Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
Virágzó mezőgazdálkodás e feavecsei Virágzó Term előszöveikezeiben Huszonkét, vagy huszonhárom szegénysorsú parasztember Alkotmány néven alakított hármas típusú termelőszövetkezeti csoportot Dunavecsén 1950. augusztus 20-án. Több mint íélezer hold juttatott és állami tartalékföldön kezdték el a közös gazdálkodást, nagy elszánással, de gazdasági felszerelés, épületek és állatállomány nélkül. A kis közösséget még évekig úgy emlegették, mint a „mezítlábasok” szövetkezetét. Nehéz időszakot éltek át a hajdani agrárproletárok, a merev, tervutasításos gazdálkodási mód nem segítette, inkább gátolta a kibontakozást. Egy időre ketté is vált a szövetkezet, Petőfi néven egy újabb csoport alakult. 1955-ig csak a veszte—5''.^ halmozódtak, közös fejlődésről nem nagyon lehetett beszélni. Előfordult, hogy a közös kassza oly mértékben kongott az ürességtől, hogv még öt liter petróleum vásárlására s°m futotta. De az 50-es évek közepén az úi vezetés fordulópontot ielentett a szövetkezet éimáben. Üi plánokra helvezték a termelést. s véget vetettek a mérleg- jvánvos. veszteséges gazdálkodásnak. Kerékként séget. A nagyüzemi fejlődést ez tovább serkentette. 1959-ben csatlakozott hozzájuk az apostagi Dózsa Tsz. Az ekkor kezdődő átszervezéskor módosabb gazdák is sorra-rendre beléo- tek ide. Kialakult a 4303 holdas közös terület. Nemcsak Dunavecse, de a környező községek — Tass, Szalkszentmárton. Apostag, Dunaegyháza, Solt — határába is beékelődtek a táblák; a laza elhelyezkedés egyébként ma is jellemzője a területnek, a legtávolabbi üzemegység például 15 kilométerre van a központtól. Az átszervezéskor már rendelkeztek valamelyes jószá"ál!nmánm'al is. pontosabban: 33 tehénnel, 475 sertéssel, 722 juh- val. A közös pépnark kezdeti kialakulását jelezte az egyetlen tehergépkocsi, a két körmöstraktor és a két pótkocsi. A munkaszervezeti nlan- egységeket kezdettől fogva a brigádok képezik. És a szövetkezet vezetősége már 1962-ben arra a meggyőződésre jutott, hogy a munkaegység szerinti díjazás nem fejezi ki híven a végzett teljesítményt, ezért — részben szembehelyezkedve az akkori hivatalos állásponttal is — bevezette a garantált készpénzes díjazást. Leküzdendő az indulás nehézségeit, a szövetkezet egymillió forintos rendkívüli hitelt vett igénybe. Ezt azonban már a következő évben visszafizették. Hat év óta sem beruházási; sem üzemviteli hitelt nem vettek fel. Szigorú normarendszert alakítottak ki és alkalmaztak. Két éven át a megállapított bérek 80 százalékát fizették ki év közben. De 1964 óta a teljes munkabért havonta megkapják a tagok, s év végén eredménytől függően, nyereségrészesedést és prémiumot is kapnak. 40 milliót, s hogy ez nem csekély összeg, az kiderül az 1968-as 27 millióval való összehasonlításból. Ennek megfelelően a tagrészesedés éppenséggel nem alacsony. Az egy tagra jutó éves átlag meghaladja a 26 ezret, ám reálisabb a megközelítés, ha csak azokat számítjuk, akik legalább száz napot ledolgoztak I az egész év során: ez esetben ugyanis 30 ezer forintos átlaggal számolhatunk. 1963-ban ennek az összegnek a felét sem érte el a tagrészesedés. Egyaránt nagy gondot Téli munka a gyümölcsösben. fordítanak a tartalékolásra és a beruházásokra. Jelenlegi tartalékuk mintegy tízmillió forint körül van. A készoénzes díjazás óta kiépültek a korszerű telepek, létesítmények: tízezres tojóház, három fiaztató, 600- as sertéshizlalda, 144 férőhelyes borjúnevelő. 100 férőhelyes tehénistálló, 120 vagonos hűtőtároló közösen az apostagi Dunával, jól felszerelt gépműhely. Beruházásokra csak az elmúlt négy évben majdnem 21 milliót kölföttek. A génállományuk 14 millió forintot ér. mérleghiány 1955-ben sújtotta utoljára a szövetkezetek A rákövetkező esztendő, 1956 augusztusában a kicsiny termelőszövetkezetek újból egymásra találtak, s Virágzó néven hoztak létre egy nagyobb egyNagyjavítás a műhelyben. ta meg a négymillió forintot, addig ez az érték 1969- ben felette volt a 45 milliónak. Jelenleg pedig 58 milliót ér a közös vagyon. Ennek mintegy kilenctizedé minősíthető tiszta vagyonnak. Nem rosszak a természelajú, de jócskán akad szikes, sőt futóhomok is. • A területet általában jellemzi a sekély termőréteg. Ilyen területen értek el 1971-ben 41 millió forintos termelési értéket, s ez megfelel a tervezett szintnek. Az árbevétel elérte a A homokteruletek legalkalmasabb hasznosításom a gyümölcstelepítés kínálkozott. Ennek megfelelően a múlt évtized első • felében 240 holdon telepítetlek üzemi gyümölcsöst: közel kétharmad részben kajszit. d° meggyet, cseresznyét, őszibarackot és almát is. Az említett területet újabb’ar 50 holddal növelték, ez a terület még ezután fordul termőre. A gyümölcstermesztő" modern technológiájára nagy gondot fordítanak. A szedés kivételével minden munkát gépesítettek, s vegyszerrel történik a gyomirtás is. A szüret munkájában diákokat é" szabadságon, levő ipari dolgozókat is foglalkoztatnak. Exportra helyben csomagolják a. termést. A barackot‘például közvetlenül r gyümölcsösből szállítják Angliába.' Ügyszintén az alNagy bevételt hozó ipari nöyényeket termesztenek: olajlent, repcét, cukorrépát, továbbá vetőmag céljára lucernamagot, hibrideírko- kat. Tavaly például a 70 holdas maglucerna 800 ezer forintos bevételhez juttatta a közöst. Kalászosokból 20 mázsa feletti átlagtermésük volt. Kukoricából — félezer hql- don — fc'/íraz termesztéssel1 24 mázsa májusi morzsolt volt a hozam. A nyári intenzív legeltetés céljaira ÍC6 holdon alakítottak ki mesterséges, öntöáott legelőt. Ezen a szinten a gazdálkodás nem lehet meg a korszerű génpark nélkül. Az erőgépek száma jelenleg 28. nagyobbrészt MTZ-k és UE—50-esek. A hat kombájn közül egy NDK A lUMIM Uull/tlUVillf LcíÍwüáüs kuzoít • • f 58 milliós közös vagyon A garantált díjazással beláthatatlan fejlődés előtt nyitottak utat. Amíg 1956- ban, az egyesülés évében, a közös vagyon alig haladti adottságok, de nem is a legjobbak. A 10.5 átlagos aranykorona-érték azt jelenti, hogy a terület nagyobb része középkötött taCyümölcs, magtermesztés, gépesítés mát is majdnem teljes egészében exportál iák. Teljesen gépesített a szántóföldi termesztés.
