Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-29 / 75. szám
197*. máretns *>, 4. »Ida! Mintaboltok fokozatai A MINT A ÜZLETÜK sora örvende tesen gyarapodik. Kecskeméten a forgalmas Nagykőrösi utca ho valóvá Dö az ilyen boltok gyűjtőhelyévé válik. Teljes aru- válaszlekát vonultatja fel itt a TUZLP. a baromfifeldolgozó vallalat es az Alibiül Cipőgyár. Az üzemeket azért vonzza ez a lehetőség, mert népszerűsíthetik azokat a termeseiket is, amelyektől a megrendelő nagykereskedelem ma még tartózkodik, s ily módon többek között mintegy kóz- véleménykutatási eredménnyel szolgál a forgalom. A vásárlók pedig oiyan cikkekhez juthatnak hozzá, amelyeket másutt hiába keresnek. Az Alföldi Cipőgyár például a kisebb szériákat előállító, külföldre termelő szalagok modelljeiből ugyancsak juttat az üzletbe. Furcsa módon épp az utóbbi esetben — a kecskeméti központú cipőgyár és a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat közös vállalkozásánál, társulásánál — tapasztalható félsiker. A kínálat olykor rosszabb mint más helyütt. Időnként szűk a választék, egyes méretek gyakran hiányoznak a polcokról. S a modellek népszerűsítését az sem szolgálja a legjobban, ha porosak a kiállított lábbelik, mielőtt még kilépne bennük valaki az utcára. Bár közös érdek hívta életre a kezdeményezést, az együttműködés még nem váltja be azokat a reményeket, amelyek az üzlet megnyitásakor lábra kaptak, s amelyeket a gyár másilc Budapesten működő mintaüzlete egyébként igazolt. Ott ugyanis az idén már 18 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. EMELLETT vannak olyan forgalmazó helyek, amelyek nem nevezhetők mintaüzletnek. a helybeli lakosok mégis szívesen járnak oda, sőt sorban állnak előtte. A baromfifeldolgozó vállalat kiskunhalasi gyára úgynevezett üzemi boltot tart fenn, amelyet az itt dolgozókon kívül a városiak ugyancsak felkeresnek Sőt órákon át várakoznak a kis ablak előtt, hogy hozzájuthassanak az olcsóbb kacsa-, liba-, csirke-, tyúk-, nyúl- húshoz és tojáshoz. A 33 forintos csirkét úgynevezett „hatósági húsból” 12 forintért lehet megkapni, alacsonyabb osztályba sorolva kevesebbe kerül a feldolgozás során megsérült baromfi. Főleg a kis pénzű emberek várakoznak az árusítás megkezdésére, a családok a jobban ráérő nagyszülőket küldik el, akik viszont elfáradt lábakon állnak és türelmetlenkednek ... Mert nem tudják, hogy mikor nyit a gyár melletti kimérőhely. S azt sem kötelesek tudni, hogy ez a forma lényegében a munkások igényeit szolgálja, amennyiben a vállalati dolgozók reggelente bejelentik a kívánságukat, és a műszak végére becsomagolt áru várja őket Csak azt látják, hogy valaki megjelenik és már viszi is az élelmiszert míg mások so Icára jutnak hozzá. Ez a megoldás talán egy leendő mintaüzlethez vezető út kezdetén áll, a legalsó fokozatot jelenti. A GYÁR — érthetően — elsősorban a saját dolgozóinak az igényeit elégíti ki De a fennmaradó áruból másoknak is jut s kívánjuk, hogy jusson továbbra is. Kiskunhalason viszont nagyon sokan szeretnék tudni, hogy megközelítően mikor jelentkeznek a bevásárló táskákkal, hiszen a kényszerű sorbanállások ideje — szerencsére — már elmúlt Az egykori, áruhiány miatti várakozások rossz ízű emlékeit ma nem érdemes a tájékoztatás, szervezettség hiányával újra föltámasztani. Halász Ferenc Teljes gőzzel A tavaszi munkálatok meg yeszerte egyre erősödő ütemben folynak. A