Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

4. oldal 1972. március 12, vasárnap Hiány topokból VÁLSÁG fenyegeti a háztáji állattartást — ELAVULT A GYÁRTÁS RENDSZERE — EGY „RECEPT” A FORGALMAZÁS MEGJAVÍTÁSÁRA Néhány év óta a háztáji gazdaságok is felismerték a táptakarmányok alkal­mazásának előnyeit és nagyjából ez időtől kezdve mind ritkább esetben van szükség arra, hogy húsért sorba álljunk. Bizonyos, hogy az összefüggésnek ez a megfogalmazás legalábbis .„sarkított” formája, nem egy az egyben vonatkozik a valóságos helyzetre. Szá­mításba kell még itt ven­nünk az ösztönző árintéz­kedéseket, a korszerű üze­mi telepek kiépülésének gyorsabb ütemét, a fejlesz­téshez nyújtandó állami támogatások rendszerét De aligha vitatható, hogy a táptakarmányoknak mind­ezek mellett elsődleges sze­repe van. E felismerés késztetett elgondolkodásra, amikor a napokban kézbe vettük a Madarasról érkezett, az ot­tani háztáji állattartók ne­vében írott panaszlevelet. Részlet a levélből: „Eddig nagyjából zökkenőmente­sen hozzájuthattunk a kü­lönféle tápokhoz... Most egyszerre valami intézke­dés folytán környékünkön megszűnt a tápellátás, he­tek óta nem kapunk tá­pot, a községünkhöz 20— 22 kilométerre levő falva­kat is felkeressük, de se­hol nincs... Az a szóbe­széd járja, hogy a bajai járásból sokat elvittek a nem termő vidékekre ... Már volt olyan eset; hogy éjjel két órakor oda kellett állni, hogy egy zsák tápot kapjunk, de reggel hét órára már 160-an tolong­tunk a kiadóhelyen. Ez bizony elveszi a nép ked­vét az állattartástól, min­denki azt mondja, ha nincs táp, nem foglalko­zik jószággal...” Hasonló tartalmú leve­lek máshonnan is érkez­nek, — vagy érkezhetné­nek. A kereslet és a kí­nálat egyensúlya mindin­kább felbillenni látszik, legalábbis a tápok háztáji gazdaságok részére történő forgalmazását illetően. Ho­lott a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat hét keverőüzemében évente már több mint 17 ezer va­gon keveréktakarmányt ál­lítanak elő, a berendezé­sek legalább 90 százalékos kihasználásával. Ez már káros mértékben maximá­lis „leterhelés”, az igény- bevételhez képest nincs megfelelő karbantartás. A háztáji gazdaságok havi tápigénye eléri a 700 va­gont, — a közös gazdasá­gok tíz év előtti szükség­lete feleakkora sem volt. Elv is, gyakorlat is, hogy mindenekelőtt a kö­zös, az üzemi állattartás igényeit kell kielégíteni. Tehát még a háztáji gaz­daságok rovására is... Ez idáig rendjénvaló, s ezen nincs is vita. De az egyen­súlyt borító tényezők egy­mással összefonódva jelent­keznek. Nevezetesen: Az éves karbantartás a vál­lalat üzemeinél végül is el­kerülhetetlen, s ezekre most. a tavaszi hónapok­ban kerítenek sort. Ennek következményeként jelent­kezik a termelés átmeneti csökkenése. Ugyanakkor a másik oldalon a szükség­let növekedésével kell szá­molni: a pecsenyecsirke-, továbbá a liba- és a ka­csanevelés szezonális jel­legű, s fokozódó igényeik­kel ezek szintén a tavaszi hónapokban jelentkeznek'. Azt sem hagyhatjuk szá­mításon kívül, hogy az ipa­ri jellegű sertéshizlaló kombinátok „lépcsőzete­sen” épülnek, s a saját keverőüzemek csak a leg­utolsó szakaszban jönnek létre, egy, esetleg két éven át is tartó „próbahizlalás” után. A tápellátás erre az időszakra szintén a válla­lat üzemeire nehezedik. S mindezeken túl nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a háztáji' állattartás­nak az utóbbi pár évben történő kibontakozását. Méghozzá éppenséggel a Homokhátság tanyás vidé­kein, ahol a gyenge ho­moktalajoktól nem várha­tó, hogy elegendő mennyi­ségű abraktakarmányt te­rein jenek. Teljesen kézen­fekvő, ha a vállalat az „összeszűkült” kínálat kö­zepette ezt a vidéket ré­szesíti előnyben, az úgyne­vezett ■ „takarmány aktív” tájegységek, a Bácska és a Duna-mellék rovására. Nem véletlen, hogy a pa­naszleveleket elsősorban e tájegységek falvaiból kel­tezik. az volna, hogy főképp a bonyolultabb összetételű tápok előállításával foglal­kozzék, továbbá elegendő mennyiségű koncentrátu- mot bocsásson a keverés­sel foglalkozó közös gaz­daságok rendelkezésére. Arra már nem is veszte­getnénk szót, hogy e rend­szer meghonosodásával igen jelentős szállítási költségmegtakarítás mutat­kozna, ha úgy tetszik, „népgazdasági szinten” is. A bőség zavara Mindezzel csak azt kí­vánjuk jelezni, hogy a mostani, s a — borúlátó előrejelzések szerint — beláthatatlan ideig tartó táphiány nem végzetszerű. Csak egy kicsit több fi­gyelmet kell fordítani az érdekek összefüggéseire. Ezek között a fogyasztói érdekek létezésére is; a húsért való sorba állásra sokkal nehezebb rászokni, mint arról leszokni. H. D. A vevő elgondolkozva nézelődik a kávéval gaz­dagon megrakott köráll­ványnál. Egyszer az egyik, máskor a másik kávét ve­szi szemügyre, majd a bolt­vezetőhöz fordul: — Mi a különbség az Af- ricana és az Ali Baba kö­zött? — Kettő ötven. A húsz- dekásnál. A vevő a fejét rázza. — Nem így értettem. Mi­nőségben? ... — Hm ... Ezt én is sze­retném tudni. Több kávé: ugyanaz Gondoltuk, segítünk ne­ki. Átvettük a stafétabotot. Ä szakembereket kerestük I — Hogyne. Háromnak is csaknem ugyanaz az össze­tétele, s csupán ízhatásuk különbözik némileg egy­mástól, az eltérő pörkölés miatt. Fejlődés... A ZAMAT Keksz- és Os­tyagyárban Szilágyi Bélá­nak, a termelési osztály ve­zetőjének tettük fel a kér­dést: — Egészséges-e ez a nagy kávéválaszték? Nem okoz zavart a vásárlók körében? — Kétséges, hogy a ve­vők ig'énylik-e már ezt a sokfajta kávét. Az azonban kétségtelen, hogy a két vál­lalat — a COMPACK és a Magyar Édesipar — közötti versengés, az újabb és újabb kávék megjelenése Március 21-én avatják fel Vágó Béla szobrát A helyzet miatt kizáró­lag a vállalatot okolni meddő és egyoldalú eljá­rás; az okok sokkal in­kább a tápelőállítás me­rev, túlhaladott rendszeré­ben keresendők. A válla­lati üzemek kapacitásának növelését, vagy éppen az új üzemek létesítését a be­ruházási keretek nem te­szik lehetővé. A megoldás kulcsát máshol kell keres-1 ni. Méghozzá a tsz-eknél, a termelő nagygazdaságok­nál. Saját keverőrészleg­gel kevés gazdaság rendel­kezik, s a - kihasználás ott sem tökéletes. Ám itt bi­zonyos mértékig helyt kell adni a gazdaságok érvelé­sének is, miszerint a szó­ban forgó részlegek az „üzem” elnevezésre aligha tarthatnak igényt, beton- padlózatú fedett térségek­ről és egy eléggé egyszerű működésű keverőszerkezet­ről van szó. Bonyolultabb összetételű tápot, technoló­giai tudás és gyakorlat híján, itt előállítani elég­gé kockázatos vállalkozás. Csakhogy táp és táp kö­zött jelentős különbségek j vannak. A legnagyobb! mennyiségben történő fel- használás a hizlaló és a marhatápot érinti, s éppen ezek előállítása viszonylag a legegyszerűbb. E kétféle j táptakarmányt ma már a gazdaságok keverőrészle­gében is elő kell tudni ál­lítani. Méghozzá nemcsak a nagyüzemi felhasználás céljaira, hanem a háztáji gazdaságok igényeinek a kielégítésésre is. Legalább­is akkor, ha a tsz-ek ko­molyan veszik azt a sokat hangoztatott elvet, hogy a háztáji gazdálkodás az ossz termelő tevékenység része, s ennek megfelelően is kell gondoskodni róla. Természetbeni juttatás cí­mén nem az abraktakar­mány, hanem a tánok osz­tása volna rnsnooság már az indokolt. E kívánatos­nak mutatkozó ..munka- esQt4n rí vál- Lalat üzemeinek a feladata fel kérdéseinkkel. Dr. Sár­kány Sándornétól, a KER- MI élelmiszerosztályának vezetőjétől érdeklődtünk: — Minőségük szerint ho­gyan- lehet rangsorolni a forgalomban levő kávékat? —- A - felhasznált anyag minősége szerint a legjob­bak közé tartozk: az Extra, az I. osztályú kávé és a Kolumbia. Ezeket követik a IX. osztályú kávék, az Omnia, az Amigo, a Costa Rica és az Arany Mokka. A harmadik csoportba tar­tozik az FKK, az Ali Baba a Kongó, a Karaván és a többi. — Vannak közöttük ha­sonlóak? eredményeként csökkentek az árak. Tökéletes választék ‘í . A COMPACK vezérigaz­gatójától, Miklós Jánosáé­tól is megkérdeztük: — Nem tartja-e túlzói­nak a jelenlegi kávé válasz­tékot? — Nem olyan nagy a vá­laszték más, fejlettebb or­szágokéhoz viszonyítva. A kereskedelemnek szokatlan ez és sok gondot okoz. A vásárló azonban igényes, sok áru között szeret vá­logatni. — Ha történetesen a két vállalat megállapodna a vá­laszték lezárásában, ez aka­dályozná-e a forgalom fej­fejlődését? , — Meggyőződésem, hogy nem. A jelenlegi választé­kot magam is hosszú idő­re elegendőnek tartom. A 108 forintos Karaván már olyan olcsó, hogy tejeskávé készítéséhez is érdemes vá­sárolni ... Elkopik a gyengébb Az Édességbolt Vállalat igazgatójától, Kocsor Fe- rencnétől a forgalom ala­kulásáról érdeklődtünk. — Hogyan reagálnak a vevők egy-egy új kávéra? — Először mindig felszö­kik a forgalom. A kíváncsi­ság hajtja a vevőt. Aztán, akinek nem ízlik, visszatér a régihez, vagy áttér egy másikra. — Hogyan hat az össz- forgalomra egy-egy új cilck? — Míg az új és kedvel­tebb kávék forgalma nő, másoké csökken. A gyen­gébb kávék egyre inkább háttérbe szorulnak. Tavaly például az összes kávéfor­galom 8.6 százalékkal nőtt, az osztályos kávékból vi­szont 33 százalékkal keve­sebbet adtunk el. Mi a teendő? Minden új kávé megje­lenése nagy kiadást jelent. Rengeteg pénzt emészt fel a propaganda is. Egy üzle­tén belül a teljes választé­kot lehetetlen biztosítani, hiszen már 19 fél,e hazai kávéból 56 féle csomagolás van forgalomban. (Ezen fe­lül vannak a porított ká­vék). A vevők nagy része már ott tart, hogy egy ka­lap alá veszi a kávék nagy részét, akár behunyt szem­mel is választana közülük. Ha netán a választék- szűkítés nem megy, leg- I alább ne növeljük tovább ; a zavart. A bőség zava­I rát... ■ H. K. A hegyes arcú gengszter tehát Torrio után a banda második embere lett. Az üzlet virágzott, amikor egy napon valaki gépkocsiból rálőtt Torrióra. „Chicago császára” — így nevezték Torriót — bölcsebbnek bi­zonyult. mint bármelyik más „boss” a gengsztervilág történetében. Összeszedte millióit.' átadta az üzletet A1 Caponénak, s visszatért Szicíliába. A szeszcsempészet és az erőszak birodalmának teljhatalmú ura így A1 Capo­ne lett, egy olasz fodrász fia. Az Egyesült Államokban a gengszterizmus első hul­láma AÍ Capone nevéhez fűződik, noha nem ő volt a ,.geng”-ek első és egyetlen nagy „boss”-a. A legelső volt viszont, aki bizonyos immunitást „szerzett”, illetve vásárolt magának a törvény előtt. Ebből a szempont­ból még napjainkban is akadnak tanítványai. A1 Ca- ponét sohasem érték tetten, mert soha nem tartózko­dott abban a helységben, ahol parancsára bűntettet követtek el. Kevésbé értékes, tettenért embereit, vagy bárkit, aki ellene vallhatott volna, még a kivizsgálás során ..likvidáltatta”. Akadtak ellenben hamis tanúk, jó nevű ügyvédek, s politikusok, akik mind A1 Caponét. mind pedig embereit kirántották a bajból, mert a főnök nem sajnálta a pénzt, ha hű társai megmentéséről volt szó. A szervezetben kíméletlen terror uralkodott. Ez hozzá tartozott a banda biztonsági rendszeréhez. Az elfogott bandita vigyázott, nehogy eláruljon valamit is azokról, akik a háta mögött álltak. Jól tudta, hogy ha „csiripel", vagyis ha elárul valamit, vagy valakit, az élete annyit sem ér többé, mint egy pipadohány. A banda hosszú kézé a ráesők mögött is eléri. A „geng”-ek konkurrenciaharcának kegyetlensége még a legsikerültebb rémregényejí szerzőinek fantáziá­ját is felülmúlja. 1929. február 14-én reggel Moran bandájának hét tagja egy chicagói garázsban várako­zott a főnökre. A gengszterizmus e zavaros éveiben ez a banda szeszcsempészettel foglalkozott. Moran azonban késett. És ez mentette meg életét. Fél tizen­egykor ugyanis á garázs előtt lefékezett egy autó. belő­le a chicagói rendőrség egyenruháját viselő két férfi ugrott ki. „Fel a kezekkel! Arccal a falnak!” — uta­sították a garázsban várakozó banditákat. Mögülük előtűnt! két golyószórós civil, s pár pillanat alatt mind a hét bandita a földön hevert. A rendőrség hét hullát és nem kevesebb, mint hetven kilőtt töltéryhüvelvt talált a garázsban. Feltételezték, hogy ez a mészárlás A1 Capone műve volt: neki állott értlekében likvidálni a konkürrens bandát. A rendőrségnek azonban semmiféle bizonvíté- ka nem volt, hogy gyanúját váddá változtassa. Akkor­déit már nem kevesebb, mint 227 gyilkosság szerepelt A1 Capone „kontóján”. Ebben az 1929-es évben. gjyí iVn'" a gazdasági válság alapjaiban megrendítette a tőkés világot. Al Capone több mint 100 millió dollárra rúgó vagyonnal .rendelkézett, s megszervezte az első országos gengszterkonferenciát. amelyen huszonhárom alvezére jelent meg. Ezek közül húsznak gyémántköves aranv- övet ajándékozott. A másik három — golyót kapott. Még aznap. „Ezek az urak árulók volt°k!” — jelentette ki Al Capone bizonyos pedagógiai célzattal: ezzel az ügy le is zárult. Az amerikai igazságszolgáltatás, egyéb híián. iöve- delemeltitkolásért és adócsalásért emelt vádat Al Ca­pone ellen, Csak így sikerült elszigetelnie ezt a szu­perbűnözőt a társadalomtól. Al Capone könyvelési naplói voltak az egyedüli tanúk, amelyeknek „elnémí- tását” a bandavezér szem elől tévesztette... Al Ca­i Kecskemét szobrot emel a kommunista forradalmár; Vágó Bélának, a KMP j alapító tagjának, a Ta-, nácsköztársaság kimagasló vezetőjének, a város szü­löttének emlékére. Kőbe; faragott mellszobrát — Pálfy Gusztáv szobrászmű­vész alkotását — a Vasút- kerti szoborsétányon, a legjelesebb kecskeméti em­bereket ábrázoló portrék sorában helyezik el. A szobrot a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltásának 53. évfordulóján, március 21-én avatják fel.

Next

/
Thumbnails
Contents