Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
4. oldal 1972. március 19, vasárnap Talár és lóláb MANAPsAg is vannak | piti „boszorkányperek”. Az egyik község kuitúrotthon- vezetőjét a helyi tanácsi vb azért bocsátotta el fegyelmi határozattal állásából, 'mert az, elvált ember lévén egy nála 22 évvel fiatalabb — nem egészen 16 esztendős — leányzót kíván feleségül venni. A lányt viszont a helyi gyámhatóság beutalta a Kecskeméti Gyermekotthonba, minthogy annak otthoni környezete nem teszi lehetővé a fiatalkorú egészséges testi és szellemi fejlődését. Ez a helyet azonban már a lány és a férfi tavaly nyáron kialakult kapcsolatát megelőzően is fennállott. A nevelőapa iszákossága és az édesanya következetlen magatartása a végletekig elmcrgasítette az otthoni légkört. Ez a községben tudott dolog. De a község vezető testületé a helyzettel úgy nézett szembe, hogy felelősségre vonta a kultúrotthon vezetőjét, azt emlegetve, hogy a fiatalkorút ő vitte a „züllés útjára”, azzal „meg nem engedett kapcsolatot” létesített, s már azt megelőzően is „hozzá méltatlan hölgyek” társaságát kereste. S az érvek csúcsa: „egy közszolgálati alkalmazott nem kerülhet a falu szájára”. Mint hasonló esetekben, a piti „boszorkánypert” ezúttal is az erkölcsök nevében koholták. AZ ERKÖLCSÖK világa a civilizáció kezdete óta mindmáig foglalkoztatja a gondolkodókat, az írókat, általában a szellem embereit. Kétségtelen, hogy erkölcsi' Tioíürrák' nélkül á szocialista társadalom sem lehet igényeset)-, bek vagyunk a közélet er- kölcsiségét illetően. A közéleti tisztaság meg is követeli, hogy e tekintetben ne tegyünk engedményeket. De hát végül is miféle normák alánján ítélkeztek a kultúrotthon igazeatója felett? Bár az állásfoglalásunkra, a mellette való kiállásunkra rászorul a kultúrház vezetője — a tanácsi határozatot a járási hivatal munkaügyi döntő- bizottsága is helybenhagyta a napokban — e cikk elsősorban mégsem az ő védelmében íródott. Annál Is inkább nem, mert a konkrét esetben nem nehéz érveket találni a határozati 'indokolás állításaival szemben. A nagy korkülönbség egyelőre csak a jövőre nézve lehet problematikus, de a nagyon is ingatag alapokon álló jóslás komoly kifogásként aligha jöhet számításba. (Köztudott az is, hogy néhány éve elhunyt halhatatlan zeneszerzőnk másodszori házasságkötésekor túltette magát az évek számának differenciáján. Hasonló eset Jókai Mór életrajzában is fellelhető. És a példák száma tetszés szerint folytatható.) Továbbá az áz elmarasztalás sem állja meg a helyét, hogy a közművelődés községi vezetője az irányítása alá tartozó tánckar egyik tagjával alakította ki kapcsolatát. E tekintetben nincs szoros alá- és fölérendeltségi viszony. Ilyen alapon el kellene marasztalni azokat a pedagógusokat Is, akik feleségüket egykori tanítyányaik sorából választottált. A fiatal kor önt magában szintén komolytalan érv. Még alig néhány évtizeddel ezelőtt is faluhelyen általános volt a gyakorlat, hogy a lányokat 15—16 éves korukban adták férjhez. Ez szintén közismert. Am az indokolásnak a leginkább mosolyra késztető része az, hogy a művelődési otthon vezetője a válását követő időszakban sem élt szerzetesi életet... NEM ELŐSZÖR írjuk le az újság hasábjain, hogy az erkölcsi megítélés alapja az, ki hogyan végzi a munkáját. Erről azonban roppant kevés szó esik az indokolásban. A kultúrott- hon-vezető elnevezés esetünkben kissé furcsán hat, mivel a szóbanforgó községben még ezután épül meg a művelődés háza. De az elemi feltételek hiánya ellenére is országos hírű tánc- és énekkar működik. Roppant bűbájos az érvelés. miszerint a helyi népművelőnek ehhez nem sok