Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

ivet helyen negyven-negyven hallgatóval szerveztek téli továbbképző tanfolva- mot. A résztvevők a Sinus 3 lengőboronával és az új technológiával ismerkednek az is, hogy milyen lénye­ges tényező az eredménye­sebb gazdálkodás megte­remtésében, ha az egyes üzemrészek az ágazají ver­tikumnak megfelelő irányí­tás alá kerülnek. Tervek 1975-ig A negyedik ötéves terv végéig a gazdaságban két növénytermesztésre specia­a termesztés szakosításá­ban. Ismeretes, hogy a Du­na mentén mintegy ezer holdas terület nyíltvízi ön­tözésére van lehetőség. Ha üzembe helyeznék az 1960- as években fúrt csőkutakat, összesen 2500 holdat lehet­ne mesterséges csapadékkal rendszeresen ellátni. A ta­lajfelszín alatti vizek ma­gas sziksó tartalma miatt azonban, a későbbi károso­terrriesztés gépesítését lé­nyegében egy gépsorral valósítják meg. Van már huszonhat nagy teljesítményű, hátsó ke­rékmeghajtású MTZ erő­gép, négy darab DT—75-ös lánctalpas traktor, külön erre a célra négy SzK—4-es gabonakombájn, amelyek­hez Braud-adaptereket vá­sároltak. Mindezekkel ez- idén már teljes egészében gépesített lesz a kukorica- betakarítás. A szármarad­ványok eltakarítására zúzó­gépeket és olyan ekéket szereztek be, amelyek a kukoricaszárat beleforgat­ják a talajba. A fő ágazat az állattenyésztés A Solti Állami Gazda­ság az elmúlt két évtized alatt mindig megőrizte ál­lattenyésztő profilját. Ez adta összjövedelmének a 40,7 százalékát már három esztendővel ezelőtt is, ami­kor bevezették a kötetlen, állattartást a marhahizlá- lásban. Ez a módszer javí­Az állami gazdaság kerületeiben épült emeletes és földszintes lakások egy csoportja lizálódott kerület alakul ki, az azt kiegészítő termelési ágakkal, mint a gépesítés, segédüzemág stb., továbbá az állattenyésztés. Ezt a négy szervezeti egységet fogja össze és irányítja az állami gazdaság központjá­nak a vezetősége. A szarvasmarha-tenyész­tés irányítása például egyetlen vezető kezében összpontosul. A gazdaságban termesz­tett öt főbb növény közül a gabona, a repce és az olajlen termesztésének a gépesítése teljes egészében megtörtént. A kukorica és a másik takarmánynövény, a lucerna esetében pedig most van folyamatban a komplex gépesítés. Elvek és érvényesülésük Ide kívánkozik annak a részletezése, hogy Solton és a bösztöri kerületben mi­lyen elveket érvényesítettek dás elkerülése érdekében a csőkutakat ki kellett kap­csolni, és más vízszerzési lehetőséget keresni. Az Al- só-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a körzet vízgazdálkodási társulatá­nak közreműködésével már épül a nagyéri és a fűz- völgyi öntöző csatorna. Ha teljesen elkészül, csupán az állami gazdaságban négy­ezer holdat lehet öntözni. Addig is a Kígyós vizével pótolják a csapadékot. Az öntözési lehetőségek a takarmánj termesztés nö­velését indokolják. A mun­kaerőhelyzet, a talajadott­ság, a természeti és éghaj­lati tényezők, valamint a településektől való távol­ság, mint közgazdasági fel­tételek, a lehető legegy­szerűbb, de a leghatható- sabb munkát eredménye­ző termelési profilt tették szükségessé. Vagyis köny- nyen gépesíthető és a ke­vés fizikai munkát igénylő termelési szerkezetet kel­lett kialakítani, A riöyény­totta a súlygyarapodást és a hizlalás minőségét. Nem költséges építkezésekkel, hanem a meglevő épületek belső korszerűsítésével, fej­lett technológiával terem­tették meg a hizlalás jó feltételeit. Tökéletesen indokolt ez az álláspont, hiszen nagy­üzemben dolgoznak, nagy­üzemi módszerekkel, s a meglévő adottságaikat akarják tökéletesen kiak­názni. Bár a szarvasmarha­tenyésztésben az anyagi ösztönzők ma még nem a legkedvezőbbek, megfele­lő szervezettséggel, az ál­latfajta, s a tenyésztési technológia jó megválasz­tásával adott a korszerűsí­tés lehetősége. Solton egyébként a szarvasmar­ha-tenyésztést, tejtermelést kötelességüknek tartják, és anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza. Ennek elle­nére keresik azokat a meg­oldásokat, amelyek az anyagi érdekeltséget elő­mozdítják. Amióta megkezdték a agyarta. I... szarvasmarha felváltását más fajtával, 3,5 százalékról 4-re, illetve 4,2 százalékra emelkedett a tej zsírtartalma és növe­kedett az értékes kazein tartalom is. Nem titok, hogy az ab­raktakarmányban van el­rejtve — többek között — az állattenyésztés maga­sabb hozama. Ezért kuko­ricából Solton 7—8,00 va­gon szemes terményt ter­veznek a sertéshkzlalda és a marhahizlalás abrak­szükségletének a fedezésé­re. A tömegtakarmányt számukra a telepített lege­lő és magas fehérjetartal­mú lucerna adja. A le­gelésző jószág kitűnően hasznosítja azokat a táp­anyagokat, a napfényt, az ásványi sókat, amelyeket a szabadban való tartással rábban traktort vezetett, de most az állattenyész­tésben dolgozik, amint a négy istállóépületet össze­kötő útrendszer megépül, már 4—500 hízómarhát tud takarmánnyal ellátni. Egymaga szállítja a trak­torral az egyes épületekbe a takarmányt és csak arra kell ügyelnie, hogy a szé­na, az abrak, a víz mindig ott legyen a rendeltetési helyén. Egy-egy alkalom­mal ezzel a módszerrel 500 szarvasmarhát hizlalnak majd meg. A korszerű technológia, a termelékenyebb munka elképzelhetetlen a nagyobb szaktudású dolgozók nél­kül. A párt- és a szakszer­vezet, valamint a gazda­sági vezetőség már évek óta szorgalmazta a szak­egyik Solton, .a másik Bösz- törben, most alakul a har­madik Milkópusztán, az ott dolgozó fiatalság moz­galmi tevékenységének az előmozdítására. A KISZ- alapszervezetek megfelelő helyiséggel rendelkeznek. Van hangszer, magnó, fotó- felszerelés és laboratórium, ahol a fényképfelvételeket hívhatják elő az amatőrök. Működik lövészklub is a gazdaságban, amelyet a Magyar Honvédelmi Szö­vetség irányít. Szocialista brigádok Valamikor háromezer­egyszáz óra volt évente a munkaidő a gazdaságban, ma ötszáz órával kevesebb. Az őszi betakarítási idő­szakot kivéve, a különbö­megszerezhet, ugyanakkor a nagyüzem számára gaz­daságosabbá válik a szarvasmarha-tenyésztés. A kötetlen tartás előnyei Az épületekben való kö­tetlen tartásnak is számos előnye tapasztalható Sol­ton. A hízómarha előtt a jászolban ott van a széna, mellette az abrak és a víz. Mivel nincsen a jászolhoz lekötve, az állat szabadon mozoghat, annyit eszik, iszik amennyi neki jólesik, szelídebb és könnyebben kezelhető. Ily módon az át­alakított épületekben egy- egy nagy tudással rendelke­ző, gyakorlott szakember kétszáz hízómarhát tud gondozni. Hegedűs Mihály, aki ko­A fűzhalmi majorban zárt, kötetlen tartású módszerrel hizlalják a szarvas­marhát, szép eredménnyel mai és politikai oktatást, a rendszeres továbbkép­zést. Ily módon évente 80, az utóbbi két esztendőben pedig 160 fizikai dolgozó szerzett a szakmájában alapos ismereteket. Folya­matos a vezetők és az ad­minisztrációban dolgozók továbbképzése is. Az átlagéletkor 36 év ötszáznegyvenen dol­goznak a Solti Állami Gazdaság két kerületében és a központjában. Tevé­keny a nőbizottság és a KISZ. Mindkét tömegszer­vezetnek, tömegmozgalom­nak akad munkája, hiszen a gazdaságban elég sok a *íatal, az átlagéletkor 36 év. Eddig két KlSZ-alap- szervezet működött, az Elektronikus számítógéppel dolgozzák fel a gazdálko­dási adatokat és készítik a költségelemzést. Képünkön az adminisztráció szocialista brigád ja ző munkaterületeken meg­tartják a szabad .szomba­tokai. E:wa“f az állatte­nyésztésben dolgozók szá­mára nem twtfMlt ezt még lehetővé tenni,- de a meg­oldását ennek is keresik. A dolgozókról való gon­doskodás jó példáit a kis- lakásápítés és a nagycsa­ládosok segítése kapcsán már említettük. Ezen túl­menően a különböző szoci­ális intézmények további fejlesztésére évről évre nagy összegeket költ a gazdaság. A solti kerület­ben 120 személyes étterem működik. Bösztörön is van ü?emi étkeztetés,' ennek azonban a mai követelmé­nyeknek megfelelő fej­lesztésére még bizonyos összegeket kell áldozni. Mindkét kerületben élénk a szocialista munka­verseny és a brigádmozga­lom. A sertéstelepen Mol­nár András brigádja, a gé­pesítésben és a más mun­kahelyeken dolgozók, a szocialista címet elnyert vagy annak megszerzésé­ért fáradozó brigádok eredményei ismertek az üzemben. A példát muta­tók soraihoz újabbak is csatlakoznak. Lehetőséget teremt a szocialista bri­gádmozgalom további ki­bontakozására a három Duna menti, illetve ho­mokhátsági mezőgazdasá­gi nagyüzem, a' Solti, a Kiskőrösi és a Kalocsai Állami Gazdaság Ttifcös vál­lalkozásában. Kiskőrösön felépülő sertéshizlalda és tenyésztelep. Ennek az átadás utáni Szakszerű üzemeltetése, a leggazdaságosabb rotáció szerinti tenyésztés és hiz­lalás. a telep kiszolgálása nagyszerű feladatnák ígér­kezik mindhárom kooperá­ló üzem. közöttük a Solti Állami Gazdaság dolgozó; számára. (x>

Next

/
Thumbnails
Contents