Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
i* ijsegncjfvxeft Bertha Bulcsú: szépen kinyújtózott a fényben. Gyűlölet és keserűség hullámzott az arcán, öregedő arca volt A ráncok vékony, elegáns kis árkokká rendeződtek a festék alatt. — Álljon a dobogóra — hallatsaott a festő hangja, aztán még hozzátett egy félmondatot — álljanak oda mind a ketten. A „görög isten” fellépett a dobogóra, de a régi modell nem mozdult. — Mónika? álljon fel maga is! — Nem — csak ennyit mondott a régi mpdell, aztán hidalt hú- -iMott a dobogó izéiéről és sietve öl- itjZhi kezdett. — Mónika, mi történt? Sírt és szótlanul öltözködött. A festőre ügyet sem vetett, csak a „görög istenhez” fordult oda egy pillanatra, mielőtt kiment a műteremből: — Van még nyolc éved. Halkan becsukódott mögötte az ajtó. — Hát én ezt nem értem ... — mondta a festő. A „görög istennek” egyetlen arcizma sem rán- dult, állt a pózban és ragyogott. Monika után rohantam. — Monika! Monika! — kiáltottam rá a ház előtt, mert valami nagyon fontosat akartam mondani. Monika megállt és csodálkozó értetlenséggel rámnézett En meg csak álltam ott, tehetetlenöl, mint a zátonyra futott hajók, és semmit sem tudtam mondán!. pl ment. Mit is mond" hattam volna? Talán azt, hogy félreértés az egész, vagy tagoltan, valami bölcset arról, hogy el- iramlik az élet mindenki felett. Ezt Monika is tudta. Nem tudom és azt sem tudom, hogy mi lesz azokkal a modellekkel, akik megöregednek, mi lesz a kóristálánvokkal, táncosokkal, sportolókkal, artistákkal? Nem tudom mi történik velők, amikor kilépnek a fényből... Amikor kilépünk a fényből Petőfí Sándor: Lopott ló Mint a porszem szélvész Fuvatán, Röpül a lepény gyors Paripán. ,Honnan, atyafi, oly Hevenyén?’ „Pusztáról csikóval Jövök én. A nyerítő ménes Ott legél; Pe) csikómat onnan Loptam eh Mezei András: Varázsolás Szíved fölött egy pipacs ütései, fiad szólít így becézve, oly szépen követeli, hogy vegyed már észre. De szavára nem haft a betyár; > Okegyelme már jó Tova jár. Mégis a gazdának Vigaszul, Hátrafordulván, így Válaszol; „Föl se vegye kárát, Gazduram; Hiszen úgyis elég 5 Lova van. He), csak egy szivet bírt 5 E kebel — _■ ^ 5 Azt is a kend lyánya < Lopta él." < Kecskemét, 1843. március j Petőfi verseiben kecs- í keméti tartózkodása alatt j jelennek meg a népi figu- í rák. A költő — nem titkol- í ja — velük rokonszenvez, ; mint ebben g mozgalmas ,< történetben U* „A Tanácsköztársaság államforma keretében" Megtalálták az orgoványi községi munkástanács hiteles dokumentumait Túri vásár nincsen Messze már; Szegénylegény oda Lovon jár." ,Ej, nem úgy, jó földi Nem úgy ám! Adja kend csak vissza Paripám. Enyim a ménes, mely Ott legel. A csikót kend tólem Lopta eV — Elsőfü bárány, rét és nap neveli: szabadság legyen véle, bodrozzon arany-gyapjat, ki ne ontassék vére. Totyogósok csöpp ezredet támaszpontjaid vegyék be — Betonját beomlassza pipacsok ütése. Klossy Irén raj» Nemrégiben Gödöllőről hozott levelet a posta Or- goványra. Az MSZMP községi csúcsvezetőségének titkárát Eördögh László arról értesítette, hogy édesapja régi iratainak rendezgetése közben értékes — 1919-ből származó — orgoványi dokumentumokra bukkant Eördögh Tibor tíz lás, a legsűrűbb akasztófaerdő: Orgovány”, — írta Halmi József 1920-ban. A munkáshatalom helyi szerveinek intézkedéseiről, törekvéseiről — dokumentumok hiányában — mindmáig keveset főleg visszaemlékezésekből tudtunk. Az eredeti Írattok most már lehetővé teszik, hogy megismerjük tessék le,;., mert a volt nemzetőröket, mint újonnan alakult vörösötöket a fegyverletételre késztette és helyettük más őrségről nem gondoskodott, minek következtében ezen tényt követő másnap a községházán őrzött fegyvereket betörés folytán meglopták. Az ellenforradalmi mozgalmat lekicsi^ it run* ,>£'<*< zx»r<ta ..............................m"hih '7^. ;• / 'A;,. -í'v. ' Ko^Víiii ,ri- , ' Tárgyi _/? ,, •-> r x / K- z ' 'ffZZ Z.: ■' zzy< z zzz j/ z ■/ r /./ Zf la&i éven át a község főjegyzője, a Tanácsköztársaság idején a munkástanács tagja, hivatalvezetője volt. Az ellenforradalmárok elől hosszú évekig rejtegette az iratokat, s idős korára meg is feledkezett róluk. A most előkerült, megsárgult lapok a Tanács- köztársaság dicső napjainak orgoványi eseményeit, a helyi munkástanács üléseinek jegyzőkönyveit és határozatait tartalmazzák. A község nevének említése még napjainkban is a Tanácsköztársaság megdöntése után tomboló fehérterror rémtetteit, a hírhedt Héjjas- különítmény vérengzéseit idézi emlékezetünkbe. „A leghorthybb pokol, a leg- nemzetibb tömegmészár1 !§§i fi i A / / í ■* '' ' N í P&K? 'j a proletárdiktatúra időszakának helyi eseményeit „Folytatólagosan következnek az 1919. évi március 21-én kiállított Tanácsköztársaság államforma keretében alakult proletárdiktatúra kormány intézkedései, illetve XXVI. század rendeleté alapján megválasztott községi 30 tagú munkástanács határozatai.” Ezzel a szöveggel nyitottak új lapot a képviselő- testület jegyzőkönyveit tartalmazó könyvben, ezzel is jelezve: új korszak kezdődött a község történetében! A községi munkástanács április 9-én tartotta alakuló ülését amelyen megválasztotta a direktórium tagjait és megszervezte a közigazgatást A jegyzőkönyvek hitelesen megőrizték a munkástanács, a direktórium tagjainak és tisztségviselőinek névsorát. A dokumentumok tanúsága szerint július 31-ig nyolc ülést tartottak, amelyeken az intéző bizottság élőrtejesztése alapján határoztak a közügyekről, a rendeletek végrehajtásának megszervezéséről. Közülük csak néhány példát említünk. A község életében először ,.elhatároztatott, hogy a május 1-i ünnepély a legfényesebb keretekben fog megtartatni”. Az április végi ellen- forradalmi kísérlet után a munkástanács leváltotta a vörösőrség helyi paracsnokát Nyikus Mihályt, „hogy az élet-, vagyon- és közbiztonság megbízhalób kezekbe téz nyelte, ami által a kellő óvintézkedések sem tétettek meg.” A lakosság részére köz- szükségleti cikkek — só. ecet, dohányáruk, rézgá- lic — beszerzése több alkalommal napirenden szerepelt. Az élelmezés javítására is kerestek átmeneti megoldást: „liszt- ■ hiány miatt megengedtetik, hogy a legérettebb gabonából a szegény proletárok részére csépeljenek bármely gazdaságból.” A munkástanács tagjai nemcsak a mára, a jövőre is gondoltak. Intézkedtek az iskolák tatarozásáról, magtár építéséről, közlegelő kialakításáról. Távolabbi terveik között kétszáz úgynevezett munkásház helyének kijelölése és megépítése, a község szabályozása is szerepelt Nem rajtuk múlott, hogy a tervek nem valósulhattak meg. A dicső naook után hatalomra jutott ellenforadalom rémuralmat teremtett Orso- ványon. A községi munkástanács tan iái kön'U a legtevékenyebbeket, Ürö gi Lajost és Haima Andrást a különítményes terroristák meggyilkolták. A munkástanács tevékenységét megörökítő jegyzőkönyvek, több mint fél évszázados rejtekhelyükről most a levéltárba kerülnek. Ezáltal közkinccsé, a megye munkásmozgalma és a helytörténet értékes forrásaivá lesznek. Bársony Ferenc a megyei pártbizottság archívum vehetője A festőművészre nyil- ** ván gyanakodtak a ház lakói, mert amikor felmentem hozá, a lépcsőkanyarokban és az ajtónyílásokban kíváncsi arcokat láttam. A művész éppen egy akton dolgozott, aprólékos, pontos ecsetvonásokkal, s nekem úgy tűnt, ho^ még egyszer fel akarja fedezni a világot A modell már fáradt lehetett, mert amikor megálltam a festő mögött, azonnal kiesett a pózból. — Újra tanulmányokat festesz? — Olyasmit nagyobb kompozícióknál néha bizonytalan vagyok ... Először nem tudtam, hogy miért? Régebben ösztönösen sikerült minden ... Most tudatosabban szerkesztem a képeimet és elakadok ... Azt hiszem, an- rtak idején nem figyeltem meg elég pontosan a részleteket ... A festő megkínált egy szivarral, leültünk. A modell a derekára csavart egy népi szőttest, aztán leereszkedett a dobogó szélére. -tÚMÍi — Amikor feljöttem, néhány ajtó mögül utánam lestek... — Lehet... Lakik itt egy dekoratőr, aki kowitibah kegyszerárus volt. .< A modelleket lesi.. > — És a töfebiek? — Nem tüdőm ... Kopogják. Egy fiatal lány lépett a műterembe. — Kz „Alapnál” mondták,fiogy önnek új modellra van szüksége — szólalt ífieg a lány és a jobb kezében lógatta a retikül- jét. — Igen. 'Vetkőzzön le — mondta á festő és újra hozzám fordult: — A modem embert akarom megfesteni... Az új generációnak egészen más a testalkata ... Jobb táplálkozás, sport, kiteljesedett élet... A lány mindent levetett magáról és megállt a készülő tanulmány mellett. A festő szemügyre vette, és felcsillant a szeme: — No... Forduljon meg. Még egyszer, de lassabban. Égés« jő... Alit már valakinek? — A főiskolán.;; — Álljon pózba, valami görög istenre hasonlítson. ükkor a másik mo- “ delire siklott a szemem, aki a dobogó szélén üldögélt egy népi szőttesbe csavarodva. Az arca el- f torzult a keserűségtől. A [ száját lebiggyesztette és a I „görög istent” bámulta, aki
