Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

Jövedelmező gazdálkodás, korszerű termelési szerkezet ; !&&&& Heszonlmm éves a Solti állami Gazdaság Öntözés négyezer holdon Gondoskodás a nagycsaládos dolgozókról Tettrekész huszonhárom éves fiatal, aki megtanult rég a maga lábán járni, a saját erejére támaszkod­ni. Megérte, hogy szerve­zettebb munkával, az ed­diginél eredményesebben alakíthatja a jelenét és te­remti meg a jövőjét. A fenti hasonlat a Sol­ti Állami Gazdaságot pél­dázza, amely huszonhárom éves kora ellenére egyike Bács-Kiskun megye legré­gibb mezőgazdasági üze­meinek. Ahhoz azonban, hogy nemcsak a kiterje­dése, hanem az egyéb kö­vetelmények teljesítése alapján is korszerű nagy­üzemmé váljék, 1949-től kezdve eredményekben gazdag és kudarcokban sem szűkölködő éveknek kel­lett eltelniük. Ismeretes, hogy a 11 ezer 600 holdas gazdaság nagy körzetben, eléggé szétszórt területen létesült. Két, ha­sonló méretű kerülete kö­zött ugyan légvonalban csupán tizenkét kilométer a távolság, és ez látszólag előnyösnek mutatkozik a munka szervezése, a ter­mékek és termények szál­lítása szempontjából. A két ló vagy még lakott tanyák sokasága és néhány kisebb csoportos település, mint Pékmajor, Miskahalom, ahonnan lassanként elköl­töznek a külterületen lakó emberek. Telket vásárol­nak, házat építenek Solton, Kis-Solton, a bösztöriek pe­dig Szabadszálláson és Du- navecsén. Házépítési akció Az állami gazdaság támo­gatja dolgozóinak ilyen irá­nyú szándékát. A rendel­kezésre álló pénzügyi alap­jából minden évben hét családi ház építéséhez já­rul hozzá negyven—negy­ven ezer forinttal. Amióta az állami gazdaságok kis­lakásépítő, akciója megnyílt, negyvenöt családi ház, il­letve lakás épült ily mó­don. Dicséretes az az igyeke­zet, ahogyan Solton a nagy- családos állami gazdasági dolgozók sorsán, otthoni körülményein segítenek. A kisméretű épületekben la­kókat folyamatosan áthe­lyezik nagyobb lakásokba. Az építési összegek elosz­Szemle a tavaszi munkába indulás előtt a nagymajori kerületben. Nagy teljesítményű MTZ-tvaktorok és Szuper Zetor erőgépek házhelyek kijelölésére. Mi­vel a tanácsnak nincsen erre a célra pénzügyi fede­zete, a gazdaság magára vállalná azok közművesíté­sét és a kiosztással össze­függő műszaki teendőket. A cél, hogy a község bel­területén minél többen jut­hassanak megfelelő csalá­di otthonhoz, az állami gaz­dasági dolgozók lakótele­pén. Autóbusz, lakótelep Szabadszálláson, a nagy­község központi fekvésű helyén tavaly nagyobb tel­Naponta százhúszan étkeznek az állami gazdaság központi kerületének éttermében kerület között azonban a földút a legrövidebb tá­volság, és ez ősztől tava­szig ritkán járható. A ten­gelyakasztó sár megakadá­lyozza a forgalmat. Ilyen­kor azután nem marad más hátra, mint hogy negy­ven kilométeres kerülővel kell megteremteni az össze­köttetést a gazdasag solt- nagymajori központja és kerülete, valamint Bösztör között. A kettő között üresen ál­tásánál a nagycsaládosok részesülnek előnyben. Bon­tási anyagokhoz önköltségi áron juttatják őket. Sódert termelnek ki a Duna med­réből és egyéb építőanya­gokkal együtt az állami gazdaság fuvarozza el szá­mukra. Megyeszerte kevés a ház­helynek alkalmas, közmű­vesített telek, Solton is. Az állami gazdaság vezetői most tárgyalnak a Solti Nagyközségi Tanáccsal a össze 7—8 mázsát takarí­tottak be holdanként. Ta­valy több mint húsz és fél mázsát. De akadt olyan esztendő, amikor a 24 má­zsás átlagot is megközelí­tette a kenyérgabona ho­zama. A Solti Állami Gazdaság termelési szerkezetének módosítása az 1969-es esz­tendő őszén kezdődött el, hatása tavaly érződött elő­ször. A termelési szerkezet egyszerűsítésével függött