Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-29 / 75. szám
1972. március 89, szerda 1 oldal Megjelent az Új Magyar Lexikon kiegészítő kötete A szocialista ismeretter- esztés es vüágkép-kialakí- ;ás a korszerű általános nűveltség bátorítása szem- lontjaból egyaránt az el- núlt évek tonlos kulturá- is eseménye volt az Uj vlagyar Lexikon hat keletének megjelenése. A rendkívüli érdeklődést, ímely a marxista felfogá- >ú, a kor színvonalán ál- ó, megbízható ismeretecet adó lexikonkötetek ránt megmutatkozott, miniennél jobban bizonyít- á, hogy az Üj Magyar .exikon hat kötete az itánnyomással és a máso- Lik kiadással együtt ösz- zesen több mint 200 ezer jéldányban talált gazdá500 oldalas, A-tól X-ig terjedő kiegészítő kötet. A lexikon e hetedik kötete szervesen kapcsolódik az előző hathoz; használatát rendkívül megkönnyíti, hogy a pótkötetben csillaggal jelzett címszavak a korábbi kötetek megfelelő címszavaira utalnak, azoknak kiegészítései, vagy helyesbítései. Bizonyos, hogy a 90 ezer példányban most megjelent kiegészítő kötet — társaihoz hasonlóan — jó szolgálatot tesz a szocialista műveltségnek, az általános ismeretterjesztésnek. (új) Kecskeméti szerző — az Akadémiánál A napokban hagyta el a nyomdát az a díszes, vaskos könyv, amelynek címe: „A novellaelemzés új módszerei”. Az Akadémia Kiadónál jelent meg, s a szerzői között olyan széles körben ismert nevekkel találkozunk többek között, mint Vitányi Iván esztéta, Mérei Ferenc pszichológus, Gáldi László nyelvtudós és Tamás Attila irodalomtörténész. A kötetben három olyan szerző is szerepel, akiket a Forrás olvasói már jól ismernek. Pomogáts Béla irodalomtörténész, Seres József kritikus és Szekér Endre, a Forrás főszerkesztő-helyettese. Első kötetének szerkesz- ése 1959 augusztusával zá- ult, s maga a kötet 1959 'égén került az olvasók rezébe. A hatodik 1962 vé- ;én jelent meg először a rönyvesipoltokban. Az idő- rözben eltelt tíz esztendő nindenképpen. szükséges- é és indokolttá is tette telét egy kiegészítő kötet áadását, amely a bekövet- rezett változásokat és új- lonságokat is tartalmazza. Az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének cörültekintő munkájaként nőst megjelent a csaknem A „New York-i lány66 és társai A magyar cenzúra érdekességeiből A mai közvélemény nemigen ismeri a cenzúrát, s ha hallott is róla, nem tartja lényegesnek, vagy egyszerűen zárt jogi fogalomnak tekinti. A magyar történelemben azonban hosz- szú ideig a szellemi életet-X, Gyanúper, kenyértörés, ágrólszakadt Nyelvünkben sok állanlósult szókapcsolat van. iasználatuk színesíti, gaz- iagitja nyelvünket. A szó- capcsolat legtöbbször rési állapotot tükröz. Ha is- nerjük keletkezésüket, lontosabban használhatjuk íket, és nyelvi ismereteink s gazdagodnak. Sokszor mondjuk: élek i gyanúperrel. Ha gyamunk valamit, többnyire réfásan, fontoskodva nondjuk, és nem is gon- lolunk a perre. Pedig a Syanúper valóban per volt, syanúval kapcsolatos pe- ■es ügy. A latinból for- lított úgynevezett tükör- izó az elfogultsággal gya- íúsítható bírák elleni ol- ;alomkeresés volt. A kö- :épkori igazságszolgálta- .ásban akkor éltek gya- íúperrel, amikor a gyanús, /agyis elfogultsággal gyanítható bírák ellen kereslek védelmet és azt kérték, logy az ügyet a legfelsőbb jíróság elé terjesszék. Amikor egy ügyet el- iöntünk, valakivel leszámolunk vagy szakítunk, gyakran azt emlegetjük, hogy kenyértörésre kerül a dolog közöttünk. Szokat- an kifejezés. Szokatlan benne a kenyér is és a kenyér törése is, hiszen a kenyeret nem törni, hanem vágni szoktuk. A kenyér több régi és nyelvjárási kifejezésben az együttélés, a közösen való élet jelképe. Azért olvashatunk régi szövegben ilyen mondatot: „Egy kenyéren vagyok vele, azaz egy életen.” A különválást külön kenyéren élésnek nevezik: „Mikor én az atyám fiaival megosztoztam és külön kenyérre szállottam.” Ez a mondat pedig közérthetően magyarázza a kül kenyér jelentését: „Minden különkenyeres ember egy nap kaszálni eljöjjenek.” A kenyér törését egy Dél-Somogyban fennmaradt népszokás alapján értjük meg: az eredetileg közös háztartásban élő emberek, akik tovább együtt maradni nem akarnak, jelképesen elválnak és ezután élelmükről kü- lön-külön gondoskodnak. A törés azzal kapcsolatos, hogy régen a lepényszerű kenyeret nem késsel vágták hanem törtek belőle egy-egy darabot. Hasonlóan érdekes ág- rólszakadt szókapcsolatunk eredete is. A régi nyelvben szegényes külsejű, szegény, élhetetlen, cudar, pimasz, jöttment jelentéseiben adatolták. Értelmező szótárunk mai három fő jelentéskörét tünteti fel: 1. messziről jött, nem tudunk róla semmit, senkije sincs, hontalan, jöttment; 2. nincs semmije, nincstelen, nyomorult, koldus; 3. rongyos, piszkos, elhanyagolt külsejű, ruházatú. A szó valószínűleg egy régi büntetőjogi szokásnak az emlékét őrzi. Ha az akasztott ember élve esett megbénító hatása közismert. Kevésbé ismert azonban néhány történet, amely a korabeli cenzúratörve- nyek és rendeletek kijátszásával kapcsolatosak. 1934-ben Pozsonyban jelent meg a „Barna Könyv Hitler Németországáról és a lipcsei perről” Fábry Zoltán előszavával és Balogh Edgár szerkesztésében — a Baselben 1933 júliusában kiadott német nyelv i. kiadvány alapján. A köny\ Károlyi Mihályné segítse gével került be az országba. Ö így emlékszik visz- sza: „Ama nevezetes Bar na Könyv nagy részét, mely Hitler szörnyűségeit adatokkal bizonyította be, én hoztam ki Németországbói nagy viszontagságok között. Összeköttetésben voltam egy föld alatt dolgozó elvtársnővel, aki szállította az anyagot Windisgrätz Lajos herceg, aki a Gestapo szolgálatában állt tudomást szerezve ottlétemről, jelentette gazdáinak, de szerencsém volt, sikerült idejében eltűnnöm Berlinből...” „Természetesen” tilos volt Magyarországon a marxista —leninista szellemű, kommunista eszmeiségű könyvek terjesztése is. így láttak napvilágot az úgynevezett álcázott kiadványok — a kommunista könyvek klasszikus írók nevét (Goethe, Dickens, Mikszáth) vagy kitalált neveket viselő (Thompson- Madzsar József: Spanyolország múltja és jelene) köntösben. A szovjet alkotmányt például 1937-ben, Csehszlovákián át a „New York-i lány” címmel csempészték be az országba. Jellemző erre a korra, hogy Radnóti Miklós „Lábadozó szél” című kötetét ügyvéddel nézette át nyomdába adás előtt. Illyés Gyula „Rend a romokban” című verseskötetében fordult elő a „Dózsa György beszéde a ceglédi piacon” című költeménye. A bíróság az osztályizgatás vádjával illette, a költő meggyőző érvelése nyomán azonban ezt kénytelen volt elejteni, maradt a vallásgyalázás vádja a „Megjelenik” című verse miatt — s talán nem is annyira a vallási „kegyelet” vezette a bíróságot tevékenységében, mint inkább azok a bizalmas jelentések, amelyek a versek idézésével „tanúsították” a költő „vörös” voltát, már a húszas évek elejétől. le az akasztófáról, illetve az akasztófának használt faágról, újra nem lehetett felakasztani, legfeljebb száműzni. Ezt a magyarázatot támogatja az ágról szakadt, akasztófáról szakadt, továbbá az akasztó- fáravaló, ágravaló változata is. Amikor a szó eredeti jelentése elhomályosult, az ágrólszakadt szóhoz az ágtól megtéoettség kénzete járult. Jöttment ielentése kialakulását pedig a valahonnan való származást kifejező valamilyen ágról szakadt '’vagyis származott) szó- kapcsolat is süthette. Kiss István Az igényeknek megfelelően Hatvan kollégista vendége voltam Dunapatajon 1961 késő nyarán az országos lapok is írtak arról, hogy Dunapatajon szeptember 1-én megnyitja kapuit hazánk első hétközi diákotthona. A megjelenést szerteágazó munka előzte meg. Több mint egy évtized után nehéz a kezdés idejét felidézni — mégis, amikor Szörényi Árpáddal, a nevelőotthonná alakult intézmény igazgatójával erről beszélgetünk, újra és újra három név hangzik el: Rigó Pál, a kalocsai járási Ebben az időben a kollégiumban mind jobban ösz- szekovácsolódott a nevelő- gárda. A gyerekek között mind több testvérpár akadt: a szülők bentlakó gyermekük javuló tanulmányi eredményei láttán küldték a többit is kollégiumba. A „hatnapos” átalakul Az Intézmény a kezdeti években a községi tanácshoz tartozott, onnan kapta biek szaggatott, filmmel kapcsolatos élménybeszámolóját. Mindenki számára jut egy simogatás, még arra is van néhány percük, hogy bemutatkozzanak: Szabó István Hajósról érkezett, Ipacs Béla a közelgő szünetben Kunfehértó- ra, anyjához készül. Az ikrek, Tokodi Magdi és Apollónia az utóbbi hetekben egyre