Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KlS.KUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVII. évi. 77. szám í 1972. március 31. PÉNTEK Ara: 90 fillér A Felőli-emlékévet méltóképpen ünnepelni operatív bizottság alakult Ezerötszáz holdat ö ltöznek a megyében Tegnap délelőtt Kecske­méten, a Hazaiias Nép­front Városi Bizottságának tanácskozótermében meg­alakult a Petőfi-emlékévet előkészítő operatív bizott­ság. A résztvevők — Gerin- czi György, a Hazafias Népfront Megyei Bizott­ságának munkatársa, dr. Csúri Ferencné, a városi bizottság titkára, dr. Orosz László, a Katona József Társaság képviseletében, Tamási Béla a TIT városi szervezetének titkára, va­lamint a megyei könyvtár, a városi tanács, a népze­nei társaság, a Forrás szerkesztőség képviselői — megbeszélték a költő szü­letésének másfél százados jubileuma alkalmából ren­dezendő ünnepségek, ese­mények tervezett sorát. Legközelebbi esemény­ként jelölték meg a kecs­keméti TIT-ben, május 20-án sorra kerülő orszá­gos előadói konferencia keretében elhangzó Pándi Pál irodalomtörténész elő­adását: Petőfi-problémák címmel. Ugyancsak május­ban kívánják megrendezni Gárdonyi Zoltán profesz- szor előadását: Petőfi meg­zenésített verseiről. 1972 késő őszén Kecs­keméten szavalóversenyt rendeznek — általános, kö­zép- és főiskolásak számá­ra —, a legjobbak 1971 januárban fellépnek azon az ünnepi ülésen, melyet Petőfi kecskeméti kapcso­latai jegyében rendeznek meg. Januárban, a városi mű­velődési központban irodal­mi est keretében szeret­nék előadni Szabó Ferenc: Feltámadott a tenger című oratóriumát. Tervezik még, hogy a Forrás egy számát a hal­hatatlan költő életművé­nek, hatásának bemutatá­sára szentelik, és szóba került egy Petőfi-szobor felállításának terve is. Szombaton kezdődik a mezőgazdasági összeírás Statisztikai „térkép” kétmillió kisgazdaságról Tizennyolcezer kérdező­biztos lát szombaton mun­kához, hogy a Központi Statisztikái Hivatal megbí­zásából már az ünnepeli alatt felkeresse azoknak a családoknak egy részét, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemeken kívül nö­vénytermesztéssel vagy ál­lattenyésztéssel foglalkoz­nak. A statisztikai hivata­lok főképpen pedagóguso­kat készítettek fel az ösz- szeírásra, amely a magyar mezőgazdaság helyzetéről az eddigi legteljesebb ké­pet nyújtja majd. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezeté­nek, a FAO-nak az egész világra kiterjedő mezőgaz­dasági összeírásához kap­csolódó, több mint kétéves munka első fázisaként áp­rilis 1., és 15., között két­millió háztartást keresnek fel, s összeírják a többi között, hogy mekkora rá­fordítással mennyi termé­ket állítanak elő, mennyit fogyasztanak el ebből és mekkora az árutermelé­sük. A kisüzemi gazdálko­dás helyzetének felmérése különösen azért jelentős, mert a mezőgazdaság ter­melésének csaknem 40 szá­zaléka innen származik. A nazíáji gazdaságokban és egyéb kisüzemekben volt tavaly a szarvarmarha-ál- lomány 38, a sertések 62 százaléka, s innen szár­mazott a megtermelt szőlő 54. a tojás 72 és a tej 44 százaléka. Az összeírás során azon kívül, hogy az ország egész falusi lakosságát megkérdezik, több tízezer munkáscsaládhoz is ellá­togatnak, hiszen a 400 négyszögölnél nagyobb földterület, illetve a 200 négyszögöl szőlő, gyümöl­csös vagy kert művelőit is bevonják a felmérésbe. A teljes körű adatfelvételen kívül reprezentatív vizs­gálatokat is folytatnak. Minden tizedik háztáji gazdaságban felmérik az épületek, gépek műszaki állapotát, s minden száza­lalatoknál az év közepén a rendszeres adatszolgál­tatáshoz kapcsolva folytat­ják. 7 Az összeírás első előzetes eredményeit már 1972-ben közlik, a főbb témák sze­rint csoportosítva. Gyakran olvasattunk íz elmúlt napokban, he­gekben a fővárosi üzemek, lakóházak vízhasználatá­nak korlátozásáról. Ez egyenes következménye a hosszan tartó csapadék nél­küli időjárásnak, a Duna alacsony vízállásának. Mi a helyzet a megyében, Kecskeméten? Ilyen kér­déssel fordultunk az ille­tékes szakemberekhez. Az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy pillanatnyilag nem okoz gondot a város lakosai­nak, ipari üzemeinek, in­tézményeinek vízzel törté­nő ellátása. A meteoroló­gusok rendkívül száraz évet „jósolnak”, s ez min­den valószínűség szerint próbára teszi majd a vál­lalatot Erre eddig szeren­csére nem került sor. A vízműnek