Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
Ahonnan elindult — ahova eljutott a Bácska Építő- és Ipari S^övetlkcEet Bácska nevet viselő, Jánoshalmi központtal működő ipari szövetkezet, amely ma már a középüzemek sorába tartozik. Az irodák polA megyeszékhely egyik építkezése. A kecskeméti építésvezetőség többek között 16 lakásos társasházat hoz tető alá a Marx téren szövetkezet, a Jánoshalmi Bácska. Ez alkalommal elsősorban — mint ilyenkor szokásos — a tavalyi év gazdálkodásának eredményeiről, az elmúlt esztendőben végzett munkáról ad számot a vezetőség a tagságnak. Ugyanakkor szó esik a fennállás óta eltelt két évtized jelentős fejlődéséről is. Az ünnepélyességet ugyanis fokozza, hogy húsz évvel ezelőtt kezdett hozzá tevékenységéhez a A termékcsaládfa a szóban forgó „Jánoshalmi Mezőgazdasági Fa-, Vas- és Fémipari Ktsz” a KIOSZ helyiségében. A jelenléti íven összesen huszonnyolc tag neve szerepel. Tényleges termelői tevékenységét a szövetkezet pontosan két évtizede, 1952-ben kezdte meg, s ezt a dátumot számítják az igazi indulásnak. A munkához január első napjaiban láttak hozzá. A közgyűlés egyhangúlag kimondta a ktsz-nek, mint a Kisipari Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége tagjának megalakulását Az elnevezésben a „mezőgazdasági” szót kizárólag a bognárok és kötélgyártók jelenléte indokolta, a későbbiek során el is maradt ez a jelző. A községben további két kisipari termelőszövetkezet is működött éveken át. A mezőgazdasági cikkeket gyártó ktsz-szel 1959. január elsejével egyesültek. A foglalkoztatottak létszáma ily módon százhetvenre emelkedett míg a havi termelési érték 168 ezer forintot tett ki. 1962. március végén pedig a másik, a Lábbelikészítő Ktsz beolvadásáról döntött a közgyűlés. A helyi ipar — a szolgáltatást végző fodrászat kivételével — egységes irányítás alá került. A szervezettség erősödése közös előnyt házatl. bőrdíszműves, kenderfeldolgozó és nem utolsósorban a különféle szolgáltató részlegek járulnak hozzá a népgazdasági, megyei, valamint helyi feladatok teljesítéséhez. A jánoshalmi Bácska eddig háromszor érdemelte ki teljesítményével a Kiváló kisipari termelőszövetkezet megtisztelő címet és a vele járó jutalmat Több kezdeményezéssel is felhívták magukra a figyelmet, mint például az alumínium tetővel fedett vasvázas csarnokok gyártásával és összeszerelésével. vagy a műanyag testű túrahajók készítésével. A termékek külföldön ugyancsak piacra találtak. A Duna mentén elhelyezkedő, jugoszláviai Smedorovóba például 30x90 négyzetméteres alapterületű vasvázas csarnok elemeit szállították. A Szovjetunióba. a Német Demokratikus Köztársaságba. .Lengyelországba és Iránba pedig baromfifeldolgozó gépsorokat exportálnak. A tavalyi esztendő árbevétele végül is 107 millió forint volt. ami kétmillióval több az 1970-es esztendőénél. Eredményesebben alakult a lakásépítési tevékenységük is: 78 úi o+thont adtak át a megrendelőknek. Az összmunka 7 millió 330 ezer forintnyi nyereséget cairől, vagy a rejtettebb zugokból összegyűjtötték az okmányokat, közgyűlési jegyzőkönyveket s az újabb hivatalos iratokkal együtt összeállították a szövetkezet történetét. A rendszerezett és szigorú időrendbe csoportosított tények kirajzolják azt a fejlődésvonalat, ami alapját adja a pontosabb önismeretnek, és ezáltal segíthet a továbblépésben. A tárgyilagossághoz hozzátartozik, hogy