Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

1972. március 18, szombat 3. oldal A vonal túlsó végén Takar Illáinlerakat Bócsára — Itt Szabó József, a Ga­bonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat megbízott igaz­gatója. — Kedves Szabó elvtárs. Szerkesztőségünkbe levelet írtak a bócsaiak, amelyben elpanaszolták, hogy 8 ezer sertést hizlalnak, de Solt- vadkertre kell járatok a ta­karmányért Ott igen hosz- szú időt igénybe vevő sor­ban állás után (előfordul az Is, hogy többször kell men­niük egy-egy tételért) kap­ják meg a takarmányt. Kü­lönösen nagy gondot jelent ez most. mert rövidesen megkezdődnek a tavaszi mezőgazdasági munkák. Jártak már a takarmány­keverő üzem vezetőjénél is. Az azt válaszolta: igaz, hogy az általuk kiadott ta­karmányok közel 80 száza­lékát Bócsára hordják, de nekik az odavaló szállítás pluszkiadás. A bócsaiak levelükben felajánlották, hogy raktárt biztosítanak és a szállítási költségeket is vállalják, csak létesítsenek lerakatot náluk, mint azt más köz­ségekben is már megtették. — Teljesen jogosnak tar­tom a bócsaiak kérését — hangzott a vonal túlsó vé­géről Szabó József válasza. — Megbeszélem az ügyet a vadkerti keverőüzem ve­zetőjével. Amennyiben a bóesai termelőszövetkezet raktárt bocsát rendelkezé­sünkre. bizományba adjuk ki a takarmányt. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet adja ki a lakosságnak és számol el a keverőüzem­mel. Ezért még bizományi díjat is kap a tsz.-i- Ügy gondolom, ez elő­nyös lenne Bocsa lakossá­gának. — El fogom intézni — Köszönöm a bócsaiak nevében. Nagy Ottó Dr. Romany Pál előadása Tárlatvezetés A magyar képzőművészet 100 éve Bács-Kiskun me­gye múzeumaiban — című kiállításon tart tárlatveze­tést dr. Telepy Katalin mű­vészettörténész Budapes­ten, a Magyar Nemzeti Ga­lériában március 19-én. vasárnap délelőtt fél 10 órakor. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mezőgazda­sági bizottságának agrár-társadalompolitikai munka- bizottsága tegnap délelőtt a népfront országos szék- házában ülést tartott. Az ülésen dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság első titkára „A termelő­szövetkezeti öregek helyzete és az ezzel kapcsolatos társadalmi feladatok” címmel tartott vitaindító elő­adást. Művészeti díjat alapított a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa A dolgozók szocialista tudatának alakítása, a munkás—művész kapcsola­tok előmozdítása céljából művészeti díj alapítását határozta el a Szakszerve­zetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának elnöksége. A díjat — négyezer fo­rintot és emlékplakettet — kétévenként — első alka­tommal 1972. május 1-én — adja át az SZMT vezető titkára négy kitüntetett­nek. Á díjazásra munkahelyi kollektívák, szocialista bri­gádok, üzemek, intézmé­nyek pártalapszervezetei és szakszervezeti bizottságai tehetnek javaslatot. A dí­jat megkaphatják a Kato­na József Színház művé­szei, a megyénkben élő fes­tőművészek, szobrászok, népművészek, prózaírók, költők, népművelők, a mű­vészeti csoportok vezetői és tágjai. ’ Az elismerés odaítélésé­nek feltétele, hogy a ki­tüntetett kapcsolatot tart­son üzemi, gyári dolgozók­kal, munkásszállások lakói­val. A színészek fellépéseik­kel járuljanak hozzá álla­mi és politikai ünnepeink emlékezetes megtartásához, munkahelyeken is terjesz- szék a színházkultúrát. A képzőművészek magas színvonalon ábrázolják dol­gozó népünk életét, szoci­alizmust építő társadal­munk konfliktusait. Segít­sék elő a korszerű szocia­lista tartalmú képző.