köze van. Ilyen alapon ugvanis az esetleg bekövetkező hanvatlásért sem lehetne felelősségre vonni. És hogy nem hajlandó a napi nvolc órát végigülni az irodában ... Mintha ez volna a legfőbb biztosítéka az eredményes közművelődésnek! Az ellentmondás oersze kibukik, mert máshol az indokolás utal arra. hogy 1971-ben javult a népművelési munka színvonala. Amellett, hogy a szóbanforgó férfi már tavaly" is végezte levelező úton a főiskola nénműve- lő- és könyvtárszakát. Teavük fel — ami a fentiekből kitűnően, nem helytálló —, hogy a községi népművelő csapnivalóan végezte a munkáiét. De akkor ennek alapján kellett volna felelősségre vonni! S EZZEL az egész eljárásból adódó legkényesebb következtetéshez érkeztünk el. Ahhoz, hogy ha a közélet bármely szférájában, de akármelyik munkahelyen is, nem a valóságos, hanem a mondvacsinált, a mesterségesen megkonstruált érvek alapján marasztalnak el valakit, az embereknek az alapvető normákba vetett hite rendül meg. Mert nyomban nem az válik fontossá, meghatározóvá, hogy munkavégzése során ki mit teljesít, hanem az, hogy ki milyen mértékben igazodik némely vezető ása- tag elvárásaihoz. S ehhez képest nyomban érvényét veszíti a „falu szájára” való hivatkozás is. Ha ez utóbbin túlteszik magukat a községi vezetők, erkölcsi bátorságról adtak volna számot... LEHETSÉGES, hogy átmenetileg népszerűséget hoz a konyhára a már évszázaddal hamarabb is idejét múlta zárdaerkölcsök talárjának viselése. De vigyázzunk, a talár hamis! Mert hordozói magánbeszélgetéseik során joviálisán megvallják. Voltaképpen nincs abban semmi, amit a művelődési ház vezetője elkövetett. Más is megcsinálja, csak jobban vigyáz a formákra. A talár alól kilóg az álszent, kispolgári képmutatás lólába. Hatvani Dániel DINAMIKUSAN FEJLŐDÖTT AZ ÉPÍTŐIPAR JOBBAN KELL GAZDÁLKODNI A MUNKAERŐVEL Egy év számvetése Kecskemét üzemeiben Ezekben a napokban fizetik ki az üzemekben, vállalatoknál az elmúlt évi termelés eredményei után járó nyereségrészesedést. Egyik helyen több, a másik helyen kevesebb pénz kerül a borítékokba, attól függően, hogyan dolgoztak, illetve gazdálkodtak. Ilyenkor azután a termelési tanácskozásokon mérlegre kerül, hogy mit tettek jól, vagy rosszul, és mivel kell jobban sáfárkodni a jövőben a még jobb eredmények eléréséért. Volt azonban Kecskeméten a hét elején egy másik fórum is — a városi párt- bizottság kibővített ülése — amelyen mélyrehatóan elemezték a negyedik ötéves terv első évének teljesítését és meghatározták az idei gazdaságpolitikai feladatokat. A kommunista testület előtt tartott beszámolójában Szabó Lajos, a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a tavaly elért eredmények jó alapot nyújtanak az 1972. évi feladatok végrehajtásához. A szocialista ipar 6,8 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelésnövekedést mindössze 0.6 százalékos létszámemeléssel — vagyis csaknem teljes egészében a munka termelékenységének növelésével — érték el. Gazdálkodásukra jellemző, hogy az inar nettó árbevétele 9,3 százalékkal nőtt. Örvendetes előrelépés Egyes üzemeket említve, az előadó elmondta, hogy a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat például nyereséghozamát megkétszerezte. örvendetesen javult a helyzet a város egyik legnagyobb üzemében — a Kecskeméti Konzervgyárban —, ahol az 1970. évi 54 millió forintos veszteségből eredményesebb gazdálkodással, s dolgozóinak lendületes munkájával 1971. végéig 44 milliót bepótoltak. Ugyancsak jobb gazdasági és termelő munkával szüntette meg veszteséges gazdálkodását a Zománcipari Művek, a magnógyár és a reszelőgyár. A városban az építőipar feilődött a legdinamikusabban, 