Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
4. oldal 1972. február 9. Dr. Csanádi György Bukarestben Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter hétfőn a késő esti órákban Bukarestbe utazott Florian Danalache román szállítás- és távközlésügyi miniszter meghívására, hogy tárgyalásokat folytasson a két országot kölcsönösen érintő időszerű közlekedési kérdésekről. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a KPM vezető munkatársai. (MTI) Féleser csöppség javára Legutóbbi ülésén Kiskunhalas Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az óvodai nevelő-oktató munka feltételeit és eredményeit vitatta meg. Megállapították mindenek előtt, hogy a város nagy ütemű iparosodásával, az üzemek fejlődésével a gyermekintézmények fejlesztése, bővítése nem tartott lépést. Bár az utóbbi. években mind a foglalkozási termek, mind pedig az óvodai helyek száma megkétszereződött, az óvodák kihasználtsága így is 120—130 százalékos. Ami az óvodák belső berendezését, felszerelését illeti, az általában jónak mondható. Mindenütt van vízvezeték, sőt két helyen melegvíz is rendelkezésre áll. A parkettás termekben szőnyegek, függönyök vannak, s a színes bútorok kellemesen, derűsen hatnak. Az étkeztetés is kulturált körülmények között, higiénikusan történik. Az étrend változatos, gondosan összeállított. Sajnálatos azonban, hogy az óvodai napközis konyha az évek során „kinőtte” az egyébként sem tágas kereteket. Minden eredmény a gyakorlatban kamatozik Az agrártudományok művelői, az egyetemi tanárok és kutatók az elmúlt esztendőkben meglehetősen nehéz időszakot éltek át. Változtak az irányítás elvei a kutatás módszerei, a szervezés fogásai. Amíg a hálózat ehhez alkalmazkodott, 2—3 év telt el. A mozgás naeviából 1970. végén fejeződött be. Vagyis a tavalyi esztendő volt az első „békeév”. Ésszerű koncentráció Mi is történt az előző években? Meg kellett oldani az irányítást. Ez nem kicsi feladat, mert agrár témákkal hazánkban nem kevesebb, mint 2 kutatóintézet és ezenkívül még 134 egyetemi tanszék foglalkozik. Ezek közül „mindösz- sze” 18 intézet tartozik közvetlenül a MÉM tudományos főosztályának irányítása alá. Az átszervezés sikerét az első „békeév”, tehát az 1971-es esztendő eredményei igazolják, noha az agrárkutatás területeinek túlnyomó részé a biológiához kötődik, a biológiában pedig tizenkét hónap nagyon rövid idő. Mi történt a múlt évben a növénynemesítés területén? Hazánkban az engedélyezett, elismert növényfajták száma összesen 780. (Óriási szám, talán érdekes a tagolódása is: szántóföld; növény 235, kertészeti 226. gyógy- és fűszernövény 35, gyümölcsféle 153, szőlőfajta 64 és dísznövény 67.) Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács tavaly összesen 57 új fajtát minősített — államilag elismert 27, előzetesen elismert 21 és forgalomba hozatalra engedélyezett 9— ezenkívül pedig még 85 fajtát jelentettek be minősítésre. Ez a szám a korábbi évekét messze meghaladta. Ne izet közi együttműködés Nemesítésről, fajtákról beszélvén, meg kell itt állnunk egy pillanatra. Ide kívánkozik ugyanis az átszervezés egyik további szempontja. Ez pedig a hazai és a szocialista, illetőleg általában a nemzetköz kutatási eredmények összehangolása. Egyszerű lenne kijelenteni, hogy nmi másutt megvan, azzal mi ne foglalkozzunk. Ennyire azért nem egyszerű a helyzet. Ha mindent készen aka. unk megvásárolni, ahhoz nagyon sok valuta kellene. A legkorszerűbb hibridkukoricák például kaphatók a világpiacon, de méregdrágán és kizárólag dollárért. Nekünk ennyi dollárunk nincs és ha lenne is, fent kellene tartanunk a kukoricával foglalkozó kutató- intézetet, mert a külföldi eredmények hazai viszonyokra való alkalmazása — adaptálása — ugyancsak komoly tudományos felkészültséget kíván. Az új elvek szerint megfelelő egyensúlyra törekszünk a nemzetközi és a hazai kutatás között. A legkiválóbb kuiíoidi eredményeket vagy a nálunk kismértékben alkalmazott eljárásokat átvesszük, megvásároljuk. Ugyanakkor nn is igyekszünk adni valamit a világnak. Az egyszerre érő, dupla festéktartalmú magyar fűszerpaprika érdemeit például a konkur- rens spanyolok is elismerik. A libamáj témában elért eredményeinknek tisztelettel adóznak a franciák, akik szintén azon kevesek közé tartoznak, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Némi ízelítő a tavalyi munka legkiemelkedőbb eredményeiből. A szántóföldi növénytermesztésben jelentős előrehaladás történt, a rövid tenyészidejű hibridkukoricák nemesítése terén. Hibrid- lucerna-nemesítésben a kutatók már szaporításra alkalmas mennyiségben állítottak elő vetőmagot. Tudományos sikerek Az állattenyésztésben intenzív marhahizlalási módszerek kidolgozásával, illetve ígéretes sonkahibridser- tés kitenyésztésével dicsekedhetünk. „Megszületett” a nyúl nagyüzemi tartás- technológiája. A kertészetben speciálisan magyar igények kielégítésére szolgál a gépesítésre is alkalmas vöröshagymafajta előállítása. Meghatározták az alma és a meggy korszerű telepítési rendszerét és művelés* módját. A gépesítés témaköreiben talán legjelentősebb, hogy matematikai modellek és elektronikus számítógép segítségével példákat dolgozták ki a nagyüzemek gépparkjának és növény- termelési technológiájának legolcsóbb és egyben leghatékonyabb összeállítására. Hasonló modellt dolgoztak ki a műtKágyá- zás legésszerűbb nagyüzemi lebonyolítására. A növényvédelem tudósai a gyakorlat számára értékes részleteket tisztáztak az almamoly, valamint az évelő pillangósokat károsító vírusok biológiájában. Az állatorvos-tudomány lényeges előrehaladást ért el a járványvédelemre vonatkozó kutatásokban, aminek nagyüzemi viszonyaink közötti jelentőségét nem kell külön kiemelni. Az agrárközgazdászok energiájuk jelentős részét arra fordították, hogy javaslatokat tegyenek zöldség-, dohány-, cukorrépatermelési és szarvasmarhatenyésztési gondjaink megoldására. Az általuk javasolt intézkedések jelentős része már napvilágot látott!Az élelmiszeriparban megoldották az üveges- konzervek folyamatos sterilizálását, korszerűsítették az ementáli sajt gyártását, kidolgozták a szőlőmust fa- gyasztásos besűrítését, a réparakodás technológiáját. Remélhetőleg az elért tudományos sikerek mielőbb sok millió forint többlettel kamatoznak a gyakorlatban. F. B. Sokat segítene a helyzeten, ha létrejönne a tervezett 75 személyes óvoda, amely lehetővé tenné a KISZ-lakótelep gyermekeinek elhelyezését, ellátását, s tehermentesíthené a szomszédos, hasonló rendeltetésű intézményeket Sajnos, ennek az óvodának még csak a tervei készültek el. A városi tanács állandó gondoskodása, anyagi támogatása mellett a vállalatok és a szülők is társadalmi munkát áldoznak a termek szépítésére, a játéklehetőségek megteremtésére. A következő évek egyik feladata az udvari játszóeszközök felújítása, a tereprendezés, parkosítás. Az öt óvodában tizenhét gyermekcsoporttal — vagyis 555 gyermekkel — 27 óvónő foglalkozik. A gondjaikra bízott apróságokat megfelelő szakképzettség birtokában szeretettel, lelkesen nevelik. Egyre inkább gyakorlattá válik az önállóságra szoktatás, a kezdeményezőkészség fel- ébresztése. A legfőbb célok egyike a közösségi életre nevelés, a társas együttlét megkedveltetése. Ünnepek alkalmával a kicsinyek megajándékozzák agymást kézimunkáikkal, rajzaikkal. Immár hagyomány, hogy november 7-én szovjet pajtásaikat látják vendégül, április 4-én városnéző buszkirándulást tesznek, május elsején pedig majálissal, játékkal, vetélkedőkkel szórakoznak. Játékos formában, de céltudatosan szoktatják őket a munka szeretetére is. Idén egyébként már külön torna keretében és szakszerű felügyelet mellett „sportolhatnak”. Az óvodásokkal való tö- ’rődés, a gondos és szeretetteljes bánásmód mellé most már a tárgyi feltételek javítása kívánkozik követelményül. Bízunk abban, hogy a felügyeleti szervek és a társadalom összefogása nyomán erre is hamarosan sor kerül majd. J. T. Nyíltan szóira Készül a legnagyobb A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár három olyan — alumínium-szulfát oldat tárolására alkalmas — tartályt készít, amelynek a méretei a legnagyobbak közé tartoznak. A megrendelő lajosmizsei központú Vízgépészeti Vállalat, a debreceni vízműnél állítja fel a csaknem 10 méter hosszú és 3 méter 60 centis átmérőjű berendezéseket. (Pásztor Zoltán felvétele) A lisza új faluban megrendezett szuoad partnapnak 120 résztvevője volt. A község lakóinak és vezetőinek találkozóját a Ti- szataj Termelőszövetkezet partszervezete hívta össze. Az, hogy a tereműen egyetlen szék sem maradt szaoaüon, nemcsak a párt- antivaií jo szervező munkájának eredménye volt, hanem az embereket valóban foglalkoztató témának is. Magony Imre, a Homokhátság! Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöke rövid tájékoztatást adott az ország elmúlt évi gazdálkodásáról, idézve külföldi lapok és hírügynökségek rólunk szóló cikkeit, kommentárjait. Az előadást követő hozzászólásokból kiderült, hogy a Tisza menti emberek jól tájékozottak. Tudják milyen munkát végeznek az egyes népgazdasagi ágazatok, elismerik az eredményeket, de figyelő szemmel észreveszik a hibákat is. Hozzászólásuk elgondolkodtató kérdések sorozata volt. Beszéltek a munka- szervezésről, a belső tartalékok feltárásáról. Jól látják, mekkora az ára a felelőtlenségnek, a rossz szervezésnek a mezőgazdaságban, az iparban. Példaként említették az egyik építőipari vállalatot, ahonnan téglát szállítottak. Megfigyelték, hogy egy munkás 4 órán át ugyanazzal a vasdarabbal a kezében hol itt, hol ott tűnt fel. Megállt, beszélgetett, továbbment. Lehet, hogy keresett valamit, lehet, hogy lógott. A munkája azonban így is, úgy is kiesett vagy mások hibája, vagy saját hanyagsága miatt. Órabérben való sétálásával értéket nem hozott ugyan létre, de fizetéséből ezért nem vontak le semmit. A mezőgazdaságban gyakran pótolhatatlan kieséseket okoz, pihenőkre kényszerít az alkatrész- hiány. Ha egyetlen rossz sebességváltó miatt — am! t se megjavítani, se kicserélni nem tudnak, — a gép nem indulhat munkába, akkor vagy több mázsa termés veszik kárba, vagy a másik gépnek kell dolgozni helyette. Egyetlen tsz- ben is megérzik a hiányt, és mivel a jelenség általános, országosan már nagyon sokra rúg. Elítélik a községben lakók az egyre inkább elterjedő „borravalós” alkatrészbeszerzést i*. Amikor az anyagbeszerző két-háromszori próbálkozás után üres kézzel tért vissza, akkor a következő alkalommal a megrendelőlaphoz ügyesen csatolta a borravalót, aminek eredménye még sosem maradt el. Megkapta a hiányzó alkatrészt Ha ez egyszer fordulna elő, lehetne tulajdonítani a véletlennek, de gyakorisága ezt a lehetőséget kizárja. A jelenség megszűnése viszont csak az esetben várható, ha lesz elegendő alkatrész. Feivetődötf, miért nem reklámozzuk az új mezőgazdasági gépeket Erre a kérdésre nem lehet válasz az, hogy mert kevés van, és nem akarj aic tovább fokozni a keresletkínálat közti feszültséget. Az AGROKER telepein hónapokig állnak eladatlanul azok a gépek, ameiy eK egy régebbi — már nem kapható, de keresett — típust nagyon jól helyettesítenének. A vásárlók azonban nem ismerik, bizalmatlanok iránta. Helyes reklámozással tízezreket lehetne megtakarítani a szövetkezeteknek. Kevesebb lenne az alkatrész vagy gép keresésére fordított idő és pénz. Nem találtak kielégítő magyarázatot a község lakói arra sem, mért nincs garancia a mezőgazdasági gépekre. A vasaló, kávéfőző, mosógép, motorkerékpár, vagy vízmelegítő működését szavatolják, de egy 800 ezer forintos gépét nem. A népgazdaságilag elrendelt áremelések szükségességét belátják, elfogadják Tiszaújfaluban. Azt viszont kifogásolják, hogy a boltokban, TÜZEP-telepeken erről semmiféle írásbeli tájékoztatót nem kapnak. Abban az időben, amikor az üvegeit betetdíja megváltozott, a kereskedelmi egységekben csaknem mindenütt megtalálható volt — jól látható helyre kifüggesztve — az új árjegyzék. Ugyanezt jó lenne most is megtenni az építőanyagokkal és egyéb cikkekkel kapcsolatosan. Végül arról a feszültségről szóltak, amit az ipari és a mezőgazdasági munkásoknak járó társadalmi juttatások különbözősége okoz. Egyetlen szövetkezeten belül ellentéteket szülhet. Az Ipari és a mezőgazdasági szakmunkás ugyanazon a helyen dolgozva megfázik, beteg lesz, az egyik nagyobb összegű táppénzt kap, mint a másik. Természetesen tudják, milyen megterhelést jelent az országnak a juttatások egyenlővé tétele, de az igényüket jogosnak érzik, s úgy gondolják, mihelyt leha tőség nyílik rá, ezt a megkülönböztetést felszámolják. A pártnapot összefoglalva nyugodtan lehet mondani, hogy a község lakói törődnek közös dolgainkkal. Felelősséget éreznek gazdaságukért, ismerik kötelességüket és ennek igyekeznek eleget tenni. Munkájuk eredményeként a szövetkezet közös vagyona egy év alatt több mint ötmillió forinttal nőtt, termelési értékük pedig csaknem három és fél millióval nagyobb. És éppen azért, mert ‘ "zik, hogy megállják hegyüket, érdekeik nem hüyi érdekek, hanem társadalmiak, szólnak, ha azt látják, hogy mások gondatlanok, felelőtlenek. Dénes Éva