- és népművészeti alkotások széles körű megismerését. A Bács-Kiskun megyében élő írók és költők prózai műveikkel és költeménye­ikkel magas művészi fo­kon fejezzék ki a dolgozó emberek érzés- és gondo­latvilágát. A díj odaítélésé­nek itt is alapvető feltéte­le, hogy író—olvasó talál­kozók keretében segítsék az irodalmi ízlés fejlődését. A tudatformáló nevelő­munka szempontjából fon­tos, szocialista eszmeiségű művészeti alkotások ter­jesztésében kiemelkedő eredményeket elérő nép­művelők, művészeti csopor­tok vezetői és tagjai ugyan­csak részesíthetők az elis­merő kitüntetésben. Ülést tartott a Vöröskereszt országos vezetősége Nagyfokú aktivitás jelle­mezte a Magyar Vöröske­reszt 1971. évi tevékenysé­gét. Mintegy másfél millió hallgató vett részt az üze­mekben és a lakóterülete­ken rendezett több mint 35 ezer vöröskeresztes előadá­son, a tanfolyamokon pe­dig csaknem 200 ezren gyarapították egészségügyi ismereteiket — állapították meg a többi között a Vö­röskereszt országos veze­tőségének péntek délelőtti ülésén. Rostás István fő­titkár számolt be a múlt esztendőben végzett mun­káról és ismertette az idei fő feladatokat. Fontos he­lyet kapott a szervezet nemzetközi kapcsolatainak továbbfejlesztése. Fokozzák az alkoholizmus elleni küz­delmet is. Zenei programjaink Budapesten Stílusosan beszélhetünk a „Bács-Kiskun megye Bu­dapesten” záróakkordjáról, hiszen zenével fejeződött be a gazdag sorozat szer­dán este. Mielőtt azonban erről beszámolnánk, ejt­sünk néhány szót a koráb­bi hangversenyekről, zenei eseményekről is. A budai Vár gótikus lo­vagterme ideális környeze­te a régmúlt századok le­vegőjét idéző zenének. Re­neszánsz madrigálok, Ko­dály: Adventi éneke, régi magyar táncok — stíluso­san szólaltak meg ebben a miliőben. A teremnek nemcsak az atmoszférája, de az akusztikája is kitű­nő, s a szereplő együttesek (pedagógus énekkar Vörös János, városi művelődési központ kamarakórusa Sí­Megnyílt a Kék fény vagyonvédelmi kiállítás Pénteken délelőtt 10 óra­kor Kecskeméten, a Cifra­palotában dr. Szalóki László rendőr ezredes, a megyei réndőr-főkapitányság ve­zetője nyitotta meg a Kék fény vagyonvédelmi kiállí­tást. A megnyitón megje­lent dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, a megyei rendőr-főkapitányság több magas rangú tisztje, a me­gyei bíróság és ügyészség vezetői, valamint több száz érdeklődő. Mint Szalóki László rendőr ezredes el­mondta, a szocialista tulaj­don védelmében, az állami fegyelemben tapasztalható lazaságok, a szocialista együttélés normáinak meg­sértése gyakran lehetőséget ad a bűnözésre. A vagyon elleni bűncselekmények megyénkben az összes bűn­esetek 53.6 százalékát ké­pezték 1971-ben, s szám­arányuk 11,4 százalékkal emelkedett. Az elmúlt esz­tendőben több mint 18 szá­zalékkal magasabb a társadalmi tulajdont káro­sító bűncselekmények szá­ma. A kiállítás erre vonat­kozóan dolgozott fel né­hány megyei és országos példát. Egyébként a kiállítás 36 tablóján bemutatják