Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

19*78. március 89, szerda *. oldal Negyvenhat küldött Bács-Kiskun megyéből a szövetkezeti kongresszuson Hazánk fővárosában szer­dán délelőtt kezdi meg a munkáját a mezőgazdasági & halászati szövetkezetek második országos kong­resszusa. Az országban mű­ködő 2373 tsz, 235 szak- szövetkezet és 21 halászati tsz egymillió tagjának kép­viseletében több száz kül­dött tanácskozik három na­pon át a Parlamentben. Bács-Kiskun megyében az elmúlt hetekben tartot­ták meg a küldöttértekez­leteket Az öt területi szö­vetség körzetéből összesen negyvenhat küldöttet vá­lasztottak meg a március 29—31-e között ülésező kongresszusra. A megye százhuszonötezer szövetke­zeti gazdáját képviselő küldötteket kedden dél­után köszöntötte Kecske­méten dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára A küldöttek az ünnepélyes búcsúztató után tovább utaztak a főváros­ba. Bács-Kiskun megye me­zőgazdasági szövetkezetei­nek kongresszusi küldöttei: A Bácskai Mezőgazdasá­gi Teimelőszövetkezetek Területi Szövetsége, Baja körzetéből: Babies Antal, a csávolyi Egyesülés Tsz elnöke, Illés András, a bácsborsódi Rá­kóczi Tsz elnöke, Lusztig Ottó, a bajai Micsurin Tsz elnöke, Mezei Ignácné, a lcatymári Üj Élet Tsz nö­vénytermesztője, Sudár Já­nosáé, a sükösdi Vörös Zászló Tsz könyvelője, Szalonnás Mihály, a bács­almási Petőfi Tsz elnöke, Varga Pál, a nagybaracs­kai Haladás Tsz elnöke. A Duna menti és Kis­kunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szö­vetsége, Kalocsa körzeté­ből: Bencze János, a bátyai Piros Paprika Tsz elnöke, Berta Jenő, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke, Garan J ózsefné, a szabadszállási Lenin Tsz kertészszakmun­kása, Gál József, a szalk- szentmártoni Petőfi Tsz elnöke, Hegedűs Lajos, a hartai Űj Élet Tsz főmező­gazdásza, Katona' Miklós, a kunszentmiklósi Bösztöri Tsz elnöke, Pétiké Jánosné dr., a szakmári Petőfi Tsz jogtanácsosa, Rostás Ala­dár, a hajósi József Attila Tsz elnöke, Rusznyák György, a kunpeszéri Pa­rasztbecsület Tsz brigád­vezetője, a szövetkezet el­lenőrző bizottságának el­nöke A Homokhátsági Mező- gazdasági Termelőszövet­kezetek és Szakszövetkeze­tek Területi Szövetsége, Kecskemét körzetéből: Baranyai B. Lajos, a la- dánybenei Rákóczi Tsz bri­gádvezetője, Borbás László- né, a kiskunfélegyházi Pe­tőfi Tsz bérelszámolója, Budai István, a tiszakécs- kei Béke Tsz főagronómu- sa, Csernák Józsefné, a bugaci Szőlőmező Szak- szövetkezet párttitkára és munkaügyi ügyintézője, Csorba István, az orgová- nyi Rákóczi Szakszövetke­zet elnökhelyettese, Dudás Rudolf, a kecskeméti Ne­meskadar Szakszövetkezet tagja, Farkas Jánosné, a kerekegyházi Béke Szak- szövetkezet elnöke, Fülöp József, a kiskunmajsai Kossuth Szakszövetkezet brigádvezetője, Géró Sán­dor, az izsáki Kossuth Tsz elnökhelyettese, Hugyecz József, a kunbaracsi Űj nöke, Kapás Ferenc, a csó- lyospálosi Kunság Szak- szövetkezet elnöke, Kovács László, a szanki Haladás Szakszövetkezet elnöke, Kása Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke, Ladányi Endre, a petőfiszállási Aranyho­mok Szakszövetkezet elnö­ke, Pesir István, a kiskun­félegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke, Sikár József, a lajosmizsei Kossuth Szak- szövetkezet elnöke, Túri József, a városföldi Petőfi Tsz elnöke. A Mezőgazdasági Szak- szövetkezetek Területi Szö­vetsége, Kiskőrös, körzeté­ből: Dolezsál Ferenc, az akasz­tói Béke Szakszövetkezet elnöke, Herczegh Gábor, a keceli Béke Szakszövetke­zet elnöke, Herczegh Ist­ván, az imrehegyi Űj Élet Szakszövetkezet elnöke, Rohoska Jánosné, a kas- kantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezet tagja, Tóth Lajos, a kiskunmajsai Jo­natán Szakszövetkezet párt­titkára, Vincze József, a soltvadkerti Reménység