Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-02 / 52. szám
“.tfihf K ÍSÉRLETEKTŐL — A TÖMEGGYÁRTÁSIG A BIOLÓGIÁBAN; ORVOSTUDOMÁNYBAN A BIOKÉMIÁBAN IDŐRŐL- IDŐRE FELBUKKAN EGY ÜJ VEGYÜLET VAGY VEGYÜLETCCSOPORT, AMELY VILÁGSZERTE LÁZBA HOZZA A KUTATÓKAT. NAPJAINKBAN KÉT TÉMÁTÓL HANGOS A TUDOMÁNYOS VILÁGSAJTÓ: AZ ÜN. CIKLIKUS ADENOZIN-MONOFOSZFÁTTÓL és a PROSZ- TAGLANDINOKTÓL. A „DIVATBA JÖTT” VEGYÜ- LETEK AZONBAN NEM MINDIG ŰJ FELFEDEZÉSEK EREDMÉNYEI, SOKSZOR CSAK EGY RÉGI MEGFIGYELÉS ŰJ — MODERN ESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNŐ — ÜJRAVIZSGÁLATÁRÓL ÉS ÚJRAÉRTÉKELÉSÉRŐL VAN SZÓ. EZ A HELYZET A PROSZTAGLANDINOKKAL IS. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította; Halász Fereni Á jövő gyógyszerei Már 1930-ban megfigyelte két amerikai kutató — a meddőség okait vizsgálva —, hogy a patkány mé- héből készült izomcsíkok hevesen összehúzódnak, ha ondóval érintkeznek, s ez emberi vizsgálati anyag esetén is így van. Á hatóanyag mibenlétéről még mit sem tudtak. 1934-ben von Euler svéd kutató kosok ondóhólyagjából és emberi ondóból készített kivonatok hasonló hatását észlelte simaizomkészítményeken: ezek az anyagok a simaizmok (bél, erek fala. méhizomzat) elernyedését vagy összehúzódását okozták az előállítástól függően. Bizonyos volt, hogy készítményük több, különböző hatású anyagot is tartalmaz, de ezek tiszta előállítása — elsősorban a kutatói technika fejletlensége miatt — 15 éven át nem sikerült. 1950 után már modem biokémiai módszerekkel közelítették meg a kérdést. Izland végtelen juhnyájai szolgáltatták azt a körülbelül tonnányi ondóhólyagot, amelyből 1960-ban sikerült megvizsgálható mennyiségű anyagot kinyerni. A gyógyszeripar ma már nem elégedhet meg a „sörétes puska” kutatással; a jövő a célzott gyógyszeres beavatkozásé. Ehhez azonban nagy részletességgel kell ismerni a célpontot: az emberi szervezet működését a legapróbb részletekig. Az anyagcsere-kutatások azonban igen költségesek, így a kis intézmények kutatásai a legjobb esetben is csak egy-egy apró részletre deríthetnek fényt Ezt felismerve. az amerikai Upjohn gyógyszergyár hatalmas összeget fektetett a prosztaglandin- ku tatásba. A nagyarányú ráfordítás meghozta az eredményt. A kémiai szerkezet ismeretében megkísérelték a szintetikus előállítást, és az 1964- re sikerrel is járt: a ve- gyület az előanyagokból kosondókivonat segítségével előállítható. Ez a munka hihetetlen nehézségekkel járt. Csak egy példa: az egyik előanyag gyártásának egyik lépésében a diborán. az Apollo-ra- kéták hajtóanyaga szerepelt reagensként; elképzelhető, hogy milyen veszélyes művelet volt ez. A másik nagy problémát az okozta, hogy a biológiailag aktív vegyületek egyikének például 15 hatástalan hasonmása van — csak az atomok térbeli elrendeződése más — és ezek együtt és egyszerre keletkeznek a reakciók során. Nem csoda, tehát, hogy az a kevés anyag, amit így sikerült előállítani, csak arra volt elég, hogy sejtesse a hatalmas lehetőségeket. Furcsa, de igaz: még senkinek sem volt annyi prosz- taglandinból — pontosabban: valamelyik prosztag- landinból a tucatnyi közül — a kezében, hogy kellő alapossággal megvizsgál ja a hatását. így, amit tudtunk e vegyületekről, azt a