azo­kat a bűnelkövetési mód­szereket, amelyek a megyé­ben dominálnak. A látoga­tók megnézhetik a nyom­rögzítő eszközöket és fel­szereléseket, valamint a be­törést jelző és biztonsági berendezéseket. Ezekből egyébként március 21-én és 28-án délelőtt fél tízkor szakmai bemutatót is ren­deznek. A Kék fény va­gyonvédelmi kiállítás már­cius 29-ig tart nyitva. pos Károly vezényletével valamint a hangszeres ka­maraszámok előadói: Ko­vács János, Kovács Sándor, Lakó Sándor, Lukács Já­nos, Lukács Jánosné, Ma- czelka Ferenc, Palotás Jó­zsef, Sípos Károly) siker­rel adták elő szép műso­rukat. A március 9-i Fészek­klubbeli hangverseny jel­legét elsősorban a közre­működők személye hatá­rozta meg. Ügy fogalmaz­hatnánk meg ennek az esetnek a célját, hogy ze­neoktatásunkat a pódium vetületében kívánta bemú- tani, részint az elsődlege­sen pedagógiai tevékenysé­get folytató és csak alkal­milag koncertező tanára­ink produkciójával, részint azoknak a fiatal muzsiku­soknak a felléptetésével, akik jelenleg felsőfokú ta­nulmányokat folytatva épí­tenek a nálunk szerzett alapokra. A műsor ennek megfele­lően két-, sőt háromréte­gű volt: a harmadikat a megyéből származó „befu­tott” neves művészeket képviselte Bartha Alfonz. A fiatal művészhallgatók (Dömötör László, Drozdik István, Harsányi Zsolt, Kő­rös Mária, Maczák János) életformája a gyakorlás, a felkészülés újabb és egyre nagyobb feladatokra. Játé­kuk is ezt a frisseséget, a folyamatos munka ered­ményét és a zenélés fiata­los örömét sugározta. Leg­alább ilyen jelentős azon­ban, hogy aktív tanárok (Danicsné Kiss Éva, Héjjas Pál, Héjjasné Széli Zsuzsa, Kovács Sándorné, Lakó Sándor, Palotás József), évekkel főiskolai tanulmá­nyaik befejezése után, köz­ben rendszeres fellépési lehetőségek nélkül, legyőz­ték az időhiányt és a sok­féle egyéb feladat okozta akadályokat és színvona­lasan képviselték me; gyénk zenésztársadalmát, a klub közönsége előtt. Nem lekicsinylendő do­log, hogy néhány együtte­sünk, így a kecskeméti óvónőképző énekkara (Kál­mán Lajos), a Kodály-kó- rus, a városi zenekar és a kecskeméti zeneiskola ze­nekara (Lakó Sándor) a különböző kiállítások meg­nyitása alkalmából össze­gyűlt sokféle érdeklődésű és igen népes hallgatóság előtt mutatkozott be. Telt házat vonzott a zá­róhangverseny a Zeneaka­démia kistermébe. Az első részben négy megyei ének­kar: a Kodály-iskola gyer­mekkara (Vörös János), a Kecskeméti Művelődési Központ leánykara (Sípos Károly), a kecskeméti Ko- dály-kórus (Zsiga László; Zsiga Lászlóné) és a bajai Liszt Ferenc énekkar (Vígh László) mutatta be műso­rát, amely híven tükrözte kóruséletünk jelenlegi ál­lapotát, eredményeivel és problémáival együtt. Az est. legnagyobb hatású szá­ma Kodály: A magyarok­hoz című kánonjának össz- kari előadása volt Vásár­helyi Zoltán feszültséggel teli, szuggesztív vezénylete alatt. A hangverseny második félideje a zenekaroké volt. A bajai Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kama­razenekarát Bolberitz Ta­más vezénj'elte, szólisták: Radványi Géza, Eichardt Erika, Horváth Györgyi, Dobai Tamás és a vendég­ként kedvezően bemutat­kozó Winter Zsuzsa voltak. A kecskeméti városi szim­fonikus zenekar Kemény Endre vezénylete alatt ját­szott, Lukács János, Ko­vács