Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

lint, február 0, vasárnap M. «Mal Kiskőrös ante portás Az időszámítás előtti 218. évben a rómaiak ré­mületének tömör kifejezése volt a felkiáltás: Hannibal ante portás! A nagy had­vezér azonban soha nem tudta áttörni a város ka­puit, azok nem nyíltak meg előtte. Ha most ennek az analógiájára azt mond­juk, hogy Kiskőrös ante portás! — természetesen nem a rémület lesz rajtunk úrrá, hiszen teljesen más értelmet adtunk a címül választott mondatnak: Kis­kőrös a városi rang „ka­pui” előtt áll szervezett erővel, jó fegyverzettel, a hódítás szándékával, a biz­tos siker tudatában. A nagyközségnek ebben a re­ményében osztozik és vele szurkol az egész megye, az egész ország. Ahhoz azon­ban, hogy a település város legyen, még sok munkára van szükség. Egyáltalán nem csak idő kérdése a vá­rosi rang elérése. A jubileum jegyében Szerencsés találkozása a körülményeknek, hogy Kis­kőrösön a várossá fejlesz­tési tevékenység finise egy­be esik Petőfi Sándor szü­letésének 150. évfordulójá­val, az arra történő felké­szüléssel. Véletlennek is nevezhetjük ezt, hiszen a szülőhelyen pontosan tize­dik éve — 1962 óta — tu­datos városfej iesztési poli­tikát folytatnak, ennek je­gyében dolgoznak, s a munka eredményeként a ■település ellátottsága ma már sok tekintetben váro­sias szintű. A nagyközség vezetői mindannyiszor hangsúlyoz­zák, hogy az idén folyó ál­talános és minden lakost érintő-érdeklő készülődés elsősorban a Petőfi-jubile- um jegyében zajlik, 'lény, hogy Kiskőrös méltó igye­kezettel törekszik az évior- duló tartalmas megünnep­lésére, s azt szeretné, ha ennek az ünnepségsorozat­nak nyitányaként megkap­ná a városi rangot. Ez azon­ban nem jelenti, hogy a la­kosság, a vezetőség minden áron ezév december 31-én akarja „átfordítani” Kiskő­röst a nagyközségek sorá­ból a városok kategóriájá­ba. Mint azt dr. Havasi Gyula tanácselnök és dr. Szabó Gyula vb-titkár mondotta: nem leszünk el­keseredve, ha csak a jövő év elején, közepén tarthat­juk meg az avató ünnepsé­get Pontról pontra A kiskőrösiek nem bíz­zák az időre a városi rang feltételeinek megteremté­sét. Keményen és szigorú program szerint dolgoznak mindannyian. A múlt év végén tartott tanácsülés egyik témája éppen az volt, hogy milyen feltételeket szab a 8/1971. ÉVM—MT TH. számú rendelet, amely a nagyközségek várossá szervezésének irányelveit írja elő, határozott számok­kal megjelölve a követel­ményeket. Ezt vetette ösz- sze a tanács a már meg­lévő beruházásokkal, kom­munális, kulturális, gazda­sági létesítményekkel. Így aztán „kiugrott”, hogy mi hiányzik az előírásokból. Nem sok! Nézzünk meg néhány ilyen követelményt és te­gyük hozzá azt, ami ebből Kiskőrösön már megtalál­ható. A rendelet szerint a várossá nyilvánítást az a település kezdeményezheti, ahol a belterületi lakosság eléri a 8 ezer lélekszámot és az általa vonzott terület lakossága 20 ezer fölött van. Kiskőrösön ezek a számok a következőként alakultak a legutóbbi, 1970- es népszámlálás szerint: belterületi lakosság 11 ezer fő, a vonzásterületen pedig több, mint 45 ezer ember lakik. Előfeltétel a közművesí­tés bizonyos színvonala is. így például, hogy a belte­rületi lakásoknak legalább 40 százaléka előtt burkolt út legyen. Kiskőrösön ezért a feltételért még dolgozni kell, s két kilométer út szükséges a megkívánt 40 százalék eléréséhez. Máris teljesítette viszont a nagy­község a vízvezetékkel és a szennyvízelvezetéssel