Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

Munka a nőknek A megye területén első­sorban a központi, jános­halmi építésvezetőség sza­kosodott a mezőgazdasági létesítmények kivitelezésé­re. Bácsbokodon több mint 40 millió forint értékű ser­téstelepet adtak át. A dá- vodi Augusztus 20. nevű tsz sertéskombinátjának a fel­építésével szintén a Bács­kát bízta meg a MEZÖBER beruházó vállalat. A léte- sífcré'ny nagyságára jellem­ző, hogy évente körülbelül 10 ezer hízót bocsát ki. A tompái Kossuth, a bajai Vörös Fény, a kecskeméti és hajósi Kossuth Tsz-ben szarvasmarha-istállók, illet­ve borjúnevelők készítését vállalták. Mélykúton nyolc­millió forint értékű takar- many keverő telepet létesí­tettek. A szövetkezeti szektor másik ágához, az ÁFÉSZ-ek működéséhez főleg áruhá­zak létrehozásával kapcso­lódnak. A tompái, bácsal­mási, sükösdi, bajai és kis­kunhalasi megbízásokat már korábban teljesítetb/ffe. A jelenlegi ötéves terviben Madarason, Mélvkúte/i és I.a josmizsén vonulnojf fel a munkások, és gé^ék. Az utóbbi nagyközségben ven­déglátóipari koPübináton is dolgoznak. A megyei fej­lesztési célkitűzéseket, Rács-Kiskun lakásépítési programjának megvalósulá­sát és a t>első szervezés tö­kéletesítését egyaránt szol­gálja, hogy a sok helyütt Megkezdődött az ezer négyzetméteres alapterületű ÁFÉSZ-áruház műszaki átadása Kiskunhalason másfél száz embert foglal­koztató részleg baromfifel­dolgozó gépei zömében ex­portra kerülnek. Az egyik gépsoruk dicsérő elismerést kapott a moszkvai világki­állításon. Ugyancsak dicsé­rő emlékplakettek tanús­kodnak az egyéb vasipari cikkek minőségéről. A vá­lasztékot elektromos mű­szerkocsikkal és úgynevezett fürdőkocsikkal bővítették. Üjabban az NSZK-ból származó, csehszlovák, gek az ország minden na­gyobb üzletébe eljutnak. Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalattal folytatott tár- ■\ gyalások után az országha­táron túlra is szállítanak, ami bizonyítja, hogy a ter- tnékek minősége elérte az új szalagfűrésszel és csiszo­lógéppel gyarapodott a fel­szerelés. Hagyományos a kötélgyártás Hagyományos tevékeny­ség az Ipari szövetkezetben a kötélgyártás, ami az in­dulástól kezdve az egyik ál­landó tétele maradt a gyárt­mányösszetételnek. Az üzemegység hetven asz- szonynak ad állandó mun­kát, s jövedelemkiegészítés­hez jutnak a bedolgozók is. A jánoshalmiak évente kö­rülbelül 6 millió forint ér­tékben készítenek különfé­le, a mezőgazdaságban használatos köteleket. Egyetlen . esztendő alatt több tízezer kilométernyi hosszúságot tesz ki az a mennyiség, amit értékesíte­nek. delmi üzletekbe közvet­len szállításokat is vállal­nak. Exportminőség A bőrdíszművesség ugyan­csak az újabb iparágak kö­zé tartozik. A részleg ter­exportnál megkövetelt szín­vonalat A szövetkezet újabb mintadarabokat ajánl a megrendelőknek — alkal­mazkodva a táskák, bőrön­dök világában is állandóan változó fazonhoz, divathoz. Bővül a szolgáltatás A jánoshalmi központú Bácska nevéhez hozzátarto­zik az a törekvés, ami a la­kossági javítások és szol­gáltatások fokozásában jut kifejezésre. Az 19ö0-asévek elején megtartott vezető­ségválasztó közgyűlés el­nöki beszámolója megálla­pítja, hogy a szövetkezeten belül működő huszonkét szakma túlnyomórészt át­vette a magánkisipar szol­gáltató szerepét Motorsze­relő, üveges, rádió- és tele­víziószerelő. műkő-, vala­mint kőfaragó részlegeket hoztak létre, hogy mind jobban megfeleljenek a kö­vetelményeknek. A rádió- és tv-szerelők Kiskunhalas­nak is besegítettek. Az évtized közepén meg­születtek a gépkocsi- és motorjavító szerviz tervei, s 1967 őszére befejeződött a beruházás. A műhelyben el­végzik a nagyközségben és Az átalánydíj befizetéséhez kötött, rendszeres karban­tartást és soron kívüli javí­tásokat magában foglaló rendszert azóta több he­lyütt meghonosították Bács- Kiskunban és a fővárosban. Az előnyök magukért be­szélnek: a rendszeres felül­vizsgálat, karbantartás meg­hosszabbítja az elektro­akusztikai eszközök, háztar­tási kisgépek élettartamát, megelőzhetőek egyes na­gyobb hibák, a szerelők ugyanakkor mintegy végig­kísérik a berendezések sor­sát a vásárlástól a műkö­dés végéig. Az újfajta rendszert Jánoshalmán és Kiskunhalason népszerűsí­tik. Érdeklődés esetén a pausálé formát a lakóhá­zak, épületek karbantartá­sára is kiterjesztik. A lakossági javításokból és szolgáltatásokból szárma­zó bevétel értéke — ará­Munkaköpenyeket varrnak össze a textilruházati szalagon dolgozó lányok és asszonyok működő részlegeik tevé­kenységét igyekeznek össz­pontosítani. A folyamat az utóbbi években vált érzé­kelhetővé. Elismert gyártmányok Részben az építőipart szolgálja ki — előregyár­tott szerkezetek készítésé­vel — a vasipari ágazat. A munkások jól felszerelt mű­helyekben dolgoznak; öltö­ző, fürdő és ebédlő javítja a munkahelyi körülménye­ket. A vasipari tevékenység fejlesztésének nagy teret szánt az 1957-es esztendő gazdálkodásáról szóló köz­gyűlési beszámoló. Bővült a létszám, új műhelyt ren­deztek be, s újabb cikkek meghonosításával kísérle­teztek. köztük a tűzhely­keretek, ágfűrészek, vil- lanyrezsók és magasnyomá­sú permetezők előállításá­val. A jelenlegi telep léte­sítésének tervét 1966 őszén ismertette a vezetőség. Azóta tartály- és pótko­csik gyártásával bekapcso­lódtak a hazai járműprog­ram megvalósításába i& A osztrák és lengyel import háztartási gépek, fúró- és különféle anyagmegmunká­ló berendezések szervizét is végzik. Sőt, a Finommecha­nikai Vállalat székesfehér­vári gyárában ők szerelték össze a fúró és csiszológép­sort. Bűtorvázak Előfordulhat hogy a já­noshalmi Bácska által föl­épített lakások némelyiké­ben azok a bútorok talál­hatók meg, amelyeket a fa­ipari részlegük készít koo­perációban a Gyulai Fa- és Bútorgyártó Szövetke­zettel. ők szállítják ugyanis több bútor mellett a mű- bőrfotel-garnitúrák vázait. Szintén együttműködés ke­féiében — a Budapesti Kéz­műipari Vállalattal — játé­kokat is előállítanak. A mé­hészeknek több ezres tétel­ben méhkaptárakat gyárta­nak. A Német Szövetségi Köztársaságba pedig fél­kész faelemek indulnak út­nak innen. Ilyen termékösszetétel alakult ki abban a részleg­ben, amely 1957-ben már annak is örülni tudott, hogs A textilfeldolgozás vi­szont úikeletű a Bácska Ipari Szövetkezetnél. Ezzel ugyancsak segítettek foglal­koztatni a nagyközségben elhelyezkedésre váró lányo­kat és asszonyokat. A Sze­gedi Ruhagyár megbízásá­ból az idén 60 ezer mun­kaköpenyt állítanak össze és csomagolnak. Félszáz­ezer a számuk az elkészülő, különböző méretű és köny- nyű viseletű „otthonkák- nak”. Legnagyobb mennyi­ségben — több százezer da­rabos szériában — ágyne­műt varrnak. A kiskereske­A rádió- és tv-szerelők javítják a készülékeket melési értéke ma már meg­haladja a négymillió forin­tot. Ez az összeg másfél száz különböző típusú női és utazótáska, bőrönd ké­szítéséből adódik. A cikke­ket a nők a bajai és jános­halmi műhelyekben állítják elő. Az - említett árufélesé­a környéken jelentkező ki­sebb futó-, elektromos és ka­rosszériajavításokat, mosá­sokat. zsírozásokat. A ter­vek szerint tovább növelik a kapacitást. A jánoshalmiak vezették be az országban először az úgynevezett pausálé formát. Az évente 50 ezer különféle táskát előállító műbőrteiduiguzó részleg jBsabásaaMlhftii»* nyosan a teljesítmény emel­kedésével — 1970-ben csak­nem megkétszereződött. Az ágazat dolgozói természete­sen igyekeznek megfelelni a hagyományosnak számító munkák iránt megnyilvá­nuló igényeknek is. A ci­pőjavítás terén csökkenő, a textilruházati szakmában viszont változatlan keresle­tet elégítenek ki a méretes női és férfiszabórészlegek. A szolgáltatóipar újdon­ságaként ajándéktárgyakat is készítenek, az Iparmű­vészeti Tanács tervei alap­ján tájjellegű iparművészeti és díszműlakatos munkákat végeznek el. Ennek a tevé­kenységnek a produktumai­val először tavaly mutat­koztak be Kecskeméten, a szövetkezeti székházban megrendezett, piackutató ajándéktárgy-kiállításon. A fejlődés az utóbbi hó­napok változásain szintén lemérhető. Kiskunmajsán tavaly kezdte meg tevé­kenységét a jánoshalmiak rádió-, tv- és hSztnrtásigép- javító szervize. Mélykúton októberben lelentek meg a szakembereik. Kiskunha­lason pedig kinőtték a régi műhelyt. A városban je­lentkező lakossági javítási- szolgáltatási igénvek egy ré­szét kielégítő szerelő!?: a ta­vasszal új műhelybe köl­töznek át A jánoshalmi közoootú Bácska Építő és Inari Szö­vetkezet a fejlesztési lehe- 'őségeivel továbbra is úgy fván gazdálkodni, hogy az megye lakásépítési nvog- ••amiát és a lakossági 1aví- !őhálózat korszerűsödéséi eredményezze. üvj

Next

/
Thumbnails
Contents