Szakszövetkezet elnöke A Kiskunsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége, Kiskunhalas körzetéből: Bajnai Istvánná, a kis- szállási Szabadság Tsz rak­tárosa, a szövetkezet nő­bizottságának elnöke, Fa­zekas Bálint, a tompái Kossuth Tsz elnöke, Fár- bás Károly, a jánoshalmi Jókai Tsz elnöke, Huri Béla, a kiskunhalasi Vö­rös Október Tsz elnöke, Jónás Dániel, a császár­töltési Üj Barázda Tsz el­nöke, a területi szövetség elnöke, H. Nagy Ernőné, a soltvadkerti József At­tila Tsz növénytermesztője, a szövetkezet nőbizottságá­nak elnöke, Tóth Sándor, a tabdi Szőlőskert Tsz el­nöke. A hét zenei eseményei A Kodály-emlékév prog­ramjába illeszkedett a filharmóniai sorozat hétfői hangversenye. A műsoron nem szerepelt ugyan egyetlen Kodály-mű sem, de a debreceni Kodály- kórus vendégszereplése emlékezetünkbe idézte az együttesnek és karnagyá­nak, Gulyás Györgynek el­évülhetetlen érdemeit a mester tanítása szellemé­ben a magyar vokális kul­túra fejlesztése és a ma­gyar művek határainkon túli megismertetése terén. Tudjuk, Kodály mi­lyen szerető figyelemmel kísérte egészen haláláig a nevét viselő együttes mun­káját. Nem véletlen, hogy hangversenyüket most is magyar újdonsággal kezd­ték s egy, ma már klasz- szikus értéknek számító XX. századi művel fejez­ték be. Az előadott két zenemű között látszólag sok a ro­kon vonás. Mindkettő a szimfónia háromtételes for­TÜZÉP-mintabolt nyílt Baján Tegnap délben ünnepé­lyes külsőségek közt nyi­tották meg Baján, a Nagy István utcában épített TÜ- ZÉP-mintaboltot. Az ese­ményen dr. Gazda Tamás, a Belkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője mondott rövid beszédet, s üdvözölte a jelen levő Habuda Ádámot, a Finom- kerámiai Művek vezérigaz­gatóját, Samodai Árpádot, a TÜZÉP Egyesülés ve­zérigazgatóját, továbbá Szendrei Istvánt, az Épü­letasztalosipari Vállalat ve­zérigazgató-helyettesét Ott voltak a megnyitón az olaszországi Casalgrande város kerámiai üzemének képviselői is, akik külön­böző csempékkel, padló- és falburkoló anyagokkal já­rultak hozzá a mintabolt kialakításához. Az olasz küldöttek átnyújtották Kin­cses Ferencnek, a Bajai Városi Tanács mb. elnö­kének Casalgrande polgár- mesterének levelét amely­ben a két város közötti testvérkapcsolat kialakítá­sát kezdeményezi. A mintateremben kor­szerű és szép összeállítású fürdőszobákat, beépíthető konyhabútorokat, felsze­relt konyhákat, színes mos­dókat, fürdőszoba-felszere­léseket láthatunk bőséges választékban. G. S. Közel négy és fél ezer bírság Szabálysértési munka a tanácsoknál 1971-ben tés-büntetéssel sújtja. Ko­rábban ez szabálysértésnek minősült — tehát az elmúlt évben is — ma viszont vét­ségnek számít és adott eset­ben fogházzal büntetik. A tapasztalatok szerint még mindig magas az en­gedély nélkül építkezők száma a megyében. Ilyen szabálysértés miatt például Kecskeméten az elmúlt év­ben 220 személyt vont fele­lősségre a hatóság, s ép­pen a gyakoriság miatt szi­gorúbban büntetett a sza­bálysértési hatóság. Megyei összességben e szabálysér­tés miatt kiszabott és egy főre eső átlagbírság összege meghaladja az 1200 forin­tot. máját választotta, de a hagyománytól eltérően — illetve egy új hagyomány értelmében — a zenekar­ral egyenrangúan vegyes­kart is foglalkoztat, mind­kettő értékes irodalmi anyagot — Ady Endre verseit, illetve az Ószövet­ségi Zsoltárok könyve idé­zeteit — dolgoz fel, s ze­neileg mindkettőben ba­rokkszerkesztési elvek ját­szanak döntő szerepet. De míg Sztravinszkij Zsoltár­szimfóniájában minden ren­dezett, tiszta és világos, addig Szokolay Magyar Kórusszimfóniája — és más művei is — tele van feszültséggel, forrongó, robbanékony indulattal. Ez az ellentét természetesen másfajta feladat elé állít­ja az előadókat is. Ezzel kapcsolatban ismét meg kellett