ösz- szefüggő előírásokat. A rendelkezés további felté­tele ugyanis, hogy a lakó­épületek 25 százalékában legyen vezetékes víz, s ugyanilyen mértékben meg­oldott a szennyvízelvezetés is. Kiskőrösön — a múlt év közepén történt felmérés szerint — ez az ellátottság 30 százalékos. Előírása a rendelkezés­nek az is, hogy a község A lí Hangsúlyoztuk, hogy ami most és az előző években történt Kiskőrösön, az a jubileumi év előkészítése jegyében történt. Szóljunk azonban néhány szót (a teljesség igénye nélkül) ma­gáról a jubileumi ünnep­ségről, a költő születésének 150. esztendejéről. Az elő­zetes és minden bizonnyal végleges programot már elkészítették a kiskőrösiek. Szerepel ebben például az új művelődési központ ava­tása, a Forradalmi Ifjúsági Napok országos megnyitó­ja, a Költészet napja or­szágos megnyitója, a Pető- fi-kutatók, emlékhelyek képviselőinek vándorgyűlé­se, borverseny, néprajzi múzeum megnyitása, ipari egész területére érvényes általános rendezési tervve. bírjon. A terv most készül és 1972 közepén már ezt a pontot is teljesíteni fogja a most még nagyközség. S végül — természetesen nem minden követelményről szóltunk — a várossá vá­lásnál jelentős tényező a település történelmi múlt­ja. Annyit tudunk, hogy Kiskörös telepített község, amelyet az 1700-as évek elején alapítottak. Nem sokkal ezután már mező­város, míg 1882-ben ismét nagyközségi rangot kapott A történelmi múlttal tehát nem lehet baj. Többen említik azt is a kiskőrösiek közül, hogy úgyszólván mindenhol azt olvashatjuk: Kiskőrös Pe­tőfi szülővárosa. Tehát muszáj, hogy város legyen. Ez azonban a tényszerű ér­vek közül a leggyengébb, viszont a szubjektív indo­kok sorában talán a leg­erősebb. Nem azért, mint­ha Petőfinek nem „illett” faluban születni, hanem mert a szülőhely föl akar nőni óriás fiához.... 3. év kiállítás, képeskönyv Kis­kőrösről, emlékplakett, filmösszeállítás, bélyegsor- kiadás stb. Ilyen körülmények között Kiskőrös ünnepe az egész ország ünnepévé szélesedik — Petőfi nevével fémjelez­ve. Nem túlzás talán azt mondani, hogy számos, a költő életével, munkásságá­val foglalkozó szakember, tisztelő is ellátogat me­gyénkbe, Kiskőrösre a vi­lág különböző tájairól. Ez a valószínűség még inkább arra serkenti a nagyközség lakóit hogy minden igye­kezetükkel szebbé, tisztáb­bá. otthonosabbá és von­zóbbá tegyék lakóhelyüket. Gál Sándor felfedezték, hogy rezeg az a sok-sok ezüstzöld leme- zecske azokon az Imboly­gó óriásokon. D e mire a legzsengébb generáció tanulta a két lábon megállást a vén jegenyék megbízható tör­zsébe kapaszkodva, az autók száma is megszapo­rodott a ház körül. Az or- vosékat az ügyvédék kö­vették, majd csatlakoztak a nagycsaládú tisztviselőék is a gépkocsi-tulajdonosok sorába. Csak a ~ emeletiek ma­radtak g:a logosok. Pedig két csaló ör.ek már régóta van jogo nya. Csak még az erszév Iái üres. Sokáig kell nyö > az emelet-rá­építés ré Ceheit. Alighogy beköltözött a házaspár ez orvosék helyé­re — „tér: észetesen” ök is autót hoz'(ik — furcsa vib­rálásba k zdett ez élet a halványsárga vakolatú ház­ban. Eddig a csendes ut­cán is elvoltak az autók éjszakára. Nyáron árnyékot kaptak a betonút túlfelén álló vadgesztenyefáktól. Télen meg ugyanott öltöz­tek estétől reggelre hópap­lanba. Vidám szomszédolás­nak is megfelelt, ahogy ká­nikulában fürdőnadrágosan, sortosan mosták, babrálták, zúgatták kocsijukat a tu­lajok, télen meg melegítő­ben, jambó- meg svájci- sapkásan