Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-22 / 69. szám
1972. március 22, szerda 5. oldal Kodály-év, 1972 „Fontos, amit itt tanulhatok” Szőnyi Erzsébet protesz- szonal bat muzsikus íalo- gaiott a Kozeunuiioan h-ecsKemetre, hogy reszt vegyenek a rs.oua»y Zoltán zenei nevelesi elveinek nem- zeutozi natasat elemző eio- auason. ívnntl a batan liataLotk. cd KuiluiUitíK. A. SJ.J\.Ci'tíS reuuez vény után otthoni és Ütem miumajuKrol, itt tar- toziikc/uasuii ceijaroi beszel- genuine es arról, hogyan tutijait majd Hazatérve hasznosítani magyarországi tapasztalataikat, a nálunk tanultakat. uiniu/i jaciison, a bostoni ivoUaiy Center ösz- tonuijasaitent jött az elmúlt nyáron JVlagyaror- szagra. Előtte tíz évig Angliában, Manchesterben, egy szegény munkáskerület iskolaiban tanított. — Sokáig kerestem megfelelő, jó módszert a 11— L5 éves gyermekek tanításához. Az angol munkásgyerekek szerettek énekelni, de jobb módszerrel még eredményesebb lehetett volna a munka. Egyéves amerikai tartózkodásom alatt ismerkedtem meg a Kodály-módszerrel. Ügy érzem ezzel meg is találtam, amit kerestem. Nem most járok először Kecskeméten: itt töltöttem e tanév első felét. Jelenleg Budapesten, a főiskolán tanulok. Tolnai Ilona és Pozsár Erzsébet sem először jött Kecskemétre. Néhány évvel ezelőtt még mint a szabadjai zenei szakközépiskola diákjai jártak városunkban. Most is szeretettel, szép emlékként idézik fel az akkori napok eseményeit. — Mindketten a budapesti Zeneművészeti Főiskola másodéves hallgatói vagyunk. Valamelyest már ismertük a magyar módszereket, mert hasonlóval kísérleteztek nálunk is, de nem olyan alaposan, ahogy Magyarországon Kodály útmutatásai alapján kialakult. Sok nehézséggel járt az átállás, de segítőkész tanáraink megkönnyítették munkánkat. A Sieckman házaspárt régi szálak fűzik hazánkhoz: Clara szülei magyarok, ű is otthon, az amerikai szülői házban tanult meg magyarul. Az illinoisi egyetemről jött. — New Yorkban, a városi egyetemen szereztem meg ének-zene tanári diplomámat — mondja. — Azután három évig óvodában, majd hat hónapig általános iskolában tanítottam. A magyar módszerekről egyetemi előadásokon hallottam, de behatóan csak most ismerkedtem meg a kodályi pedagógiával. A főiskolai órák mellett óvodásokat és ének-zenei általános iskolás gyerekeket is tanítok Budapesten. Hazatérve hasonló munkaterületen szeretnék működni. Számomra nagyon fontos hasznos amit itt tanulhatok, s már most felkészülhetek arra is, hogy az amerikai dalkincs felhasználásával hogyan valósíthatók meg a magyar zenepedagógia elgondolásai. Harry Steckman, Clara férje zongorista és zeneszerző. — Nekem a legfontosabb most a szolfézstanulás. Ügy érzem, Szőnyi tanárnő óráin nagyon sokat fejlődtem máris. Egy zeneszerző számára is elengedhetetlen dolgokat tanulok. Ezzel a módszerrel, nagyszerűen fejleszthető például a belső hallás. Nálunk csak a zongora volt a fontos. Ha énekelni akartam, a tanárnőm még le is intett. Mindezt — ha nem is kifogástalanul, de kedvesen és lelkesen — magyarul mondja el, mert itt-tartóz- kodása alatt nagyon sokat elsajátított — felesége segítségével — nyelvünkbőL Utolsó beszélgető társunk Naomi Sekiya, aki Japánból érkezett Magyarországra. Régi ismerősünk: sokszor járt már hosszabb-rö- videbb időre Kecskeméten is. Három éve tartózkodk Magyarországon, s úgy érzi, ha nyáron hazautazik, hiányozni fog neki ez az ország. — Elsősorban az óvodai zenei nevelés érdekel. Azért — természetesen — az énektanítás minden területével igyekeztem megismerkedni. Otthon nagyon nagy feladat vár: nemcsak óvodában és iskolában fogok tanítani, hanem tanfolyamokon a pedagógusoknak is át kell adnom mindazt, amit itt tanultam és tanulok. Hivatástudat és tanulni vágyás — ez a két dolog jellemezte a beszélgeti résztvevőinek minden szavát. Kívánjuk nekik, hogy valóban hasznos legyen számukra a hazánkban eltöltött idő; hogy munkájuk otthon is eredményes ler gyen. Tevékenységük számunkra is fontos, hisz a magyar kultúrát is terjesztik. Itizés Mihály A tudományos élet műhelyeiben Az oktatási igazgatóság pártépítési és vezetésismeréti tanszéke A tudomány szerepe napról napra növekszik. A mindennapi életben adódó feladatok teljesítése mind magasabb színtű ismereteket követel a politikai, gazdasági, kulturális élet területén dolgozó vezetőktől, mérnököktől, tanároktól, közgazdászoktól, pártmunkásoktól ... A felhalmozódott tudásanyag továbbításában, terjesztésében, a helyi tapasztalatok elemzésében fontos szerepük van a megyében működő felsőfokú oktatási intézmények tanszékeinek. Szerényen, termékeny csendben végzett munkájukról eddig kevés szó esett, pedig megérdemlik a figyelmet. Francia folyóirat a Tanácsköztársaságról Az Action Poetique című francia irodalmi folyóirat legutóbbi számának nagy részét az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság emlékének szenteli és elsősorban azt világítja meg, hogy mi történt a Tanács- köztársaság fennállása alatt az irodalom és a művészet terén Magyarországon. A folyóirat közli Lukács György „A Tanács- köztársaság kulturális politikája” című cikkét, valamint Kassák Lajos, Bar- ta Sándor, Illyés Gyula, Déry Tibor és Füst Milán írásait. 26. A „Négyszögű Szalonból” azonban hiányzik Mona Lisa .......Ú! Bizonyára féltek, nehogy ellopja valaki — mondja egy munkás. — Biztonságba helyezték.” S a nap eltelt anélkül, hogy más valaki észrevette volna a „La Joconde” eltűnését. Másnap egy képmásoló festő beül a „Négyszögű Szalonba”, s a múzeumlátogatók zsargonján megkérdi az őrtől- „Hol a „Vinci”? „Fényképezik” — válaszolja magabiztosan a teremőr, mint aki számára a kép hiányának nem lehet más magyarázata. Dél felé a képmásoló türelmetlenkedni kezd. Szeretne végre munkához látni, de Mona Lisa még mindig nem tért vissza a fényképészektől. Az őr elmegy a műterembe és holtsápadtan tér vissza: „Nincs náluk! Nincs ott!” És kitör a botrány, amelynek szétgyűrűző hullámai kiteriednek Párizsra. Franciaországra, az egész világra. Rendőrök százai kutatják lázasan végig a Louvre óriási épületét, de semmit sem találnak. Azaz, hogy megtalálják a Joconde üres keretét, amelyen ott vannak a tolvaj ujjlenyomatai. A Le Matin felhívást intéz a lakossághoz és rövidesen százával érkeznek a levelek e lap. a többi újság és a rendőrség címére. Csupa hasznos gondolat, tanács, elkénzelés. Mona Lisa úrhölgvnek Párizs. Louvre. Múzeum” címzéssel is érkeznek levelek. Szerelmes episztolák, lángoló, szenvedélyes vallomások egy olyan nő szépségéről, mosolyáról, akinek szíve négy évszázada megszűnt dobogni. Az ám, Gioconda mosova! Mondják, hogy Leonardo da Vinci zenészekkel, énekesekkel, bohócokkal vette körül modelljét, nehogy ajkáról lehervadjon az isteni mosoly... Halomra gyűlnek a jelentések a nyomozást vezető Drioux vizsgálóbíró asztalán. A Föld minden részéről érkeznek a hírek, az egész világ rendőrsége Mona Lisát keresi. Különös ismertetőjele: rejtelmes mosoly.., A „La Joconde” eltűnése óta már két év és három hónap telt el, amikor 1913. december 11-én Alfredo Geri firenzei képkereskedő furcsa levelet kan: „Olasz vagyok. Én vittem el Mona Lisát a Louvre-ból. „Ismét egy bolond” — gondolja magában Geri. de mégis válaszol a levélre. És két nappal később találkozik is a levél írójával. Rosszul öltözött férfi. kis. harmadrangú szállodában lakik. A hotelszoba agya alól előkerül egy fából készült utazóláda. amelynek dupla feneke vörös selyembe burkolt, lapos tárgyat rejt. A selyemhuzat lekerül, s a nyomorúságos szobát egyszerre beragyogja Gioconda mosdva. _ , , , ,, 1913. december 31-én. húsz rendőrfelugyelo kíséretében Mona Lisa visszatér Párizsba. Leonardo Perrugia szobafestő egyike annak a né» munkásnak, akik 1910-ben védoüveget szereltek Mona I isa arcmása elé. Beleszeretett volna Mona Lisába. Vajon ezért lopta el, ez lett volna az ok «miért egy magában élt. csak a íestménv tama^gaban szereny és csendes szállodai szobácskájábán? .-Nem —Renter te ki Perrugia a vizsgálat során. — Olvastam, hogy a La Giocondá-t Napóleon rabolta el Jírenzébol Én hazafi vaevok. vissza akartam Juttatni oak” Perrugia tehát nem ismerte Leonardo da Vinci festményének igazi történetét. E tájékozatlanság nem befolyásolta azonban a törvényszéket, amelv 1914. június 4-én egv év és tizenöt nap szabnds*vesztésre ftélte Perrngiát. A büntetést azonban két bánnom csökkentették, s -inaikor Perrugia útban szülőfaluja felé Firenzében megszakította útját, régi szállodája, a „Tripoli-Tt.alia” helyén egv teljesen úiláalakított épületet talált. Fő bejárata fölött frissen festett cégtábla: „Hotel della Gioconda”. (Vége) pártértekeziet sokoldalúan elemezte a pártmunka és pártirányitás egészét, és feltárta a határozatok végrehajtásában jelentkező fogyatékosságokat. A helyes politika kialakításának és megvalósításának, valamint a határozatok végrehajtásának gyengeségei összefüggnek az alapszervezeti munkával és a káderek fel- készültségével. A szocializmus magasabb szinten történő építése az alapszervezetekben is megköveteli a vezetés színvonalának emelését. — A tanszék közvetlenül hogyan vesz részt az oktatási igazgatóság oktató-nevelő munkájában? — Közismert Leninnek az a megállapítása, melyben az alapszervezeteket a párt fundamentumaként, alappilléreként jellemzi. Ezekre különösen fontos feladatok hárulnak az elkövetkezendő években Tanszékünk ezért mindenekelőtt az alapszervezetekben tevékenykedő vezetők részére kíván hatékony elméleti és gyakorlati segítséget nyújtani. Ennek érdekében részt vállalunk az öthónapos pártiskolai, valamint a rö- videbb (2—4 hetes), alapozó, illetve továbbképző tanfolyamokon az előre meghatározott pártépítési és vezetésismereti témák oktatásával. A rövidebb tanfolyamok témakörét, a témák vázlatát, irodalomjegyzékét. naptári tervét a tanszék dolgozza ki, a megyei pártbizottság illetékes osztályával történő konzultáció alapján. Tanszékünk a „gazdája” az esti egyetem keretében folyó vezető-továbbképző speciális kollégiumnak, ahol politikai, társadalmi szervek vezető beosztású dolgozói sajátítják el a korszerű vezetési ismereteket. — Milyen a többi tanszékkel a munkakapcsolatuk? — A pártélet, a pártmunka és a párt kérdéseivel való foglalkozást, törődést nem lenne helyes és nem is lehet csak egy tanszékre leszűkíteni, s „reszortfeladatként” kiadni. Összehangoljuk az ez irányú feladatokat a többi tanszékkel, amelyeknek tagjai készséggel segítik munkánkat. Az általunk elkészített tématervek, program-. javaslatok stb. megvitatásában is részt vesznek. — Mit tesz a tanszék a gyakorlati pártmunka tapasztalatainak összegyűjtésére, elemzésére, a jó tapasztalatok terjesztésére? — Fontos feladatunknak tekintjük a gyakorlati pártmunka tapasz talatainalc összegyűjtését, elemzését és a jó tapasztalatok terjesztését. Munkatársaimmal „gyakorlati” pártmunkások vagyunk, akik nemcsak könyvből tanulták meg: mikor, mit és hogyan kell helyesen tenni, cselekedni. Valamennyi tanfolyamunkon alapszervi titkárok vagy reszortfelelősök vesznek részt, akik az „életből” jönnek hozzánk és megfelelő tapasztalatokat adnak át számunkra is. Nemcsak tanítunk, tanulunk is. Jó kapcsolatokat alakítottunk ki ^ok vállalattal, termelőszövetkezettel. Minden tanfolyam hallgatóit elvisz- szük üzembe, tsz-be, hogy a helyszínen szerezzenek gyakorlati tapasztalatokat. Az elmúlt évben például a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek titkárai Tiszakécskén egész napos program keretében tanulmányozhatták a nagyközségi pártbizottság politikai irányító, szervező munkáját, és annak kézzel fogható eredményeit. — Milyen célokat tűztek maguk elé, milyen kérdések tanulmányozását tekintik a közeljövőben legfontosabbnak? — Szeretnénk még hasznosabb, még eredményesebb oktató-nevelő munkát végezni az országos és megyei irányító területek határozatainak, útmutatásainak megfelelően. Most már tanszékünkön mindenki megtalálta a neki megfelelő témát, abba kell magát „bedolgoznia”. Ez vonatkozik mind a pártépítési, mind a vezetésismereti témákra, előadásokra. Ügy látjuk, hogy tanfolyamaink, speciális kollégiumaink hallgatói, élve az önállósággal, azt már többnyire tudják: mik a feladataik, mit kell tenniök? A „hogyan”-nal vannak még bajok, az elmélet gyakorlati átültetésével, a munka- és vezetési stílussal. Szeretnénk a X. kongresszuson megfogalmazódott igényhez: az emberközpontú vezetési szemlélet elterjesztéséhez — ha szerény mértékben is — hozzájárulni. Ezt szolgálja az ősszel kezdődő káder- és személyzeti munka kérdéseivel foglalkozó speciális kollégium, valamint a március közepére tervezett megyei elméleti konferencia is, amelyen Az emberismereti tudományok eredményeinek felhasználása a politikai vezetésben címmel hangzik el vitaindító előadás. A közeljövőben nagy erőpróba vár tanszékünkre: 1974-ben tudományos ülést szeretnénk rendezni. Az előkészületeket megtettük. Élve a lehetőséggel, ezúton is szeretném megköszönni a megyei pártbizottság illetékes osztályainak, az oktatási igazgatóság vezetőségének, tanszékeinek és a mi tanszékünk tagjainak az eddig nyújtott értékes segítséget,----- H. N. Első alkalommal az oktatási igazgatóság pártépítési és vezetésismereti tanszékére látogattunk. Vezetőjét, Szűcs Béla elvtársat kértük meg, hogy tájékoztassa olvasóinkat eddigi tevékenységükről, terveikről. — Mikor szervezték a pártépítési és vezetésismereti tanszéket? Milyen igények, szükségletek hatására? — A pártépítési és veze- tésismereti tanszék létre hozására — az oktatási igazgatóság negyedik tanszékeként — az elmúlt év elején hozott határozatot a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága. Működését 1971. februárjával kezdte meg Kecskeméten. Jelenleg egy függetlenített tanszék- vezetőből, két tiszteletdíjas oktatóból és a pártélet, a pártmunka, valamint a vezetéselmélet és -gyakorlat kérdéseit jól ismerő, az oktató-nevelő munkát szerető aktiváltból tevődik ősszé a tanszék. Létrehozása pártunk X. kongresszusának szelleméből, határozataiból és a szocializmus építésében előttünk álló feladatokból következik. A szocializmus teljes felépítésének időszakában nem csökken, ellenkezőleg: növekszik a párt vezető szerepe; a társadalmi és különösen a politikai irányítás minden területén még inkább előtérbe kerültek a minőségi követelmények. Az MSZMP X. kongresz- szusa, valamint a megyei