Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
«. oldal 1972. február lt. Darvas József köszöntése KI égy évtizede közöl*te a Szivárvány egy orosházi származású fiatal tanítónak az első versét. Az ifjú író hamarosan kitűnő novellával jelentkezett — mintegy állásfoglalásként — a baloldali üzaoaű Írás című folyóiratban. Gyorsan fölfigyeltek az eredeti, új hangra, a faluszéli kisemberek sorsát irodalmi művekben megjelenítő Darvas Józsefre. A kritikusok mérlegre tették tehetségét, elemezték stílusát, dicsérték-vitatták mondanivalóját. Az akkori kormányzat börtönnel fizetett az igazságot tartalmazó szavakért. A társadalmi mozgások törvényszerűségét tanulmányozó Darvast azonban nem lehetett eltántorítani vállalt küldetésétől. Évente adják ki műveit. A Vizkereszttől szilveszterig egy bérescsalád életének szívszorítóan fájdalmas krónikája. A legnagyobb magyar falu, szülővárosának, Orosházának története, jelene. A magyar szociográfiai irodalom mindmáig megbecsült remeke. Amikor a német városok utcáin fenyegetően masíroztak a barnaingesek, A törökverő példájával buzdítja nemzetét. Hunyadi János azért győzhetett — írta 1938-ban — mert összefogott, egybeforrt a néppel. A felszabadulás után kiadott Város az ingová- nyon című műve kérlelhetetlen leszámolás az ostoba kurzussal és mintegy nyitánya az új korszak új irodalmának. Részese a koalíciós idők harcainak, támogatója a demokratikus törekvéseknek. Sajnos, ezekben az években jóformán csak vezérclkekket, riportokat ír és mint ő maga mondja később: hosszú időre megszűnt számára annak a lehetősége, hogy írói programomat a valósággal — az általam is formált valósággal szembesítsem ... Amikor 1951- ben az I. írókongresszuson nekem kellett elmondani a beszámolót, az mór egy irodalomoolitikus s nem egy író beszéde volt. Darvas József — örömünkre — másfél évtizede elsősorban íróként van jelen kulturális életünkben. Megvívta nehéz harcát a sematizmus kolon- caival és új színdarabjai, regényei számottevő értékei literatúránknak, s közéletünknek. Két alkalommal tüntették ki Kos- suth-díjjal. Tapasztalatait, tekintélyét az Írószövetség elnökeként hasznosítja hosszabb ideje. Kitűnő kezdeményezések fűződnek nevéhez. Az Olvasó népért mozgalom egyik alapítója, és ő javasolta a Magyarország felfedezése sorozat kiadását is. Tisztelik, becsülik pályatársai és olvasói, várják újabb műveit. Hatvanadik születésnapján mi is jó szívvel kőszöntjük és kívánunk alkotásokban gazdag további évtizedeket. * E zen a szép ünnepen az Elindult szeptemberben című regényéből kiválasztott részlettel emlékeztetjük lapunk olvasóit arra, hogy Darvas József 1928-tól 1932-ig a kiskunfélegyházi tanítóképző növendéke volt. Az orosházi szegénygyerek itt eszmélt rá a társadalom ellentmondásaira, itt fogadja meg, hooy hű lesz népéhez, a mezőkön dolgozókhoz, dolgaik után sietőkhöz, ,.hiszen olyan közel vannak”... # T ekintete hirtelen lefelé csapódott, mint valami szilló bogárra vadászó fecske. A hatalmas, homokos-füves térségre le, amely úgy folyta körül a város szélén magába álló iskolaépületet, akár egy síkságon kényelmesen szétterülő folyó valami útjába esett homokzátonyt. Keskeny, kitaposott gyalogcsapás vezetett keresztül ezen a térségen, a városszéli házak jelé. Innen, ültéből, csak egy rövidke szakaszt látott ebből az ösvényből, s ahogy emberek tűntek föl rajta, meg tűntek el hirtelen, olyan érdekes volt, mintha szakadozott filmszalag ugrált volna a szeme előtt. Pillanatnyi, féllmtört jelenetek, amelyekből csak néhány mozdulat látszott. Egy asz- szony ballagott el, hátára kötözött kisgyerekkel, mélyen meghálálva, keze szinte a földig ért... Mért nem a karján viszi azt a gyereket?... Egy ember talicskát tolt... Kislány néhány libát terelgetett maga előtt. Az egyik liba belekapaszkodott egy fűszálba, s mikor az elszakadt, hirtelen letottyant a fenekére. Ügy ült egy pillanatig, rémülten, azután szárnyát emelgetve iramodot a többi után... De mért nem a karján vitte az az áss ny , g ■■ereket t- í- kor nem volt a kezében semmi? ,.. Miért nem a karján vitte azt a gyereket? — tért vissza makacsul ehhez a kérdéshez, és egyre kifelé bámult, a gyalogcsapásra, mintha arra számított volna, hogy talán majd visszafordul az a nekigörnyedt asszony, s megfelel néki. Hirtelen nagyon nyugtalan lett: szeretett volna kihajolni az ablakon, vagy még inkább leszaladni oda a térségre, s megnézni mindennek az elejét meg a folytatását is... Azt is, hogy miért viszi hátára kötözve,.. Négy éven keresztül mindig itt ült az ablaknál, s így nézett le a városra meg erre az ablakközbe szabott, rövidre nyirbált gyalogcsapásra — nézte, ha kedve volt, az erre-arra elsuhanó embereket, de ez az érzés még egyszer sem fogta így el. Ügy érezte magát, mint sokszor, amikor sötétre borult ég alatt állt, sík földek közepén; egyszerre előbukkant a nap a felhők mögül és messzire megfényesedtek a földdelc, mezők. Tárgyak, amik addig beléolvadtak a környező szürkeségbe, éles fénnyel ugrottak a szeme elé. Most még csak maga köré látott, alig néhány lépésnyire ért el a tekintete; minden kínzó nyugtalansága abban az egy kérdésben sűrűsödött össze, hogy miért nem a karján vitte az az asszony a gyereket —• de úgy érezte, hogy egyszerre feloldódna benne minden ds bántó tnzsJc'V dás, amiben az elmúlt esztendők során itt része volt, ha erre a kérdésre feleletet kaphatna. Szeretett volna leszaladni azokhoz az emberekhez. vaoii csak lekiabálni nékik. Hiszen olyan közel vannak... A nyitott ablakon keresztül biztosan elért volna hozzáhik a hangja — de közéjük feszült a hideg üveg. fis 6 két emelettel magasabban volt. Kilátás az Eiffelről Franciaországi levelezőlapok V. Párizs éjjel Az Eií’íel-torony a Chaiiio.-paiota felől. A szökőkutak mellett hűsölnek a párizsiak. kevésbé ragyogó és színpompás városa. Aki meg akar ismerkedni a franciák fővárosával, mindkettőt meg kell látogatnia, mert egyik sem képzelhető el a másik alapján. A Place Pigalle, a sztriptíz, a szex, az örömlányok egyik európai központja például nappal egy szürke, jelentéktelen, kopott terecske. A rajta átvezető boulevard Clichi nemkülönben. A kabarék, bárak és mulatók reklámjainak üveg alá rejtett kacér hölgyeit szemérmes fatáblák takarják, és alig-alig találni nyitva egy-egy szexboltot, filmszínházat, mely a környék „valódi” jellegére utal. kon, tereken olyan nyüzsgés támad, mely az itthoni majálisokra emlékeztet. Külföldi turisták, vidéki franciák, örömlányok, gyanús, alvilági alakok, koldusok, részegek alkotják e különös éjjeli színjáték résztvevőit... Az úttesten egymásba érnek a szüntelenül áramló gépkocsik, parkírozóhelyet sehol sem találni, mindenki szemlélődik, sétál. A megelevenedett városrész lakóiról csak most derül ki, miféle foglalkozásokkal keresik a kenyerüket. Erotikus filmeket, rémtörténeteket játszó filmszínházak alkalmazottai olcsó és drága mulatók, bárak kiszolgálószemélyzete, ledér táncosnők és félvilági emberek lakóhelye a környék, és bármennyire is fényesek a reklámtüzek, az árnyékok innen is onnan is elővetődnek. De a Montmartre csupán egyike az éjjeli Párizs negyedeinek. A Champs Elysées környékén ugyanennyi a fény, a csillogás — de több az „intimitás”, az eleganci. . Az itt található nagyhírű szórakozóhelyek méregdrágák, a Lidot például franciák alig látogatják, műsora az amerikaiak ízlése szerint készült. Színpadának meztelensége, erotikája is raffináltabb mint a Pigalle néhány frankért megtekinthető „folytatólagos” vetkőzőműsorainál. És megint más a Quartier Latin, a diáknegyed. A nagyszámú riadókocsi és a sarkokon ácsorgó rendőrök már szinte a környék képéhez tartoznak az emlékezetes zavargások óta. A járókelők úgy tesznek, mintha nem is látnák őket. Párizsban közel százezer főiskolai hallgató él, legnagyobb részük pedig itt, a Sorbonne környéki öreg utcák padlásszobáiban lakik. Az egyetemisták természetéhez tartozik az éjszakázás szeretete, és ez is nagyban hozzájárult, hogy a diáknegyed lassan már „gasztronómiai” hírnévre is szert lett. Kínai, japán, olasz, spanyol, korzikai és ki tudja még rrú- lj'en nemzetiségű apró kis étterem, hangulatos kis termeit rejtik a homályos utcák. Gyertyafényes asztaloknál mindenütt beszélgető fiatalok — és mi sem természetesebb — turisták csoportjai üldögélnek. Mozaik Goráról Nemzetiségi farsang A több nyelvű Gara községben változatos, színes programot ígér az idei farsang is. A hagyományokhoz híven a különböző nemzetiségek külön-külön rendezik meg farsangi báljaikat. A környező községekben is nagy érdeklődés előzi meg a bunyevác pré- lót. a zsenszko prélót, a székely guzsalyosrt, a spien- bálat és a farsangzáró sváb-bálát. Egy-egy ilyen nemzetiségi rendezvény a szó legteljesebb értelmében „élő kiállítás”, hiszen a táncosok a napjainkban már ritkán használt bunyevác, székelv és német népviseleti ruhákat, báli kellékeket mutatják be. Régi szolcás egyébként, hogy a nemzetiségi asz- szony bálákról kirekesztik a férfiakat, ök csak az úgynevezett páros bálakon vehetnek részt. „Falukutató" diákok Érdekes és hasznos megállapodás jött létre a közelmúltban a Szegedi József Attila Tudományegyetem és a Garai Községi Tanács képviselői között Ennek értelmében február közepén tizenöt egyetemista tölt egy hetet a községben abból a célból, hogy tanulmányozza és segítse feldolgozni a soknemzetiségű község történetét, néprajzát, nyelvi kultúráját. írásos és tárgyi emlékeit. A kutató- és gyűjtőmunkában az egyetem néprajzi tanszéke és a történeti tanszék honismereti speciális kollégiuma vesz részt, dr. Ferenczi Imre tanszékvezető docens irányítása mellett. A hallgatók elszállásolására máris több garai család jelentette be igényét, élelmezésükről pedig a tanács és a termelőszövetkezetek gondoskodnak. Könnyűipari üzem Mindeddig az alig 40 dolgozót foglalkoztató kisipari szövetkezet és a termelőszövetkezetek javitómű- helyei, építőbrigádjai képviselték az ipart Garán, ebben a közel négyezer lakosú bácskai községben. Mind többen — elsősorban a nők és a fiatalok közül — vállalnak munkát a bajai ipari üzemekben. Számuk már meghaladja a háromszázat. A termelőszövetkezetek anyagi megerősödésével együtt nő a gépesítettség foka. s a növényápolásban is utat tör a vegyszerek alkalmazása. A felszabaduló női munkaerő állandó foglalkoztatása a községi vezetők növekvő gondja lett Hosszas tárgyalások, alapos előkészítő munka után a napokban megállapodás jött létre a fővárosi Fehér- neműgyár Ipari Nagyvállalat és a Garai Községi Tanács között. Eszerint még ez év tavaszán egy 180—200 nőt foglalkoztató üzemet létesítenek a községben. A községi tanács az üzemi telephely céljaira az eddigi művelődési otthont adta át s ezzel egyidejűleg a közművelődés céliáinak korszerűbb feltételeket biztosított. Az átalakítási munkát, a gépsorok beszerelését, a szociális létesítmények építését — amelyre a vállalat csaknem másfél millió forintot fordít — február végén megkezdik. Előreláthatólag május elsején megindul a munka Gara első ipari üzemében, amelynek létesítéséhez a megyei tanács vb és annak bajai járási hivatala is jelentős anyagi támogatá** ny itott Sí. Gv. Gyarapodó Csikéria Több mint 800 ezer forintot fordítottak fejlesztési célokra Csikérián az utóbbi négy évben. Ennek jó része a Simity-sor és a Tavankúti-sor villamosítására jutott, amelyet a lakosság jelentős összegű önkéntes hozzájárulása is kiegészített. Ezenkívül 1600 négyzetméter járdát, gázcseretelepet, három buszvárót létesítettek. 100 ezer forintos ráfordítással korszerűsítették az iskolát és felújították a pedagóguslakásokat. Bővült a közvilágítási hálózat, és a tanács az ifjúsági szervezetnek, illetve sportcélokra is szép summát áldozott. A soronlevő legfőbb feladat ebben az évben a község vízművesí- tése és a járdahálózat további bővítése. Vízin Gergely Csikéria Tejipari szakemberképzés Szarvasmarha-tenyésztési programunk fontos célkitűzése a lakosság tejellátásának további javítása, több és jobb minőségű tejtermék előállítása. A fejlettebb tejipari technológia — természetszerűen — szakemberek százait igényli. Ezért bízta meg a MÉM a szentlőrinci Űjhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakközépiskolát a „tejesemberek” képzésével. A Mecsekalján működő nagymúltú iskolából líR4-bea kerülnek ki az első érettségizett tejipari szakemberek. Szentlőrin- cen az egész ország számúra képeznek tejiparosokat, elsősorban persze termelő- szövetkezeteknek és tejipari társulásoknak. A leendő szakemberek gyakorlati oktatása a Szentlőrincen működő országos hírű Mecsek- tej-társulás üzemében történik. A MÉM hozzájárulásával a szakközépiskola rendes tagként belépett a részvénytársaság jellegű tejipari közös vállalkozásba. Két Párizs különül el élesen egymástól. Az egyik a napsütötte, természetes fények és árnyékok között élő utcák világa — a másik pedig a mesterséges világítás, neonok, halogén- lámpák és reklámok nem Éjjel azonban életre kel napfényes álmából a Montmartre környéke. A házak tetején, a falak szabad felületein, az utcai ki- 1 rakatok és porták körül a | legkülönbözőbb színű neonok gyulladnak és az utcá
