Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
1972. március 30, csütörtök 3. oldal A tsrmeSfiszevstkezetek II. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezetekkel kapcsolatosan megjegyezte, hogy ezek a gazdasagok adják a közös gazdaságok termelésének 20 százalékát, tehát hosz- szú távon sem lehet nélkülözni munkájukat. Továbbra is szükséges, hogy az állam ezekről a gazdaságokról megkülönböztetett támogatás formájában gondoskodjék. Befejezésül kérte a kongresszust: tanácskozásával adjon iránymutatást az érdekképviseleti szerveknek, a ' termelőszövetkezeteknek, és tegye meg a további fejlődéshez szükséges javaslatokat. Majd az országos tanács nevében megköszönte a párt és a kormány politikai és erkölcsi támogatását, amellyel segítették a termelőszövetkezetek érdek- képviseleteinek munkáját. Szabó Istvánnak, a TOT elnökének nagy tapssal fogadott beszámolóját szünet követte. Szünet után megkezdődött a vita a beszámoló és az alapszabály-módosító javaslat fölött. Ebédszünetig Faggyas Jenő tarpai tsz-elnök és Fierpasz Károly, az agárdi Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. Az ebédszünet után az elnöklő Szeniczey Lajosné, a kiskunlacházi Űj Barázda Termelőszövetkezet elnöke Fehér Lajosnak, az MSZMP Folitikai Bizottsága tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének adta meg a szót. Fehér Lajos a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi Alkatrészellátás A Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat felkészült a tavaszi alkatrész-kereslet kielégítésére. Megrendeléseiket a szállító partnerek eddig 60 százalékban teljesítették, jelenleg hiánycikkek a DT—75 típusú traktorok járószerkezetéhez, a vetőgépekhez és az új típusú permetezőgépekhez szükséges alkatrészek. Az ellátás egyéb műszaki árukból kielégítő. munkás-paraszt kormány nevében köszöntötte a kongresszust, s a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom több mint egymilliós tagságát. Felszólalásában elemezte azt a nagy utat, amelyet a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom az öt évvel ezelőtt megtartott I. kongresszusa óta tett meg. Rámutatott a gazdálkodásban elért jelentős eredményekre, és kitért a gyorsabb előrehaladást akadályozó gondokra, nehézségekre is. Válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek a kongresszust előkészítő tsz-közgyűlése- ken és területi küldöttválasztó értekezleteken hangzottak el, majd rámutatott azokra a feladatokra, amelyeknek megvalósítása meggyorsíthatja a mező- gazdaság szövetkezeti mozgalmának fejlődését, to- \ább erősítheti a munkásparaszt szövetséget. Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Termelőszövetkezet elnöke kifejtetté, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban igen nagy jelentősége van a számviteli munkának, de túlzottnak tartotta az adatszolgáltatási követelményeket. Például a zár- számadási adatokhoz 1967- ben még „csak” 30 táblázatra és 500 sornyi kimutatásra volt szükség, idén ugyanehhez a munkához 36 táblázatnyi kimutatás és 1200 sor kell. Egy-egy tsz- nek 1972-ben 20 000-rel több adatot kell feltüntetnie a különféle kimutatásokban, kétszer annyit, mint öt évvel ezelőtt. Ilyen adminisztrációra a tsz-ekben nincs is lehetőség. Azt is nehezményezte, hogy a zöldségtermesztés fellendítésére hozott kormányhatározat végrehajtási rendelkezései még nem jelentek meg, emiatt az érintett tsz-ekben a tervezésnél némi bizonytalanság lépett fel. Kérte, hogy a komplex zöldségtermesztést megvalósító gazdaságoknak adjanak az eddiginél hathatósabb támogatást az illetékes szervek. Dóra Mihály, a budapesti Béke Termelőszövetkezet elnöke a főváros tizennégy közös gazdaságának