Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
Tojóház kívül — és belüL Minden napra sok tojás... Gépesített cirokaratás. Az összbevétel 40—42 százaléka az állattenyésztésből, illetve annak termékeiből származik. Ezt a fő ágazatot is a korszerű technológia jellemzi: önetető rendszerek, központi vezérlésű, tojóház, gépesített tej- kezelés, gépi fejés, szabad - tartásos marhahizlalás. Ez utóbbi igen sikeresnek bizonyult, a 14 hónapos bikák legjobbjainak súlya 5ö0 kiló volt. Tavaly megtörtént a szarvasmarha-állomány teljes tbc-negativizálása. Ennek során, a megfelelő te- nyészanyag elszaporítása céljából 200 vemhes üszőt vásároltak. A program eredményeképpen a hízóbikák után is nagyobb árbevételt érnek el: közvetlenül szállíthatnak exportra. A tbc-mentesítés haszna teljességgel azonban csak két- három év múlva jelentkezik. A környékbeli szarvasmarhatartó tsz-ek által létrehozott Duna menti Tej- társulásnak (rövidítve: „Dunatej”) a Virágzó Tsz is tagja. Központi telepét a társulás Solton építi ki, egyebek között palackozott és” polvpack-csomagolású tejet kíván forgalomba hozni. Évente 18oa—2000 hízott sertést értékesítenek. A tsz-nek 120 anyakocája van, s az egy kocára jutó átlagos évi malacszaporulat pl Vi a 20-at. Importból lagos életkor nem éri el a 35 évet! Tervszerű a tagsági utánpótlás, úgyszintén a szakmunkásképzés is. A legkülönbözőbb ágazatokban 34 végzett szakmunkás dolgozik jelenleg, s ugyan- ennyien vannak a traktorosok is. Ez az arány a 250— 260 dolgozó taglétszámhoz viszonyítva csekélynek nem mondható, sőt e tekintetben vi támogatáson kívül karácsonyra száz forint segélyt és ugyanilyen értékű csomagot kaptak az öregek. Az idősek támogatását illetően nem elhanyagolható az sem, hogy a háztáji művelésének a gondját teljesen levette vállaikról a közös, így a részükre fenntartott kukoricaterületet géppel művelik és takarítják be róla a termést, s az üregek egyenként 20 mázsa termést kapnak, házhoz, sőt a padlásra szállítva. Vagy pedig, kívánság szerint, annak az ellenértékét Egyéb szociális segély címén a közös 33 ezer forintot fizetett ki. Külön is említést érdemel a tagsági lakásépítéshez való hozzájárulás — térítés nélküli fuvarral és építkezési előleggel. A tsz építőbrigádja tavaly négy tag családi házát hozta tető alá. Közös kirándulásokra 63 ezer forintot költöttek. A tagság tavaly belföldi utazásokon vett részt, egyébként a tagságnak az egy- harmada legalább egyszer már járt a Szovjetunióban, kétharmada pedig az NDK- ban, illetve Jugoszláviában. Egyéb kulturális célokra — pl. éves bérletre a Déryné Színház tájelőadásaira — 25 ezer forint jutott. Meghonosították a hűség- jutalom rendszerét, s ezt — fokozódó összegben — a 10, a 15 és 20 itt eltöltött év után fizetik. Ilyen címen tavaly 50 ezer forint került kifizetésre. Mindezeken túl a fizetett szabadságolásokra 525 ezer forintot költöttek. Az alapszabály szerint elismerik a tsz-tagságot megelőző, iparban eltöltött időt is. A fejlődés ígérete A közeli évekre szóló tervek további lendületes fejlődést ígérnek. Az 1971-től 1975rig szóló előirányzat szerint 32 millió forintot fordítanak beruházásokra. Ennek nagyjából egyhar- madát gépek vásárlására költik. Nem utolsósorban a gépállomány felújítása is cél; rövidesen elérik, hogy öt-hat évesnél idősebb gépet ne használjanak. A pontosabb és a gyorsabb adatszolgáltatás, a gazdaságossági elemzések érdekében áttérnek a gépi könyvelésre. A munkába történő szállítás kulturáltabbá tétele és a kirándulások jobb lebonyolítása céljából új autóbuszt vásároltak, több mint 400 ezer forintért. Ami a termelői beruházásokat illeti: ellető istálló, továbbá 600 férőhelyes hizlalda éDÍtését tervezik. De a szociális létesítmények is mind nagyobb hangsúlyt kapnak: a tehenészeti telepen négy gondozói lakást éoítenek. Üj szárítóüzem létrehozására kerül sor. Az üzemi konyha megteremtése pedig már a közeli programban szerepel. A tanya- központokban brigádszállásokat építenek. Amellett, hogy a tag jövedelem évenkénti 2 százalékos emelését tervezik, gondolnak arra is, hogy az ötnapos munkahetet, a szabad szombatot a szövetkezet minden tagja számára; biztosítsák. Ez évtől a tagság — bármelyik területem is dolgozzék — munkaruha-juttatásban részesül. A szociális és kulturális alap! összegét évről évre emelik,; ply módon, hogy 1975-ben! már kétmilió forintot fordítsanak erre a célra. Meghonosítják a rendszeres üdültetést, e célra üdülőt bérelnek, bár a tsz — több környékbeli gazdaságai összefogva — szívesen vállalkozna üdülő építésére is. A tervek között szerepel még a nyugdíj-kiegészítés növelése, valamint — a tulajdonosi tudat fokozásának jegyében — a szövetkezeti részvénynek valamiféle szocialista formátumú meghonosítása. Annyi bizonyos, hogy a. Virágzó Tsz a korszerűen virágzó gazdálkodásnak máris jó példáját nyújtja. A tervek megvalósításával ez a bizonyosság csak erősbö- dik. E folyamatban mindinkább egymásba ötvöződik a tagsági szorgalom és a vezetői szakértelem. (x) dón gondoskodnak a szakemberek beiskolázásáról és továbbképzéséről. A tsz- ben jelenleg egy egyetemet, nyolc főiskolát és felsőfokú technikumot végzett szakember dolgozik. Négyen középfokú technikumi végzettséggel rendelkeznek. A könyvelésben öt mérlegképes könyvelő talál munkát. Jelenleg nyolc ösztöndíjasa és öt ipari tanulója van a szövetkezetnek. Szakembereket képeznek ki a gépműhely, a baromfitelep, a gyümölcstermesztés céljaira. Az egyetemtől a szakmunkásképző intézetekig terjed a beiskolázás skálája. Ösztöndíjakra évente csaknem 50 ezer forintot fordítanak. Kiiáiiuuiasim a si&losi vár előtt. Szociális és kulturális célokra az elmúlt évben ösz- zesen 847 ezer forintot fordítottak. Ebből 438 ezret táppénzekre fizettek ki. A nyugdíjasok és a járadékosok részére kiegészítés címén 83 ezer forintot használtak feL A rendszeres ha-. \ A tehenészeti télén belül és kívül. Korszerű színvonalon Nemzedékváltás után gyártmányú modern konstrukció, kettő pedig kimondottan a kukoricabetakarítás céljait szolgálja. Két csőtörővei, cukorrépa-beta- karító gépsorral, szemenként vető pneumatikus gépekkel, szárítóapparátussal és négy öntöző szivattyúval is rendelkeznek. Gépműhelyük építése tavaly fejeződött be, s öt és fél millió forintba került. Különös gonddal ügyelnek az alkatrészek beszerzésére, ezek hiánya miatt nem állnak a gépek, Gépek vásárlására a Virágzó Tsz tavaly kétmillió 800 ezer forintot fordított. Árutojás termelésére rendezkedtek be a tízezres to- jóházban. Tojónként 240— 260 körüli az évenkénti átlagos tojáshozam. Ám korábban volt már 283-as átlagot adó állomány is. Némiképp kiegészítő jellegű a juhászat, a szikes legelők hasznosítását, s a mezőgazdasági melléktermékek feletetését szolgálja. Természetesen az abrak és a táp sem hiányzik, elsősorban a bárányok „menüjéből”. A 800 körüli anyajuh évenkénti kétszeri éltetésével — gyakorlatilag folyamatos vemhességével — fokozzák a termelékenységet. Minden bárány exportra kerül. származó tápot etetnek, s 72 napos korban a malacok átlagsúlya 25 kiló. a Virágzó Tsz megyei viszonylatban is rangos helyen szerepel. ' aj Ugyancsak tervszerű móNéháhy év alatt a Virágzó Tsz-ben bekövetkezett a- teljes nemzedékváltás, s ennek köszönhetően az át
