Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
6. oldal Kilátás az Eiffelről Franciaországi levelezőlapok 1972. február 8, kedd Hasznos volt a tanácskozás Megyei eredmények a szocialista ünnepek rendezésében III. A klasszikus építészet városa Párizs kedvezőtlenebb helyen épült — a városkép kialakulása szempontjából — mint Budapest. A Szajna híresebb folyó ugyan a kék Dunánál, de a magyarokban bizony csalódást kelt. A színe is — sűrű, piszkosszürke lé folydogál medrében — és szélessége is elenyésző fővárosunk büszkeségéhez viszonyítva. A párizsi sétahajó a „bateau mouche”. amikor befejezi útját és visszafordul, alig-alig fér el keresztben a folyó két kőfala között A városnak magaslata sem igen álcád, amiről áttekinthető lenne az épületrengeteg. A nevezetes Montmartre dombja, rajta a Sacré Coeur templomával kiemelkedik ugyan és megbontja a metropolis látványának síkszerűségét, de a panoráma valóságos izgalma nem hasonlítható össze a gellérthegyi kilátással. Én az utóbbit megka- póbbnak találom. j Talán éppen e hiány pótlására is építette fel Eiffel mérnök 300 méter magas tornyát, ezt a hétezer tonna vas és több mint kétmillió kisebb-nagyobb szegecs együttesének magasba szökkenő fémépítményét. A ' rossz nyelvek azt pletykáz- | zák, hogy noha több ízben . átfestették már rozsdámén- | tesítő anyagokkal, az idő vasfoga ennek ellenére megmarta már egyik-má- j sik tartóelemét. Üjjá kelle- ' ne már építeni a tornyot. | — De mi lesz akkor a ha- | gyományokkal? ... Párizs városának szimbólumával? A történelem, a múlt építészeti tanújelei ugyanis csaknem mindenütt fellelhetők a városban — hogyne ragaszkodnának hát a párizsiak az eredeti Eiffel- toronyhoz is. Hiszen az evitt, csúnya, hangárszerű vásárcsarnok a „Les Halles” használaton kívüli öreg építményeinek lebontása körül is milyen világraszóló viták kerekedtek. Hagyománytiszteletük pedig érthető. A város ékessége a Notre Dame székes- egyház lenyűgöző épületének alapozásához 1163-ban kezdtek. A Sainte Chapelle kápolna, mely a gótikus építészet egyik legnevezetesebb kőcsipke virága, 1240-ben készült el. A Louvre épülettömbje a XIII. századtól, a Szajna parti Conciergerie pedig az 1400-as évektől dacol az évek múlásával. És megszámlálhatatlan sok egyéb palota, templom, torony és épület híresség díszíti a város élő építészettörténeti képeskönyvét A franciák mintha már réges régen számítottak volna a jövendő idegenforgalmára, Ügy alakították, bontogatták a régit és építették az újuló várost, hogy a szebbnél szebb műemlékek minél teljesebb fényükben ragyoghassanak. A III. Napóleon ideje alatt végleg befejeződött Louvre múzeumtól ezért nyitottak több kilométer hosszúságú sétányt. A Tuilerák kertjén át végiglátni a hatalmas Concorde téren át álló obeliszkig (II. Ramszesz 23 méteres „kőtüskéjét” az egyiptomi Luxorból hozták) majd a pillantás végigsik- lik az enyhén emelkedő Champs Elysées híres su- gárútján egészen az Etoile téren magasodó Diadalívig. Gazdag polgárok, arisztokraták külön palotái, szegényemberek nyomorúságos épületei, zsúfolt boule- vardok és csendes parkok, tavak rajzolják ki a város térképék A közelmúltban Kiskunhalason tanácskoztak a megyénkben működő családi és társadalmi események irodáinak vezetői, s a társszervek képviselői. A munkaértekezleten részt vevők nagy érdeklődéssel hallgatták Rácz Zoltánnak, a Népművelési Intézet csoportvezetőjének referátumát, amelyben mindenekelőtt az irodák tevékenységének világnézeti és politikai jelentőségét hangsúlyozta. Fő törekvésük az emberi élet nagy eseményeinek a humánummal párosult, szocialista jellegű megünneplése. Megyénkben az irodák működését szabályozó kormányrendelet, illetve miniszteri utasítás megjelenését a megyei tanács vb tavaly kelt határozata követte. Igen jelentősek az azóta elért eredmények, így országszerte páratlan, hogy mindegyik városban, sőt Kiskőrösön is létrehozták az irodát. Az országban tevékenykedő 32 ilyen intézményből egyébként hat Bács-Kiskun megyében található. Hiba lenne az irodák szerepét túlbecsülni, megfeledkezni arról, hogy működésük a társada’mi és tömegszervezetek támogaAz Országos Hadtörténeti Múzeum idei programjának középpontjában Dózsa György születésének 