17.4 százalékkal emelte termelését. A kecskeméti házgyár építésével ->z az arány nyilvánvalóan tovább növekszik. Az inar strukturális változását még a vasipar, a helyiipar és a szövetkezeti ipar gyors fejlődése jellemzi. A termelés- és struktúraváltozás iránya pedig összhangban áll a város társadalmi és gazdaságpolitikai igényeivel. — Nem lehetünk azonban elégedettek a termékek nagy részének korszerűségével, minőségével és előállítási költségeivel, ami nem egy esetben értékesítési nehézségeket okozott, elsősorban a külföldi piacokon — állapította meg az előadó. Márpedig városunk üzemeiből a termékek több mint egynegyed része exportra kerül. Énpen ezért fontos, hogy az üzemi nárt- szervezetek elemezzék a torm°ió«t befolyásoló szubjektív és obiektív tényezőket, s tartsák 1972-ben elsőrendű politikai feladatuknak a hibák okainak megszüntetését. Korszerűbb vezetést Kecskemét szocialista irr rának termelését az idé 9,9 százalékkal kívániu’ emelni, ami mintegy 45r millió forint termelési értéknövekedést jelent. Ez 'éggé feszített terv, amelyek megvalósítása során ■agyobb lénést kell tenni i kapacitások jobb kihasználása. az eszközök, berendezések gazdaságosabb üzemeltetése terén. Jobban kell gazdálkodni a munkaerővel, s megszüntetni a kapun belüli munkanélküliséget. Az idei tervteljesítés feltételei között fontos helyen szerepel a vezetés színvonalának emelése. Az utóbb tartott párttaggyűléseken helyenként szó esett arról, hogy az első számú vállalati vezetők és középszintű vezetők egy része közömbös a dolgozók problémáival szemben, észrevételeiket, javaslataikat pedig felületesen kezelik. Ennél azonban általánosabb az a tapasztalat, hogy a gazdasági vezetők részére az eddiginél több politikai segítséget kell nyújtani. Mindez egyre inkább sürgeti a korszerű vezetőképzés szélesebb alanokra helyezését, néhány vállalatnál — többek között a konzervgyárnál és az ÉPSZER-nél — már történtek kezdeményezések az e téren észlelhető hiányosságok pótlására. Az idei gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásánál a pártszervezetek munka-, üzemszervezés és a munka- fegyelem javítására, a beruházások hatékonyságának növelésére, a szocialista munkaverseny korszerűsítésére hozott párthatározatok végrehajtására kell. hogy nagy figyelmet fordítsanak. E cikk keretében a városi pártbizottság tagjai előtt elhangzott, tartalmában rendkívül gazdag beszámolónak csak néhány fontosabb részletét emelhettem ki. Az előterjesztést ugyancsak a kommunisták idei feladatait taglaló, igen célratörő vita követte. Nagy figyelem kísérte dr. Ro- mány Pálnak, a megyei pártbizottság első titkárának felszólalását. Törődés a dolgozókkal — A dolgozók sohasem azt kérdezik — mondotta többek között Romány elvtárs —, hogy mi volt, hanem, hogy mi a helyzet jelenleg. Ez természetes dolog, éppen emiatt nagy a kommunisták felelőssége a gazdaságpolitikai, szociális és kulturális célkitűzések valóra váltásában. Ezért munkájuk velejárója a szenvedélyesség kell, hogy legyen. A kommunisták politikai tevékenységének — mint a további felszólalásokból arra fény derült — igen nagy szerepe volt eddig is az eredmények elérésében. A konzervgyárban például a 44 milliós eredményjavulás jórészt annak köszönhető, hogy igen sokat tanácskoztak a termelést akadályozó problémák megoldásáról a pártonkívüli dolgozókkal. Egy másik hozzászóló azt fejtegette, hogy az is helytelen, ha az ilyen tanácskozások teljesen termelés- centrikussá válnak és nem fordítanak kellő sondot az emberi nroblémák megoldására. Többen szólották a buszok reggeli és esti túlzsúfoltságáról, ezért sürgették a lépcsőzetes munkakezdést, s hozzátették, minél rövidebb vitára, és annál gyorsabb cselekvésre lenne szükség. Szó esett a vállalatoknál feleslegessé vált eszközök értékesítéséről, hiszen ami valahol nem kell, arra még szükség lehet a népgazdaság más területén. Elhangzott olyan konkrét vállalás a városi pártbizottság ülésén, miszerint az ÉPSZER Vállalat a város új kenyérüzemét december vége helyett már augusztusban átadja a sütőiparnak. A tanácskozás azzal zárult, hogy az üzemi párt- ulapszervezetek már a legközelebbi taggyűléseken mélyrehatóan elemezzék vállalatuk helyzetét. Dolgozzál): ki körültekintően programiukat, amellyel elősegíthetik az idei tervek megvalósítását és a párttagok kommunista szenvedélyességgel munkálkodjanak annak végrehajtásán. Nagy Ottó 24 "«erw» REPÜLNEK A GYÉMÁNTOK IS... A gyémánt nem csupán a csempészek, hanem a nemzetközi tolvajok figyelmét is vonzza. E drágakövek sokfelé utaznak szerte a világon és a gyémántlopások fantasztikus arányokat öltenek. Évente több százszor előfordul, hogy a hivatalos gyémántküldeménvek címzettjei, amikor az állítólag drágaköveket tartalmazó dobozokat felnyitják, mindenféle haszontalan, de a feladott gyémántokéval megegyező súlyú tárgyat találnak bennük. A repülőgép útközben többször is leszáll, és minél többször történik ez meg, annál nagyobb veszély fenyegeti a küldeményeket. A lonást gyakran menet közben, a levegőben követik el. íme. például, ml történt azzal az egymillió frank értékű gyémánt- szállítmúnnyaí, amelyet repülőgépen küldtek Párizsból az algériai Constantine-ba Marseille-en és Algíron keresztül. Marseille-ben jelentkezett egy ékszerész, akit a párizsi cég — a feladó — megbízott, hogy jelen legyen a küldemény vámolásánál. A csomag azonban ek- Jsor már nem drágaköveket, hanem... tégladarabckat tartalmazott. Az egyik rendőrfelügyelőnek jó gondolata támadt. Ellenőriztette a Marseille-ben kirakott összes csomagokat. Ezek között volt egy terjedelmes, de feltűnően könnyű láda is. S a ládában, amelv akár egy embert is befogadhatott, csak egy széket találtak ... A feladó, talán szórakozottságból, megadta nevét és pontos címét. A rendőrség így hamarosan kézre kerítette, s az illető éppolyan hamarosan vallott is. A „vállalkozást” ketten készítették elő. Mindkettő a repülőgépen volt. Az egyik az utasok között, a másik — egy volt postai tisztviselő — a ládában. Ez tudta, hogy a lepecsételt postazsákban szállított drágakövek csomagián lila címke van. Útközben kimászott a ládából — ehhez csupán két csavart kellett kilazítania —, megkereste a lilacímkés csomagot, kiszedte belőle a gyémántokat és berakta társának bőröndiébe. aki nyugodtan ült a repülőgép utasai között. Marseille-ben aztán észrevétlenül kibújt a ládából, társa pedig bőröiidiével egvütt ugyancsak kiszállt. Ha a ládán nem szerepelt volna a feladó neve és címe. valószínűleg sohasem bukkannak a gyémántok nyomára. KÉPTOLVAJOK ÉS KÉPHAMISÍTŐK Ebben a fejezetben visszatérünk egv már előbb tárgyalt kérdésre: a csempészetre. Igaz, most más a neve. mert a csempészet e válfaja ..a kulturális javakkal folytatott törvénytelen kereskedelem” elnevezést viseli. Mivel e fogalom rendkívül tág. a kulturális javak csoportiába tartozó tárgyak megítélésénél fogadjuk el mérvadónak az UNESCO adta definíciót: Ezek „.,. olvan ingó és ingatlan javak, amelyeknek nagy jelentőségük van valamely ország kulturális vagyona szempontjából: műalkotások, építészeti remekművek, kéziratok, könyvek és más jelentős művészi, történelmi, vagy régészeti javak, népraizi dokumentumok, sajátos növény- és éllattípusok példányai, fontos tudományos gyűjtemények”. (Folytatása következik)