maszatolódtak össze a motorházban kuta­kodva. Micsoda szakmai vi­ták zajlottak! z új lakótárs egyket­tőre bogarat ültetett a gépkocsisok fülébe. Épít­senek. garázst az udvarba! Közösen. Hányat? Hát hár­mat. De hiszen az emele­ten is jogosítványosok __ H átha azok is számítanak kocsit venni... ? Van pén­zük? Akkor ne nagyon ug­ráljanak, ha még kilátásba incs autó ... De mégse le­het őket számításon kívül ’anyni — pedzegették szo­lidaritásból a régi lakók... Egye fene, kérdezzük meg azt a kettőt is... És ha a másik két család is szándé­kozik valamikor gépkocsit venni? No és, addig vár­junk talán? Házi röpgyűlés az ügy­védéknél, dupla mellett. Az új lakó kész tervvel jön. Észrevétlenül „átvette a parancsnokságot”. Lesz öt garázs. Tervrajzteregetés: tessék, pont kitöltik az ud­var szélességét. Előttük annyi hely, hogy egyesével ki-ki befordulhat a maga lyukába. — Persze, akkor a gyü­mölcsfáknak befellegzik?! — Naná. Nem érzeleghe­tünk. — És a jegenyék? 1 — Mit gondolnak, hol jöhetnének be a kocsi'- 'áshol? Kivágatjuk mind. Elveszünk a házba vezető '”vc"ő!;hől is. és így vont Xv.an széles lesz a folyo­só, ahol beférhet egy autó. — De... öt "Zép nagy fa.-. — Bízzák rám. Az enge­délyt megszerzem kivágá­sukhoz. „összeköttetéses szervezés” kérdése az egész ... Osszuk el, kinek melyik garázs jut majd. Ki a legrégibb lakó? ön? Ak­kor a magáé az első... Költség ennyi, de hát ez már mellékes ... E ngedelmet... Szó­val — keresi a szavakat az egyik emeleti, a munkás. — Nekem nincs tehetségem, hogy... A la­kást még sokáig kell fizet­nem; kisgyerekünk van; nemrég vettünk bútort... Autóm még soká lehet... — Akkor talán az egész tárgytalan? — csap le p'-nyor osan az új ember, aki szép pénzért értékesí- ette előző ’ kását. — Nem ... De kérem, én úgy is magam akarom megépíteni az én garázsn- ot. T al-atos vagyok. Ad­dig be tudok szerelni ben- r e egy kis műhelyt Szere­tik itthon is eldolgozgatni Beiratkoznak az elsősök Az idén végző 138 800 nyolcadikos pályaválasztá­sának körültekintő előké­szítésére az általános isko­lákban országszerte rend­kívüli pályaválasztási szü­lői értekezleteket tartanak ezekben a napokban. Az értekezleteken — és szük­ség szerint egyénileg is — tájékoztatják a szülőket az idei továbbtanulási lehető­ségekről, segítik a tanuló­kat, hogy rátermettségük­nek, tehetségüknek és a népgazdaság szükségletei­nek legmegfelelőbb iskolá­ban tanuljanak tovább. A most végző nyolcadi­kosok közül mintegy 58 ezren folytathatják tanul­mányaikat a különböző középiskolák első osztá­lyaiban. Közülük szeptem­berben 27 400-an gimná­ziumokba, 30 600-an pedig szakközépiskolákba irat­kozhatnak be. Az általános iskolát most végzők közül 63—64 ezer fiatalt várnak a szakmun­kásképzők. A következő hetekben megkezdődnek az előké­születek az új tanévre is. A tanköteles korba lép gyerekek beiratkozásét or­szágszerte március elsej és 15-e között tartják. Ezen az időszakon belül a hely tanácsok döntik el a be- irakozás pontos idejét A beírt tanulók még a tanéi? megkezdése előtt or­vosi vizsgálaton vesznek rész* Ennek idejéről és he­lyéről az iskola igazgatója a szülőket, gondviselőké^. Válaszé illetékes ,,/Véfc — apróban99 Január 23-i, vasárnapi lapszámunkban „Bevásá­rolták” címmel a Habse­lyem Kötöttárugyár kecs­keméti gyárának termékeit elmarasztaló cikk jelent meg. Az írás szóvá tette, hogy különböző vállalatok­nál rendezett — egyébként hasznos — árubemutatókat és vásárokat kínos hiba kí­sérte. A megvásárolt női nadrágok és kombinék egy része három-négy számmal is összement. A glosszára Móczu Lajosné, a Habse­lyem Kötöttárugyár kecs­keméti igazgatója vála­szolt: A szóban forgó „Habse­lyem” márkájú termékek műselyem-alavanyaaból ké­szültek. Ennek egyik alap­vető tulajdonsága, hogy mosás hatására zsugoro­dik, aminek a mértékét az áru kezelési módja befo­lyásolja. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet vizsgálata szerint a szak­szerűtlen mosás esetén 4—6 százalékot, a kezelés betartásakor azonban csalc 1—2 százalékot tesz ki a méretváltozás. A termé­keknek a cikkben említett ..összementse” tehát feltét­lenül eltúlzott. Tudjuk, hogy nem min­denki ismeri a műselyem- nek ezt a tulajdonságát, ezért minden habseiuem- áru-cimkén — sőt más mó­don is — felhívjuk rá a | figyelmet. Ezen kívül m termékeinket árusító ke­reskedelmi vállalatokhoz 1elküldtük az „Ismeri ön a méreteit?” című, kifüg­geszthető táblázatot, amely­ről leelvasható a megfelelő \ nagyságezám. j Kedves vevőinknek , rendszeresen ajánljuk a ! műselyemnél jobb minő­ségű, tartósabb, könnyen kezelhető, forma- és mé­rettartó, korszerűbb alap­anyagból készülő terméke­inket, amelyeket „Hab- j Ion” és „Dub-lcm” márka ’ elnevezéssel hozunk forga- j lomba. Az 59 éves Habse- ' lyem Kötöttárugyár üzleti t tisztességén tehát — j úgy érezzük — nem esett csorba. j Végül pedig ennyit: vál­lalatunk mindenkor — te­hát most is — készséggel és soron kívül kijavítja : vagy kicseréli az esetleg hibás gyártmányait, ha j azokat az árucímkével együtt küldik vissza hoz­zánk. * Mindehhez annyit fű- > zünk hozzá, hogy a nagy­fokú zsugorodás ténye — a KERMI korábbi minta- vizsgálatának eredménye | mellett is — helytálló. A jműselyemcikkek kezelési i utasításának a betartása | ugyanakkor igen hossza- dalmas és anrólékos mun­ka, ami egyáltalán nem já­A szereléshez is értek... Hamarabb összeguberálok egy használt kocsira valót. — Hogy?... Maga ott kopácsolni akar? — vonja fel szemöldökét a „parancsnok”... Akkor magának mennie kell in­nen szélről. Pont az én ab­lakom közelébe esik a ga­rázsa. A feleségem szelle­mi foglalkozású; nem lehet őt efféle zajokkal zavarni. Szinte fintorog, miközben „továbbmegy" a témában. ... A jég nyék egyik nap­ról a másikra eltűntek. Két nap múlva gyökérzetük óriási tvskói helyén is göd­rök sötbdettek. A halvány- sárga vakolatú emeletes ház, amelyet eddig szíve­sen hasonlítottak csendes „római villához”, nyugal­ma, a cinkék, harkályok, vadgalambo' látogatta je­genyetestőrök miatt — ma már egy kődoboz. Ud­vara várja a ben-in. óla , füst. s gáz szagú sufnikat. Tóth István ! rul hozzá a nők otthoni. I második műszakjának a lerövidítéséhez. Mosósép nem használható; kézmeleg vízben Unimó univerzális i mosószerrel _ nyomkodni kell a terméket; öblítés kétszer; szobahőmé’-s^Wű ■ helyiségben a kályhától, fűtőtesttől távol szénen függesztve érdemes száríta­ni, s langyos vasalóval : enyhén simítva vasalni. Csupa olvan műv°W, ami odaadó finomságot, tü- I reimet tételez fel. a siet­ség, kapkodás va°v va’n- melyik utasítási tétel ki­hagyása végzetes következ­ményekkel járhat. A kecskeméti gyár az. '^n nagyobb meomrisé<wj i import alaoanr'eeeei ,s->. . ee-il*. amj növeltet! ^ „ -ír '.'tj pP ér éS eVf T,, tr yáhbra is j r\ nil -,v> grAq pnon-..-r° ar* r, p-. •n noárrí 1 :'j\T’rvf-nl tv» X*->troT^ f, f ^,1- ’•* Viofo natkozó felvetésünket H. P.

Next

/
Thumbnails
Contents