500., és Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója álL Májusban zömmel írásos anyagokból — dokumentációs kiállítás nyílik Dózsa György születésének 500. évfordulója tiszteletéta. A Petőfi-évfordulóra készülve történettudomány legújabb eredményeinek figyelembevételével — átrendezik az 1848—49-es forradalom és szabadság- harc című kiállítást. A dokumentációs anyag egy részét újakkal cserélik ki. A kiállítás bemutatja Petása, közreműködése nélkül elképzelhetetlen. Ugyanígy tévedésbe esnénk azonban, ha az intézményeknek a valóságosnál kisebb jelentőséget tulajdonítanánk. „Szolgáltatásaik” merőben eltérnek attól, amit ez a kifejezés általában takar; ünnepségeket „szolgáltatnak”, mindenképp kerülni igyekezve bárminemű gépiességet vagy sablont Példamutató, épp megyénkben, a művelődési és igazgatási szervek termékeny együttműködése az ünnepek megrendezésében. Nem túlzás ezért, ha azt mondjuk, hogy munkájukat országos figyelem és érdeklődés kíséri. Nagy körültekintéssel választották ki az irodák vezétőit, akik közül négynek is gazdag népművelési gyakorlata, tapasztalata van. Ezzel szemben nagyobb gondot okoznak a tárgyi feltételek; néhol a helyiség hiánya vagy nem megfelelő volta, másutt az ünnep külsőségeinek megteremtése, a kellékek beszerzése. Egyik nagy kérdőjele volt a tanácskozásnak: miként érhető el az, hogy a városokhoz hasonlóan a falu népe is szocialista módon ünnepelhessen. [ tőfi szerepét az adott tör- ! ténelmi korszakban. továbbá a szabadságharc során a honvédseregben működött egyes fegyvernemeket Az esztendő másik újdonsága lesz a történelmi térképek nemzetközi kiállítása. Ezt nemzetközi tudományos tanácskozással kötik egybe. Az idén felújítják a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadserege című kiállítást amely március 1- én nyílik meg ismét. Án- rilisban — bizonyos bővítéssel — újból megnyitják a tanuló ifjúság körében különösen népszerű haditechnikai parkot A középső királyfi Széphalmi Elzevir, a jeles ifjúsági író egész éjjel dolgozott készülő új könyvén. Hajnaltájt, fejét karjaira hajtva, egy kicsit elszunnyadt az íróasztalnáil. Éles szúrást érzett a hátában, arra ébredt. Hű, ebből megint tüdőgyulladás lesz! — gondolta rémültan. s ki akarta egyenesíteni a hátát, de egy rekedtes hang rászólt: — Ne nagyon ficánkoljon, ha nem akarja, hogy markolatig csússzon a kés! — Miféle kés? Ja, ez itt a hátamban? Lenne szíves elvenni onnan a lapockámtól?! — Nem én, míg nem teljesiti a kívánságomat! — Kicsoda ön, és mit akar? — Hogy ki vagyok, arról talán később. Hogy mit akarok, azt máris megmondhatom. Most, azonnal írni fog egy mesét! — Te jó ég, újabb rendelés! Honan jött? A Televíziótól? — Nem mindegy? Az a fő, hogy busásan fizetek! — Akkor mégsem a Televíziótól jött... Nos, halljuk, mii kapok a meséért? — A lányom kezét és a fele királyságomat. — Nős vagyok és republikánus. Nem vállalom! — Fél véka ezüstért, fél véka aranyért sem? — Annyiért talán... Mondja el, mit kivan? — Írjon végre egy olyan mesét, amelyikben nem a legkisebb királyfi győzi le a hétfejű sárkányt. — Hanem kicsoda? •— A középső királyfi. — De hisz az elképzelhetetlen ... — Uram., értsen meg engem. Egy megtört, sorsül- dö-őtt ember áll maga előtt. Én a mesebeli három királyfi kK~vX varriok az egvik. Pec'l'''mre. popén a k&*bűl*ő. Évezredek óta fcöfíeneíc rólunk meséket. de abban minden hősi tettet, nemes cselekedetet az öcsém, a legkisebb királyfi viszi végbe, ö szabadítja ki a százszorszép királykisasszonyokat az ellenség karmaiból; ő győH le csellel vagy vitézséggel a gonosz erőket; ő fejti meg a talányokat, ö találja meg az elrejtett kincseket, 6 töri meg a varázslatot... Mindig csak ő, csak 6. Én soha!... Higgye el, néha még a bátyámat, a legidősebb királyfit is irigylem. Igaz, hogy minden mesében ő o legnonoszabb. legbutább. legirigyebb. De neki legalább önáVő arclata van, s én csak az 6 halvány másolata vagyok mindig... Uram, én már azzal is megelégszem, ha egy olyan mesét ir, ameloikhen én leszek a legostobább, leorntahb, laooardhb . Csak ettől az átkozott' kö- -fi~.r-/*rií*őntől syahad~'lhat- rélc meg eous-er! .. Uram. ón nem merek a iw«w- keim szem ói*” nézni! Kányf>T%0' '(>J. ftsao-z Urtfijp?» n.r^ilc^T Ynll T<- ff goo két, amelyekben annyi szó