Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

1972. február 5. szombat 3. oldal Százmillión felül (Folytatás az 1. oldalról) — A gazdaságban még nem volt példa olyan ma­gas terméseredményekre, mint amilyeneket tavaly takarítottunk be. Búzából ezer hold átlagában 20 má­zsán felül arattunk. A ku­korica termésátlaga öt év alatt tíz mázsával emelke­dett, májusi morzsoltban számítva. Tavaly 1257 hol­don 29,40 mázsa holdan- kénti átlagot értünk el. Mindez a több éve kezdő­dött céltudatos talajjaví­tásnak köszönhető, s ter­mészetesen a jobb fajták­hez szükséges berendezé­sek rendelkezésünkre áll­nak. Az idei őszön naponta 12—15 vagon kukoricát ta­karítunk be, az ehhez szükséges szállítóeszközök már megvannak, és addig­ra felépülnek a raktárak, új szárítóberendezéseket is beszerzőnk. Megvalósítjuk a kukoricatermesztés teljes gépesítését. A jövedelem nagyobb részét a növénytermesztés adja. A másik fő ágazat az állattenyésztés, még kor­szerűsítésre szorul. Az ál­— Az elmúlt esztendő­ben 105 millió 660 ezer fo­rint termelési értéket ér­tünk el, vagyis 39 millió forinttal többet, mint az előző évben. A gazdák szorgalma, az erősödő munkafegyelem, amely elősegítette a hoza­mok emelkedését, a taka­rékos gazdálkodást, egy- egy összetevője az elmúlt évi sikereknek. Az egy normál holdra jutó költsé­geket csaknem 30 forinttal csökkentettük. Tavaly 6 millió 750 ezer forint érté­Jó az együttműködés a KPM és a megye vezetői között Dr. Csanádi György Kiskunhalason A főagronómus: — Felkészültünk a kukoricatermesztés teljes gépesítésére. (Pásztor Zoltán felvétele) nak is. A növénytermesz­tést szakosítottuk. Azelőtt 15—20 féle növényt ter­mesztettünk, jelenleg csak háromfélét: búzát, kukori­cát és árpát. Az idén to­vább növeljük a tengeri vetést 200 holddal. Csak­nem teljesen géppel taka­rítjuk be a termést, az eh­lomány hagyományos is­tállókban van még. A le­hetőségekhez mérten igyek­szünk gépesíteni. A legjö­vedelmezőbb a sertéste­nyésztés. A hízókat saját vágóhídon dolgozzuk fel. A tartósított árut a kiskeres­kedelemnek adjuk tovább. Kürtösi Károly elnök: kű gépet és felszerelést vá­sároltunk. Ez is elősegítet­te a zökkenőmentesebb munkát. A termelőszövetkezet ma tartja zárszámadási köz­gyűlését. A vezetőség ered­ményes esztendőről számol­hat be a tagságnak. K. S. Legfőbb gond a gépesítés A paradicsomtermesztésről tanácskoztak A Zöldségtermesztési Kutató Intézet pénteken ta­nácskozásra hívta össze a szakembereket, hogy meg­vitassák a paradicsomter­mesztés gépesítésével kap­csolatos kérdéseket. A ku­tatóintézet kecskeméti központjában tartott ren­dezvényen megjelentek az ágazattal foglalkozó kuta­tok, a feldolgozó- és gép­gyártóipar képviselői, vala­mint a termesztő gazdasá­gok vezetői. Dr. Mészöly Gyula prog­ramvezető kutató a gépi betakarításra alkalmas pa­radicsomfaj tákkal szemben támasztott követelmények­ről, a kutatási eredmények­ről tartott előadást. El­mondta, hogy több mint két évtizede vizsgálják az intézetben a paradicsom törzseket, fajta jelölteket, 35-féle szempontból. Ezzel magyarázhatók a paradi­csomnemesítésben elért jó eredmények. Az utóbbi évek célkitűzései között szerepelt a konzervipar igényeit kielégítő, gépi szedésre alkalmas fajták nemesítése. Ezek azonban az agrotechnika megváltoz­tatását követelik. Btró Kálmán, a ZÖKUTI tudományos munkatársa részletesen foglalkozott a paradicsomtermesztés és betakarítás gépesítésével kapcsolatos problémákkal. Az új fajták a kutatóin­tézetben már kiállták a próbát, a 22 kipróbált vál­tozat közül 15 nagyhozamú és gépi szedésre alkalmas. A betakarítógépek eredmé­nyei azonban korántsem ilyen egyértelműek, szovjet amerikai és magyar para­dicsomgépsort még tovább kell tökéletesíteni. Ahhoz, hogy a paradicsomtermesz­tés és feldolgozás jövedel­mező legyen, még nagyon sok feladat vár megoldás­ra. Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeti tan­székének vezetője hozzá­szólásában hangsúlyozta, hogy az egymenetes gépi betakarítást kézi előszedés- sel kell kombinálni. Tiborcz György, a MÉM műszaki és termelésfejlesz­tési főosztályának osztály­vezető-helyettese elmond­ta, hogy az eddigi intézke­dések eredményeként a konzervgyárak már február elejére szerződésben lekö­tötték az elmúlt évben ösz- szesen felvásárolt mennyi­séget. A zöldségtermeszté­si programban való na­gyobb előrelépés várhatóan a jövő évben következik be* Az elhangzottákhoz a gépgyártók, a felvásárló, il­letve feldolgozó vállalatok képviselői is hozzászóltak, a termelő gazdaságok veze­tői pedig a termesztés gaz­daságosságával foglalkoz­tak. D. É. Mint azt előre jeleztük dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter — aki kétnapos látoga­tásra érkezett megyénkbe — tegnap Kiskunhalasra utazott. Ütjára elkísérte Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kőrös Gáspár, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, valamint a miniszté­rium főosztályvezetői és a KPM-vállalatok, intézmé­nyek megyei igazgatói. A vendégeket Kiskunhalason Sipos János a városi párt- bizottság titkára és Ispá- novils Márton a járási párt- bizottság első titkára fo­gadta. A minisztert Juhász De­zső a városi tanács elnök- helyettese tájékoztatta Kis­kunhalas közlekedési és hírközlési problémáiról. Mint mondotta, a legna­gyobb gondot az 53-as fő- közlekedési útnak a város belterületén áthaladó sza­kaszának kiépítése, a vasút két sorompója, — amelyek naponta mintegy 12 órán át' vannak zárva, — egy közúti felüljáró építése és a város hat nagyüzeméhez az iparvágányok kiépítése jelenti. Az iparvágányok létesítéséhez egyébként az üzemek is hozzájárulnának anyagilag. Szó esett még arról, hogy az utóbbi évek nagy ipartelepítései miatt bővíteni kellene a távbe­szélő-hálózatot és a város­tól délre levő területeken javítani a rádió és tv-vé- teli lehetőségeit. Csanádi elvtárs ezután a Thorma János Múzeumban megtekintette Lévárdy Im­rének a magyar közúthá­lózat múltjáról összeállított gyűjteményét. Ezt követő­en a csipkeházba látogatott, majd a vasútállomás most épülő létesítményeit, a MÁV orvosi rendelőjét és étkezdéjét tekintette meg Itt elbeszélgetett a vasúti csomópont vezetőivel és dolgozóival. A miniszter különvonata ezután a fővárosba menet még megállt Kiskunfélegy­házán, ahol a vasútállomá­son Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára fogadta, s Miklós János állomásfőnök tájé­koztatta a minisztert a pá­lyaudvar-bővítés helyzeté­ről. Hazautazása előtt Csa­nádi elvtárs rövid nyilat­kozatot adott lapunknak kétnapos látogatásán szer­zett benyomásairól. — Bács-Kiskun megye párt- és állami vezetőivel igen jó az együttműködé­sünk — mondotta többek között a min-zter. Gondo­san elkészített terveik van­nak a közlekedés és hír­közlés fejlesztésére, a rea­litások talaján állnak, s nincsenek megvalósíthatat­lan kívánságaik. Látogatá­som igen hasznos volt, al­kalmat adott arra, hogy egyeztessük az igényeket és lehetőségeket. A megyei lap tegnapi szá­ma már ismertette a Kecs­kemétre, Bajára cs Kiskő­rösre vonatkozó megálla­podásokat. Kiskunhalasról annyit mondhatok, hogy na­gyon fontos közlekedési góc, amely igen nagy tran­zitforgalmat bonyolít le. Az áruszállítás a jövőben még csak növekedni fog, de itt a vasúti személyszállítás sem csökken, mert a kör­nyék közútjai nem a leg­jobbak. Ez bizonyítja, hogy a közlekedéspolitikai kon­cepción belül egységes fej­lesztésre van szükség. Igen fontosnak tartjuk a város közúti átkelési szakaszai­nak és iparvágányainak ki­építését — mondotta befe­jezésül a miniszter. N. O. HUMORISTÁK KLUBJA A keddi Humoristák klubja a szokottnál keve­sebb humort fakasztott. A közhelyekből való váloga­tás vagy a pedagógiai té­májú rész nem érdemel­ték meg a képernyő elé kerülést. Legszellemesebb­nek nem a humoristák ki­agyalt — olykor kissé el­koptatott — szellemeske­déseit éreztem, hanem az Ingatlankezelő Vállalat ko­molynak szánt lakáshasz­nálati útmutatásait EURÓPA BÖLCSŐJE: RÓMA Kitűnő műsor az „Euró­pa bölcsője” sorozat. Ked­den a római állam kiala­kulásával, a jogrenddel, a családi élettel stb. ismer­kedtünk meg. A magas