Kecskemé­ten két telepe van, ösz- szesen 24 mélyfúrású kút- tal. Az átlagosan 200— 250 méter mélységű ku­takból jelenleg még jó a víznyerési lehetőség, s ha a száraz nyár mégsem következne be, akkor vál­tozatlan marad a helyzet. Ellenkező esetben bizonyá­ra a kecskemétieknek is számolniuk kell némi kor­látozássaL Ez azonban még a következő hónapok idő­járásának függvénye. Kérdéssel fordultunk a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztá­lyának illetékes eladójá­hoz is a megyében műkö­dő vízműtársulások mun­kája felől érdeklődve. A múlt évi tavaszi belvizek most nem jelentkeznek, s ezért úgyszólván nincs vízrendezési feladat. Szá­molni kell viszont azzal, hogy ha egy hirtelen nagy eső jön, s a talaj nem lesz képes a víz gyors befogadá­sára, egyik napról a má­sikra megnövekszik a tár­sulások munkája. Legjobban talán a me­zőgazdaságot érinti a tar­tós csapadékhiány. Bár — mint azt a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán meg­tudtuk — egyelőre nincs probléma az őszi kalászo­sok, a gyümölcsösök, a ré­tek és a legelők vízellátá­sával. Eddig egyedüli gon-' dot az elmúlt napok hevesi szélviharai, s az azzal kapcsolatom homokverés jelentett, amely főleg a* rozsnak és a borsónak ár-] tott. A rendkívül száraz időjárás következtében' mintegy 250—300 millimé-j tér csapadékkal szegény eb-j bek a földek, de ahol erre lehetőség van, ott öntözés­sel pótolják az elmaradt esőt. Eddig mintegy 1500 holdon működnek az esőz- tető berendezések, s főleg az őszieket, a pillangóso-j kát locsolják, de kapott vizet több száz hold gyü­mölcsös, rét és legelő is. Végül közöljük a mező-! ga?dasági osztály javaslat tát: azokban a gazdaság gokban, ahol erre mód,' lehetőség van, fogjanak hozzá az öntözéshez, illeti ve készüljenek fel erre. I G. S. I Csütörtökön délelőtt ma­gyar idő szerint 10.00 óra­kor összeült a stratégiai fegyverrendszerek korlá­Hegyen-völgy-ön • • • Kétórás ülés Helsinkiben I tozásáról folyó SALT-tár-l gyalások hetedik forduló-j jártak második plenáris 1 ülése. A szovjet küldöttség get Vlagyimir Szemjono^ szovjet külügyminiszter-! helyettes, az amerikai dej legációt Gerard Smith! nagykövet vezette. Az ülés két órát tartott! A soron következő plenáJ ris ülést a szovjet nagyköj vétségén tartják a jövő héten kedden. Kaján folytatódik a nem könnyű munka Kiskőrös, I. suia ...zjos utca, ahol ’ é.iáők elvonu­lása után a csinosítás következhet dikban azt is, hogy a csa­ládtagok mennyi időt for­dítanak a mezőgazdasági munkára. Az összeírás so­rán megszámolják a gyü­mölcsfákat, számbaveszik az állatállományt, az épü­leteket és megállapítják a gépesítés fokát. A mezőgazdasági össze­írást a szocialista nagy­üzemekben, az állami gaz­daságokban, a mezőgazda- sági termelő- és szakszö­vetkezetekben, a szövetke­zeti társulásokban, a ha­lászati szövetkezetekben és a mezőgazdasági szakvál­I A közművesítés dolgá­I ban a felszabadulás előtti időkből oly mostohán ke­zelt városaink lényegében a harmadik ötéves terv­időszakban tették meg aj első erőteljesebb lépésekei a nagyobb méretű csatorna- építésre. Így a munká­latok — a helyi tanácsok fejlesztési alapjához s az ugyancsak érdekelt üzemek hozzájárulásához mérten — a jelenlegi tervidőszakban tovább folytatódnak. Nem szólva ezúttal a Kecskeméten folyó — s mi tagadás, a lakosság sok­sok bosszúságával járó — hegyen-völgyön folyó mun­kálatokról, hadd említsük meg: Baján a mechanikai tisztítótelep és mintegy 8,5 kilométer főgyűjtőcsatorna elkészülte után napjaink­ban az epreskerti részt vet­ték birtokba a csatornaépí­tők. A munkájukkal oko­zott átmeneti kényelmet­lenségek azonban végül is a csatorna jótékony hasz­nához vezetnek. A városi rang váromá­nyosa: Kiskőrös 1970-ben túljutott a csatornázás első ütemén: elkészült a tisz­títótelep és a főgyűjtő­csatorna több mint 2 kilo­méteres szakasza. S íme, az újabb eredmény: lassan a Kossuth utcáról is el­tűnnek a csatornázással együttjáró barikádok, az építés második ütemének befejeződése jeléül. Követ­kezhet majd az utcaszépítő munka. Kiskunfélegyházán mint­egy 35 milliós költséggel az dán kezdődik a tisztftóte- ' p építése, s a tervidőszak ágéig mintegy 3 kilomé­ter főgyűjtőcsatorna meg­építése a céL Hasonlóak a törekvések Kalocsán is, ahol a tisztítótelepet és a 3 kilométernyi hálózatot 1974-ig kívánják megvaló­sítani.

Next

/
Thumbnails
Contents