munkájáról elmondotta: a tsz- ek kihasználták a különböző kormányintézkedések és a vállalatszerű gazdálkodás nyújtotta előnyöket és egyre eredményesebben gazdálkodnak. Az áru egy részét saját üzlethálózatukban értékesítették. Az elnök a fővárosi termelőszövetkezetek példájával igazolta: szükség van a tsz-ek kiegészítő tevékenységére. Befejezésül felvetette, hogy a tsz-ek sok esetben még mindig kiszolgáltatottak a velük kapcsolatban levő vállalatoknak. A beszámolót és az alapszabály-módosító javaslatot jónak találta és elfogadásra javasolta. A kongresszus ma folytatja tanácskozását. Vándor zászló a politikai irodalom terjesztéséért A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya kibővített osztály- vezetői értekezletet tartott tegnap Rém községben. Ennek keretében értékelték a politikai irodalom terjesztésében az elmúlt esztendőben elért eredményeket. Megállapították, hogy a járások között — immár negyedszer ! — Kiskunhalas bizonyult a legjobbnak, míg a városok nemes vetélkedésében Baja került az első helyre. A megyei pártbizottság által alapított vándorzászlót Ispánovics Márton, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára, illetve Gyapai József, a bajai városi pártbizottság osztályvezetője vette át Kata- nics Sándortól, az MSZMP megyei bizottságának titkárától, aki a további jó munkára hívta fel a figyelmet. Az osztályvezetői értekezleten megvitatták a felnőttoktatással és az iskolai élet demokratikus fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Délután a község — közös fenntartású — művelődési otthonába látogattak és nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Megyénk egészségügyéről tárgyalt a szakszervezet országos elnöksége S ez az iskola dolgozók iskolája volt, abban az értelemben, hogy az országunkat, társadalmunkat gyarapító munka közben jöttünk rá a megfelelő, vagy a jobb megoldásokra. Változott magatartásunk, gondolkodásunk is. És e gyarapító munka eredményeként egyre több anyagi ereje is lett az országnak. Ezek a változások tükröződnek az alkotmánymódosítás részleteiben. Hogy csak néhány példát emeljünk ki, a módosított alkotmány tervezete tényként nyilatkoztathatja ki az állampolgárok egészségvédelmének, a munkaképteleneknek és az öregeknek anyagi biztosítását. Paragrafust kaphatott az ifjúság'1 szocialista nevelésének és védelmének mindennapi feladata, a tudományos munka, a haladást szolgáló művészetek és a köz- művelődés támogatása. Helyükre kerültek a tervezetben társadalmunk kialakult intézményei és szervezetei : a párt, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, illetve a vállalatok, a szövetkezetek, sőt — a maga társadalmilag hasznos kereteiben — a kis- árutermelés is. A szocialista demokratizmus tükröződik e szervezetek jelentőségét meghatározó sorokban, a tanácsok szereokö- rének körvonalazásában, vagy abban az alapvető meghatározásban is, hogy „Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.” A törvényességet is fokozottabban védi az alkotmány — magának az alkotmánynak a megtartását is biztosítva — amikor az országgyűlés, az Elnöki Tanács, illetve a jogvédelem szélesebb körében a Minisztertanács, a bírói szervezet és az ügyészség jogait és kötelességeit körvonalazza. A módosítások, történelmi fejlődésünk mai szintjének megfelelő, társadalmunk intézményeit, szerveit, szervezeteit és az állampolgárok jogait és kötelességeit árnyaltabban, a helyzetnek megfelelőbben és több biztosítékkal meghatározó alaptörvénnyé teszik alkotmányunkat. N. F. Az egészségügyi munka megjavításának Bács-Kis- kun megyei tapasztalatairól tárgyalt szerdán Budapesten az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Országos Elnöksége. A tapasztalatok arra vallanak — állapították meg elöljáróban —, hogy viszonylag rossz körülmények között működő kórházakban is a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése, a törzsgárda tagjaira való támaszkodás nagyban hozzájárul a jó munkahelyi közérzet kialakulásához. Helyes kezdeményezés az is, hogy mind több kórházi osztályon a kollektíva nyílt Tö393> min! 1 milliárd forintos termelési értéit A megye állami gazdaságainak gazdasági és pártvezetői gyűltek össze szerdán a Bajai Állami Gazdaság székházában. Megvitatták az ÁGK Bács megyei Főosztálya által összeállított, írásban közreadott, az elmúlt év munkájával foglalkozó elemzést. A 13 állami gazdaság 1971-ben 143 ezer 665 kh-n folytatott termelőtevékenységet. Halmozott termelési értékük 1970-hez viszonyítva 12,7 százalékkal növekedett, 1 milliárd 906 millió forintot tett ki. összes árbevételük. 40,8 százalékkal nagyobb, mint a bázis- időszakban volt, a nyereségtömeg viszont alacsonyabb lett. | A terméshozamokban az állami gazdaságok közötti szóródás meglehetősen nagy a kertészeti és szántóföldi ágazatban egyaránt. Befejeződött a növénytermesztés szakosodása, tavaly megkezdték a termelés üzemen belüli koncentrálását is. Nem javult az állattartás helyzete, átmenetileg csökkent a húskibocsátás, a tej és a tojás értékesítése. A gazdaságok beruházási tevékenysége ugyan összhangban áll a népgazdasági igényekkel, a vertikum teljessé tételére, a termelési alapok bővítésére irányulnak, de a kivitelezés üteme nem megfelelő. A szociális és kommunális helyzet sokat javult az elmúlt évben, különösen szép eredményt értek el a munkavédelemben, az országos versenyben a második helyen végezlek. vitában dönti el a megoldásra váró feladatok mikéntjét. Ami a szocialista brigádmozgalmat illeti, több kezdeményezés kudarcba fúlt, s a brigádok három-négy évi eredménytelen kísérletezés után feloszlottak. Jelenleg a megye egészség- ügyi intézményeiben 4 brigád küzd 56 taggal a szocialista címért. A címet közülük 3 elnyerte, egy pedig oklevelet érdemelt ki. A jobb betegellátás érdekében a megyében kialakult módszerekről szólva megemlítették, hogy évenként egyszer vizsgálják az 54 fekvőbetegosztály ápolási, betegellátó munkáját, s a legjobb osztályok dolgozói anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek, örvendetes, hogy az eddig is élenjáró osztályok a színvonalat tartják. Jelentős javulás észlelhető az osztályok tisztaságában, a betegek ellátásában, s felvilágosításában. nevelésében. A jó módszereket — azok elterjesztésének elősegítésére — sokszorosítva megküldik mindegyik osztálynak. A betegek helyes élelmezése a gyógyító tevékenység szerves része és fontos kiegészítője. Megállapítható, hogy az egységes betegélelmezési és diétás szervezet jól működik, az élelmezési dolgozók hozzáértéssel végzik munkájukat. A kalocsai kórház belosztályán a betegek magnetofonszalagra rögzített diétás tanácsadást is kapnak. Általában ízléses a kórházi élelem tálalása, fontos azonban, hogy a betegekhez rendszeresen kellő időben és megfelelő hőfokon kerüljön az ite. A szakszervezet megyei küldöttértekezletének határozata alapján ez évben munkaszervezési bizottságokat alakítanak, a jó kezdeményezések népszerűsítésére, a hasznos tapasztalatok elterjesztésére. A szakszervezet országos elnöksége jelentősnek értékelte a megye egészségügyi munkájának megjavítására tett erőfeszítéseket, s a megye szakszervezeti, egészségügyi vezetésének elismerését fejezte ki. J. T. A sajtó, ha hangsúlyozni kíván egy szót, dőlt betűkkel szedeti, hogy kiemelkedjék a betűk tömegéből. Ilyen dőlt betűkkel közölték napilapjaink vasárnapi száma az ország- gyűlés elé kerülő módosított alkotmány tervezetében azokat a sorokat, bekezdéseket, paragrafusokat, amelyek az elvi jelentőségű módosításokat tartalmazzák. A bevezető sorok tömör történelmi összefoglalója után ilyen elvi jelentőségű módosítás mindjárt a második paragrafus első bekezdése, első mondata is. „A Magyar Nép- köztársaság szocialista állam.” E mondatnak politikai jelentősége van az alkotmány elején. Mondhatnak: ebből az egy mondatból bonthatjuk ki egyfelől azt, hogy mi indokolja az alkotmánymódosítást, ' másfelől magukat a további módosításokat is, amelyek részleteiben taglalják, amit ez a mondat jelent az ország állampolgárai számára. Az indok, amelyet e tömör mondat magában hordoz, egy történelmi lépcsőfok. Ez a lépcsőfok vagy — ha a társadalmi-gazdasági fejlődésünk sajátosságaihoz hívebb hasonlatot keresünk — emelkedő- szakasz: huszonhárom évet számlál. A Magyar Nép- köztársaság Alkotmánya 1949. augusztus 20-án lépett életbe. Egy társadalmi fordulópont után született, amikor a termelőeszközök döntő többségét a dolgozók állama tulajdonába vette, a kizsákmányolás feltételeit megszüntette, amikor a társadalmi termelés — egyéni kisajátítás antagonisztikus ellentétét, gordiuszi csomóját a néphatalom kardja kettévágta. Az új alapon, a társadalmi termelés — társadalmi kisajátítás alapján megnyílt a szocialista fejlődés távlata, ám ezen az úton még sok tennivaló váratott magára. Nemcsak olyan nagy jelentőségű gazdasági változás, mint a parasztság termelőszövetkezetekbe tömörülése. Ki kellett járni a szocialista módon való gazdálkodás iskoláját az állami vállalatoknál is, és a szocialista együttélés iskoláját a társadalom minden területén. Újjáalakul a Tessedik szocialista brigád Lucernatelepítés as állami gazdaságban Bács-Kiskun megyében jelenleg 6900 holdon, vagyis a szántóterület 7,4 százalékán termesztenek lucernát. Ahhoz, hogy a szarvasmarha-tenyésztés számára megközelítőleg elegendő, fehérjében gazdag szálastakarmány legyen, legalább 13—14 ezer holdon, vagyis a megye szántóterületének 15 százalékán kellene lucernának lennie. Az átlagos esztendőkben betakarított holdanként 20—23 mázsás szénatermés is rendkívül alacsony, hiszen akadt olyan szövetkezeti gazdaság, amelyben 40 mázsás szénatermést takarítottak be holdanként. A Kiskunsági Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége az Agrártudományi Egyesület kiskunhalasi CSODOrUával és a felsőfokú mezőgazda- sági technikummal együttműködve a lucernatermesztés fellendítése érdekében szervezett a napokban táj- értekezletet Kiskunhalason, amelyen az országos Tessedik szocialista brigád tagjai, elismert mezőgazdasági szakemberek és tudományos kutatók tartottak előadást. A tanácskozáson szó volt az új, bőtermő hazai és külföldi lucemafajtákról, a magtermesztés elméleti és gyakorlati kérdéseiről, a növényvédelemről és vegyszeres gyomirtásról. Az elhangzottakat diafilmvetítés tette szemléletesebbé. Dr. Németh István, a rémi Dózsa Tsz elnöke a palántázással telepített lucernánk-termesztésnek a Dó-. zsa Tsz-ben végzett kísérleteiről számolt be, majd dr. Virányi Sándor, a tá- piószelei agrobotanikai intézet tudományos osztályvezetője, a Tessedik szocialista brigád tagja javasolta, hogy alakítsák újjá a Bács-Kiskun megyei csoportot, amely a Tessedik- brigád támogatásával éveken át sikeresen tevékenykedett a lucernatermesztés hozamának emelésén. A tájértekezlet résztvevői örömmel fogadták a javaslatot. Többek között azt, hogy Szilasi László, a du- napataji Petőfi Tsz, a megye egyik kiváló lucernatermesztő szövetkezete elnöke töltse be az újjáalakuló Bács-Kiskun megyei kis Tessedik-brigád titkári tisztségét. Alkotmánymódosítás
