Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
Tanfolyamok, klubok, kézikönyvtár A továbbképzési kabinet egy esztendeje Kecskeméten történelmi ívezetességű épületben, ökollégiumban műkőit a Bács-Kiskun megyei ídagógus-továbbképzési ibinet A három évvel :előtt alakult intézmény •Íjául a megye pedagó- tsainak folyamatos to- ibbképzését, a modem itatási, nevelési eredmé- •ek ismertetését, eseten- rnti bemutatását jelölték eg. Tevékenységüket a egalakulásuk óta eltelt északban igyekeztek úgy akítani, hogy az osztot- n tanyai iskolák neveinek és a városi közép- <olák tanárainak munká- t egyaránt segítse. Az elmúlt esztendő sike- is kezdeményezéseiről, az tézmény vezetőhelyette- ■től dr. Fülöp Tamásné- i képünk tájékoztatót. — Ebben a tanévben, tett 1971 szeptembere óta egyánk városaiban és a rási székhelyeiken „bázisnevelők” dolgoznak. Erre a feladatra itt, a kabinetben tapasztalt pedagógusokat készítettünk fel, hogy a hozzájuk beosztott 15—20, többnyire fiatal kolléga részére havonta egy alkalommal elméleti előadást tartsanak, természetesen konzultációval egybekötve. Ezzel az alsótagozatos nevelők és a szaktárgyakat oktató tanárok részére megteremtettük a folyamatos továbbképzést. — Tanfolyamaikról, azok számáról hallhatnánk valamit? — összesen 33 tanfolyamunk van, 1420 pedagógus hallgatóval. Az osztályfőnöki munkaközösségek vezetői részére szerveztük mez legújabb „lélektan-tanfolyamunkat”. A művészetek iránt érdeklődő kollégáink számára, ..délutáni beszélgetések” címmel tartunk rendszeresen foglalkozásokat. Sikeresen működik az orosz szakos tanárok klubja és a kórusvezető pedagógusok tanfolyama is. — Könyvtáruk gyarapodott-e az elmúlt időben7 — Igen. A Művelődés- ügyi Minisztériumtól ka! pott pénzből majd ezer kötet könyvet vásároltunk. Kartársaink — örömmel szólok erről — szorgalmas olvasói kézikönyvtárunknak. Az elmúlt időszakban egyéb technikai felszereléssel is gyarapodtunk: az audio-vizuális nyelvoktatáshoz szükséges eszközöket is beszereztük és használatára módot nyújtunk a nyelvszakos pedagógusoknak. — A legkisebbeket és az őket oktató tanítókat mivel segíti a kabinet munkaközössége? — Az idén beszereztük a megye minden 1. és 2. osztályos tanulója részére az olvasás, számtan és nyelvtan feladatlapokat. Tehermentesítettük ezzel a pedagógusokat a lapok „házi” készítésétől. S. K. PETROV-VODKIN [1878-1939.] Világhírű orosz művész kiállítása Ritka alkalom Kecskeméten: kiváló, korszakot jelző orosz festőművész műhelyébe pillanthatnak a Katona József Múzeumban rendezett tárlat látogatói. Eddig annyit tudtunk Petrov-Vodkinról, hogy a Vörös ló fürdetése című, az első világháború előtti remeke az új látásmód, szemlélet jellegzetes, korai példája A kép a XX. század művészetének egyik fontos állomása. Szinte egyidőben keletkezett Kan- dinszkij immár jelképpé vált Kék lovas című almanach borítólapjával. Közvetlen hatásuk azonban, sajnos, nem rokonítható. Kandinszkij műve bekerült a művészeti élet „vérkeringésébe”, dicsőítették és ócsárolták, elvetették és utánozni próbálták. A sza- ratovi születésű festő kompozíciója múzeumi magányban, majd hosszú ideig külföldi gyűjtőnél töltötte az elmúlt félszázadot A felfedezés izgalmával hatott, amikor 1966- ban a moszkvai Tretyakov Képtár a Petrov-Vodkin- emlékkiállításán ez a nagyméretű alkotás a közönség elé került. Csodájára jártak az emberek, nem tudták kivonni magukat igé- zetes szépsége alól. Azóta Petrov-Vodkin ismét elfoglalta őt megillető helyét a XX. századi orosz művészetben. A csúcsok közelében, a kevés számú kiválasztott között A tiszta vízben gázoló, a megtisztulást szimbolizáló lovas ezekben a hónapokban Tokióban gyönyörködteti az embereket ám a Kecskeméten látható mintegy negyven alkotás Is pontos, árnvalt kAnet ad Petrov-Vodkin tehetségéről, eszközeiről, törekvéseiről. Kendőzetlenül iúzeum a vonaton? Kalocsa a felszabadulás ta akkorát változott, hogy ki nem látta azóta, nem •mer rá. Ipari üzemek gesz sora létesült, vonzás- örzete pedig a járás terültén túlra is kiterjed. Vi- ighírű népművészete, is- olái, közintézményei csa- igatják az idegeneket, új ntberek, új arculat fogad- i a látogatókat, Mégsem változott meg zonban minden. A várost nagyvilággal összeköti gy vasút. lie milyen vas- t! Olyan, amely nemcsak mlékeztet a régire, hanem .undenben azonos a fél év- zázaddal ezelőttivel. Való- ágos múzeum döcög nap, íint nap Kalocsa és Kis- őrös között. Mert nem yorsílotta a sebességét em, ebben is hű mása az ízen a vonalon hajdan vé- iggördült szerelvénynek. Ss milyen a kocsik bclse- e! A piszokról talán igaz- ágtalan lenne szólni, hiszen az adott körülmények cözött a kocsik nem is tart- latók tisztán: vaskályhákul, tojásszénnel fűtik, a iizelőanyag pedig ömlesztve a padok között... Igenám, a muzeális látnivalóra pár perc alatt ál- lóhclyzctben rá lehet cso- lálkoznL Csakhogy utána következik az igazi, nem Éppen szórakoztató utazás. Zakatolva, döcögve tart úticélja felé a szerelvény. Zötyögteti az utasokat, fizikai fájdalmat és fáradtságot okozva. És megérlcli ennük az elhatározást, gy cl kell kerülni az utazásnak ezt a módját! VI. rt nagyon finom modor 1 ahhoz, hogy az ember Ytng's szidalmakba ne Cll. .1 meghirdetett vasúti koncepciónak mindenki örült a kulturáltabb utazás reményében. A szóban forgó vonal azonban nagyon messze van ettől. Kultúrát igénylünk tehát a ka- locsa—kiskőrösi vasútra Is. Egy város és járás lakosságát nem lehet megfosztani attól, hogy ugyanazért a menetdíjért, amit más vonalakon fizetnek, ilyen mostoha körülmények között utazzék. a l SS m Az időhatdrozők helyes használata Még ma is gyakran halljuk a nap mint nap kifejezett. t>„ej..s.‘ncöere a nap nap mellett már eltűnőben van. Mindkettő idegenszerűség nyelvünkben, a német Tag far Tag erőltetett magyar fordítása. Használjuk helyettük a nyelvíieiyesseg szempontjából kifogástalan nap nap után, mindennap, naponként, napról napra kiíelyezéseket Hibát követhetünk el az időhatározó névutók pontatlan használatával is. Foglalkoznunk kell tehát ezekkel is. Az idohatározó névutóként is használatos alatt- hoz a német mintára keletkezett valamin belül is csatlakozott. Mind a kettő egyaránt helyes, mert je- ientéskülönbséget tudunk velük kifejezni. Ha azt mondjuk: ,,Ezt a munkát három nap alatt végeztem el ” , akkor a cselekvés (jelen esetben a mun- Ka elvégzése) a megjelölt időtartamot teljesen kitöltötte. De ha két héten belül kapok valahonnan levelet, nem valószínű, hogy a második hét utolsó napján hozza azt a postás. A nyolc napon belül gyógyuló seb meggyógyulhat már az ötödik napra is. A cselekvés tehát nem tölti ki a megjelölt időtartamot. Ha az alatt névutő helyett az át, keresztül névutót vagy az -ig ragot használjuk, az időtartamot kitöltő cselekvés folyamatosságát hangsúlyozhatjuk. (Éjszakákon át nem aludt a gondoktól. Napokig hiába vártam, hogy eljöjjön hozzám.) Valószínűleg német hatásra alakult a körül névutó időhatározói jelentése. (Nyolc óra körül érkezett meg.) Használata eléggé általános. Nem számottevő hiba, de azért választékosabban a magyarosabb ízű újban vagy tájt névutót kell használni helyette, (öt óra tájban érkezett meg. Ez idő tájt még nem voltam otthon.) Az után és előtt névutó használatára is ügyelnünk kell. Ha valamilyen időpontra való rákövetkezést jelölnek, vagy egy időpont megelőzését fejezik ki, helyesen használjuk őket. „Sötétedés után tért haza” (a sötétedés után következett a hazatérése). „Külföldi utazása előtt találkoztam vele” (külföldi utazását megelőzte a vele való találkozás). De ha időtartamot mérünk velük, használatuk helytelen: „Két hét után kaptam választ.” „Két év előtt találkoztam vele.” Helyesen így kell mondani: Két hét múlva vagy két hét elteltével kaptam választ. Két évvel ezelőtt találkoztam vele. Időmértéket is kifejezhetünk mindkét névutóval, de ilyenkor az időt jelölő névszó -val, -vei ragot kap. „Két hónappal találkozásunk után kaptam tőle levelet.” „Három nappal a határozathozatal előtt már mindenki tudott a határozatról.” „Ezekben a mondatokban két hónapig, illetve három napig tartó időt jelölünk, vagyis mérünk. Az óta névutóvai azt fejezzük ki, hogy a cselekvés a múltban kezdődött, és még a jelenben is tart, vagy a jelenben ér véget: „Két év óta nem láttam.” Nyelvi szempontból nem kifogásolhatjuk, de magyarosabb és egyszerűbb így: Két éve nem láttam. Az újabban használatos fogva, kezdve, folyamán névutók terjengőssé teszik a kifejezést, ezért inkább ragot használjunk helyettük. A mától fogva, holnaptól kezdve, az elmúlt hónapok folyamán határozás szerkezeteket tömörebben így mondhatjuk: mától, holnaptól, az elmúlt hónapokban. Kiss Léván művészetében átlényegített természettől várta, mint abban a korban oly sokan. Áhítatos tisztelettel, hatalmas, fénylő foltokban veti vászonra a nyughatatlan, a zöld fűben kerge- tődző, majdan világbírói fiúkat, a kert hátteréből felvillantott lányportrét, a szerelem sodró szépségét, a kóklő égbe ugrató lovast, a napszakokat, a Volgát, a tengerek állatait. Aligha túlzók, ha azt mondom, hogy egyféle tiltakozás volt ez az embereket gúzsba kötő társadalom, szokások rabsága ellen. Elvetette a klasszikus perspektíva szabályait, hogy megmutathassa: ennek a hatalmas égitestnek az ember a központja, az tűn tett éle Sajnos, a harmincas években a személyi kultusz mindent leegyszerűsítő művészetszemlélete nem kedvezett az ő piktú- rájónak sem. A csata után, A komiszszár halála című hatalmas tablókat nézegetve, újra és újra szemügyre véve sajnáljuk igazán, hogy most ismerkedik meg a magyar közönség Petrov-Vöd kínnal. íme az bámulatos műveltségű, fél Európát és távoli országok művészetét, tanulmányozó festő élete derekán tiszta hittel igyekezett kifejezni, segíteni • társadalmi változásokat, hatalmas vásznakon meg-f örökíteni a világtörténelem nagy fordulatát. Bebizonyította, hogy — Parasztszülőktől származott, erdők, szántóföldek, állatok között, a „terméket ölén” töltötte gyermek- és ifjúéveit. A létezés, a tavaszi újjászületés, az élet szent gyönyörűség volt számára. Üjra és újra megpróbálkozott az anyaság, a teremtés szépségének a megörökítésével. 1915-ben a lövészárkokban ezrével pusztultak az emberek, amikor megalkotta Anya című himnuszát. Az aránylag kis méretű képet szinte szétfeszíti a mondanivaló. Az asszony öltözéke, arcvonásai orosz jellegzetességeket mirtatnak, a közlés mégis egyetemes érvényű, monumentális erejű: ezek a szegény asszonyok vigyázzák, őrzik az egymást váltó nemzedékek folytonosságát A kompozíció hangulata és elrendezése az orosz ikonokra, népművészetre emlékeztet jelezve, hogy a művész sokat merített a folklór kiapadhatatlan mély rétegeiből. Ebben rokon a leg- jobbakkal: gondoljunk Kodályra, Bartókra, vagy akár Chagallra. ■ ...... «--------„ Megváltását” — az októberi forradalomig — ahogyan egyik m él tatója irta — a természettől, a Petrov-Vodkin: Önarckép i értelme, célja. Saját elméletet dolgozott ki, az úgynevezett szférikus perspektívát Erről beszélgettem a kiállítást rendező tekintélyes művészettörténésszel, Nyi- na Barabanovával, a lenin- grádi Orosz Múzeum tu- I dományos főmunkatársával. — Teoretikus festő volt, s különösen a forradalom előtt szívügyének tekintette a mesterség szabályainak kutatását. A Földet úgy tekintette, mint a nagy világegyetem részét. A reneszánsz festészet: ablak az univerzumra, az övé — legalábbis szándékában — a létezés egyetemességének kifejeződése. Ezért nem vállalkozott soha az életből ellesett kis történetek hangulatos, a mindenkori nyárspolgárokat vidító és kielégítő festésére. A végső kérdések érdekelték: a születés és halál, a szerelem, a munka. Megkérdeztem vendégünktől, hogy tiszteltók-e, megbecsülték-e Vodkint a Szovjetunióban. — Kétségtelenül. Tanított a főiskolán, fontos megbízatásokat kapott. Azon kevesek közé tartozott, akik vázlatokat készíthettek a ravatalon fekvő Leninről. Szoros barátság fűzte Fegyinhez, a kiváló íróhoz. Többször kir fel«i V! ha úgy tetszik — napi ese-j ményekről is szólhat vala-; ki magasrendű festői esz-j közökkel, a pillanatban a) századokra érvényest fel-* mutatva, az agitátorban, katonában az embert resve. Sajnos később a. kommerszigények a sema-í tikus műveket gyártól mesterembereknek kedvez-i te!k és Petrov-Vodkin emé alkotásaival jelzett áram-, lat sodrása csökkent, majd' szinte elapadt. őszintén' sajnálhatjuk az elmulaszd tott lehetőségeket, hogy át-' memetileg megtört a forraJ dalom utáni „újakra készülő” lendület A való és! a gondolatok, az emlékek: világa ötvöződik felejthetetlenül az 1923-ban ké-; szült Csata után című alkotásban. A komisszár halála pedig azt példázza, hogy az egyén pusztulhat^ de az ügy győzhetetlen. I Budapesten egy hónait alatt majd húszezren tekintették meg Petrov-Vod- kin kiállítását. Kecskeméten — mondjuk meg őszintén — az eddigi érdeklődés nincs arányban a tárlat jelentőségével. Magát szegényíti és fosztja meg egy kivételes élmény örömétől, aki elmulasztja a Vörös ló fürdetése alkotójával a találkozást Holtai Nándor