mozaikokból kellett összerakosgatni. Simaizmot befolyásoló hatásuk talán a legfeltűnőbb, de valószínű, hogy az idegrendszer működésében is nagy szerepük van. Felvetődik a kérdés: milyen alkalmazási lehetőséget lehet előre látni jelenlegi ismereteink alapján? Kihasználható például hajszálér-összehúzó hatásuk úgy, hogy az orrba permetezve a váladék termelése csökkenjen, s így enyhüljenek a nátha kellemetlen tünetei. Már igen kis adagok is egész nagy hatásúak. Alkalmazható a szülés megindítására; kevesebb mellékhatása van, mint a jelenlegi szereknek. Nagy szerephez juthatnak a fogamzásgátlásban éppúgy, mint a meddőség, vagy termékenyítőképtelenség kezelésére. Valószínűleg nagy szerep vár az egyelőre csak elméletben létező antiprosztaglandinokra is, amelyek a szervezet felborult prosztaglandin-egyen- súlyát lesznek hivatottak helyreállítani. Már hallani „prosztaglandin-betegségek- ről” is — ezeket a nem megfelelő belső prosztag- landin-egyensúly okozza —, ide sorolhatók pl. az asztma egyes fajtái is. Ä gyógyszeripar tehát újabb hatalmas területet nyert kutatásai számára, és ezt az aratja le. aki elsők között kapcsolódott e munkába. Hazánkban a Chi- noin Gyógyszergyár vette fel kutatási programjába e vegyületcsoportot, és a számos külső intézettel együtt végzett, megfeszített kutatás eredményre vezetett. Európában elsőként a világon másodiknak a Chi- noinban sikerült négy prosz- taglandinféleség ipari méretű előállítása. A munka most jutott arra a Szintre, hogy megkezdődhetnek a módszeres kutatások e vegyületek élettani hatásának kiderítésére és az alkalmazási területek megvalósítására. Reméljük, hogy gyógyszeriparunk' az új lehetőségek kiaknázásával tovább növeli hírnevét és tekintélyét a világban. «> Öngyilkos civilizáció A civilizáció nemcsak áldásos eredmények hordozója, hanem átkos mellékhatásoké is. A füstköd — sajnos —, már nem ismeretlen hazánk nagyvárosaiban sem, a szennyezett vizek a fertőzött, pusztuló talaj okozta gondokkal egyre sűrűbben vagyunk kénytelenek szembenézni. E világméretű probléma első hazai feldolgozása Jócsik Lajos könyve: Az öngyilkos civilizáció. A kötet tizenhárom fejezete átfogó k.pet nyújt mindarról, amit emberi környezet címszó alatt szokás összefoglalni. Tény hogy az ipar, az agrotechnika fejlődése, az életkörül- mények korszerűsödése nemcsak fényt szór, de árnyékot is vet mindennapjainkra. Pusztul az erdő, ritkul a vad,- és halállomány? a levegő kén- és ólom származékoktól terhes, a városokat mór-már eltakarják a szeméthegyek ... Riasztó kép? A szerző célja nem a pánikkeltés, nem a fejlődés megkérdőjelezése. Sokkal inkább figyelmeztetés a~okra a teendőkre, amelyeket eddig világszerte huszadrangúként kezeltek. A magunk teremtette gondokat magunknak kell enyhítenünk és megoldanunk. Jócsik nagy anyagismerettel, széles körű í®* jékozottsággal nemcsak a tényeket sorakoztatja fel, de tág tért szentel azoknak az erőfeszítéseknek is — a Szovjetuniótól Japánon át az Egyesült Államokig —, amelyek a környezetvédelem sokrétű teendőit jelzik, irtaz, mén csak kezdeti eredményekkel. A táblázatok1-a\ ábrákkal, fényképekkel is érvelő kötet a széles nyilvánosságnak szól. stílusában éppúgy, mint. mondandója a csoportosításban.