Kiskun- halasi Állami Gazdaság tábláján gondosan előkészített talajba vetik a lucernát (Pásztor Zoltán felvétele) Hathatós együttműködés A kiskőrösi körzetben levő mezőgazdasági szakszövetkezetek száma az elmúlt években 23-ra emelkedett, a közös művelésben levő terület csaknem 30 ezer hold, a tagság tulajdonában 67 ezer hold van. Árutermelésük növekedéséhez, a termelés korszerűsítéséhez jelentősen hozzájárult a szakszövetkezetek területi szövetsége. A népgazdasági, szövetkezeti és egyéni érdekek összehangolásával, a helyi adottságok, szükségletek és a lehetőségek figyelembevételével végezték munkájukat. A termelés fejlesztése, az intenzív gazdálkodás érdekében a talaj tápanyaggazdálkodását vizsgálták. A Kertészeti Egyetemmel közösen — 1968 őszén — 8 gazdaságnál állítottak be a nagyüzemi szőlőkben kísérleteket, amelyeknek értékelése most folyik, és az eredményeket írásos formában rövidesen közreadják. A kisüzemi szőlősökben gombaölő szereket, négy nagyüzemben és több egyéni gazdaságban pedig hatékony gyomirtó szereket próbáltak ki. Mindezekhez szorosan kapcsolódtak a talajlaboratóriumi vizsgálatok, a szakmai tanácskozások, a kísérletek helyszíni megtekintése. Az elmúlt évben Indítottak új, ötéves Időtartamú nagyüzemi tápanyag-gazdálkodási kísérleteket. A gyümölcsösök rekonstrukcióját két évvel ezelőtt 70 hold kajszi telepítésével kezdték meg. A körzet fő terméke a szőlő. A területi szövetség laboratóriumában a borok teljes analízisét elvégzik, állandó kapcsolatot tartanak a borászokkal, szakmai tanácsokat adnak a pincészet! munkákhoz. A szövetség több közös beruházás, kooperáció létrehozásában közreműködött. így épült meg Solt- szentimrén az S0 ezer hektoliter kapacitású szőlőfeldolgozó és -tároló, az elmúlt évben pedig megszülettek a kiskőrösi, 100 ezer hektoliter kapacitású palackozó tervek Az idén lép be Soltvadkerten egy 20 ezer hektoliteres tároló, és 25 ezer mázsa szőlőt feldolgozó üzem. A gyümölcsértékesítést a MEZÖTERMÉK-en keresztül bonyolítják le, de a konzervgyár kiskőrösi telepével kötött megállapodás lehetőséget nyújt a közvetlen eladásra Is. A szövetség jutalékos rendszerben foglalkozott éruközvetítéssel, így tavaly közel 10 milliót takarítottak meg szövetkezeteiknek. Az elkövetkező Időszak feladata lesz a megnövekedett állatállomány ellátásához szükséges takarmány közös keverőben való előállítása, az ÁFÉSZ-szel együttműködve Kiskőrös húsellátásának javítása a meglevő üzem bővítésével, a közös alkatrészbeszerzés, illetve a gépjavítások helyi elvégzésére történő össze fogás. D. É. Tanyák, tavaszi fényben Facsoport között bújik meg a kéttantermes felső- járási iskola, Orgovány határában. Agyaggal döngölt út a Kossuth Szakszövetkezet majorjáig, onnan — homok. Ez a mostani napfényes koratavasz a legszebb a ta- nyavllágban: a zsendülő vetés, fű, csupa sejtelem és ígéret, a csend és az üvegtiszta levegő ölelésében. Tizenhét éve tanítja itt az osztatlan alsó tagozatot Baráth Benedekné. — Sivárnak, didergőén kietlennek találtam a vidéket, amikor idekerültem — mondja. — A mostanihoz képest nyilván az is volt Most hogy két éve villanyt kaptunk, más a helyzet Ugyanakkor adta a tévét a fővárosi Operaház is. Nyomban afféle kis központtá vált az iskola... Már nemcsak havonta egyszer jönnek el az emberek, amikor megjelenik a művelődési autó... Azt hiszem, tavaly volt, hogy a kecskeméti színház művészei egyórás műsort adtak. Amikor vége lett, az emberek azt mondták: „Nagyon jól éreztük magunkat, pedig egész nap metszettünk”. A szakszövetkezeti fiatalok pedig már színjátszó csooort alakítását tervezik. Mert hiszen vannak fiatalok, a tanyavilágban is. A közös rendszeres munkát ad és az eredmények után nyereségrészesedést. Motorja van mindegyiknek, de már a hetedikesek, nyolcadikosok között is sokan vannak, akik kismotorral jönnek az iskolába. Azzal indultam útnak, hogy megtudjam: vannak-e olyan jeieic, amelyek arra utalnak, hogy zsugorodnak a tanyai távolságok, s hogy közelebb kerülnek egymáshoz a kint élők. És ha vannak, ahhoz elegendők a technika idáig és még tovább is nyúló csápjai? A tanítónő elmondása arról győz meg, hogy ezeknél is fontosabbak az emberi vágyak, igények. utaztatás, illetve a benti elhelyezés költségeinek a fedezésére. Minden külterületi iskolánál van telefon, amelyet — segélyhívás céljára — éjjel-nappal igénybe lehet venni. Van is minden hónapban két-három ilyen hívás. A tanács most újabban azt tervezi: a villanynyal felszerelt iskolákat ellátja mosógépekkel és hűtőszekrényekkel, hogy a környékben lakók ezek áldását se nélkülözzék. Barátimé egyébként már eddig is kölcsönadta saját mosógépét a környékben lakó tanyasi asszonyoknak. A tanyasi Iskolák lassanként tehát a szolgáltató központ szerepét is betöltik. Ahány tanyavilág, any- nyiféle ... Még Orgová- nyon is dűlőnként változik az arculata. A Tolvajos és a Nyakvágó homokbuckái között aprócska ablakokon törik meg a napfény. Elzártság, homokba, szittyók- ba vesző kilométerek. A java földek, szőlők a Felső- és az Alsó járás nevű határrészeken találhatók. Itt a tanyák ablakait már sorra kicserélték nagyobbakra. Ebből megint az következik, hogy általában nem beszélhetünk a tanyán élők elmaradottságáról, igénytelenségéről. Az öt külterületi iskola közül háromhoz elér a villanyvezeték. A negyediknél aggregátor jelenti az áramforrást A Tolvaj osban levő úgynevezett Déli iskola felszámolásra kerül, de itt is működtetnek egy telepes minlvizori. Különben ez az egy iskola az, ahol egvtől nyolcig osztatlan a tanítás, s van összesen tizenkét tanuló. De ősszel már „bekólába, s a tanács azt is elhatározta, hogy a rászorulók szüleit havi 3—400 fo- | rinttal támogatja, a napi Legalább ilyen fontos azonban a művelődési központ funkciójának enútasa. Nem egyik napról a másikra történik ez, hanem a már korábban is rendsze- I resíteti TIT-előadások és I közös tv-nézések útján fo- i kozatosan, szinte spontán i módon erősbödik a külte- ! rületi iskolák kulturális vonzóereje — a községi párt- és tanácsi vezetés okos, türelmes, de szervező tamogatusaval. Mindenesetre a tanyasi klubok kialakításáról már túlzás nélkül beszélhetünk. A kint élő pedagógusok vállalkoztak a klubvezetői tisztség betöltésére. Áldozatot és ügybuzgalmat igénylő tevékenység ez még akkor is, ha részükre, a közművelődési költségvetés terhére, szerény, havi 300 forintos tiszteletdíjat állapítottak meg. — Véleményem az, hogy sokban a klubvezetőn múj lik, tv-néző hely marad-e I továbbra is az iskola, vagy pedig sokoldalú, vonzó szellemi központtá tud válni — mondja Juhász Balázs, a művelődési otthon vezetője. S hozzáteszi, hogy hiába a szép kultúrpalota, a távoli tanyákról a fiatalok is csak bálba jönnek be, színházi előadásra már kevésbé, előadást meghallgatni viszont