Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

4. oldal 1972. február 9. Dr. Csanádi György Bukarestben Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter hétfőn a késő esti órákban Bukarestbe uta­zott Florian Danalache ro­mán szállítás- és távköz­lésügyi miniszter meghívá­sára, hogy tárgyalásokat folytasson a két országot kölcsönösen érintő idősze­rű közlekedési kérdések­ről. Búcsúztatására a Nyu­gati pályaudvaron megje­lent loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, valamint a KPM vezető munkatár­sai. (MTI) Féleser csöppség javára Legutóbbi ülésén Kiskun­halas Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az óvodai nevelő-oktató mun­ka feltételeit és eredmé­nyeit vitatta meg. Megál­lapították mindenek előtt, hogy a város nagy ütemű iparosodásával, az üzemek fejlődésével a gyermekin­tézmények fejlesztése, bő­vítése nem tartott lépést. Bár az utóbbi. években mind a foglalkozási ter­mek, mind pedig az óvodai helyek száma megkétsze­reződött, az óvodák kihasz­náltsága így is 120—130 százalékos. Ami az óvodák belső be­rendezését, felszerelését il­leti, az általában jónak mondható. Mindenütt van vízvezeték, sőt két helyen melegvíz is rendelkezésre áll. A parkettás termekben szőnyegek, függönyök van­nak, s a színes bútorok kel­lemesen, derűsen hatnak. Az étkeztetés is kulturált körülmények között, higié­nikusan történik. Az étrend változatos, gondosan össze­állított. Sajnálatos azonban, hogy az óvodai napközis konyha az évek során „ki­nőtte” az egyébként sem tágas kereteket. Minden eredmény a gyakorlatban kamatozik Az agrártudományok mű­velői, az egyetemi tanárok és kutatók az elmúlt esz­tendőkben meglehetősen nehéz időszakot éltek át. Változtak az irányítás elvei a kutatás módszerei, a szer­vezés fogásai. Amíg a há­lózat ehhez alkalmazko­dott, 2—3 év telt el. A moz­gás naeviából 1970. végén fejeződött be. Vagyis a ta­valyi esztendő volt az el­ső „békeév”. Ésszerű koncentráció Mi is történt az előző években? Meg kellett oldani az irányítást. Ez nem kicsi feladat, mert agrár témák­kal hazánkban nem ke­vesebb, mint 2 kutatóinté­zet és ezenkívül még 134 egyetemi tanszék foglalko­zik. Ezek közül „mindösz- sze” 18 intézet tartozik közvetlenül a MÉM tudo­mányos főosztályának irá­nyítása alá. Az átszervezés sikerét az első „békeév”, tehát az 1971-es esztendő eredmé­nyei igazolják, noha az ag­rárkutatás területeinek túl­nyomó részé a biológiához kötődik, a biológiában pe­dig tizenkét hónap nagyon rövid idő. Mi történt a múlt évben a növénynemesítés terüle­tén? Hazánkban az enge­délyezett, elismert növény­fajták száma összesen 780. (Óriási szám, talán érdekes a tagolódása is: szántóföld; növény 235, kertészeti 226. gyógy- és fűszernövény 35, gyümölcsféle 153, szőlőfaj­ta 64 és dísznövény 67.) Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács ta­valy összesen 57 új fajtát minősített — államilag el­ismert 27, előzetesen elis­mert 21 és forgalomba ho­zatalra engedélyezett 9— ezenkívül pedig még 85 fajtát jelentettek be minő­sítésre. Ez a szám a koráb­bi évekét messze megha­ladta. Ne izet közi együttműködés Nemesítésről, fajtákról beszélvén, meg kell itt áll­nunk egy pillanatra. Ide kívánkozik ugyanis az át­szervezés egyik további szempontja. Ez pedig a ha­zai és a szocialista, illető­leg általában a nemzetköz kutatási eredmények