a mai Bácska Építő- és Ipari Szövetkezet elődje nem kereA szövetkezetben készülő ajándéktárgyak Fermentáló Vállalat üzemeit, amelyekbe gépeket és belső berendezéseket is Szállításra kész a vasipari részlegnél a folyadékszállító tartálykocsi jelentett Az alapvető építőipari, illetve ipari és szolgáltató munkájuk újabb ágazatokkal bővült Jelenleg az építő- és vasipari, fafeldolgozó, textilruhozott a szövetkezetnek. Az alábbiakban bemutatkozik a jánoshalmi Bácska, arról az útról lesz szó. amelyen a részlegek eljutottak a mai teljesítményig. szállítanak. A mezőgazda- sági beruházások megvalósulását egyebek között a Baranya megyében levő Bólyi Állami Gazdaságban, valamint a szakályhőgyészi tszHközi vállalkozásban mozdították elő sertéstelepek kivitelezésével. Bács-Kiskunban nem kevesebb. mint 1200 lakást készített el a Bácska Ipari Szövetkezet. „Otthon”, Já- njqhalmán és a déli terü- I; '.en elsősorban kis lakásokat. s újabban kétemele- tcsHDTP-l akóházakat építenek. A kiskunhalasi építés- vezetőség munkásainak a kezenyomát a városi otthonok. állami épületek, iskolák külső karbantartása és tatarozása mellett a kunfehértói és csikériai társasházak őrzik. A szövetkezeti szervezésben vállalt lakásoknak több mint a fele kecskeméti. A megyeszékhelyen egyébként szinte a fennállás óta végeznek lakáskarbantartási munkákat — pillanatnyilag a Rákóczi úton. Jelenleg összesen kétszáz jánoshalmi bajai és kecskeméti lakás befejezése a legsürgősebb feladat. 1200 lakást építettek Az alapítástól működő kenderfeldolgozó üzemegységben mezőgazdasági köteleket készítenek A termelési értéknek több mint a felét adó építőipari részleget a kezdet kezdetén egyedül egy festő- brigád képviselte. Első vállalkozásuk az akkori földművesszövetkezeti üzlethelyiség felújítása. A változást különös mértékben az 1958-as esztendő eredményezte. A fordulatot jól szemlélteti, hogy huszonöt családi házat hoztak tető alá, az anyagellátáshoz több tízezer cserép és cementlap gyártásával járultak hozzá. Csupán a lakossági értékesítés bevétele meghaladta a 2 millió forintot. Jánoshalmán és a környező községekben sok ezer négyzet- méternyi járdát is készítettek. Az 1930-as évek dereit >n a családi házak mellett áttértek a városiasodás követelményeinek megfelelő több szintes lakóépületek kivitelezésére. Megkapták az időközben megszűnt laÉvente 12 ezer fotel vázait szerelik össze a faipari dolgozók ken húsz esztendeje, hanem valamivel korábban, 1951. október 15-én jött létre. Ekkor tartotta alakuló ülését josmizsel szövetkezet munkáit, megerősödött a Kecskeméten létesített építésvezetőség, gépesítéssel alapozták meg a növekvő lakás- építési igények kielégítését a megyeszékhelyen és környékén. Később már jól észrevehető a műszaki gárda színvonalának növelése és a munka gépesítése. Az országban több nagy beruházás végrehajtásába kapcsolódtak be; az inotai és százhalombattai erőmű felépítésébe, a Beremendi Cement- és Mészmű létrehozásába. A Magyar Hajó- és Darugyárral közösen alumínium tetővel fedett vasvázas csarnokokat emeltek a Székesfehérvári Fémmű, valamint a debreceni hűtőház területén. Ugyancsak az országos vállalások sorába tartozik, hogy rendszeresen karbantartják és bővítik a Dohánybeváltó és Ma, pénteken tartja ünnepi mérlegzáró közgyűlését az egyik legnagyobb létszámú és tekintélyes termelési értéket létrehozó ipari