egyáltalán nem. — Számunkra is előnyős a klubok létezése — vélekedik Tóth Kálmán községi párttitkár —, hiszen, mint községi vezetők jó alkalmat találunk ott az emberekkel való találkozásra, őszinte és kötetlen beszélgetésre. A magam részéről nem is szalasztóm el a kínálkozó lehetőségeket. S mindehhez még annyit, hogy a klubok és általában a helyi közművelődés költségeit nem kis részben a helyi közös gazdaságok fedezik. A terhekből egy- egy gazdaságra évente 8—1() ezer forint jut A gazdasági majorok és a külterületi iskolák közelében levő tanyák közül eddig mintegy harmincat kötöttek rá a villanyhálózatra. Esetenként 15—20 ezer forintos költséggel. Nn'-'v Zol'ánné községi tanácsi itkárnő csöppet sem titkolja, hogy ezt a folyamatot nemcsak egyértelműen örvendetesnek, de némiképp problematikusnak is találja.^ — Bizonyos, hogy ezeket a tanyákat egyhamar nem fogják elbontani. Fékezi a beköltözési kedvet. S évente 3—4 tanyát építenek, engedély nélkül, természetesen. Büntetést kellene kiszabnunk, mégsem tesszük, hiszen, ha az építkező gazda kijelenti, hogy még úgy is megéri, nevelő hatásról már szó sem lehet. Meg aztán az sem titok, hogy a szakszövetkezeti vezetők sem nézik rossz szemmel a tanyaépítést, sőt, mintha támogatnák is ... Nem vitatom, hogy a maguk szempontjából igazuk van, főleg ha arra gondolunk, hogy a szőlőt tíz-húsz év múlva is meg kell művelni. Ez bizony vastagon így van. Még akkor is, ha a belterületen —immár engedéllyel — évente közel húsz ház épül. De ezeknek is csak egyharmadába költöznek be. A többi ott áll bebútorozva — üresen. Gazdáik kint élnek továbbra is a tanyán, legfeljebb ha vasárnap bejönnek. Mintha csak a tanyasi „tiszta szobának” a belterületbe ékelt, s kétségkívül megrangosodott változatáról lenne szó... Sejthető, hogy azok, akik százezer forintjaikat olyan wk6Z.w£>fcivUő itüvbtíClK. be, amelyek számukra nem jelentenek feltétlen élet- szükségletet, megalapozott anyagiakkal rendelkeznek. Miből? A 4800 lelket számláló Orgovány háztáji gazdaságai tavaly több mint hétezer hízót értékesítettek szerződésre. Azonkívül, hogy családonként levágtak legalább két hízót. Egyedül a hizóértékesítés- boi 30 millió forint bevétel származott. Több mint együttvéve a szomszédos hat községben, Izsákot is beleértve. A rekonstrukciós szőlő- telepítés 360 holdja már termést hozott az ősszel. Mert amíg más szakszövetkezeti vidékeken siránkoznak a kipusztulások miatt, s a felújítási tervezgeté- sekben nem jutnak ötről a hatra, itt már 1967—68 táján hozzáláttak a munkához. S most már úgy számítják, hogy 1980-ig csaknem ezer holdon létesítenek új, korszerű művelésű, jó fajtákat termő szőlőültetvényt. Teljesen tagsági erőforrásokból! S hogy ebből ne csak a „tökével” rendelkező jp módúak vállalhassanak részt, a helyi takarékszövetkezet egy holdra számítva 5—10 ezer forintos kölcsönt nyújt, 25 éves törlesztésre. A közös gyakorolja a szakmai felügyeletet, s korszerű művelőgépeket is vásárolnak, tagsági kölcsönzésre. Beszélik, hogy Izsákról jönnek át emberek tucatszámra, sivó, azelőtt soha nem ! művelt homokföldeket igé- ; nyelnek, dózerolnak, hordják a trágyát vagonszámra és ültetik a szőlőt... | Vajon nem kellene-e gyakrabban odafigyelnünk j egyrészről a szellemi igény, ! másrészről a teremtő erő, az egyéni, de mégis közhasznú életrevalóság közötti összefüggésre, kölcsön- j hatásra? Hatvani Dánfel