össze­hangolása. Egyszerű lenne kijelenteni, hogy nmi má­sutt megvan, azzal mi ne foglalkozzunk. Ennyire azért nem egyszerű a helyzet. Ha mindent készen aka. unk megvásárolni, ahhoz na­gyon sok valuta kellene. A legkorszerűbb hibridku­koricák például kaphatók a világpiacon, de méregdrá­gán és kizárólag dollárért. Nekünk ennyi dollárunk nincs és ha lenne is, fent kellene tartanunk a kuko­ricával foglalkozó kutató- intézetet, mert a külföldi eredmények hazai viszo­nyokra való alkalmazása — adaptálása — ugyancsak komoly tudományos felké­szültséget kíván. Az új elvek szerint meg­felelő egyensúlyra törek­szünk a nemzetközi és a hazai kutatás között. A leg­kiválóbb kuiíoidi eredmé­nyeket vagy a nálunk kis­mértékben alkalmazott el­járásokat átvesszük, meg­vásároljuk. Ugyanakkor nn is igyekszünk adni valamit a világnak. Az egyszerre érő, dupla festéktartalmú magyar fűszerpaprika ér­demeit például a konkur- rens spanyolok is elisme­rik. A libamáj témában elért eredményeinknek tisztelettel adóznak a fran­ciák, akik szintén azon ke­vesek közé tartoznak, akik foglalkoznak ezzel a kér­déssel. Némi ízelítő a tavalyi munka legkiemelkedőbb eredményeiből. A szántóföldi növényter­mesztésben jelentős előre­haladás történt, a rövid te­nyészidejű hibridkukoricák nemesítése terén. Hibrid- lucerna-nemesítésben a ku­tatók már szaporításra al­kalmas mennyiségben állí­tottak elő vetőmagot. Tudományos sikerek Az állattenyésztésben in­tenzív marhahizlalási mód­szerek kidolgozásával, illet­ve ígéretes sonkahibridser- tés kitenyésztésével dicse­kedhetünk. „Megszületett” a nyúl nagyüzemi tartás- technológiája. A kertészet­ben speciálisan magyar igé­nyek kielégítésére szolgál a gépesítésre is alkalmas vö­röshagymafajta előállítása. Meghatározták az alma és a meggy korszerű telepítési rendszerét és művelés* módját. A gépesítés témakörei­ben talán legjelentősebb, hogy matematikai modellek és elektronikus számítógép segítségével példákat dol­gozták ki a nagyüzemek gépparkjának és növény- termelési technológiájának legolcsóbb és egyben leg­hatékonyabb összeállí­tására. Hasonló modellt dolgoztak ki a műtKágyá- zás legésszerűbb nagyüzemi lebonyolítására. A növényvédelem tudó­sai a gyakorlat számára értékes részleteket tisztáz­tak az almamoly, valamint az évelő pillangósokat ká­rosító vírusok biológiájá­ban. Az állatorvos-tudomány lényeges előrehaladást ért el a járványvédelemre vo­natkozó kutatásokban, ami­nek nagyüzemi viszonya­ink közötti jelentőségét nem kell külön kiemelni. Az agrárközgazdászok energiájuk jelentős részét arra fordították, hogy ja­vaslatokat tegyenek zöld­ség-, dohány-, cukorrépa­termelési és szarvasmarha­tenyésztési gondjaink meg­oldására. Az általuk java­solt intézkedések jelentős része már napvilágot látott!­Az élelmiszeriparban megoldották az üveges- konzervek folyamatos steri­lizálását, korszerűsítették az ementáli sajt gyártását, kidolgozták a szőlőmust fa- gyasztásos besűrítését, a ré­parakodás technológiáját. Remélhetőleg az elért tu­dományos sikerek mielőbb sok millió forint többlettel kamatoznak a gyakorlat­ban. F. B. Sokat segítene a helyze­ten, ha létrejönne a terve­zett 75 személyes óvoda, amely lehetővé tenné a KISZ-lakótelep gyermekei­nek elhelyezését, ellátását, s tehermentesíthené a szom­szédos, hasonló rendelteté­sű intézményeket Sajnos, ennek az óvodának még csak a tervei készültek el. A városi tanács állandó gondoskodása, anyagi tá­mogatása mellett a válla­latok és a szülők is tár­sadalmi munkát áldoznak a termek szépítésére, a játéklehetőségek megte­remtésére. A következő évek egyik feladata az ud­vari játszóeszközök felújí­tása, a tereprendezés, par­kosítás. Az öt óvodában tizenhét gyermekcsoporttal — va­gyis 555 gyermekkel — 27 óvónő foglalkozik. A gond­jaikra bízott apróságokat megfelelő szakképzettség birtokában szeretettel, lel­kesen nevelik. Egyre in­kább gyakorlattá válik az önállóságra szoktatás, a kezdeményezőkészség fel- ébresztése. A legfőbb célok egyike a közösségi életre nevelés, a társas együttlét megkedveltetése. Ünnepek alkalmával a kicsinyek megajándékozzák agymást kézimunkáikkal, rajzaikkal. Immár hagyo­mány, hogy november 7-én szovjet pajtásaikat látják vendégül, április 4-én vá­rosnéző buszkirándulást tesznek, május elsején pe­dig majálissal, játékkal, vetélkedőkkel szórakoznak. Játékos formában, de cél­tudatosan szoktatják őket a munka szeretetére is. Idén egyébként már külön torna keretében és szakszerű fel­ügyelet mellett „sportolhat­nak”. Az óvodásokkal való tö- ’rődés, a gondos és szeretet­teljes bánásmód mellé most már a tárgyi feltételek ja­vítása kívánkozik követel­ményül. Bízunk abban, hogy a felügyeleti szervek és a társadalom összefogása nyo­mán erre is hamarosan sor kerül majd. J. T. Nyíltan szóira Készül a legnagyobb A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár három olyan — alumínium-szulfát oldat tárolására alkalmas — tar­tályt készít, amelynek a méretei a legnagyobbak közé tartoznak. A megrendelő lajosmizsei központú Vízgé­pészeti Vállalat, a debreceni vízműnél állítja fel a csaknem 10 méter hosszú és 3 méter 60 centis átmé­rőjű berendezéseket. (Pásztor Zoltán felvétele) A lisza új faluban megrendezett szuoad part­napnak 120 résztvevője volt. A község lakóinak és ve­zetőinek találkozóját a Ti- szataj Termelőszövetkezet partszervezete hívta össze. Az, hogy a tereműen egyetlen szék sem maradt szaoaüon, nemcsak a párt- antivaií jo szervező munká­jának eredménye volt, ha­nem az embereket valóban foglalkoztató témának is. Magony Imre, a Homok­hátság! Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövet­ségének elnöke rövid tájé­koztatást adott az ország elmúlt évi gazdálkodásáról, idézve külföldi lapok és hírügynökségek rólunk szó­ló cikkeit, kommentárjait. Az előadást követő hozzá­szólásokból kiderült, hogy a Tisza menti emberek jól tájékozottak. Tudják mi­lyen munkát végeznek az egyes népgazdasagi ágaza­tok, elismerik az eredmé­nyeket, de figyelő szem­mel észreveszik a hibákat is. Hozzászólásuk elgondol­kodtató kérdések sorozata volt. Beszéltek a munka- szervezésről, a belső tarta­lékok feltárásáról. Jól lát­ják, mekkora az ára a fe­lelőtlenségnek, a rossz szer­vezésnek a mezőgazdaság­ban, az iparban. Példaként említették az egyik épí­tőipari vállalatot, ahonnan téglát szállítottak. Megfi­gyelték, hogy egy munkás 4 órán át ugyanazzal a vasdarabbal a kezében hol itt, hol ott tűnt fel. Meg­állt, beszélgetett, tovább­ment. Lehet, hogy keresett valamit, lehet, hogy lógott. A munkája azonban így is, úgy is kiesett vagy má­sok hibája, vagy saját ha­nyagsága miatt. Órabér­ben való sétálásával érté­ket nem hozott ugyan lét­re, de fizetéséből ezért nem vontak le semmit. A mezőgazdaságban gyakran pótolhatatlan ki­eséseket okoz, pihenőkre kényszerít az alkatrész- hiány. Ha egyetlen rossz sebességváltó miatt — am! t se megjavítani, se kicserél­ni nem tudnak, — a gép nem indulhat munkába, akkor vagy több mázsa ter­més veszik kárba, vagy a másik gépnek kell dolgoz­ni helyette. Egyetlen tsz- ben is megérzik a hiányt, és mivel a jelenség álta­lános, országosan már na­gyon sokra rúg. Elítélik a községben lakók az egyre inkább elterjedő „borrava­lós” alkatrészbeszerzést i*. Amikor az anyagbeszerző két-háromszori próbálko­zás után üres kézzel tért vissza, akkor a követke­ző alkalommal a megrende­lőlaphoz ügyesen csatolta a borravalót, aminek ered­ménye még sosem maradt el. Megkapta a hiányzó al­katrészt Ha ez egyszer fordulna elő, lehetne tulaj­donítani a véletlennek, de gyakorisága ezt a lehető­séget kizárja. A jelenség megszűnése viszont csak az esetben várható, ha lesz elegendő alkatrész. Feivetődötf, miért nem reklámozzuk az új mezőgazdasági gépeket Er­re a kérdésre nem lehet válasz az, hogy mert ke­vés van, és nem akarj aic tovább fokozni a kereslet­kínálat közti feszültséget. Az AGROKER telepein hónapokig állnak eladatla­nul azok a gépek, ameiy eK egy régebbi — már nem kapható, de keresett — tí­pust nagyon jól helyettesí­tenének. A vásárlók azon­ban nem ismerik, bizalmat­lanok iránta. Helyes reklá­mozással tízezreket lehetne megtakarítani a szövetke­zeteknek. Kevesebb lenne az alkatrész vagy gép ke­resésére fordított idő és pénz. Nem találtak kielégí­tő magyarázatot a község lakói arra sem, mért nincs garancia a mezőgazdasági gépekre. A vasaló, kávéfő­ző, mosógép, motorkerék­pár, vagy vízmelegítő mű­ködését szavatolják, de egy 800 ezer forintos gépét nem. A népgazdaságilag elren­delt áremelések szükséges­ségét belátják, elfogadják Tiszaújfaluban. Azt viszont kifogásolják, hogy a bol­tokban, TÜZEP-telepeken erről semmiféle írásbeli tá­jékoztatót nem kapnak. Ab­ban az időben, amikor az üvegeit betetdíja megválto­zott, a kereskedelmi egy­ségekben csaknem minde­nütt megtalálható volt — jól látható helyre kifüg­gesztve — az új árjegyzék. Ugyanezt jó lenne most is megtenni az építőanyagok­kal és egyéb cikkekkel kap­csolatosan. Végül arról a feszült­ségről szóltak, amit az ipa­ri és a mezőgazdasági munkásoknak járó társa­dalmi juttatások különbö­zősége okoz. Egyetlen szö­vetkezeten belül ellentéte­ket szülhet. Az Ipari és a mezőgazdasági szakmunkás ugyanazon a helyen dol­gozva megfázik, beteg lesz, az egyik nagyobb összegű táppénzt kap, mint a má­sik. Természetesen tud­ják, milyen megterhelést jelent az országnak a jut­tatások egyenlővé tétele, de az igényüket jogosnak érzik, s úgy gondolják, mi­helyt leha tőség nyílik rá, ezt a megkülönböztetést fel­számolják. A pártnapot összefoglal­va nyugodtan lehet monda­ni, hogy a község lakói tö­rődnek közös dolgainkkal. Felelősséget éreznek gaz­daságukért, ismerik köte­lességüket és ennek igye­keznek eleget tenni. Mun­kájuk eredményeként a szö­vetkezet közös vagyona egy év alatt több mint ötmil­lió forinttal nőtt, termelési értékük pedig csaknem há­rom és fél millióval na­gyobb. És éppen azért, mert ‘ "zik, hogy megállják he­gyüket, érdekeik nem hüyi érdekek, hanem társadal­miak, szólnak, ha azt lát­ják, hogy mások gondatla­nok, felelőtlenek. Dénes Éva

Next

/
Thumbnails
Contents