össze az egyes kerületek a korábbinál jóval nagyobb felelősséggel párosuló, de­centralizált vezetésének a megteremtése. Megnöveke­dett a kerületvezetők ha­tásköre és felelőssége. Gondos elemzés, költséggazdálkodás Mivel a szervezettebb irá­nyítás, valamint egyéb té­nyezők hatására megjavult a munkafegyelem, több gondot tudtak fordítani a mélyreható elemzésekre, a költséggazdálkodásra és a termesztett növények agro­technikájának a pontos megtartására. Ami mind­ezekből következett, azt hű­en ábrázolja a termésát­lagnak, a mezőgazdasági nagyüzem termelési érté­összel már a Sirokkó 20, nagy teljesítményű erőgéppel szárították a betakarított kukoricát a gazdaságban kének és a nyereségének az alakulása. íme, a főbb növények termésátlagai: Üzemanyagot takarítanak meg a Diesel-motorok adagolójának pontos beállításával. Koszorús Pál egy öntözőberendezés adagolóját állítja be két vásárolt a Solti Álla­mi Gazdaság. Itt, a családi- ház-építési akció keretében, emeletes házakban tizen­hat, húsz lakás épül fel a közeljövőben. A jelenleg még külterü­leten élő, állami gazdasági dolgozó családok helyzeté­nek további javítására egyéb intézkedéseket is fo­ganatosítanak. Még az idén autóbuszt vásárol a gazda­ság. Ezzel utaztatja a mun­kahelyére és vissza a bösz- töri kerület dolgozóit, a körzetesített iskolákba és a hétközi kollégiumba a ta­nyai kisdiákokat. Az orvo­si vizsgálatot vagy a bevá­sárlást is megkönnyíti majd a mostohább körülmények között élő bösztöri kerület­beliek számára az autó­busz. Bár szükség esetén gépjárműveket eddig is ké­szenlétben tartott ilyen cél­ra az állami gazdaság. Mindezekhez az anyagi alapot megteremtették, vagy ezután teremtik meg olyan munkával, amelyről az alábbiakban szólunk. Egykor és ma Az 1950-es évek végén, az akkori gazdaságirányí­tási elveknek megfelelően még huszonhárom féle nö­vényt termesztettek a gaz­daság kerületeiben, és szar­vasmarhát, sertést, juhot, 'ovakat tartottak. Két év­vel ezelőtt már csak öt növényt: búzát, kukori­cát, repcét, olajlent és lu­cernát termesztettek. Húsz évvel ezelőtt búzából mind­1969-ben 1970-ben 1971-ben Búza 16,1 mázsa 14,5 mázsa 20,6 mázsa Kukorica 27,5 29,0 »9 25,0 ,, Repce 11,1 „ 8,1 ff 8,8 „ Olajlen 5,0 „ 3,6 yf 5,4 „ Lucerna 34,0 „ 43,8 » 39,2 , rintot tett ki, a múlt esz­tendő végén viszont meg­haladta a hárommillió 800 ezer forintot. Bebizonyosodott, hogy a csekélyebb nyereséggel zá­rult esztendők tapasztala­taiból megfelelő tanulságo­kat szűrt le a Solti Állami Gazdaság mozgalmi és gaz­dasági vezetősége. Az a törekvés érvényesült a munkájukban, hogy egy- egy feladattal korszerűen és jól foglalkozzanak. A ré­gi módszer szerinti sokirá­nyú fejlesztés végső soron a fejlődés gátjává válik. A mai követelmények mellett csak úgy lehet versenyké­pes a gazdaság, ha nem szatócskodik, hanem sza­kosodik. Kitűnt időközben A gálházi állaltcnyésztő-telepen 350 kocát és szaporulatait gondozza a Molnár­brigád. A hizlaldából évente 4500 vágósertést adnak közfogyasztásra. Kérdezhetné valaki, hogy az olajlen ötmázsás átlag­termése olyan jelentős eredmény. Ez esetben igen, mert nem a hazai Arany- özön fajtáról van szó, ha­nem egy jóval alacsonyabb hozamú külföldi olajlenről, ameyet a népgazdaság szá­mára is előnyös feltételek mellett, kizárólag export­ra termeszt a Solti Állami Gazdaság. Felvevő helyén, az NSZK-ban a sütő- és a cukrászati ipar használja fel a cikkeket. A termelési érték har­madéve hatvanmillió és hatvanhétezer forint volt, de 1971-ben 64 millió 238 ezer forintra emelkedett. Az üzem nyeresége a ter­melési szerkezet korszerű­sítésének, illetve egyszerű­sítésének kezdeti évében mindössze negyvenezer fo-

Next

/
Thumbnails
Contents