Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
A PSz-1 üzemi tapasztalatai G»»p nyitja a szőlőt A ÍVi . .^KEL MEGKEZDŐDÖTT AZ IDEI MUNKA A :OLÖTERMESZTÖ GAZDASÁGOKBAN. A KITAVASZODÁS HÍRNÖKÉT JELENTŐ NYITÁST PEDIG MÁR TÖBB TÍZEZER HEKTÁRON GÉPPEL VÉGZIK MAJD A GAZDASÁGOKBAN. AZ EDDIGI ÜZEMI KÍSÉRLETEK EREDMÉNYEIRŐL, VALAMINT A TAVALY ELKEZDETT GÉPESÍTETT SZÜRETRŐL, S AZ ÚJABB LEHETŐSÉGEKRŐL ADUNK HÍRT JELENLEGI MELLÉKLETÜNKBEN. jól megközelíthessék a tőkerészeket. A nyitás elvégzésére — a kitavaszodástól függően — 15—20 nap áll rendelkezésre. A korai sége és nedvességtartalma határozza meg. A nedvességtartalom csökkenésével javult a munka minősége — szeles idő'Glónyfctt ‘ előryitatlafi A Kecskeméti Mezőgaz- ’asági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat PSz—I típusú pneumatikus szőlőnyitója 1970-ben került forgalomba. A gép 240 centi- méteresnél nagyobb sortávolságú — homok- és vályogtalajra telepített — szőlőültetvények nyitását végzi el ilyi-.ódon a szőlő- termesz.is egyik legnehezebb kézimunkájától mentesít. Az 50 lóerős traktorral műk:' ' ‘ő szőlőnyitó karéi a tárcsás előnyitó, amely a bakhát részbeni fellazítását végzi el. A szerkezeti, részek hegesztett zárt profilú vázra épülnek. Az első évben több konstrukciós és gyártási hiba adódott amelyeket a vállalat azóta kijavított. A Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet programjának keretében megvizsgáltuk a továbbfejlesztett berendezést. Választ kaptunk arra, milyen körülmények között dolgozik a legnagyobb telkezdés ugyanis fagyási, a késői viszont rügykipállást, illetve a fakadó rügyek sérülését vonná maga után. A szőlőnyitó gép — tapasztalataink szerint — a-í a PSz—1 típusú szőlőnyitógép. tőke több éves részein egyáltalán nem, az egyéves részein pedig csak elenyésző sérülést okozott. Megfigyeléseink egyértelműen kimutatták, hogy a berendezés munkáját elsősorban a talaj állapota, tömődöttben viszont romlott, az elő- nyitás fogyatékosságai következtében. Az előnyitás minősége, valamint a fúvócső helyzete meghatározza a gép teljesítményét. A szőlő fedését illetve nyitását úgy kell elvégezni, hogy 20—25 centiméter koronaszélességű bakhátat kapjunk, a konstrukció ugyanis ebben az esetben dolgozik a legmegfelelőbben. Fontos, hogy a fúvó- cső a bakhát alsó harmadára irányuljon. A gép 75 —90 százalékos nyitást végez. A fedve maradt 10— 35 százalékot kézi igazítással pótolták. Mélyfekvésű tőkéknél, vagy kedvezőtlen előnyitás esetén a munkát mindkét oldalról el kell végezni. A gép sebessége 1,3 kilométer óránként, területteljesítménye 0,22—0,30 hektár/óra volt, így az egy hektárnyi szőlő nyitásának költsége — MTZ traktor vontatásával — 220—340 forint között váltakozik a sortávolságtól függően. A jó teljesítményhez hozzátartozik az ékszíjtárcsák egysíkúságának ellenőrzése mellett a szőlősorok rendszeres gyomtalanítása is, mivel a gyommal benőtt bakhátat a PSz—1 típusú szőlőnyitógép nehezen fújja el. Göblös Gábor mezőgazdasági gépészmérnök jesítménnyel és miként váltja be a reményeket az üzemi gyakorlatban. A tőkét úgy kell megtisztítani a takaró földtől, hogy a metszést végzők tisztán lássák és ollójukkal dán zótalpra •een A meneti:, gasen elhel - a \ • átor gyorsító hajtóművön és ékszíj- áttételen kapja a szükséges meghajtást. A ventillátor fúvócsöve előtt helyezkedik A takaró bakhát profilja — eredményes előny i lát után.
