Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-03 / 28. szám
Két év után újra Értelmiségi szemle Ismét napvilágot lát — kétéves kényszerszünet — után — a Műszaki és Agrártudományi Szemle, Bács- Kiskun műszaki es természettudományos értelmiségének az évente egyszer megjelenő folyóirata. Áz előkészületekhez hozzáfogott a szerkesztő bizottság, a tartalomról szó volt a keddi elnökségi ülésen, ahol az 1972-es mur.kater- vet vitatta meg az MTESZ megyei vezetősége. A kiadvány megjelenési lehetőséget ad az itt dolgozó értelmiségieknek, akik közül Szerencsre eieg sokan az egyetemek, főiskolák elvégzése után sem hagyták abba a szakterületek elmélyült tanulmányozását. A mindennapi gyakorlati munka ugyanakkor kétségtelenül nehezíti a legújabb eredményekről való tájékozódást — ám a tanszékeken, vagy kutatóintézetekben hozzáférhetetlen többlettel is gazdagítja a gondolatokat. A tanulmányok mellett külföldi tapasztalatcsere-látogatásokról szóló élménybeszámolók színesítik majd a Szemle idei számát. A hagyományokhoz híven ismét összeállítják azoknak a publikációknak a bibliográfiáját, amelyeknek a szerzői köztünk élnek és dolgoznak, s egyes cikkekből kiemelik a legfontosabb részleteket. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéhez tartozó megyei csoportok rendezvényeiről pedig felsoroló összeállítást ad a kiadvány. A Szemle — véleményünk szerint — mindemellett feladatot vállalhatna abban is, hogy segít rendszerezni azokat a tanulmányokat, amelyekhez csak az illető szakterület beavatottjai jutnak hozzá könnyen. Többen rendszeresen publikálnak például a felsőfokú intézeteinkből, de az írásokhoz nehéz hozzáférni pedig szélesebb érdeklődésre számot tartó helytörténeti, várospolitikai vonatkozásokat ugyancsak bőven tartalmaznak. Az Időszaki folyóirat 1972-ben újra olvasható lesz. A jövőben remélhetőleg nem törik meg a pályája. Ezt garantálja az a megállapodás is, amelyben a megyei tanács — közős munka keretében — vállalja az MTESZ különböző kiadványainak a segítését, S a Szemle a helyi tudomá-. nyos érdekességek közreadásán túl kielégíthet egy nagyon fontos igényt: jobb lenne többet tudni egymásról. — halász — Építészet és városközpont Egy évtizeddel ezelőtt határozta el a városi tanács Kecskemét központjának rekonstrukcióját. A terv- pályázatra beérkezett javaslatokat 1963-ban bírálták el, s azóta is az elfogadott alapelveknek megfelelően alakul a megye- székhely centruma. A fokozatosan megvalósuló elképzelések nyomán — a régi mezővárosi jelleg megőrzése mellett, a városba jövő sugárirányú utak és egy gyűrűsjellegű településszerkezet átmentésével — épül a 177 lakásos A-épület mellé az újabb 288 otthont magában foglaló szalagház, formálódik az u közigazgatási, szolgáltatási és kereskedelmi mag. A felújítás az elavult, összedőléssel fenyegető lakóházakat érinti a Kada Elek, a Batthyány utcák és az Árpád körút által határolt területen. További beépítési tervek készültek el, nem kevesebb, mint 1645 lakásra. Az építészet az elsődleges lakásszükségletet kielégítő szerepén túl, egyre inkább olyan „finomságokra” is törekszik, hogy annak megfelelő környezet jöjjön létre, ami a jó közérzet külső feltételeinek megteremtésével csökkentheti a nyomasztó és idegesítő hatású urbanizációs betegségeket. Az egyik legkézenfekvőbb módszer a jellegzetes helyi arculat megőrzése. Az építészek és tervezők régi óhaja teljesül most azzal, hogy Kecskeméten az úgynevezett Kéttemp- lom közből az első félévben elköltözik a Nyomda Vállalat, s az utca két oldalán, hangulatos, exkluzív üzletsort alakítanak ki. Az ajánlattételre szóló felhívást valamennyi helyi és országos vállalat megkapta. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE rssTeáintotta! Tfnlász A szanki csoda A számológépek továbbra is feldolgoznak részadatokat a Központi Statisztikai Hivatal Kecskeméti Igazgatóságának szobáiban, az Auditronic olasz gyártmányú elektronikus számítógép pedig az országos összesítésekhez szükséges központi program alapján sok ember munkáját végzi el gyorsabban. A tavalyi év legfontosabb mutatóit tartalmazó megyei kiadvány azonban már rövidesen megjelenik. Ez a statisztikai évkönyv annak a tudománynak a kecskeméti Ismerőitől és művelőitől származik, amely a tényeket számokká átalakítva kutatja a termeléstársadalom változásának irányát. A könyv a szakemberek számára mindig izgalmas olvasmány, mások alapvető forrásmunkaként kezelik, hiszen tömérdek adatot kínál az önellenőrzéshez. A nyomdakész kéziratok között böngészve kitűnik, hogy az összefoglaló mű ez alkalommal sem marad adós az új dolgok megismertetésével. Olyan jelenségekre irányítja a tekintetet, amelyekre fel kell figyelni. Közülük az egyik legérdekesebb a szénhidrogén termelésével és felhasználásával foglalkozó rész. A szénhidrogén termelése Sács-Kislcun megyében nyolc évvel ezelőtt indult meg azokon a területeken, ahol sokáig nem is sejtették — és sokan még ma sem tudják —, hogy óriási értékű kincset rejt a föld mélye. Szánkon. ebbe- a bányászközségben a legmodernebb földgr.zü.i: i működik. A dinamikus változást bizonyítja, hogy míg 1970-hez képest az ors-óa összföldgáztermelése hét százalékkal. 224 milHő köbméterrel növekedett, tavaly a megyében 285 millió köbméterrel haladta meg a termelés az 1970-es értéket. Szigorúan materiális korunkban így beszélhetünk a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat tevékenységéről, illetve a szanki csodáról. A statisztikai hivatal 1967-ben még nem is figyelt az itteni kőolaj- és földgázfeldolgo zásra, ennek a két leggazdaságosabban felhasználható szénhidrogénnek á megyei lehetőségeire. S Bács-Kiskun ma már 3 termelést tekintve a harmadik, a termelékenységi mutatók alapján a második helyet foglalja el az országban. A gyors ütemben fokozódó szanki szénhidrogén-termelés először 1971-ben haladta meg a Békés megyeit. Jelentőségét jól mutatja, hogy — kalóriaértékre átszámítva — kétharmadát teszi ki a sokkal legendásabbnalc elkönyvelt szegedi—algyői kő^ olaj- és földgáztermelésnek. Az országos vezetékhálózat kiépítésével a szanki földgáz egyaránt hasznosítható Kecskemét, Dunaújváros, Budapest, vagy Sál-, gótarján üzemeiben. Jelenleg nálunk a Kecskeméti Konzervgyár a legJ nagyobb felhasználó, amelyet a Kiskun-najsai Drótfonatgyártó Vállalat kövét. A IV. ötéves tervben az Algyő—Budapest vezetékről a kiskunfélegyházi, a Városföld—Dunaújváros vezetékről pedig a kun- szcutmiklósi illetve tassi üzemek is bekapcsolódhatnak a .hálózatba. A vidéki iparfejlesztés ugyanakkor szükségessé és időszerűvé teszi, hogy a délebbi váro- vV: é- -aguközsérek iS hozzájuthassanak a korszc ríí energiahordozóhoz, a földgázhoz. H. F.
