Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

4. oldal 1972. márclns 18. szombat A feladó ismeretlen A CÍMBŐL már bizonyá­ra gondolja az olvasó, hogy azokról írunk, akik a me­gye úgyszólván valameny- riyi fórumához küldött név­telen leveleikben különféle rágalmakat szórnak külön­böző, többnyire vezető be­osztásban dolgozó emberek­re. Nem esünk abba a hi­bába, hogy küldeményeik hangvételéhez hasonlóan mi is rágalmazzuk a névte­leneket, s nem is azok ne­vében írunk, akik, vagy amely szervek naponként, hetenként kapják a gyanú- sítgató, becsmérlő, alapta­lanul vádaskodó „műve­ket”. De még csak nem is azok védelmében próbá­lunk kiállni, akikről szól­nak az irományok. Nekik ugyanis nincs szükségük ar­ra, hogy bárki is fogadatlan prókátorként melléjük áll­jon. Sorainkkal inkább a le­velek íróihoz fordulunk, éppen az ő érdekükben. A rágalmazások Jubileumi h Decemberben lesz 50. év­fordulója annak, hogy meg­alakult a Szovjetunió. A Fáklya cikksorozatban ismerteti a szabad népek önkéntes, megbonthatatlan egységű szövetsége tagor­szágainak életét. Az ápri­lis 2-án megjelenő 7. szám­ban Ukrajnát veszi sorra; több cikket közöl gazdasá­gi, tudományos, társadalmi fejlődéséről. Április 12-e az űrhajózás napja. Gaga­rin hősi vállalkozásának évfordulója. Ebből az alka­lomból a szovjet űrhajózás fejlődéséről, világhírű és névtelen hőseiről ír a lap, amely ebben a számban is változatos, képekkel illuszt­rált információkat közöl a szopjet tudomány és tech­nika legújabb vívmányai­ról. Olvashatunk az új számban arról is, hogy mi­lyen sokan és miért tanul­nak magyarul Moszkvában: hogyan él ma és milyen utat tett meg az elmúlt 50 év alatt egy ukrajnai parasztcsalád. Sportkrónika, humor, el­beszélés, keresztrejtvény, sok érdekes, színes írás te­szi tartalmassá és olvas­mányossá a Fáklya új szá­mát. (—> A névadó: Hajma András ÚJSÁGHÍR: Március 19-én a kecskeméti munkásőr- egység felveszi Hajma András vértanú nevét, s a Városföldi Állami Gazdaság csapatzászlót adományoz részükre. Az izsáki napszámos' fiú, aki Orgoványra nősült. úgy került az I. világhá­ború forgatagába, mint a lehullott falevél az őszi szélbe. Hajma András Sok százezer katonatársávai együtt akkor még maga sem tudta, milyen célokért ragadott fegyvert, de ké­sőbb, amikor orosz fogság­ba került, már * kinyílt a szeme. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején az orosz muzsikok­kal együtt harcolt a cári fehérgárdisták ellen, majd Lenin felhívására, Ürögi Lajossal hazatért Szovjet Oroszországból, azzal a céllal, hogy megkezdik a párt szervezését, a fogság­ban tanult marxista ideo­lógia terjesztését. A ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásáig nem egyszer fo­rogtak mindketten életve­szélyben, mert nem csinál­tak titkot abból, hogy az elnyomottak, a nincstele­nek, a földmunkások ér­dekében tevékenykednek. Néhány hónap múlt el csupán, amikor .Magyaror­szágon is megvalósult a nem mindenben fedik a va­lóságot. Ez a védelem azon­ban egyáltalán nem illeti meg a rágalmazókat, a hivatalokat, hatóságokat és egyéb szerveket tudatosan félrevezetőket, illetve azo­kat, akiknek szándékuk nyilvánvalóan erre irányul. A Büntető Törvénykönyv megfogalmazása szerint a rágalmazást az követi el. „ ... aki valakiről más előtt a becsület csorbítására al­kalmas tényt állít, híresz- tel, vagy ilyen tényre köz­vetlenül utaló kifejezést! használ...” Szigorúan hangsúlyozni! kell azonban, hogy ezzel a törvényi intézkedéssel nem a vélemény szabad nyilvá­nítását, a bírálatnak a szo­cialista társadalomban be­töltött igen fontos és álta­lunk is sokszor hangsúlyo­zott jelentőségét csorbítja a BTK. Sőt éppen az a cél, hogy különbséget tegyünk a rágalmazás, valamint a jogos és alapos bírálat, a