Sándor, Kovács Já­nos és Sípos Károly szóló­jával. Mindkét együttesnek szép sikere volt s ez — úgy érezzük — az egész sorozat eredményességét is jelképezte. Körber Tivadar 11,5 millió kórtérítésre Az Állami Biztosító Bács- Kiskun megyei Igazgatósá­génak legújabb statisztiká­ja szerint megyénkben az elmúlt két hónapban 5700 káresemény történt, amely­re csaknem 11 és fél mil­lió forint kártérítést fizet­tek ki. Az összeg nagyobb részét a mezőgazdasági üzemeknek és a magánsze­mélyeknek folyósították. A kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítással rendelke­zők is megközelítőleg 1 és háromnegyed millió fo­rint kártérítést kaptak. Krimi és művészet A hét elejének televízió­műsorából két-két műsort emelünk ki: az első kettő­ben !az izgalom és kaland a lényeg, az utóbbi kettő­ben az irodalmi érték. KRIMI I. BORS A halhatatlan magyar kalandhős, Bors (Sztankay István) újra meglepte a nézőket. Bár nincs ötlete — mint mondja —, mégis túljár a rendőrkopók eszén. Jól fut, ügyesen lát­hatatlanná válik egy gép­kocsiban, s feltűnik a ko­csi alól. A legmegdöbben­tőbb a kassai bombázást leleplező városligeti jelenei A hosszú beszéd alatt sen­ki sem jut el a bemondó­fülkéig. S a közeli vágány­ra is befut a mentőexpedí­ció. A korábban vetített epizódokhoz képest ez még valószínűtlenebb volt. (Fü- löp János és Markos Mik­lós írta, Palásthy György rendezte.) KRIMI II. CORALBA Az ügyesen szétszabdalt olasz bűnügyi filmsorozat végre befejeződött. Meg­nyugodhattunk, tudjuk, kik a gyilkosok. Igazi krimi volt: a gyanúsítottról kide­rült, hogy ártatlan, a jó alibivel rendelkező jogta­nácsos volt a gyilkos. Ta­lán az volt még meglepő, hogy a végén a rendőrök és a nyomozók későn jöt­tek. Zimmermann megölte Danont. Ez csak félig hap­py and. Ha visszapillan­tunk a korábbi filmrészle­tekre is, nem lehetünk teljesen elégedetlenek. Jár­tunk Svájcban és Velencé­ben. S ez is valami. Külön ki kell emelnünk a film jó kezdő képsorát és jó szinkronizálását, például a Danont alakító Mensáros Lászlót. MŰVÉSZET I. PETŐFI Figyelemre méltó kísér­letnek lehettünk tanúi, akik szerda este megtekin­tettük a Petőfi-emlékmű- sort, melyet Fekete Sándor állított össze. A szabadság- harcban részt vevő Petőfit idézte a műsor, s korabeli rajzokkal, dokumentumok­kal illusztrálta a szöveget, a verseket stb. Ismeretter­jesztő jellege félreérthetet­len volt, de nem is várhat­tunk többet. A nagyközön­ség számára — azt hiszem — eléggé új volt Petőfi né­hány rajzának bemutatása. MŰVÉSZET II. SZÍNHÁZI ALBUM Érdekes véletlen volt: két interjú „ütötte” egy­mást: csütörtökön este pár óra alatt kétszer hallhat­tuk Marton Endre nyilat­kozatát a Tv-híradóban és a Színházi albumban. E1"' kecskeméti vonatkozást hadd emeljünk ki: a rrf sor a kecskeméti Hamlet- előadás egyik jelenetéve1 kezdődött. — Miért érdekes leg­többször ez a műsor ? Azért. mert rengeteg új és régeb­bi színházi előadásból mu­tat be részleteket (s te­gyük hozzá, jól választott részleteket): Illyés Gyula művétől Örkény Istvánéig. Nemcsak információt nyújt, hanem útbaigazít, rendezői elképzelésekkel is­mertet meg. Dr. Várady György és Mátrai-Betegh Béla kitűnően vezette a műsort. Szekér Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents