Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám
1972. február 4, péntek K. oldal Kilátás az Eiffelről Franciaországi le velezőlapok „Szép ámulások szent városa” — ina Ady bizonyára azért, mert már az I. világháború előtti béke időben is különleges, egymásnak ellentmondó han gulatú városnegyedek és <•- bennük lakó különböző emberek határozták m emennek a ma már (az elővá rosokkál együtt) több mini nyolcmillió ember lakóhelyéül szolgáló metropolisnak az arculatát. Keskeny, girbe-görbe, alig egy-két méter szeles siku torokat szegélyező, máló va- koiatú ódon házsorok és fény tói, pompától csúlogo bouievaruok, építőművészek által bonyolult tudatossággal megtervezett terek rendszere... Nappali világosság éjfélkor a rJoule- varde aes Italiens-en és rossz szagú félhomály délidőben a Montparnasse elhagyatott környékein. Mindez összefér és összetartozik. Épületek látványok, emberek..., a teherautó hosszúságú merce- deséből természetes közönnyel bámul az újgazdag a járda szélén elheveredő clochardra, akinek rongyai és elmaradhatatlan borosüvege az összes vagyona. A párizsi embereket ez az együttélés neveli évszázadok óta; az ellentétek összebékíthető egymásmel- lettisége. Nem fordul meg senki szinesbőrű járókelő után, legyen az indián, arab, néger vagy kínai, hordja akár népének legfurcsább viseletét is, — nem kelt feltűnést az utcákon alkalmi erőművész, kardnyelő, vándor énekes. A párizsiak szinte mar kűl- tuszt is teremtettek az „extravaganciából”. És tall. A metropolis ü v§ * Honfoglalás—kultúrával Hitka pillanat: felszabadul egy parkolóhely ; palota előtti szökőkútrendszernéL Chaillotlán ezért is származnak francia földről a leghajmeresztőbb divatötletek és ezért irányította a város újat kereső művészete sokáig Európa egész szellemiségét. A látszólagos közöny, a hétköznapi különcségek megszokottsága leginkább a divaton mérhető. A minitől a földet söprő maxiszoknyáig, a legkülönbözőbb bőrökből készült ruhadaraboktól a zsákszövetig minden alkalomra minden felölthető. Egy francia ismerősöm jegyezte meg: Ha egy szőnyeget tekernél magad köré, fejedre egy skót gránátos süvegét húznád és hajókötelet hurkolnál derekadra, hogy megforduljanak utánad az emberek — csalódnál, kutya sem vetne rád egyetlen pillantást sem. Ez valóban így Is van. /Egyrészt; a külföldiek — akik hol veszítenék el jó modorukat, ha nem Párizsban — és különösen a hippi fiatalok ludasak a divat zűrzavarában, de a franciáktól sem idegen a változatosság. Párizs a kiskereskedők városa is, és a számtalan, kisebb nagyobb ruházati bolt tulajdonosa mind különlegesebbnél különlegesebb modellekkel igyekszik telezsúfolni a kirakatokat. Az emberek pedig engednek a „manipulálásnak” is, személyiségüket szívesen hangsúlyozzák ruházatukkal. Éppen ezért is divatos dolog egy kissé „hóbortosnak lenni”. Utcai számítógépen horoszkópot készíttetni a sors várható alakulásáról, telezsúfolni értelmetlen, semmire sem használható ócska kacatokkal a lakást, maskarákba öltözni, kedvelni a rémfilmeket, baloldali nézeteket hangoztatni és rokonszenvezni a művészekkel, — egyszóval minden olyan dolog népszerű, mely látszólag elkülöníti az átlagembert — átlagos társaitól. Irodalmi kitti) és nyilvános viták « Duna — lisza hősi írócsoport terveiben Egy évvel ezelőtt — pontosan 1971. április 1-én — s Magyar Írók Szövetségének támogatásával alakult meg Kecskeméten a Duna—Tisza közi írócsoport. Rövid idő telt el megalakulásuk óta, mégis történt az írócsoport nevéhez fűződő országos jelentőségű esemény: tavaly decemberben 40 szociográfus író részvételével a szociográfiai konferenciát Kecskeméten tartották. A kétnapos eseményen megvitatták a szociográfia műhelyproblémáit, majd Hetényegyházára és Izsákra látogatva ismerkedtek megyénk gazdasági életével. Ilyen találkozásokat a továbbiakban rendszeressé szeretnék tenni, mert úgy érzik, itt is élnek, közöttük is dolgoznak Erdei Ferenc munkájának folytatói . .. A Forrásnak, a megye irodalmi folyóiratának szerkesztőségével az írócsoport tagjainak alkotói összhangot sikerült kialakítani, majd minden rendezvényük közös. Megalakulásuk s óta 10 alkalommal talákoztak olvasó-'kkal. Különösen jól sikerült a soltvad'erti. bácsalmási, ceglédi és kecskeméti találkozó. Az írócsoport tagiai közvetlen célként jel " k meg a most jelentkező, nyilvánosságot még nem kaoott szerzőkkel való foglalkozást, alkotói problémáik | megbeszélését. Ezt mind az j öten, Raffai Sarolta, Buda j Ferenc, Hatvani Dániel — a csoport titkára —, Kunszabó Ferenc és Zám Tibor elsőrendű fontosságúnak tartják Pillanatnyilag tíz fiatalt figyelnek, akik főleg versekkel, novellákkal próbálkoznak. Céljuk továbbá, hogy a megjelent írásokról nyilvános vitákat rendezzenek. A tervek szerint február végén, március elején Raffai Sarolta új novelláit, később Zám Tibor: Szőlő és gyümölcs a Homokhátságon című szociográfiai tanulmányát fogják értékelni. Törekvéseikről a Szolnoki Rádió már híradással volt. A továbbiakban tervezik, hogy a megye közigazgatási határain túljussanak, ezért kaocsolatot keresnek Cegléd és Nagykőrös kulturális intézményeinek vezetőivel és az olvasókkal. Az országhatárokon töl magyar nyelvű irodalmi folyóiratok szerkesztőségeivel sikeres az együttműködésük. A szeb^dkai Üzenet és a kolozsvári Utunk szerkesztőségeinek munkatársaival élénl*. gyümölcsöző a szellemi kapcsolat. Az ugyancsak kolozsvári Steuua román nvelvű fo- lvóirai-bsn pedig meizWen- tek az írócsoport tagjainak munkái, természetesen román fordításban. A csoport tagjai, hogy munkájuk jobb, kapcsolatuk az olvasóval közvetlenebb legyen, irodalmi klubot szeretnének alakítani, hogy hetenként meghatározott napokon találkozhassanak egymással és oldott légkörben beszélhessenek örömeikről, problémáikról. Ehhez helyiségre lenne szükségük. Á Petőfi Népe és a Forrás szerkesztőségének küszöbön álló költözésével esélyük a klub kialakítására megnövekszik. Azt remélik, a megyeszékhelyen valahol akad egy szoba irodalmi klubjuk számára is. A megyeszékhely „tövében” levő községnek alig harminc esztendővel ezelőtt nem volt egyetlen utcája sem. Tanyák a szőlőtáblák között, községháza, iskola és egy kocsma, ennyi volt az egész kisközség, í Most egyre-másra magasodnak a sátortetős családi házak, utcasorok formálódnak a hajdani három- épületes centrum körüL Az anyagi alapokat, az itt élők megélhetési forrását ehhez a felfutáshoz a Népfront Szakszövetkezet teremtette meg. A község keresőképes lakosságának 80—85 szá- i zaléíka dolgozik a szövetkezetben, vagy annak egyik melléküzemében. Ilyen formán a jakabszállásiak kulturális igényeiről, elképzeléseiről mint a szövetkezeti tagokéról beszélhetünk. A szövetkezet ipari üzemeit — a pálinkapalackozót, ahol nők, és a motor- alkatrészgyártót, ahol főleg férfiak dolgoznak — Vidéki Mátyásnéval, a közös gazdaság főkertészével együtt látogattuk meg. Az üzemek dolgozói alaposan hozzájárultak a gazdaság 1971- es esztendőre tervezett 50 millió forintos bruttó bevételének megvalósításához. A palackozó harminckét nődolgozójának Dániel József né a vezetője. Kérdéseimre így válaszolt. — Nagyon szeretjük a kecskeméti színházi előadásokat. Amikor lehetőség nyílik a színházlátogatásra, elkérjük a gazdaság autóbuszát és mindannyian elmegyünk. Az idén először a férfiakat is elvisszük — jóízűt nevet — no, persze csak akkor, ha jól viselik magukat... — Voltunk közös kirándulásokon is. A legszebb a balatoni körűt volt, a pécsi kevésbé tetszett. A palackozók keze nagyon füreén mozog, hatalmas tartályokban mossák, áztatják maid töltik, címkézik a féldeojn üvegeket. Naponta több hektoliternyi pálinkát dolgoznak fel. Vidékiné, Wolford Évával tovább indulunk a motorkerékpár-alkatrészeket gyártó üzembe: száz férfi és néhány nő munkahelyét nézzük meg közelebbről. A Csepeli Motorkerékpár- gyár részére 24 különböző alkatrészt készítenek itt a három műszakban dolgozó szakszövetkezetiek. Jól keresnek. Az üzemben korszerű az öltöző (fekete-fehér rendszerű) és tiszta, tágas a hideg-meleg folyóvi- izes fürdő. Jakabssáilási korkép A gépek okozta fülsiketítő zajban alig értjük egymás szavát, de az üzem fürdőjét — mint számára fontos létesítményt — mindenki megemlíti. Meg azt, hogy a munkát a növény- ápolás után Itt még „szokni kell” —, bár mind- kevésbe fárasztó. Távozá- sunkor az egyik esztergályos lány utánunk szalad és nekünk szegezi a kérdést: „Mikor épül már fel a községi művelődési ház?” Tél van, a mezőgazdaságban dolgozók pihenőideje, A vezetők számára a tervek készítésére szánt időszak. Jakabszálláson ennek különös jelentősége van, hiszen az elöregedett szőlők helyére folyamatosan új telepítéseket készítenek elő. A gazdaság főkönyvelőjétől, Geiger Endrétől a kulturális-szociális alap felhasználásáról érdeklődöm. — 1971-ben 76 ezer forintot kulturális, 447 ezret pedig szociális alapra használtunk fel, de nyugodtan mondhatom, hogy a határvonal nem éles, nagyon is elmosódott. Az egyik összeg kiegészíti a másikat, ezért a szükségletnek megfelelően használjuk fel. — Műszaki könyvtárunk pár száz kötetes, sajnos, a községi könyvtár jelenleg „albérletben” a községi tanács épületében van. Autóbuszunkat viszont mindig kiránduló, színházlátogató tagságunk rendelkezésére bocsátjuk. Beszélgetésünkbe Vidékiné is bekapcsolódik. •— Az országjárást nagyon megszerette a tagság. Az időpontokat munkánk sürgőssége határozza meg. Minimális, szinte jelképes összeget fizetnek a résztvevők az utazásért, szállásért, étkezésért — A fiatalok merre jártak az elmúlt esztendőben? A KISZ-alapszervezet tagjai a gazdaságtól egy hold földet kaptak, hogy belátásuk szerint gazdálkodjanak. Paradicsomot termeltek ezen a földön, a termést eladták és ebből az összegből kétnapos eger —aggtelek—miskolc—lillafüredi útra indultak. Rossz emlékeink maradtak viszont egy pécsi útról, ahol idegenvezetővel jártunk. Ö sajnos, sehogy sem akarta megérteni, hogy kirándulóinknak nemcsak a múzeumban látható honfoglalás korabeli emlékek, hanem a város, az érdekes épületek és a számunkra újdonságot jelentő hegyek is érdekesek. Mind nagyobb az érdeklődés viszont a tanulmányi kirándulások iránt Legutóbb Tokajban voltunk. — Szeretném megemlíteni, hogy gazdaságunk ingyen telket ad a fészekrakó fiataloknak — öt évi szövetkezetben maradás ellenértékéül. Mind több a községben a világos, egészséges, új otthon és a gépesített háztartás. No meg a gépkocsi. Rausch Tamás, a községi tanács elnöke az újjáépülő művelődési házról így szól: — Szeretnénk a majd félmillió forintos felújítási munkával valóban megoldani a művelődési ház gondját. Az eddig egy teremből és egy előtérből álló épületet 60 centiméterrel magasabbra emeljük, és öltözőkkel bővítjük. A tervek szerint az orgoványi ÁFÉSZ cukrászda-presszót is berendez az átalakított épületben. Természetesen visszaköltözik régi helyére a könyvtár Is. — Mikor fejezik be az építkezést, adják át rendeltetésének a művelődési házat? — A tervek szerint 1972- ben kell az építkezést befejezni. Nagyon szeretnénk, ha szilveszter helyett augusztus 20-án ünnepelhetnénk a művelődési ház megnyitását. Sclmeci Katalin Telefon-üzenetközvetítő Í y •> 'f- ' ' % . v.. ,/v.yc j^.,4 Öregek városa Nem bontják le Visontán a Cagarin Hőerőmű építői részére emelt korszerű munkásszállókat. Szociális intézményt hoznak létre a gondozásra szoruló öregek részére. Így döntött a Heves megyei Tanács Végre- hnitó Bizottsága. Amikor a Gagarin Hőerőmű építése befejező szakaszához érkezett, a felszabaduló épületekre több iparvállalat is benyújtotta ;génvét. d* ehhez — a környék munkaerő-tartalékainak hiányában — a végrehajtó bizottság nem járulhatott hozzá. A körülmények figyelembevételével — és az illetékes főhatóságokkal történt megállapodások alapján — született meg az az elhatározás, hogy az erőmű felvonulási épületeit szociális otthonokká alakítják át. A rendelkezésre álló 18 épület igénybevételével korszerű szociális intézmény t 'inthető Visontán: 2—4 ágyas szobákban mintegy 500 rászoruló öreg ké nvelmes elhelyezésére nyílik lehetőséit j A telefonhoz kapcsolható hangrögzítő készülék, amely az előfizető távollétében is átveszi az üzeneteket, ma már nem tartozik a műszaki ritkaságok közé. Olyan rendszerű készüléket azonban, amely telefonhívásra — megfelelő kód megadásakor — „beolvassa” az addig rögzített üzeneteket. most állították elő, először. Az „Ansafone” nevű távvezérlésű üzenetközvetítő kódját az előfizető bármikor megváltoztalhát- ja. A készülék üzenetközvetítő kapacitása egyórás felvételt is lehetővé tesz, többszöri visszajátszásra is alkalmas. Ha olyan személy hívja a telefonállomást. aki a visszakérdezőkódot nem ismeri, annak csak a szokásos jelentkező s-öveget mondja be a készülék, felszólítván, hogy vételre állt át az esetleges üzenet rögzítése céljából.