vélemény szabad kinyilvá­nítása között. Egyáltalán nem a szocialista emberre jellemző ugyanis az a tu­lajdonság, hogy — miután elküldte rágalmazó levelét — a háttérből lesse, mar­kát dörzsölve figyelje a „becsapódást”, s kárörven- dően szemlélje az esemé­nyeket. A vélemény szabad nyilvánítása, a jogos bírá­lat egyben komoly felelős­séggel jár, s egyik sem je­lenti a pletykaszintű és tartalmú hírterjesztést, a meggondolatlan vagdalko- zást. VÉGÜL még annyit, hogy néhány ilyen rágalmazó le­vélben foglaltaknak utána nézett egy-két hatóság. Ugyanezt meg lehet tenni a levelek íróival akkor is, ha a névtelenség pajzsát tartják maguk elé. proletariátus diktatúrája, s Hajma Andrást Orgová- nyon a munkástanács tag­jává választották. A nép­művelési és iskolai bizott­ság, valamint a földosztó és termelési bizottság elnö­ke lett. A Tanácsköztársa­ság kikiáltása után e köz­ségben is megalakult a vörösőrség, amelynek első parancsnoka egy csendőr volt, de a munkástanács le­„természetrajzából” követ­kezik azonban, hogy a szer­zők írásaikat névtelenül teszik postára. Igaz, előfor­dul hogy kitalált, nem léte­ző személyt jelölnek meg feladóként, mellé ugyan­csak fiktív utcanevet, ház­számot biggyesztenek, ön­magában ez a tény sokat elárul a címzettnek: ha ugyanis valaki az általa ta­pasztalt és az írott, vagy társadalmunk íratlan sza­bályaival, törvényeivel el­lentétes, azokba ütköző je­lenségekről akarja tájékoz­tatni a hatóságokat — ez tiszteletre méltó cselekedet. Azt is mondhatnánk, hogy az illető feljelentési köte­lezettségének tesz eleget. E törekvése még akkor is be­csülendő — és a törvények által védett — ha kétségte­len jóhiszeműsége mellett esetleg „mellé talál” az il­lető a dolognak és megál­lapítása nem, vagy csupán részben fedi a valóságot. Tulajdonképpen itt lehet elkülöníteni a rágalmazót attól, akit a jószándék, a segítőkészség, a tisztaság igénye vezérel, amikor tol­lat ragad. Ezt annál inkább szükséges hangsúlyozni, mert az ilyen levelek szer­zői sem minden esetben ír­ják alá nevüket. Mitől fél­nek? Az a szerv, hatóság, ahová észrevételeiket kül­dik, nem fogja „feladni” őket. hiszen — amint em­lítettük — a törvény ad vé­delmet számukra. A szán­dék pedig már az első so­roknál kiviláglik. NINCS szándékunkban sorolni, hogy például az utóbbi hónapokban hová, milyen tartalmú, kik el­len íródott, rágalmazó leve­leket küldtek. Hiszen ezzel sajtónyilvánosságot adnánk az alapvetően hamis, rossz- indulatból fakadó vádasko­dásoknak. Érdekes viszont, hogy a névtelen levélírók, az anonimus gyanúsítgatók, vagy az ilyen-olyan megje­löléssel „dolgozó” magán­detektívek előre érzik, hogy ha csupán egy helyre kül­dik irományukat, ott eset­leg papírkosárba dobják, így aztán sokszorosítva, nyolc-tíz helyre címezik a leveleket azzal a ki nem mondott, de feltételezett re­ménnyel, hogv a sok ható­ság, hivatal közül legalább egv esetleg komolyan veszi a beWentést és intézkedik. Említettük már. hogv a jóhiszemű bejelentőt akkor is védelemben részesíti a hatóság, ha tájékoztatása nem kimerítő, ha adatai Jobb munkakörülményeket teremtenek Az erdészetekben dolgo­zó munkások eléggé ki vannak téve a természet viszontagságainak. Sokan azért hagyják ott munka­helyüket, mert kelleme­sebb körülmények közé vágynak. Ezért határozta el a több mint 100 ezer holdon gazdálkodó Kis­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság vezetősége, hogy mintegy 2500 dolgo­zójának munkakörülmé­nyeit gyorsabb ütemben javítja. Már eddig is sokat tettek ennek érdekében. A napokban pedig három korszerű lakókocsit adtak át, a kerekegyházi, a já­noshalmi és a nyárjasi er­dészeteknek. Ezek az eddi­ginél sokkal kényelmeseb­bek, hiszen olaj- vagy fa­tüzelésű tűzhellyel fűthe- tők, mosdóval vannak el­látva, és meleg víz áll a dolgozók rendelkezésére. Az erdőmunkások nagy örömm“l fogadták a lakó­kocsikat. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság együttműködik az egri MEZÖGÉP-pel. Kiselejte­zett pótkocsikat adnak- át az üzemnek, így 20 ezer forinttal kevesebb a vé­telár. Rövidesen újabb la­kókocsik kerülnek átadás­ra az erdészetekben. A munkakörülmények javítá­sát segíti, hogy Terézhal- mán és Kelebián étkezőt, öltözőt létesítenek. 23. Az első csatorna: az aranyat átalakítják érmékké — rendszerint régi érmékké, amelyek például Viktória királynő arcképét, és az 187Í-es vagy 1887-es évszá­mot viselik. Ezeket a gengszterek még az országon belül is értékesíthetik és cserébe értük valódi fon­tokat kapnak. A második csatorna: a lopott arany­ból apró tárgyakat öntenek, vagy vékony lemezeket sajtolnak, s ezeket azután ruhadarabokba, övék­be stb. varrva átcsempészik a határon. Minthogy az aranycsempészek rendszerint kapcsolatban állnak a kábítószerüzérekkel — ha éppen nem azonosak ve­lük —, a lopott arany bekerül a kábítószer-kereske­delem körforgásába, s e szennyes üzlet finanszíro­zására szolgál. ... Mit keres ez a repülőgépülés ennek a londoni ex­port-import cégnek az igazgatói szobájában? S ki ez a fiatalember, aki belép az ajtón, nehézkes, bizonyta­lan léptekkel közeledik az ülés felé? Nos. ez a fiatal­ember az előbbiekben említett „második csatorná”-ra készülve folytat előedzéseket. Leül a székre, de minden látható ok nélkül elveszíti egyensúlyát, és égnek mere­dő lábakkal hátrabukik. Nem csoda, hiszen testén „fű­zőt” visel, ebben több kilónyi aranylemezt. Az „edzés” második szakaszára a Hyde Parkban kerül sor. Embe­rünk hosszútávú futógyakorlatokat végez, mert a repü­lőtéren gyors léptekkel, minden ingadozás nélkül kell majd megtennie az utat a vámhivataltól a repülőgé­pig. Peter Barden, a londoni Daily Sketch munkatársa egy vizsgálat folyamán olyan csempészekkel találko­zott, akik több százszor tették meg ily módon a Lon­don és Brüsszel közötti légiutat. Barden nyilvánosság' ra hozta az utasításokat is. amelyeket ezeknek az „aranyfutárok”-nak be kellett tartaniuk. íme. néhány: „Ne tegyetek semmit a zsebetekbe! Ügy is elég kövé­reknek látszotok.” „Tartsátok magatok előtt a fényké­pezőgépet. Nem szükséges, hogy valamelyik járókelő, vagy utas, akivel véletlenül üsszeütköztök. megérezze fűzőtök keménységét.” „Ne engedjétek meg, hogy a légikisasszony segítsen felcsatolni a biztonsági övét...” Az egyik legenda szerint Harun al Rasid. a bölcs kalifa, amikor kincstárnokra volt szüksége, maga köré gyűjtötte udvaroncait, majd egyenként átvezette őket kincstárán. Ezután felszólította őket. hogy táncoljanak a színe előtt. Azok, akik pár perccel előbb még köny- nyedén, ruganyosán lépkedtek, ezúttal nemhogy tán­colni, de mozogni is alig tudtak a zsebükbe nagy hir­telen beletömöit drága kincsek súlyától. Sajnos, a vám­őrség nem vetheti alá az utasokat ilyen divatjamúlt ellenőrzésnek. India bécsi követségének tisztviselői néhány nappal az 1962-es esztendő beköszöntése előtt lakosztályában rábukkantak Azsaj Mitra holttestére A fiatal indiai diplomata néhány órával előbb két ismeretlen férfi látogatását fogadta. A vizsgálat kiderítette, hogy a lá­togatás folyamán a házigazda vendégeivel együtt meg­ivott egy üveg konyakot. A látogatók gondoskodtak az ujjlenyomatok eltüntetéséről, s jól letörölgették az üveget meg a poharakat is. A boncolás kimutatta, hogy a diplomata halálát ismeretlen keleti méreggel kevert nagy adag luminál okozta. A pénzszekrénvben a rendőrség egy rejtjeles írást fedezett fel: a bécsi csempészvezérek név- és címjegy­zékét. A rendőrség adatai szerint, amelyeket összeve­tettek az Interpol feljegyzéseivel