Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
,,Társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése” Középkorú nö állít meg a kecskeméti tanácsháza Eolyosóján. Egy cédulát tart elém, „melyik szobába kell mennem” — kérdi. Rápillantok az idézésre, s látom jókora betűkkel a hivatal pontos megnevezését. „A szomszédos folyosón találja meg, ki van írva” — mondom. Továbbra is tanácstalan, s félénken, félszegen kér: mutassam meg az ajtót, nem tud olvasni. Utánanéztem, csupán Bács-Klskun megyében majd tízezer ember számára ma is megfejthetetlen rejtély az írás-olvasás tudománya. hazánkban. A 16—40 ér közötti korosztály egyhar- mada nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel és nem büszkélkedhetünk a közép-, illetve felsőfokú bizonyítványt szerzett férfiakra, nőkre vonatkozó adatokkal sem. Ráadásul aggasztó véleményeket hallani a dolgozók, a szülők, felelős vezetők szájából: „kilépek a munkahelyről, ha köteleznek a tanulásra”, „elégedett vagyok a keresetemmel, minek tanuljak?” Eredmények A felnőttoktatásról A téma időszerűsége A 6650/1945. M. E. számú rendelet kimondja: „A népiskola I—VIII. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I—IV. osztályai helyett „általános iskola” elnevezéssel új iskolát kell szervezni.” Az a cél, hogy minden magyar ifjú elsajátítsa a korszerű alap- műveltség elemeit, sikeresen vizsgázzék mind a nyolc osztály anyagából. 1971-ben mintegy kilencszáz ifjú „lépett ki” Bács- Kiskun megyében a tanköteles korból, anélkül, hogy az általános iskolai végzettséget megszerezte volna. * * » Tíz esztendő alatt az ország legnagyobb megyéjében harmincezernél több új ipari munkahelyet alakítottak ki. A bonyolult gépek kezeléséhez művelt emberekre van szükség. Vannak olyan szakmák, ahol az érettségi az alapkövetelmény. A napi feladatok szorításában mind többen érzik: bcvíteniök kellene ismereteiket. • • • Tudósok, rideg adatok bizonyítják: eltérő ütemű az emberek szellemi fejlődése. Tekintélyes azoknak a száma, akik 16—24 éves korukban ismerik fel és vállalják életcéljukat, a tanulás jó ízeit. Mások még később. Amikor — a- hagyományos felfogás szerint — kinőttek az iskolapadokból. * * • A tudomány, a technika egyre gyorsuló ütemben fejlődik, az információk mennyisége 15 évenként megkétszereződik. A nemzetközi statisztikák tanulságai szerint 1930-ban az iparban foglalkoztatottak 58 százalékának elegendő volt a legfeljebb nyolcéves iskolai végzettség. 1970-ben ez =z arány hat százalék. Az Egyesült Államok iparában — Erdey- Grúz Tibor közlése szerint — az 1900-as évek elején a munkások ötven százaléka volt szakképzetlen, 1960-ben pedig csak 12 százalék. Korszerűen élni Hirdetjük, hogy meg kell tanítani az embereket szocialista módon élni, gondolkodni, minden ember számára hozzáférhetővé kell tenni a kultúra kincseit. Megbízható felmérések tanúsítják, hogy a magasabb iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők sűrűbben keresik fel a könyvtárakat, színházakat, az igényes filmek vetítését, jobban kibontakoztatják képességeiket, magasabb szinten, korszerűbben élnek. Foglaljuk össze az adatokból, tényekből, tapasztalatokból, a szocialista építés követelményeiből adódó — témánkra vonatkozó — tani ságot: továbbra is szükség van a dolgozók, a felnőttek általános műveltségének szervezett, tudatos emelésére, szakképzettségének növelésére. A X. kongresszus ezt a feladatot „társadalmunk szocialista fejlődése egyik alapkérdésének” minősíti. Minek tanuljak? Az ügy fontosságának megfelelő körültekintéssel foglalkozott a közelmúltban a felnőttoktatás Bács- Kiskun megyei gondjaival, eredményeivel, lehetőségeivel az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága. Eléggé rosszul állunk. Az írástudatlanok száma 1,6 százalékkal magasabb az országos átlagnál. A szakmunkások 15,7 százalékos aránya a legalacsonyabb Hiba lenne, ha megfeledkeznénk az elmúlt negyedszázadban elért eredményekrőL Bács-Kiskun megyében az iskolarendszerű felnőttoktatás keretében negyvenezren tanultak. Egynegyedük kapott, a nyolcadik általánosban végbizonyítványt, nyolcezren pedig középfokú végzettséget és három-négyezerre tehető azoknak a száma, akik esti vagy levelező tagozaton birkóztak meg a főiskolai, egyetemi követelményekkel Az 1960-es évek elején ült a legtöbb felnőtt az iskolapadokban. 1954/55-ben — például — 175 dolgozó tett sikeres érettségi vizsgát Bács-Kiskun megyében, 1962/63-ban 462-en a következő esztendőkben évente hétszáznál többen. Az 1966/67-es évet tekintik „csúcsnak”: kilencszáz felnőtt diák maturált. Azóta lassú csökkenés tapasztalható. Hasonló jelenségek figyelhetők meg az általános iskolai adatokat elemezve. A különbség csupán any- nyi, hogy mintegy két esztendővel előbb tetőzött az érdeklődés dagálya és hamarabb ritkultak a tanulók az esti és levelező osztályokban. Mivel magyarázhatók a változások? A legfőbb okok: Az 1961. évi III. törvény beillesztette az esti és levelező oktatást az egységes oktatási rendszerbe is félreérthetetlenül megfogalmazta, hogy az így szerzett képesítés azonos értékű a „nappali” végzettséggel. \ Ezekben az években tanulták azok, akik szociális okok miatt fejezték be túlságosan korán az iskolá- bajárást a harmincas és negyvenes években. Az MSZMP művelődéspolitikájában kiemelkedő helyen szerepeltek az általános művelődési színvonal növelésére vonatkozó útmutatások. A vidéki ipartelepítés, az urbanizáció, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből következő serkentésekről sem feledkezhetünk meg. Tíz-tizenkét esztendővel ezelőtt sorra adták ki különböző minisztériumok a képesítési rendeleteket. vagyis bizonyos állásos betöltését iskolai bizonyítványokhoz kötötték. Társadalmi összefogást i A visszaesés okai? A tanulás még mindig nem vált társadalmi üggyé. Baján — például — két nyugdíjas pedagógus szervezi. A kiskőrösi járásban egy szakfelügyelő „fogja össze” a tennivalókat, Kiskunfélegyházán Kapusi Mihály neve összeforrt a felnőttoktatással... Illetékesek véleményéből idéztünk. Mai napig sincs átfogó tervezet a felnőttoktatás fejlesztésére. A pedagógiai módszerek kevéssé alkalmazkodnak az életkori sajátosságokhoz. A legtöbb esti Iskola albérletben dolgozik, gyakran az elemi szemléltető eszközök hiányával küszködnek. Előfordult, hogy — különösen a termelőszövetkezetekben — a vezetők anyagilag nem méltányolták a magasabb iskolai végzettséget, a nagyobb műveltséget Kevesen érzik, hogy anyagilag is érdekeltek a továbbtanulásban. Mintha megfeledkeznénk a szocialista embertípus kialakításának történelmi követelményéről is. Hogyan tovább? Miként lehet a Jó kezdeményezéseket elterjeszteni, a felnőttoktatás társadalmi rangját visszaadni, valamennyi érdekelt intézmény, szervezet ez irányú aktivitását növelni? A lehetőségekről, a tennivalókról, mához egy hétre, ismét az Irodalom, művelődés, tudomány mellékletben szólunk. Heltai Nándor ő^ózoa katonái Budapest után Kecskeméten is kiállítják Lőrincz Gyula szlovákiai magyar festőművész „Dózsa György katonái” című grafikai sorozatát. A festő-politikus, aki Picasso, Marc Chagall és Móricz Zsigmond jó barátja volt, a felszabadulás óta első ízben mutatkozik be a magyar közönség előtt. A kiállítást már több ezren tekintették meg a budapesti Csehszlovák Kultúra bemutatótermében. A Dó- zsa-sorozata olyan művész alkotása, akinek életprogramja a szomszédos népek közös törekvéseinek, harcainak megismerése és irányítása. Gyakran időzik el a seregen; nem tud betelni az Indulatos kaszások tömegével. Rajzain a felkelés majd minden mozzanatát láttatja. Látunk egészséges, sebesült és fél vak katonákat; gyalogosokat, lovasokat, dobosokat, kürtösöké:, nyikzukat, akik mind felvonulnak a lapokon. Az arc, az ezt megnatározó tekintet, a különféleképpen alakított süveg, kucsma, bajusz — elégséges ahhoz, hogy Lőrincz váltakozó típusokat érzékeltessen. Nem az irodalmi esemény részletes elmondásával, lerajzolásával fejezi ki mondanivalóját, hanem a vonal segítségével, szigorúan művészi eszközökkel. Cselekménnyel nem találkozunk a rajzokon. Nincsenek széles, látványos gesztusai. Művészete tiszta eszköGrafikák Lőrincz Gyula kiállításáról .kel formált, amelynek minden részlete súlyos tör- telmi mondanivalóvil terhes. Ma, vasárnap nyílik meg Lőrincz Gyula grafikai ki- ülítása Kecskeméten. A művek méltó helyet kapnak majd a Nemzeti Múzeum közeljövőben megrendezendő kiállításán is. A magyar filológia nagy egyéniségére emlékezünk halála 50. évfordulóján: 1922. március 19-én Kiskunhalason költözött el Szitády Áron az élők sorából. Horváth János neves irodalomtörténész szerint ő a magyar irodalomtörténet első specialistája. Szilády Áron nevét elsősorban a szakmabeliek ismerik, pedig érdemei időtállóak, mert számos, ma is eleven erővel ható költő műveit rendezte sajtó alá, színvonalas bevezetésekkel, tartalmas, tudómái >s és mégis könnyen érthető magyarázatokkal. Élete külső eseményekben nem gazdag. F' 'írott született, 1837. november 3-án, édesapja refo. átus lelkész volt. Nagykőrösi diákéveiben erős hatást tettek rá tanárai, Arany János, Szász Károly költő és műfordító, Tömöri Anasztáz számtantanár, mérnök, a magyar irodalom későbbi lelkes támogatója Szilády Debrecenben végezte a teológiát, a kelet' nyelvekben Göttingában mélyedt el Ewald profesz- szor mellett. Papi hivatása 58 esztendőn át a mai Bács-Kiskun megyéhez kötötte. Életének fő műve, a Régi magyar költők tára I— VI. kötete. Alapvető fontosságú irodalomtudósok és történészek részére egyaránt. A IH. kötet a XVI. század muzsikus költőjének, Tinódi Sebestyénnek műveit tartalmazza. Szilády nagyra becsülte Tinódi Zenéjét A kötet bevezetőjében ezit is méltatta. Balassi Bálint öss2es költeményeinek első kiadása Szilády gondozásában jelent meg, értékes bevezetéssel és jegyzetekkel, ö állapította meg, hogy a költő nagy szerelme Losonczi Anna volt Szilády 27 esztendőn át, 1896-tól, 1913-ig szerkesztette a napjainkban is megjelenő folyóiratot, az Irodalomtörténeti Közleményekéit Mátyás király korának kimagasló alakja Temesvári Pelbáft. Szilády ma is élvezhető könyvében ismertette életét és alkotásait. Nyelvtudományi értekezései mellett fontos történettudományi munkássága: a török hódoltság korának tanulmányozása, ere- ’eti török forrásművek alapján. Ez irányú gyűjtései1 Szilágyi Sándor történész tette közzé. Érdemlelenii merültek feledésbe ifjúkori műfordításai. Mindent egybevetve Szilády nagy érdeme az ada tok „összegereblyézése”, feltárása volt. Műveinek többsége ma is forrás értékű. Emlékezés egy irodalomludósra Szilády Áron Rubinyi György Morvái Pál