állapítanunk, hogy nagy együtteseket foglalkoztató, bonyolult szövegű oratorikus művek megszólaltatására a kecs­keméti színház akusztikai­lag alkalmatlan. A Szoko- lay-mű — éppen szerkezeti sajátosságai miatt — csak nagyon áttekinthető, plasz­tikus előadásban fedhette volna fel igazi önmagát. Ezzel szemben a nagy lét­számú zenekar elhelyezése miatt a színpad hátterébe szorult énekkar olyan ke­véssé volt hallható, hogy magáról a műről és az interpretáció színvonalá­ról valós képet nem kap­hatott a hallgató. Ez alól csupán a középső tétel sti- lárisan is legegységesebb­nek ható siratója jelentett bizonyos mértékig kivételt. A Sztravinszkij-mű sok­kal áttetszőbb anyagában szebb énekkari hangzáso­kat kaptunk, s megérez­hettünk valamit az együt­tes muzikalitásából, kü­lönböző stílusokban jártas kultúrájából is. A Postás Szimfonikus Zenekar is mintha több rutinnal szó­laltatta volna meg ennek a műnek rafináltan szép hangzásvilágát. Itt-ott rit­mikai pontatlanságok za­vartak ugyan, de máskor csaknem hibátlanul, szé­pen megszólaltatott részle­tek is voltak, mint példá­ul a második tétel elejé­nek fafúvókon megszólaló fúgája. • A Kodály-év eseményei­nek sorában a Szegedi Ta­nárképző Főiskola női kara ad hangversenyt csütörtö­kön este a művelődési köz­pont Komszomol téri szín­háztermében. Vezetője Kardos Pál főiskolai do­cens, néhány évvel ezelőtt nagy jelentőségű könyvet írt a tiszta éneklés és az énekkari hangképzés tudo­mányosan megalapozott módszeréről. Hogy e kér­désnek nemcsak elméleti szakembere, hanem a kó­rusnevelés és kórusvezetés élvonalbeli művésze is, azt számos nagy sikerű hazai és külföldi szereplése bi­zonyítja. Mostani hangversenyük műsorán Kodály énekkari művei szerepelnek a játé­kos gyermekdal-feldolgo­zásoktól (Egyetem-begy e- tem, Isten kovácsa) a szö- vegtelen, impresszionista hangvételű Hegyi éjszaká­kon és a kettős karra írt Angyalok és pásztorokon át a nagyszabású, kantá- taszerűen felépített Pün- kösdölőig. Néhány vegyes­kari mű (Székely keserves, Esti dal stb.) egészíti ki a műsor színskáláját, melye­ket az ugyancsak Kardos Pál-vezette szegedi Bartók Béla Művelődési Központ kamarakórusa ad elő. A hangversenyen Veszély Gabriella működik még közre, aki Kodály-dalokat és népdalfeldolgozásokat énekel Péter Józsefné zon­gorakíséretével. Körber Tivadar A számokat vizsgálva ki­tűnik, hogy az elmúlt év­ben, ha nem is nagy mér­tékben, de emelkedett a szabálysértések miatti fel­jelentések száma és a meg­bírságoltak aránya. Bács- Kiskun megyében tavaly összesen 6900 személy ellen tettek feljelentést a taná­csokhoz. s közülük 4466 el­követő terhére mintegy másfél millió forintot kite­vő pénzbírságot szabtak ki a hatóságok. Jelentős azok­nak a száma is, akiket csu­pán figyelmeztettek, az el­követett szabálysértés jelle­gére, kisebb súlyára, s az illető személyi körülmé­nyeire tekintettel. Előfor­dult olyan is — száznegy­ven esetben —. hogy az ügyet a hatóság fegyelmi eljárásra utasította. Már elöljáróban megállapíthat­juk, hogy a szabálysértési hatóságok munkája ki­egyensúlyozott, következe­tes volt 1971-ben, ami azt is jelenti, hogy mindössze harminc esetben kellett a pénzbüntetést átváltoztat­ni elzárásra. Lopás, engedély nélküli építkezés A tanácsi szabálysértési hatóságok igen sokféle ügy­gyei foglalkoznak. Hatáskö­rükbe 123 fajta ügy elbírá­lása tartozik, s ezek között megtalálható az állategész­ségügyi, a hal- és vadgaz­dálkodási. a földvédelmi, az ipari, kereskedelmi stb. szabálysértés. Az elmúlt esztendőben leggyakrabban — 1386 eset­ben — tulajdon elleni cse­lekmények fordultak elő a megyében. Az összesnek mintegy egyharmadát te­szik ki. Ezen belül főleg az önkiszolgáló boltokban el­követett lopások miatt kel­lett eljárniuk a hatóságok­nak. Az üzleti lopások az utóbbi időben országosan is elszaporodtak, s ezért vált gyakorlattá az ilyen cselek­mények súlyosabb megíté­lése. A Büntető Törvény­kjQ1337XZ£d: raórlri&í-fó "Lfli'Zfl ám törvényerejű rendelet az 500 forintot meg nem hala­dó lopást is szabadságvesz­A napközi otthoni nevelés módszereiről tanácskoztak Elvesztett és megtalált tárgyak Sajátos és egyben érdekes területe a szabálysértések­nek az elvesztett, illetve megtalált dolgokkal kap­csolatos magatartás. A me­gyében egy év alatt össze­sen 2156 személy tett beje­lentést a tanácsoknál kü­lönféle tárgyak elvesztése és megtalálása miatt. Amennyiben erre lehetőség van, a tanács értesíti a ta­lált tárgy tulajdonosát, az átvétel idejéről, módjáról. De ezt nem mindig tudja megtenni, mert például a kerékpároknál — ha nincs névtábla rajtuk — lehetet­len kideríteni a tulajdonost. Kecskeméten jelenleg 208 ilyen kerékpár, illetve mo- ''-rkerékpár várja a gaz­Ami ebből a körből a sza­bálysértési hatóságra tarto­zik, az, hogy a találó a tár­gyat köteles nyolc napon belül a tulajdonosnak, a tárgy elvesztőjének, vagy más, az átvételre jogosult személynek, illetve a ta­nácsnak átadni. Ellenkező esetben ugyanis szabálysér­tést követ el. A közönség számára nyitva álló hivata­li, vállalati helyiségekben, közforgalmú közlekedési, szállítási eszközökön talált dolgokat a megtaláló köte­les a hivatal, vagy a válla­lat alkalmazottjának azon­nal átadni. Vonatkozik ez a közterületen talált tár­gyakkal összefüggő eljárás­ra is. Szikszai István Az általános iskolai ta­nulók egyötöde a napközi­ben piheni ki a tanórák fá­radalmait, készül a másna­pi foglalkozásokra. Vajon az itt tanító, dolgozó peda­gógusok milyen módszerek­kel érhetnek el jó eredmé­nyeket, erről és más fontos kérdésekről tanácskoztak két napig Kecskeméten az Országos Pedagógiai Társa­ság napközis tagozatának rendezésében a meghívott tanítók, tanárok. Mi tagadás, ezt a munkát kicsit lebecsülték a koráb­bi években, pedig a már fáradt gyerekek felügyelete, nevelése, a szabad idő he­lyes megszervezése igen ne­héz feladat. Sok türelmet, tapasztalatot, leleményessé­get kíván. Hétfőn, a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben hár­man egészítették ki az írás­ban megküldött előadást. Különösen a Tolna megyé­ből érkezett Kurucz Antal- né vezető szakfelügyelő korreferátuma keltett ér­deklődést, aki a napköziben használható feladatlapokról adott tájékoztatást. A tanácskozás házigazdá­ja, a Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola volt. Az intézmény diákjai hús­véti népszokásokat mutat­tak be a vendégeknek. Er­re a napközis foglalkozások keretében készültek fel, je­lezve, hogy kellő körülte­kintés esetén jut idő a szer­vezett játékra, szórakozás­ra is. Kedden délelőtt a napkö­zikben és a továbbképző jellegű tanácskozáson szer­zett tapasztalataikat ösz- szegezték, vitatták meg ' a Bács-Kiskun megye szék­helyére érkezett vendégek. A jelenlevők — köztük a tanítóképző-intézetek és a pedagógiai főiskolák taná­rai — hasznosnak minősí­tették az itt eltöltött időt és külön is megköszönték a figyelmes rendezést. Székfsázavató Tegnap Kecskeméten ad­ták át a Bács-Kiskun me­gyei Beruházási Vállalat új székházát. Az ünnepélyes avatón megjelent dr. Gaj- dócsi István, a megyei ta­nács elnöke és részt vettek a kivitelező vállalatok kép­viselői is. Az 5,5 millió fo­rintos költséggel készült irodaházat a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat építette az Általános Épü­lettervező Vállalat tervei alapján. Az átadás alkal­mából dr. Gátay Ferenc, a beruházó vállalat igazgató­ja mondott köszönetét a ki­vitelezőknek a jó és pon­tos munkáért és Kiváló dol­gozó kitüntetést adott át a kivitelező vállalatok öt dol­gozójának, akik kiemelke­dő munkát végeztek a be­ruházás során.

Next

/
Thumbnails
Contents