is. ezek a banditák az Indiába irányuló aranycsempészettel foglalkoztak. „Igen, férjem a csempészek nyomában volt” — jelen­tette ki a diplomata felesége. Nyilvánvaló, hogy diplo­máciai munkaköre mellett Azsai Mitrát országának kormánya megbízta egyéb, titkos feladatokkal is, s ő özeket sikeresen teljesítette. Röviddel a diplomata ha­lála előtt az indiai hatóságok letartóztatták több nagy nemzetközi csempész „geng” vezetőit. A gyilkosság tehát „vérbosszú” volt. Azsaj Mttra meggyilkolása csupán egv epizódja az indiai rendőrség és a nemzetközi aranvesempész-szer- "ezetak háborúiénak. A csempészett arany valósággal árad India felé. A maoyarázat egyszerű: az arany ára tndiában csaknem kétszerese a nyugati országokban fizetett árnak, s a csnmoészek kibasznál iák ezt a heiv- zetet, amely nem véletlen és úíkeletű. hanem az idők folyamán szükí "''■’“rííen alakult ki. (Folytatása következik) váltatta, s helyére Hajma Andrást állította. Ettől az időtől kezdve rend, fegye­lem, a proletárdiktatúra törvényeinek betartása volt jellemző Orgoványra. Az örökké jó kedvű, ked­ves szavú Haj ma András nem volt könnyű helyzet­ben, hiszen az ellenforra­dalom erői szervezkedtek a Duna—Tisza közén. Számtalanszor vette igény­be segítségét Münnich Fe­renc és Szamuely Tibor, amikor a forradalmi egy­ségek elhelyezését az orgo- ványi vörösőrségnek! kel­lett biztosítani. Nagy mun­kát vállalt, hiszen a pa­rancsnoki poszt ellátásán túl biztosította, hogy a gyermekek részére rendel- ! 07'--fo álljanak mindazok a feltételek, amelyek az oktató-nevelő munkához szükségesek. Jól tudta, mi­lyen nagy hatalom az írás. az olvasás tudománya. Az analfabéták számára maga szervezte a tanfolyamot. Nemcsak Orgoványon, de a szomszédos községek­ben is ismerték. A gazdag emberek házát, akik elme­nekültek, kiosztotta a nincstelenek között, azok kerültek száraz, egészsé­ges lakásba, akik eddig embertelen körülmények közöt csőszkunyóban lak­tak. Az egyszerű emberek­kel, sorstársaival humánu­san bánt, csupán az ellen­séggel szemben volt kér­lelhetetlen. Egyik beszédé­ben a következőkot mond­ta: „Minden embert meg kell nyerni a Tanácsköz­társaság megvédése érde­kében. Egyedül az ellen­séggel nem vagyunk haj­landók naktálni”. A 133 naoos proletárdik­tatúrát) követően Haima András is az üldözöttek listájára került. E"v 1945- ben meriolent cikk erről a kövo*kézőket írja: ..Két szekér állott meg Haima András földműves háza előtt. A Papp fiúk. a fiúk. Berta Ká'mán és B. Karcag Imre ültek ratta. Fegyvert fogtak Haj­mára és vastag lánccal megkötözték. Haima And­rás felesébe a kocsi m°llott hangos sírással kérdezte, mit akartok az emberem­mel? Az egvik pribék pus­katussal ütve elkergette onnan’*. Hajma Andrást Kecske­métre vittók. s háromheti kínzás után összetörve, be­tegen érkezett haza. Haj­ma András és ÜröCTi Lajos még ekkor sem adta fel a harcot. Szervezkedtek a túlerőben levő fehérgárdis- ták ellen, fegyvert szerez­tek. kisebb harci csoportot alakítottak. Nem sokáig maradt titokban tevékeny­ségük, mert egv napon is­mét megiolentek a hóhé­rok házánál, szétkorvették a családot, feleségét és gyermekeit bántalmazták. Haima Andrást több napi kínzás után megcsonkítot­ták. rria’d agvonlőttjék. A szemtanú erről a követko- zőképpop emlékozik; „Ami­kor Haima Andrásra rá­találtam. a ratta lövő ruha merő renvv és alvadt vér Volt. TVTag wütörték. mog- kínozták, fülót és orrát lo. vágták, mielőtt agyonlőt­ték. Haima András az egyszerű zsellér fia ezért az eszméért adta éi°tét. A Kzooiplizmus d'pdalmnsan énül. ám a ma emhorei ke­gyelettel emlékeztek azok­ra a mártírokra, akik a loízdrőoShhat, fiatal életü­ket áldozták fel iolenün- kért, biztos iövőnkért. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents