Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

4. oldal 1072. március 26, vasárnap A Magyar népköztársaság Alöiiioya VIII. FEJEZET A VÁLASZTÁSOK alapelvei (Folytatás a 3. oldalról) 71. paragrafus (1) Az országgyűlési kép­viselőket, valamint a köz­ségi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok általános egyenlő és közvetlen vá­lasztójog alánján, titkos szavazással választják. (2) A fővárosi tanács tagjait a fővárosi kerületi, a megyei tanácsok tagjait a városi és községi taná­csok titkos szavazással vá­lasztják. (3) Az országgyűlési kép­viselőket, valamint a ta­nácsok tagjait választóik visszahívhatják. 72. paragrafus (1) A választójog a Ma­gyar Népköztársaság min­den nac^'rorú állampolgá­rát megilleti. (2) A választáson min­den szavazásra jogosult állampolgárnak egy szava­zata van. Minden szavazat egyenlő. (3) A választójogból való kizárás eseteit törvény ál­lapítja meg. 73. paragrafus (y Országgyűlési képvi­selővé, vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van. (2) Az országgyűlési képviselők és a tanácsta­gok választásáról, vissza­hívásáról külön törvény rendelkezik. IX. FEJEZET A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG CÍMERE, ZÁSZLAJA ÉS FŐVÁROSA 74. paragrafus A Magyar Népköztársa­ság címere: két oldalt bú­zakoszorúval egybefogott világoskék mezőben állá,, iveit oldalú, piros-fehér-, zöld színű pajzs. A búza­koszorút balról piros-fe- hér-zöld, jobbról vörös szí­nű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhe­lyezett ötágú vörös csillag arany színű sugarakat bo­csát a mezőre. 75. paragrafus A Magyar Népköztársa­ság zászlaja piros-fehér- zöld színű. 76. paragrafus A Magyar Népköztársa­ság fővárosa Budapest. X. FEJEKET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 77. paragrafus (1) Az alkotmány a Ma­gyar Népköztársaság alap­törvénye. (2) Az alkotmány, vala­mint az alkotmányos jog­szabályok az állam vala­mennyi szervére és az ál­lam minden polgárára eg vn ránt kötelezők. (3) Az állam minden szervének és minden ál­lampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályo­kat megtartsa és feladata körében eljárva megtar­tassa. 78. paragrafus (1) A Magyar Népköz- társaság Alkotmánya ki­hirdetése napján lép ha­tályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondosko­dik. (2) A Minisztertanács köteles az alkotmány vég­rehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az or­szággyűlés elé terjeszteni. (MTI) Villanykapcsolók — gipszben A POMPÁS, alig pár éve épült, illetve megnagyobbí­tott kiskőrösi Szarvas étte­rem mellékhelyiségeiben le­gipszelték a villanykapcso­lókat. Az égők éjiel-nappal egyfolytában világítanak. Ez még feltűnik. Az már nem, hogy az elektromos kézszárító klszenvedetten ásít a falon, s az sem, hogy hiányzik a törülköző, a szappan. Nem tűnik fel. hi­szen a hasonló iellegű in­tézmények mellékhelyisé­geiben — szerte a megyé­ben és az országban — ugyanez a helyzet. Tisztelet a csekély és a többnyire sajnos átmeneti kivételnek. Talán felesleges is hang­súlyozni. hogv megrovást távolról sem az üzletvezető érdemel — sem Kiskőrösön, sem másutt. Hogv a konk­rét esetnél maradjunk, a kancsol-''rT'ál védések ginsz- szel való bpöp+Zse — óvin­tézkedés. Korábban átlag hetente szemelték fel a kap­csolókat. Aztán bement va­laki, kézéllel rásújtott. ket­térepedt. Sa vagv még ak­kor, vagy a következő ..pró­bálkozásnál” a műanyagtest darabokban hullott a kőre. A mélyedésből már csak két szál csupasz végű drót kandikált elő, s a véletlen szerencsén múlott, hogy a sötétbe benyitva a gyanút­lan vendég — esetleg az éttermi dolgozó — nem f.oí’ta meg a két drótot. Mert akkor bizony a testén át zárult volna a 220 vol­tos áramkör... SZŐ SINCS tehát arról, hogy a pár forint értékű kapcsolót kicsavarozzák és zsebrevágjálc. A rombolás épp úgy önmagáért való, mint a modern művészetek egynémely irányzata. És vajon kinek van szüksége a? olcsó lenvászon éttermi törülközőkre? Vagy pláne a szappanra? A kézszárítók masszív és egyszerű szer­kezetek. normális használat esetén éveken át képesek működni, anélkül, hogv csa- varhűróval és más kézi sorszámmal kellene felé­lük közeledni. S itt sincs arról scó, hogv a hőlég­fúvókat leszereljék és tás­kába rejtve elvigyék. A ké»sz/*'tákat nem hazavi­szik. hanem „hazavágják”. 2. HORVATHÉK A tanya, amelyben Hor- váthék laknak, szolgálati lakás, az Izsáki Állami Gazdaságé. Egybekelésük óta ez már a hatodik hely, hét éve költöztek ide. De a többi tanya is itt volt, sőt, amit le nem bontottak, itt van két kilométeres kör­zetben, az ágasegyházi üzemegység területén, illet­ve peremén. Horváth János idevalósi születésű. Bár 1948-ban, amikor megnősült, az ágasi tanyavilág még Kecskemét­hez tartozott. Cselédlegény volt a Platter-uradalom- ban. Felesége tiszakécskei születésű — két évvel idő­sebb nála —, itt volt szol­gálólány. Az uradalmat államosí­tották, ők maradtak a gaz­daságban. Ha akartak sem tudtak volna mozdulni, kö­tötte őket a lakás, amelyet szegényes, szedett-vedett bútorzattal Sikerült beren­dezni, s a gyerekek is jöt­tek egymás után. Horváth János brigádmunkás volt, a szőlő- és gyümölcsös mű­veléséhez osztották be, többre nem is vágyott, fele­sége a jobb módú ágasi gazdák szőlejéből vállalt el nyaranta egy-egy holdat. öt elemit végeztek mind­ketten. János, a legidősebb fiú, az egybekelésüket követő esztendőben, István 1952­csalAdja ben, Zoltán 1955-ben szü­letett. Ezt követően, 1956- ban még egy kisfiú szüle­tett, de az pólyás korában megfulladt a füstben, ami­kor nagyobb testvérei — egyedül maradtak a lakás­ban — kihúzták a parázs- zsal telt rostélyt, s meg­gyulladt a bekészített tűz- revaló. Ez az ellenforrada­lom napjaiban történt. Ké­sőbb, az 50-es évek vé­gén, illetve a 60-as évek elején született a két kis­lány, Aranka és Margit. Türelme a tanuláshoz Já­nosnak nem volt, s ahogyan az apja mondja: a feje sem fogott. A nyolcadikban megbukott, pótvizsgát sem tett. Elment Dunaújváros­ba, kocsirendezőnek a vas­úthoz. Itt majd másfél évig volt. Munkásszálláson la­kott. Innen kizsuppolták, mivel pénzét elkártyázta, s egyik társa zsebrádióját is ellopta. Hazajött. Apja mel­lett, az állami gazdaságban dolgozott, előbb mint gya­logmunkás, azután mint fo- gatos. Egy ideig takarmá- nyosként dolgozott az izsá- ki Sárfehér Tsz majorjá­ban. Gyakran ivott, bár az ital hatása nem látszott meg raita. Egyszer aztán, munka közben, a szőlőtábla végén hagyott kerékpárok közül egyet ellopott. Azután egy másikat is ... A bíró­ságon, mint fiatalkorú, hat De úgy, hogy horpad bele a lemez és reccsen a bake­lit. Valahol, az ország más tájékán már elő is terjesz­tettek egy újítást: a szer­kezetet be kell építeni a falba, úgy, hogy csak a fú­vótorkolat és a kapcsoló­gomb állják ki. Ott tartunk, hogy ilyesmiben kell újí­tani ma a hazai „éttermi és szállodai vonalon”. SZOMORÚ és arcpirító jelenségsorozat ez, növekvő idegenforgalmunk láttán a „nemzeti szégyenpír” em­legetése sem túlzás. S hogy mindez honnan táplálko­zik? Társadalmunk nem éppen elhanyagolható réte­gében munkálnak még a századforduló dzsentri-al­lűrjeinek utómérgei. Mert ugyancsak a Szarvasnál maradva, a leírtakkal azo­nos talajból táplálkozik, az elegánsabb” megnyilvánu­lás elle-Are is a pohártör delés. Amit a szomszéd nagyközségből átránduló ójmódí nábobcsemeték mű veinek meglehetős gyakori sággal. Alkalom ez arra hogy a kár kiegva”Vtése- kor a lila és piros napír­pénzek kötegelt megfitog­tassák. De a jelenségsorozat ter­jedése mélyebben húzódó okokat is sejtet. Az öncélú rombolás, a hiány perverz előidézése, a közhasznúság likvidálása — mind-mind a sunyi közösségellenesség kiélése. Hiszen a rongálók is tudják, hogy minden vi- lanykapcsolóhoz és kózszá- rítóhoz nem lehet egy-egy rendőrt állítani. A társada­lom ellenőrző beavatkozá­sának követelése — ezen a szinten — írott malaszt csupán. De valahol és va­lakiknek mégis csak számon i kellene kérniük, nem a tár­gyak, a be-endezések má­gikus tiszteletét, hanem az azokat használó közössé- megbecsülését. S ezt mé- az iskolában sem lehet eléggé korán elkezdeni Mindig és úiólag fel kell tenni a kérdést: a hasznos! és kevésbé hasznos ismere-; tek ..betáplálásával” egyen-1 rangú-e az emberré neve­ss? MERT a rongálás nyo lián most még csak a kap -solók mélyedéseit kell be gipszelni. Később esetleg a- mberi végtagokat... i H. D. I hónapot kapott, ezt Állam- pusztán le is töltötte. Haza­jött, de még mielőtt elhe­lyezkedett volna, betört egy tanyába, onnan elvitt egy táskarádiót, kevéske sza­lonnát meg kenyeret, új­ból „elkötött” egy biciklit, kiment vele a solti beton­úiig', s otthagyta. Betört egy másik tanyába is, on­nan egy üveg bort emelt el, s néhány tojást. Nem mert hazamenni, nyár volt, az erdőben bújkált. Amikor kézrekerült a rendőrök a tojáshéjakat megtalálták az erdőben, pár napon át János nyers tojáson élt. Ekkor már egy évet kapott, amiből hét hónapot töltött le. Amikor innen hazajött, ígérte, hogy megváltozik. Mert odahaza szófogadó volt, senkit meg nem bán­tott. Volt több lányisme­rőse, bár komolyan egyik­nek sem udvarolt. Apja ajánlotta, nősüljön meg, akkor majd lehiggad, od’ adja a kiskonyhát is, ott ellakhatnak egy darabig. János megígérte, hogy ke­res egy feleségnek valót. Az újságban az álláshir­detéseket böngészte. Szaba­dulását követő második hó­napban bement Kecskemét­re, a Volánnál szeretett volna elhelyezkedni, jegy­kezelőnek, vagy kocsikísé­rőnek. de állítólag nem vet­ték fel. Amikor hazaért, sírva fakadt. Apja vigasz­talta: majd beszél a bri­gádvezetővel, hogy vegyék fel oda, ahol ő is dolgozik. Felvették: János szorgal­masnak bizonyult: fát met­szett, horolt, meg ami kel­lett. Am egy ízben másik bri­gádhoz került. János tudta, hogy az öltözőnek is hasz­nált raktárban ott van az Izsákról átjáró Jakab Mi­hály motorkerékpárja. Ad- dig-addig kerülgette az épületet, míg nagy óvato­san bement, a motort kitol­ta, s ujjai között két szög segítségével elindította, Fel­ült, s mire a többiek észbe­kaptak, árkon-bokron túl volt. Végigrobogott a hosz- szú betonúton, a solti erdő egyik dűlőútján letért, a motor a sárban lefulladt — otthagyta. Autóstoppal tért vissza, de otthon csak a kerítésig mert elmenni. Ap­ja észrevette, behívta. Mondta neki, hogy a kör­zeti rendőr már kereste, s ha megjön, menjen be. Bi­ciklire ült, bement... Ek­kor már elmúlt húszéves, így három évet kapott, je­lenleg Sopronkőhidán van. A szülőket az eset elke­serítette. Otthon, esti új­ságolvasás közben, Zoli megjegyezte: — János jól tenné, ha nem is jönne ide visszá, amiért ilyen szé­gyent hozott a családra. Apja hümmögött, aztán az újságra bökött: — Mások még nagyobb bűnt is el­követnek. Itt van, most olvasom, megint egy gyil­kosságról írnak. Zoli felsó­hajtott, csöndesen ennyit mondott: — Én olyat soha nem tudnák megtenni. Másodszori büntetésének idején János könyveket is vásárolt keresményéből. Miután ezeket kiolvasta, hazaküldözgette. így került Horválhékhoz Irwin Shaw Oroszlánkölykök, Verne Sándor Mátyás, Dymphna Cusach Hőhullám Berlin­ben, valamint Fekete Vil­lám és Barcs Sándor A földgolyóról jelentem című könyve. Zoli mindegyiket elolvasta. Amíg a fiúk kicsik vol­tak, többször megesett, hogy apjuk a pohár fenekére né­zett. De nem randalírozott, nem hangoskodott, csend­ben hazament és szó nél­kül lefeküdt. Szeretett kár­tyázni és rexeznj is. Még 1952-ben szakmun­kásvizsgát tett gyümölcs­kertészetből. öt évvel ez­előtt motorvezetői jogosít­ványt szerzett, akikor vásá­rolta a Pannóniát is. Ist­vánnak Riga mopedje van. 1971 elején a gazdaság üzemegységvezetője meg­kérdezte a munkásoktól: ki­nek volna kedve a trakto­ros tanfolyam elvégzéséhez. Többen jelentkeztek, közöt­tük Horváth János is. Nyá­ron már UE—28-assal dol­gozott, aztán Zetorra is ráülhetett, elboldogult a kö- vesúton, a forgalomban is. Mint kertészeti munkásnak, havi 1500—2000 forint kö­zött volt a keresete, de amióta gépen ül, többet kap. Arra törekedett, hogy gyerekei szépen, jól öltöz­zenek és szakmát szerezze­nek. Tudta, hogv ezt a fa­lubeliek is méltányolják. Hatvani Dániel A következő részt ked­den közöltük. Címe: Érle­lődik a terv. A vasút ünnepi forga'ma A háromnapos húsvéti munkaszünet csúcsforgal­mának zavartalan lebo­nyolítására már a hónap elejétől készült a vasút. Március 39-a — április 5-e között 164 mentesítő vonatot indítanak, ezen­kívül 70 hétvégi vonat is közlekedik. így a szoká­Wúzenmicazoaíók t-»n4c?ü!ése Kétnapos tanácsülésen vesznek részt Kecskemé­ten — március 29-én és 30-án a városi tanács dísztermében — az orszá­gos múzeumok föinaznatói. a megyei múzeumok igaz­gatói és a megyei tanácsok illetékes előadói. A tanács­ülés nyolcvan résztvevői • az új- és a legújabbkori múzeolóoiai módszertani kérdéseit vitatja meg. fi tanácskozás ideje alatt a vendégek megtekintik a Katona József Múzeum kiállításait és a Katona­emlékházat. sósnál 234-gyel több sze­relvény szolgálja az ünne- I pi csúcsforgalmat, ' amely- ! re a tavalyinál jóval több utast várnak. Az ünnepi személyforgalom idején a vasutasok többsége napi rendes szolgálatán felül önkéntesen többletmunkát vállalt, hogy közmegelé­gedésre bonvoHtsák le a forgalmat. Több pénztárt tartanak nyitva, bővítették a jegvel 5 váltási lehetősé­geket, növelték a takarító- szemálvzet és az u'astá- jékovtató és irányít/szol­gálat létszámát. (MTI) Vadgazdálkodási tanfolyamok Két, vadgazdálkodást érintő tanfolyam indult Kecskeméten. Ünnepélyes megnyitásukra szombaton került sor a szövetkezeti székházban, ötvenen je­lentkeztek a tízhónapos, ’lapfokú vadgazdálkodási és- vadászati képzésre, öt­vennégyen pedig az őzse­lejtezési tanfolyamra.

Next

/
Thumbnails
Contents