súlyosabb a szü­lők felelőtlensége. A gyer­mek, aki nem ismeri a tűz erejét, s a gyufával ját­szik, egy egész élet mun­káját teheti tönkre, okoz­hat jelentős kárt a nép­gazdaságnak is. Ilyen eset történt a múlt héten Já­noshalmán, amikor két gyermek nemcsak szülei, de a szomszéd lakóházát is felgyújtotta. A legutóbbi eset, amely Bácsbokodon történt, több mint kétmillió forint anyagi kárt okozott, s bár az okát ennek a tűznek még nem ismerjük, feltételezzük, hogy ezt is felelőtlenség, meggondolat­lanság idézte elő. Gondol­juk csak el, a halomba ra­kott deszka, fenyőfűrészáru' lángra lobbanásához elég egy égve eldobott cigaret­tavég, amely a tavaszi szél­ben az amúgy is száraz faanyagot pillanatok alatt' felgyújtja. A TŰZ eloltásához nem­csak állami, de társadalmi erők is rendelkezésünkre állnak. Az önkéntes tűz­oltókat segítik a munká­sok, szükség esetén a fegy­veres erők tagjai is. E szer­vezet megléte fontos vív­mánya társadalmunknak, azonban nemcsak ezt kell erősíteni, hanem a tűzese­tek megelőzésére kell na­gyobb gondot fordítani. Ho­gyan lehet megelőzni a lángok pusztítását? Első­sorban a tűzrendészeti sza­bályok pontos betartásá­val. Ezen a száraz tava­szon ennek a felismerése nemcsak értékeink megőr­zését célozza, de elejét ve­szi lakóházak, erdők, ta­karmányféleségek meg­semmisülésének. A meg­előzéshez tartozik a gyúj­tóeszközök elzárása, a szi­gorúbb tűzrendészeti el­lenőrzés megvalósítása. MEG KELL akadályoz­nunk a lángok pusztítását! Ehhez azonban nem ele­gendő csak kifüggeszteni, ismertetni az előírásokat. Azokat betartani és betar­tatni valamennyiünk szi­gorú kötelessége. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents