Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
Az oktatási rendszer fejlesztéséért A Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresz- szusa után a küldöttek ellátogattak a KlSZ-alapszer- vezetekbe és beszámoltak a tanácskozás eredményéről, tapasztalataikról. A kongresszusi küldöttek élmény- beszámolóin sok szó esett a KISZ Központi Bizottságának tízpontos leveléről. A főiskolai hallgatókat talán a levél 3. pontja érdekli a legjobban, amely így hangzik: „Milyen javaslatokkal járulhatunk hozzá az oktatási rendszer további fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a művelődési egyenlőség széles körű érvénvesítéséhez. a fizikai dolgozók gyermekeinek pedagógiai és szociális támogatásához?” A kongresszusi beszámolót. s a küldöttek érdekes, változatos hozzászólásait végighallgatva, az oktatási rendszer további feileszté- sével és korszerűsítésével kapcsolatban a következőket iavaslom. Véleményem szerint érdemes lenne felülvizsgálni a felsőoktatási intézmények felvételi rendszerét. Az eddigi követelmények mellett jobban figyelembe kellene venni a fiatalok pályára való alkalmasságát. Gyakran találkozunk olyan jelenséggel, hogy az a fiatal, aki sikerrel felvételizett. nem mindig alkalmas az általa választott pályára. és nincs is szándékában a tanultakat hasznosítani. Ezek a fiatalok a tanulmányaik során nem vesznek részt úgy a közösségi munkában, mint amit elvárunk. Érdemes elgondolkozni azon a javaslaton, mely szerint az első félév ideiglenes felvételt jelentsen a felsőoktatásban. Az első szemeszter alatt ugyanis mindenki bebizonyíthatja a pályára való rátermettségét, érdeklődését, akaraterejét. Az aktivitás, a közéleti munkában való részvétel ugyanis szorosan hozzátartozik az intézet életéhez. Az első félév után az iskola igazgatósága, valamint a párt- és a KISZvezetés döntsön arról, hogy kinek a felvételét tekintik véglegesnek. A korszerűséghez tartozik az is, hogy a hallgatóknak jó minőségű és elegendő számú jegyzet álljon a rendelkezésére. Az óvónő- és tanítóképző intézetek tantermi reformja lényeges változást hozott az oktatónevelőmunkában. Az anyag önálló feldolgozására nagy gondot fordít, kedvet csinál a szüntelen továbbképzésre és megadja az alsótagozatos szakosodás lehetőségét. Jó lenne, ha a két műszaki főiskola — a gépipari és a vízügyi — is rendelkezne konkrét központi tanterwel. s nemcsak a tanszékek által összeállított tanulmányi programmal. A KISZ KB beszámolója megállapította, hogy a fiatal szakemberek elhelyezkedésénél gyakran nem veszik figyelembe, hogy a tanulás mellett milyen aktívan vettek részt a hallgatók a közéletben. Erősíteni kell a fiatalok között azt a meggyőződést, hogy ma forradalmi feladat hazánkban a szocializmus magasabb szinten való építése. Ezért az ifjúsági szövetségnek konkrét megbízatásokat, ösztönzést kell adni a fiataloknak, hogy tudatosan vegyenek részt az építő munkában. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók világnézeti nevelésére még nagyobb figyelmet kell fordítani. A hallgatók többsége szilárd marxista világnézetű, de jelentős azoknak a száma, akik visszahúzódnak, nehezen mozgósíthatók. Époen ezért arra kell nevelnünk a fiatalokat, hogy legyenek a marxizmus—leniniz- mus hirdetői. vegyenek részt aktívan a közéletben és végezzenek felelősségteljes munkát népgazdaságunk céljainak megvalósításában. Kuczy Agnes Húsz év távlatából heit-ües a bajnokcsapat tagja. A sport tartozéka a társadalomnak, az emberek életének, hiszen a nevelés egyik fontos eszköze. Valamennyi sportágra vonatkozik ez, de különösképpen a judora. A cselgáncs bátorságot, a nehézségek elviselését, a kemény, szívós és következetes munkát oltja az emberbe. Elsajátítása egészséges önbizalmat ad. ami kedvezően befolyásolja a fiatalok munkateljesítményeit, is. A judó 1952-ben honosodott meg hazánkban, 20 évvel ezelőtt. Az 1950-es évek végére már igen népszerű lett. Sorra alakultak a szakosztályok szerte az országban. Megyénkben a baiaiak 1957-ben már versenyeztek, majd a 60-as évek elején a Kecskeméti Dózsa cselgáncsozói is „tatamira” léptek. Azóta — bár válogatott szinten a nemzetközi élvonalhoz nem sikerült felzárkózni — nagyot léptünk a fejlődés útján. Országos és megyei viszonylatban is. Kecskemét idestova egy évtizede válogatottakat, magyar bajnokokat, olimpiai kerettagokat — az egyes súlycsoportok színe-javát adja. Varga András edző az ország egyik legkiválóbb szakembere, csapatbajnoki győzelemre vezette növendékeit a két évtizedes jubileum küszöbén. „Nemzeti Bajnokságot nyertünk az I. osztályban” — ezt kevesen mondhatják el a vidéki egyesületek közül. De nincs megállás. Folytatni kell a nevelő munkát, a serdülő és ifjiisági korosztálvj.. Uangyási a bajaiak ígérete. ban egyaránt Hiszen rajtuk múlik, hogy megőrzik-e elődeik rangját. Baján, a MEDOSZ berkeiben a jövő generációja bontakozik. Napról napra magasabb színvonalon gyakorolják ezt az érdekes sportot a fiatalok. Serdülő és ifjúsági bajnokok igazolják Gyúró László edző munkáját. Most húsz esztendő távlatából megalapozott bizalommal tekintünk e testi és szellemi fejlődést ösztönző sportág jövője elé. Amint a jelen igazolja; nem alaptalanul. B. L