esik az egyik nagybácsikd- juk gaztetteiről, s még annál is több a másik nagybácsi vitéz cselekedeteiről! Csak éppen az apjukról alig esik néhány közömbös szó... Szemükben ott búj- kál a kimondatlan kérdés ilyenkor: apu, hát te egy öklömnyl sárkányt se tudsz megölni, egy pindnrka csodát se tudsz művelni?... Arról már nem is szólok, hooy a feleségemtől mit kellett hallgatnom emiatt, annyi évezred alatt! Ugye, megért engem, megteszi, amire kértem? — Nagyon megértem önt. ám sainos, nem seníthetek a bálán. Mit gondol, hol találnék olyan lektort, dramaturgot, szerkesztőt, aki engedve kinvomatni vám) elmondani eoy ölvén mesét. a—elvikhen a kö-épső királyfi a lenvao-’obb vitéz.. A megszokás ereiét s-ázsrprfa vehe-ohken lehet megtörni, mint a. me.-ék lerfngvosznkk oezá—el ó- Sóé* t tomrflle jel. e-o^a. jtoefs-SeAoel, ^ Yr — -S-ri. Mii JtondoL hány millióan imának tiltakozó levelet? A közízléssel, barátom nehezebb megbirkózni, mint egy harminchat fejű sárkánnyal. S éppen én vállaljam ezt a reménytelen küzdelmet, aki magam is csak amolyan közbülső kirábifi vagyok irodalmunk mesésnek éppen nem mondható világában? A legkisebb ki- ráhrfi szerenát nálunk a költők és drámaírók töltik be. Az ö babérjaikra én hogy pályázhatnék? ... Néha már én is ott tartok, hogy még a humoristákat, vígjátéi’.lrókat is meoiriöviem. őket legalább szidják, csepülik, minthogy ők játsszák nálunk a legidősebb királvft szerepét... Remélem, ön is megért engem? Egy hirtelen mozdulattal hátra fordult. Keofetieeei naov szúrást érzett, a la- poe*-áián — de a háta mögött nem állt senki... Akkor méeis csak tiidő- mniligdJt lesz. gondolte megfihnr s egészen megkönnyebbült. Badváoyi Barna Amíg ez mindenütt valors válhat, az irodák a hatás körükbe tartozó községeke tőlük telhetőén segítik. Tegyünk említést végeze tül néhány életrevaló, ötle tes, s a szüntelen fejlődé mellett tanúskodó kezde mányezésről. Kiskunhala son például az iroda októ bér 1-én kezdte meg mű ködését, de napról naprs fokozódik az igény a csa ládi ünnepek szociálist tartalmú megrendezés iránt Minden ünnepsége filmre vesznek, amelye az érdekeltek önköltség áron megvásárolhatnak Kecskeméten a köztemető ben hangszórókat helyez nek el. A városi tanács el juttatja az irodához a te mető térképét is, s ebbő hosszadalmas utánjárá nélkül, nyomban leolvasha tó a sírhelyek fekvése, ára A házasulandókat vala mennyi irodában tájékoz tátják a lakásügyi rendel kezésekről, a lakáshelyzet ről és lehetőségekről. Némelyek túlzott bá torságnak tartották, hog; megyénkben egyszerre ha iroda létesült. Ezt a lépés azóta igazolta az idő. I családi és társadalmi ese mények irodáinak vezetői munkatársai szoros kapcsolatot tartanak fenn egymással, kicserélik módszereiket, így is közelebb jutva a tartalmasabb, a szándéknak megfelelő szocialista ünnepléshez. Hej, de jól megy a sorunk!.. Napjainkban meglehetősen sok olyan tünetnek lehetünk tanúi, amelyekbő. az avatatlan szemlélő rendkívül kedvező anyagi helyzetünkre következtethetne joggal. Olyan gazdagságra amely mellett megengedhetjük magunknak a nagyvonalúságot, a pazarlást kicsiben épp úgy, mini nagyban. A kisebb-nagyobb közösségek, s végsősoron s i népgazdaságunk érdekei! sértő pazarlás nem egy példáját taglaltuk már lapunk hasábjain. Most azonban nem ezek indították e! a gondolatsort. Tehát elnézést kérek a furcsa párhu* I zamért. A kicsiben való pazarlásra tegnap reggel a szó szoros értelmében a2 utca kínálta a példát. Jóllehet a munkahelyére Igyekvő két férfi Kecskeméten, a Nagykőrösi iit-án aggódón emlegette: bárcsak k-me’-edne a száll'ngó- I Zó pillékből legalább tizenöt centis hótakaró, nagyon elkelne a kenvérvet-ésre!... Néhány tíz méterrel előttük pedig a következő látvány: komótos ütemben, háztól házig halad a sze- mátgyűitő autó. A köztisztaság munkásai nsdig. mielőtt a kiürítendő kukákat megragadnák, sebtében ki- kankodiák belőlük, s a jármű végén levő hágcsóra pakolják halomba — a kenyeret. A szeméttelep envé- szetéaái nvilván jobb sorsot szánva a n-gved- és fél vekniknek, kenyórvé- gfknek. Nem t”dom. ki hogval van vele. bennem szomorú r-t-ni AV--V-,f és sobfále gondolatot ébreszt a látvány... —y —a 4 Dózsa• és PetfiB-évforduló kiállításai A Chaillot-palota a toronybóL