ní­vójú történelmi szöveget korabeli dokumentumok­kal szemléltették. Jól si­kerültek a tömör uralko­dói portréit. A múlt emlé­keit az akkori építészet nagyszerű eredményei idézték. BORIVÓKNAK Szerdán ismétlésképpen újra láthattuk a magyar bortermővidókekről szóló kisfilmet Az ismeretter­jesztő filmben összefonód­tak a badacsonyi életké­pek a táj irodalmi (Kis­faludy Sándor) és művé­szeti emlékeivel (Egry Jó­zsef). Jó ötletnek tartot­tuk, hogy történelmi-mű­vészeti körképet is adtak az egri borvidék bemuta­tásakor is. RADAR Az ifjúsági érdekvédel­mi műsorban találkozhat­tunk a „Riporter kereste­tik” vetélkedő győztesei­vel, az általuk készített ri­portokat láthattuk. Élő problémát dolgoztak fel a szakmunkástanulókról szó­ló riportban. Gyengének éreztük a fiatal karikatu­risták próbálkozásait. PILLANTÁS AUSZTRIÁBA Az osztrák kisfilm érde­kes keresztmetszetet adott az ország történetéről a római kori emlékektől az 11. Ferenc József idején ki­épült bécsi városképig. Ke­vesebbet mutatott viszont a táj szépségeiből. A film tudatosan a múlt emlékeit mutatta be. De alig fi­gyelt a mai emberekre, társadalomra, gazdasági életre. TALÁLKOZÁS INDIÁVAL Ugyancsak csütörtökön sugározta a televízió a magyar India-film befejező részét. Visszapillantva az egész filmre, az a benyo­másunk, hogy a kitűnő olasz filmhez alig mérhet­jük a magyart. Míg ott a tudományos megalapozott­ság ezer színű képet adott például a vallási helyzet­ről, addig a magyar film csak publicisztikus való­ságelméleteket illesztett össze. Az utolsó részben a tanulás problémáira figyel­hettünk. A gyerekeket in­terjúvoló epizódot elnvúj- tottnak éreztük, kevésbé szerencsésnek. Megl°oően befejezetlen volt a film. CSEHOV: LAKODALOM A sokszínű csütörtöki műsorban láthattuk Cse­hov szellemes, gúnyos, bí­ráló hangú egyfelvonáso- sát: a Lakodalmat. Az úr­hatnám hivatalnok-após (Ungvári László) „ünne­pélyessé” akarja tenni lá­nya lakodalmát, s 25 ru­belért egy tábornokvendé­get „vásárol” erre az al­kalomra (Feleky Kamill játssza remekül). De a „tábornok” csak másodka­pitány. S kiderül a „meg­vásárlás” szándéka is. A többször ki-kibomlő bot­rány után folytatódott a lakodalom. E jól sikerült tv-változatot Szirtes Ta­más rendezte. Szekér Endre Népfronttisztújító nagygyűlések időrendje A Hazafias Népfront bi­zottságait újjáválasztó köz­ségi, tanyai és városi nagy­gyűlések jövő heti időrend­je a következő: FEBRUÁR 7-én: Duna- pataj, művelődési ház, 13 órakor; Üjsolt, művelődési ház, 18 órakor; Orgovány, (tanyai bizottság) Kossuth Tsz külső major, 17 óra­kor; Soltszentimre, tanács­háza, 18 órakor; Gátér, mű­velődési ház, 10 órakor. FEBRUÁR 8-án: Belső- Ballószög (tanyai bizottság) általános iskola, 16 órakor; Lakitelek, művelődési ház, 17 órakor. FEBRUÁR 9-én: Kiskő­rös—Erdőtelek (tanyai bi­zottság) általános iskola, 18 órakor; Feketehalom (ta­nyai bizottság) általános is­kola, 18 órakor. Kiskőrös, Felsőcebe (tanyai bizottság) általános iskola, 18 órakor; Talfája (tanyai bizottság) Törekvés Tsz kultúrterme, 16.30 órakor. FEBRUÁR 10-én: Alpár, művelődési ház, 18 órakor; Helvécia, művelődési ház, 14 órakor; Csólyospálos, művelődési ház, 14 órakor; Pirtó, művelődési ház, 16 órakor; Ordas, művelődési ház, 18 órakor. FEBRUÁR 11-én: Bács- bokod, pártszékház, 18 óra­kor; Bácsborsód, tanácshá­za, 18 órakor; Bugac, mű­velődési ház, 15 órakor; Drágszél, művelődési ház. 18 órakor; Kelebia, műve­lődési ház, 18 órakor; Kunadacs, művelődési ház, 19 órakor; Nyárlőrinc, mű­velődési ház, 14 órakor; Kunfehértó, állami gazda­ság kultúrterme, 18 órakor; Szabadszállás, művelődési ház, 15 órakor; Szarkás (tanyai bizottság) általános iskola, 15 órakor; Tataháza, pártszékház, 19 órakor; Ti- szakécske, művelődési ház, 16 órakor; Kiskunhalas, művelődési ház, 17 órakor. FEBRUÁR 12-én: Balló- szög, művelődési ház, 16 órakor; Balotaszállás, mű­velődési ház, 16 órakor; Hetényegyháza, művelődési ház, 17 órakor; Imrehegy, Űj Élet Szakszövetkezet, 9 órakor és Kéleshalom, mű­velődési ház, 18 órakor«

Next

/
Thumbnails
Contents