több jó jegyet hoztak. A hetedikes Pető Bélának pedig már meghatározott célja van: tv-szefe- lőnek készül. A tanárnő Néhány perc múlva mindenki a helyére ül — lás és a házifeladatok készítése. tanács munkatársa, Sáfár János és Vollár Ferenc, a helyi általános iskola két pedagógusa fogott össze, hogy a környező pusztákon élő felsőtagozatos gyermekeket a kollégimba -hozzák”. Az őrjegi, böddl és szentkirálypusztai szülők eleinte kissé Idegenkedve fogadták a változást, mégis mindannyian beleegyeztek abba, hogy 11—14 éves gyermekük a faluban levő kollégium lakója legyen. — Győzött a józan érvelés — foglalja össze a fiatal igazgató a múltat —, belátták a szövetkezetekben és a Kalocsai Állami Gazdaság böddbakodi üzemegységében dolgozó szülők, hogy gyermekeik részére a szakrendszerű oktatás előnyeit csak így tudjuk nyújtani. Minden hely foglalt A régi, háromtantermes iskolaépületben a járási KISZ-bizottságtól kölcsönbe kapott vaságyakkal és egy új melléképülettel várták az első beköltözőket. Megjöttek mind a negyvenen ! Az első hetekben még érkeztek hazulról az élelmiszeres csomagok, de hamarosan a gyerekek kérték: ne küldjék a pótlást, mert bőséges a kollégiumi ellátás. A következő évben már hatvanan, azután nyolcvanötén kérték felvételüket hazánk első, tanyai gyerekek részére szervezett kollégiumába. A pusztai, egy-két tantermes iskolákból pedig gyorsuló ütemben „fogytak” a kisiskolások: a szülők beköltöztek a környező falvakba: Dunapatajra, Hartára, Géderlakra. (A szentkirálypusztai iskola épületére még vevő sem akadt, ezért lebontották, téglánként adták el.) a fenntartáshoz szükséges pénzösszeget. Ezen akartak változtatni a megyei és járási tanács művelődésügyi osztályának vezetői, amikor 1963-ban elhatározták, hogy nevelőotthonná nyilvánítják, és ezzel egyidejűleg fenntartásáról — évi 860 ezer forintról — a megyei tanács gondoskodik. A továbbiakban is minden tanyáról jelentkező fiatalt felvettek, a fennmaradó helyekre pedig állami gondozásban levő gyermekeket vártak. A környező tanyákon élő családok elvándorlása, falvakba költözése azonban rohamosan csökkentette a kollégiumba jelentkező tanyai fiatalok számát. Jelenleg 7—14 éves korig lehetnek itt a Bács-Kiskun megyében született és állami gondozásba került gyermekek. Ottjártunkkor éppen a Kőszívű ember fiai című, kétrészes filmet tekintették meg nevelőtanárok vezetésével, mind a hatvanan. Rájuk várva néztük meg az átalakított hálókat, amelyek — szekrényfallal leválasztva — a tanulószobákat is magukba foglalják. Az elhelyezés, sajnos, szűkös, de nagyon tiszta, barátságos és otthonos minden itt. „Ötöst hoztam.. Dr. Jávorszki Zoltánná nevelőtanár hozzánk csatlakozik, ő vezeti az egyik tanulócsoportot. A moziból várja őket, hogy együtt induljanak az ebédlőbe. Először nevetést, lábdobogást hallunk, majd nyílik az ajtó és kipirult, csillogó szemű nebulók fogják közre Jávorszkinét. — ötöst hoztam nyelvtanból ... — ez a boldog mondat túlharsogja a töbkezdödik a délutáni tana- (Klima Győző felvétele) búcsúzóul felhívja figyelmünket a tantárgyi versenyre, melyet a szobák lakói egymás között önállóan rendeztek meg. Embert nevelünk A 11 évvel ezelőtt alapított kollégium betöltötte hivatását. Most is gyerekek élnek, tanulnak falai között, az intézmény tehát a szükségletek szerint változtatta meg „profilját”. A nyáron 100 ezer forintot költenek az épület tatarozására, és biztosan elkészül szeptemberre a 300 személyre főző modem konyha és az ebédlőhelyiség is. — Sok a gondunk, de embert akarunk nevelni a nálunk élő gyerekekből — mondja az igazgató. — örülünk, ha innen elkerülve megállják a helyüket és megmarad a kapcsolatunk is velük. Leskó Lacitól — alá öt évig volt nálunk, majd Szegeden kőműves szakmunkás-bizonyítványt szerzett — az elmúlt napokban kaptunk hosszú, beszámoló levelet Az itt élőknek nagyon jólesik, ha törődnek velük. Ezért örülünk annak, hogy a Kalocsai Sütőipari Vállalat megbízottja az elmúlt napon bejelentette: három szccialista brigádjuk kapcsolatot szeretne tartani három tanulócsoportunk kisdiákjaival... Gyerekeink már készülődnek az első találkozóra, éppen úgy, mint régebben a hétközi otthon lakói, akik minden szombaton hazaindultak ... Sclmeci Katalin
