Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

i oldal 1978. március IS, Tervezni nehéz Bővül az üzem NEM a politikai illem kedvéért, hanem a helyzet ismeretében kell leírni már az első mondatban: a ma­gyar mezőgazdaságban ma komoly bajok nincsenek. A hangulat mégis idegesebb, mint egy-két esztendeje. Jó hatást váltott ki például a cukorrépa felvásárlási árá­nak emelése, de néhány hét múlva már felzúdulás kö­vette a mezőgazdasági gé­pek drágábbá válását. Egy- egy élesebb hangú beszél­getés csattanójaként szövet­kezeti vezetőtől vagy álla­mi tisztségviselőtől egy­aránt hallani az elhamar­kodott kifakadást: minek vacakolni, állítsuk vissza a tervkötelezettséget! Pedig a gazdasági mechanizmus jó — épülő házak, növekvő hozamok, bőséges árukíná­lat bizonyítja — csak éppen újfajta viszonyokat tükröz. Aki mondja, az sem gon­dolja tehát komolyan, hogy vissza kellene, vissza lehet­ne térni a fejlődés túlhala­dott fokára, a tervkötele­zettségre. De hát akkor ho­gyan kell tervezni az újfaj­ta helyzetben? Okosan! ERDEMES emlékezetünk­be idézni egy, a parasztem­berek által évszázadokon át megszokott, természetesnek tartott és számításba vett tényezőt. A mezőgazdaság és a gazdálkodó sok min­dentől függ. Egyik évben elegendő az eső, a másik­ban szárazság van. A szük­séges anyagokat egyszer ki­csit olcsóbban, másszor ki­csit drágábban lehet besze­rezni. A termények piacán pedig hol alacsony a kíná­lat, tehát emelkednek az árak, hol ennek a fordított­ja történik. Gazdasági rendszerünk sokféle biztonsági tényezőt tartalmaz, de a tervkészí­téskor ettől az ősi paraszti tapasztalattól mégsem lehet egészen eltérni. Kétszeresen hibát követnek el ott, ahol olyan tervet fogadnak el, amelyet csak akkor lehet teljesíteni, ha az időjárás a legkedvezőbb lesz, ha a szükséges iparcikkek ára jottányit sem változik, és ha a piacon mindent azon­nal el lehet adni. Az ilyen terv legfőbb hibája: hogy túlfeszített, tehát a legki­sebb elcsúszás is megren­dítheti a gazdaságot, bu­kásba sodorhatja a vezető­ket. Legalább ugyanekkora hibát követnek el azonban ott is, ahol túlságosan meg­ijednek és semmire nem vállalkoznak. Az ilyen kö­zösség ugyanis létező adott­ságokat hagy parlagon, el­szalasztja a fejlődés kínál­kozó lehetőségeit. Régi sza­bály, hogy a szocialista gaz­daság változatlan állapotot — stagnálást — lényegében nem ismer. Ahol ugyanany- nyit termelnek, ugyanany- nyit osztanak, mint az elő­ző évben, ott gyakorlatilag csökkent a munka eredmé­nye. Mert az azonos összeg az emelkedő igények tükré­ben már kisebbnek tűnik. Milliók - társada ra munkába! A lajosmizsei tanács el­készítette az elmúlt évi tár­sadalmi munka mérlegét. Eszerint 1971-ben összesen 4,5 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a nagyközség lakói, akik fő­ként az utak és iárdák épí­tésében. valamint a parko­sításban segédkeztek. Az egy lakosra iutó társadal­mi munka értéke megha­ladja a 300 forintot. KONSZOLIDÁCIÓS ter­vet kell tehát az idén ké­szíteni. Olyat, amely meg­őrzi, megszilárdítja, távla­tokban is biztonságosabbá teszi az eddig elért eredmé­nyeket. Ugyanakkor fej­lesztésre törekszik, még ha annak a korábbi években megszokott ütemét nem is éri el. Továbbá: olyan ter­vet kell készíteni, amely „több lábon áll”, tartaléko­kat tartalmaz, számol azzal, hogy egyik vagy másik té­nyező az esztendő során változik. S amit tervez — állatállományban, beruhá­zásban, építkezésben — azt nagyon gondosan előkészíti, pénzzel, anyaggal, takar­mánnyal, munkaerővel alá­támasztja. VILÁGOSABBAN fogal­mazva : talán pillanatnyi igazsága lenne annak a szö­vetkezeti vezetésnek, amely — mondjuk — a szarvas­marha-tenyésztés felszámo­lására törekedne. Csakhogy a mezőgazdaság gondjait nemcsak egy minisztérium, de az egész ország gazdasá­gi és politikai vezetése kí­séri figyelemmel. Ez a ve­zetés látja — példánknál maradva — a szarvasmar­ha-tenyésztők problémáit és azokon segíteni igyekszik. Ha ez bekövetkezik, akkor az a gazdaság kerül a leg­nehezebb helyzetbe, amely felszámolta ezt az üzem­ágat. Valamit javítani, fej­leszteni ugyanis mindig könnyebb, mint teljesen új­rakezdeni. Erre egyébként bizonyíték például a cukor­répa : könnyebben kihasz­nálják az áremelés adta le­hetőségeket azok, akik ed­dig is termelték, mint azok, akik abbahagyták és most kezdenék újra. NÉHÁNY hónappal ez­előtt még azt hangoztattuk, hogy a gazdasági helyzet nem engedi meg a IV. öt­éves terv beruházási elő­irányzatainak túlteljesíté­sét. Így igaz. Közben azon­ban a mezőgazdaságban olyan megtorpanás követ­kezett be, hogy e területen ilyesmi távolról sem fenye­get. Viszont most már tu­domásul kell venni azt az igényt, hogy a negyedik öt­éves terv eredeti előirány­zatait — mind a beruházás, mind a hozamnövekedés, mind az életszínvonal te­kintetében — teljesíteni kell. Mert ha elmaradnak az egyikben, nem lesz elő­rehaladás a másikban sem. Ezért ismételjük meg, hogy az idén tervezni ne­héz, éppen ezért okosan kell! F. B. Fél évvel ezelőtt kezdte meg működését a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat kiskunfélegy­házi telepe. Az üzemben többnyire nők dolgoznak, és kezdetben csak gyapjúválogatással foglalkoztak. Köz­ben bővült a telep tevékenységi köre és ma már sa­ját vállalatuk részére gyapjúszállító-zsákokat varr­nak és javítanak. Az ezzel kapcsolatos igények azon­ban állandóan növekednek, mert a kiskunfélegyházi üzemből is az elmúlt fél év alatt 80 vagon válogatott gyapjút szállítottak. Ezért rövidesen 10 zsákvarrógép érkezik, s Kiskunfélegyházán az eddigi kézi zsákvarrás megszűnik. Az üzem bővülésével természetesen a lét­szám is növekszik, jelenleg már nyolcvanan dolgoznak a telepen. Gyapjúválogatás a kiskunfélegyházi üzemben. Egyelőre még kézi varrással készítik, illetve javítják a zsákokat. (Pásztor Zoltán felvételei) G. Jablonszkij: Önkéntes detektív Munka után — este — Vitalij Albertovics Pjat- kin hazaérkezett. Alig ért be a lépcsőházba, máris vésztjósló jajveszékelés ütötte meg a fülét: — Segítség! Rendőr!... Vitalij Albertovics össze­rezzent és megigazította a szemüvegét. A lépcsőház teljesen kihalt... Aktatás­káját magához szorítva Pjatkin hármasával szedve a lépcsőket rohant felfelé. Ezalatt a lélegzet elállí- tó ordítozás dermesztő hör- géssé változott. A harmadik emelet elő csarnokában a hangok már \ egészen közelinek tűntek. I Hirtelen asszonyt visítás ! 'öltötte meg a lépcsőhá- j zat... A 25-ös égők homá- ! lyos fényében feszesen zárt négy ajtó, a 10-es, a 11-es, a 12-es, a 13-as számai csillogtak. A női sikolyt erős férfibasszus nyomta el; ezt testek földre hvp- panásának a moraja és erős csörömpölés követték. En­nek ellenére nehéz volt el­dönteni, hogy mindez me­lyik lakásban is történik. Vitalij Albertovics szeme a 11-es számon akadt meg. Előtte a lábtörlő össze- gyűrtnek látszott, és félre volt rúgva az ajtó elöl. A zárban egy elhajlított kulcs éktelenkedett... Az ajtón belül haldok- lott az áldozat. Vitalij Al­bertovics öntudatlanul nyomta meg a csengő gombját, de a csengő hang­ját nem hallotta, A kulcs meg se mozdult az angol zárban, öklével verte az ajtót, de arra sem reagált senki. Bent viszont eget rengető gyermekordítás hallatszott. Vitalij Albertovics ledob­ta az aktatáskáját a kőre, hátralépett és vállával tel­jes erejéből nekiugrott az ajtónak, s vele együtt esett be a küszöbön. Pjatkin itt senkit sem látott. A fürdő­szoba nyitott ajtaján bete­kintve valamiféle ruha volt látható, a csapból pedig a víz ömlött a padlóra. A WC feltépett ajtaján ott éktelenkedett a lefeszített tolózár. A konyhában a tűzhelyen egy lábaskában már odaégett az étel, amelyből szemet, torkot maró füst áradt. A bent folyó gyilkosság, a jaigatás. a hörgés zaia a hall zárt ajtaja mögött hallatszott. Vitalij Albertovics ösz- szeszorított foggal és ököl­lel tört be a haVha. A látottak villámcsapás­ként hatottak rá ... A Ké­kes-rózsaszín -félhomály­Akik „le az ablakot" Az értékeléssel lezárult egy életrevaló mozgalom első időszaka. Az „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” elnevezésű akcióról van szó amely sok üzemi fiatal kép­zelőerejét hozta lendület­be. Ha nem is falrengető eredményekről ad számot az összesítés, de tény, hogy több millió forintos meg­takarítás könyvelhető el a nyereség rovatban. Talán ennél is lényegesebb, hogy egy olyan forma válik mind népszerűbbé, amelyik szin­te szelepet nyit az éssze­rűsítő javaslatoknak. A műhelyekben, a munkapa­dok mellett ugyanis min­dig akad javítani való, csak az a kérdés, hogy az ötleteket elmondják-e a dolgozók azoknak, akik változtatni tudnak vagy hasznosítatlanul halmozód­nak az észrevételek ... Mint az egyik modern szín- ' műben jelképesen megfo­galmazódik: veszi-e valaki az igyekezetét, nekiáll-e az ember tisztára törölni a műhely már-már vakká szennyeződött és porosodott ablakait, vagy beletörődik, hogy továbbra sem hatol be hozzá a napfény. Vezetnek a halasiak A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy lehet számí­tani a fiatalokra. Az „Ifjú­ság az ésszerűbb termelés­ért” mozgalom Kiskunha­lasról indult el, s még ugyanabban az évben, ta­valy, megyei méretűvé szé­lesedett. így érthető, hogy az akciót szárnyra bocsátó város ifjúmunkásai tud­ják felmutatni a legtöbbet. A huszonhét éves Tóth Pál, a Fémmunkás Vállalat kis­kunhalasi gyárának dolgo­zója az elmúlt esztendő­ben kilenc javaslatot nyújtott be, amelyekből he­tet elfogadtak. Közülük há­rom az újítás szintjét is meghaladja, s ezek több mint kétmillió forint érté­kű megtakarítást hozhatnak a vállalatnak. Ugyancsak Halason, az Épületasztalos- és Faipari Vállalat gyárá­ban Ráhel Imre csoportve­zető nyolc ötletéből hár­mat már meg is valósítot­tak. A javaslatok különfé­le műveletek egvbevoná- sán, a gépi kapacitás jobb kihasználásán alapulnak. A Bajai Finomnosztó Vállalat diszpécsere, Vass Ferenc, a határidők pontosabb betar­tom állva, ülve, fekve hat ember volt látható. Egy négyéves körüli halálra ré­mült gyermek könnytől maszatos arccal bámult ki a franciaágy alól. Minden tekintet merően szegeződött a televízió képernyőjére ... Ott a gengszterbanda éppen a nyomokat igyeke­zett eltüntetni. Eszeveszett gépkocsitélc-nyikorgás ha­sított a zajba. A detektív­felügyelő fekete esőkabát­ban közeledett egy állig felfegyverzett banditához. Az összecsapás döntő pil­lanata közeledett... Amikor a képernyőn megjelent a „Vége az első résznek”, a senki által ész­re nem vett Vitalij Alber- 1 tovics Pjatkin halkan ki- j somvolyqott a 11-es szá-1 mú lakásból. A lépcsőház-! ban felvette aktatáskáját, ! lábaiban gyengeséget, rész- ; Vetést érezve elindult lakú- : sa felé ... (Fordította: Süér Imre) tásához, a hulladék csők* kenéséhez járult hozzá há­rom szervezési fölvetésével. A náluk is fiatalabb, a má­sodik X-et alig túllépő Schebeszta Józsefnének, a Kecskeméti Konzervgyár szakmunkásának és a mind­össze 20 éves Takács Zsig- mondnak (Épületasztalos- és Faipari Vállalat kiskun- halasi gyára) három-három javaslatát hasznosítják az üzemekben. A KISZ-alapszervezetek közül a Kecskeméti Kon­zervgyár szárító-dobozüze- mének ifjúkommunistái, va­lamint a halasi faiparosok emelkedtek ki. Hódit a forma A mozgalom eredeti cél­ja szerint a KISZ VIII. kongresszusának tiszteleté­re bontakozott ki. Hatékony módszernek bizonyult a többi között, hogy megvaló­suljon a kongresszusi fel­hívásnak a következő sza­kasza: „Az intenzív gaz­dasági fejlődés megkövete­li, hogy lendületes legyen a műszaki-technikai hala­dás, javuljon a termelé­kenység, a jövedelmezőség, a beruházások hatékonysá­ga. Ebben az alkotó légkör­ben tág teret kap a tehet­ség, kibontakozhat az al­kotókedv, elterjedhetnek a korszerű módszerek, szük­ség van a fiatalok lendüle­tére, életrevaló ötleteire és kezdeményezéseire.” A mozgalom ugyanakkor ösztönzi is az ifjúmunkáso­kat, hogy élve a lehetősé­gekkel — közvetlenül be­leszóljanak a termelés szer­vezésébe a munkaterületü­kön. Ez az égjük záloga annak, hogy az „Ifjúság az ésszerűbb termelésért” va­lóban tömeges formává váljon. ötletnapló a műhelyben A teljes siker reményé­hez hozzátartozik, hogy ezekben a hetekben vala­mennyi vállalati fórum be­kapcsolódjon a mozgósítás­ba. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságán levon­ták azfeddigi tanulságokat, amelyek különféle módosí­tásokat tesznek szükséges­sé. A meglevő formaságo­kat úgy iktatják ki, hogy a korábbi, a javaslatok ösz- szegyűjtésére szolgáló öt­letlapok kitöltése helyett úgynevezett ésszerűsítési naplók vagy füzetek hasz­nálatát javasolják, ami megkönnyíti a mondandó közlését. A javaslatokat a munkahelyi vezetők értéke­lik folyamatosan és rend­szeresen, s az elismerésnek sem szabad elmaradnia. A fiatalok ily módon is előmozdíthatják a termelési feladatok megvalósítását — abban a nagyon jóleső tu­datban dolgozva. hogy szükség van az ötleteikre, ésszerűsítő javaslataikra. Emellett természetesen a segítésnek számos tovább: formáját dolgozhatják ki a KISZ-alapszervezetek. Halász Ferenc Felújít ák és bővítik a Férfi Fehérneműgyár ba­jai gyáregységének gép­parkját. Az idén tíz gomb- lyukvarrót. tíz reteszelőgé­pet és hat gombfelvarrót vásárol a gyáregység.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents