Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

1972. február 26. szombat 3. oldal Biztonságtechnikából vizsgázik kétezer vezető Miniszteri rendelet írja elő, hogy a szövetkezeti gazdaságok első számú ve­zetői — elnök és helyette­se, főkönyvelő, jogtanácsos, főkertész., főállattenyésztő, növényvédelmi szakmér­nök vagy szaktechnikus, műszaki gépesítési szakág­vezető, biztonsági megbí­zott, főmezőgazdász, kiegé­szítő üzemágvezetők — kö­telesek biztonságtechnikai vizsgát tenni. Ennek részle tes megindokolása helyett elegendő csupán arra utal­ni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek gépesítettségé­nek fokozódása megkövete­li a biztonságos munka személyi, tárgyi és szerve­zeti előfeltételeinek meg­teremtését. Ugyancsak a rendelet biztosította jogkörénél fog­va a megyei tanács vb há­romévenként állapította meg a biztonságtechnikai vizsgák ismétlődését. A megyei tanács, az SZMT munkavédelmi bizottsága, s a területi szövetségek együttes szervezésében és közreműködésével mintegy kétezer szövetkezeti vezető vesz részt ez év elejétől március végével bezárólag járási-városi szintű vizsgá­kon. Mielőtt a vezetők a bizottság elé kerültek, a városokban, járási székhe­lyeken konzultációs jelle­gű előadás keretében is megismerkedhettek a 40 vizsgakérdéssel, illetve svzok helyes megválaszolásával. Székely Árpád, az SZMi' munkavédelmi felügyelője helyenként 1—2 napon át, tíz alkalommal tartott ré­szükre konzultációt. ságtechnikai vizsgán, az SZMT munkavédelmi fel­ügyelőjétől ilyen felvilágo­sítást kantunk: — Kétféle minősítés van. Megfelelt vagy nem felelt meg a vizsgázó. Utóbbi esetben meg kell ismételni a vizsgát. Ha előfordulna, hogy va­laki akkor is felkészület­lenségéről tenne bizonysá­got, a felügyeleti szerv — erre rendelet van — kér­heti a mezőgazdasági nagy­üzem közgyűlését, mentse fel beosztásából a vezetőt. Erre még nem került sor, s bizonyára nem is fordul elő a jövőben sem, hiszen az azt jelentené, hogy az adott szövetkezeti vezető Ne az államnak címezzük! egyáltalán nem tartja fon­tosnak az embervédelmet gazdaságukban. Arra vi­szont már volt példa, hogy főállattenyésztő, sőt elnök is teljesen felkészületlenül jelent meg a vizsgabizott­ság előtt. Magától értető­dően — ismételniük kellett. Emberek egészségéről, tes­ti épségéről, életéről van szó, a biztonságtechnikai követelményeket ismerni kell, hogy a vezetők intéz­kedni is tudjanak a tech­nológiai és munkafegyelem lelkiismeretes betartása ér­dekében. E kettő egymástól elválaszthatatlan, mert bár­melyiknek a megsértése az ember biztonságát vészé' lyezteti. T. I. Bl I Ijjjj VICTOR HUGO: A KIRÁLYASSZONY LOVAGJA A keddi televízióműsor­ban láthattuk Victor Hugo A királyasszony lovagja cí­mű drámáját a veszprémi Petőfi Színház előadásá­ban. Minden előadást több szempontból tehetünk mér­legre: hogyan értékeljük a drámaválasztást; miként érvényesül a rendező kon­cepciója; milyen színészi produkciókkal találkoz­tunk?... stb. Victor Hugo drámája „forradalmat” je­lentett akkor, a romanti­kus színpad forradalma volt a Ruy Bias előadása. Ma azonban porosnak, avittnak érezzük. Csak drá­matörténeti adaléknak. S nem élő színháznak. A rendezői felfogás súly­pontja a mű romantikus elemeinek hangsúlyozása volt. Ezt némileg színezte egy-egy párbeszéd reáli­sabb pillanata. Pethes György rendező szöveghű munkát végzett. Nem töb­bet. A színészek közül rokon­szenves megjelenésével, jó szövegmondásával emelke­dett ki a főszereplő Ruy Bias: Joós László. De nem éreztük a drama adta ro­mantikus lehetőséget, a szárnyalást, ' a felfelé íve­lést és a bukást. Sajnos nem tudott „sugarakat” bo­csátani, mikor talán magá­nak sem volt elegendő tü­ze. Szépségével, külsejével és szép kiejtésével vonta magára a figyelmet a ki­rálynőt alakító: Szakács Eszter. A kecskeméti szín­házlátogatók örömmel fe­dezték fel a képernyőn Tánczos Tibort — Don Sal- lustio de Bazan kitűnő ala­kítóját — és Göndör Klá­rát, a kecskeméti színház volt művészeit. Kiskunfélegyházán, Ba­ján, Kiskunhalason, Kalo­csán mind városi, mind já­rási szinten lezajlottak már a vizsgák, amivel a részvé­telre kötelezettek kéthar­mada túljutott ezeken. Most már Kiskőrös és Kecskemét város, illetve járás van hátra. Arra a kérdésünkre, meg lehet-e „bukni” a bizton­HUBAY MIKLÖS: TÜZET VISZEK A Nyitott könyv sorozat­ban szerdán Hubay Mik­lóssal találkozhattak a te­Terbe Dezső az aranykoszorús KISZ-jelvényt nyújtja át Beme János munkásőrnek, mellette balról Tóth Kálmán, jobbról Fekete György munkásőrök. keztek meg a munkásőrség fennállásának 15. évfordu­lójáról. Terhe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte azokat a munkásőröket, akik fáradságos munkájuk, szolgálatúk mellett jelen­tős mértékben segítik a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszerve­zeteinek, bizottságainak munkáját, foglalkoznak az ifjúság honvédelmi neve­lésével. Beszédében hang­súlyozta, hogy a munkás- őrséf* iasiai kiűzőit ftgvre Bizottságának megbízásá­ból kitüntetést nyújtott át azoknak a munkásőröknek, akik az elmúlt másfél év­tized alatt a legtöbbet tet­tek a KISZ, az úttörőmoz­galom és a munkásőrség kapcsolatának elmélyítésé­ért. Tóth Kálmánnak és Deme Jánosnak aranyko- szorús KISZ-jelvényt, Fe­kete Györgynek Kiváló út­törővezető kitüntetést adott át. Ezután Balinth Sándor, a munkásőrség megyei pa­rancsnokának helyettese köszöntötte a kitüntetette­ket. levíziónézők. Intellektuá­lis drámaíró alkat Hubay, a látványos cselekedetek, a nagyhangú párbeszédek nem vonzzák. A felületen akar túljutni, a lélek mé­lyebb rétegei érdeklik. A Tüzet viszek önmagát gyöt­rő, vívódó művészhőse — mint maga az író megje­gyezte a Kenyeres Zoltán kritikussal való beszélge­tésben — távolról a tragi­kus halált halt Soós Imre színészt idézi. De nem do­kumentumhűséggel. Ha­nem az általánosításra tö­rekvés „hűtlen hívségével”. A szerelmi légyott csak ürügy a fiúnak, erőpróba, vizsga. Döbbenetes pillana­tait kitűnően idézte a Fe­jes Endre-színműben nép­szerűvé vált Harsányi Gá­bor. A népfront újsolti falugyűlésén hangzott el a nemrég lapunkban is idé­zett mondat: „Ne akarjon senki egye­dül élni ott, ahol mások is élni akarnak!” A felszólaló a harácsolókra, szélhá- moskodókra célzott, akik igazi teljesít­mények, tisztességes munka nélkül jut­nak aránytalanul magas jövedelmekhez. Helyes az ilyen véleménynyilvánítás, mert jelzi, hogy az emberek nyitott szem­mel járnak, éber a közvélemény. Ha azonban jól belegondolunk, ez még csupán egyik fokozata az élősdiség elle­ni fellépésnek. Hatása is van, hiszen ha­sonló észrevételek után mégiscsak el­mondják maguk közt az emberek: „Iga­za volt, mert ugye a mi utcánkban is az a... Hogy telhetett neki a rendes ke­resetéből ilyen rövid idő alatt villára, autóra, harmadik váltás bútorra...?” S ilyen kérdéseikben az emberek rit­kán tévednek. Mert feltétlenül szemet szúr egyesek hallatlan gyors gyarapodá­sa, amikor környezetük, ismerőseik köre, társaságuk, az utca tudja róluk, hogy mondjuk a férj itt és itt ilyen beosztás­ban dolgozik, a feleség amott van állás­ban, tehát havi fizetésből eredő jöve­delmük legjobb esetben is csak ennyi és ennyi lehet. De megoldas-e a könnyű és tisz­tességtelen nagypénzszerzés meggátlásá- ra, ha csak a cikk elején is említett, jól­lehet helyes, dicséretes álláspontunknak ilyen bölcs általánosításban adunk han­got? Higgyük el — ha utána tesszük, ha nem, hogy akinek inge, ne vegye magú­ra — akit illet, nem fogja úgy magára venni, ami eddigi életvitelének, erkölcsi felfogásának megváltoztatására bírná. A moralizáló célozgatás ellen túl vastag bőr védi már az ilyenek képét. Ha egyálta­lán nem engedik ki másik fülükön az életfelfogásukra vonatkozó nyilvános, de általános megjegyzéseket, legjobb eset­ben is ennyit könyvelnek el belőle: „Irigykednek ránk.” Egyébként ravaszul meglapulnak, még fineszesebben ők is egyetértőén bólogatnak, de aztán még rafináltabban, még gátlástalanabbul űzik pénzhajhász játékukat. A párt X. kongresszusának egyik megállapítása volt: „ ... társadalmunk át­meneti talaján tovább élnek, részben új­ra termelődnek, illetve átmenetileg fel­élénkülnek még a polgári erkölcs ma­radványai. Az utóbbi időben fejlődésünk alárendelt kísérő jelenségeként, de fel­erősödött az individualizmus, az egoiz­mus, az anyagiasság”. Ne túlozzunk azonban, s kerüljük el a demagóg általánosítást, mintha ezek a jelenségek a társadalom minden osztá­lyában, minden rétegében egyformán mutatkoznának, élnének tovább vagy felerősödnének, össztársadalmi méretben ezernyi körülmény, a közvéleményben is szüntelenül ható erő segít a helyes irány­ba — ezért stabilizálódik gondolkodá­sunkban, érzésvilágunkban, szemléle­tünkben, magatartásunkban az új, a szo­cialista tartalom. De hogy csak azokat a bizonyos kö­rülményeket vegyük' — vajon minden­kinek egyformán megadatott, hogy hal­mozza a másodállásokat, hogy a beosz­tással összeférhetetlen munkaviszonyba lépjen? Még ugyanabban a szakmában is sok mindentől függött ez. Nem kevés­szer a képességektől függetlenül — ha valaki jól feküdt, belül esett a borbará­tok körén stb. — Ahhoz is „körülmény” kell, hogy némelyek termelőszövetkeze­tet kártyázhassanak el, mint arról az or­szágos sajtóból „konkrét” tsz-vezetők bűnpere kapcsán értesültünk. S osztály- vezető főorvosok közt is elenyésző a Népszabadság cikkében szereplő dr. K. L.-hoz hasonlók száma, akik hatezer fo­rintos névnapi vacsorát csak úgy a mel­lényzsebből tudnak rittyenteni. V iszont, hogy a szövetkezetüket el­kártyázó tsz-vezetők, a pöífeszkedően költekező orvos, a korrupt hivatalnok, s mindazok, akik mellettünk, dolgozó mil­liók mellett, valamennyiünk szemelát- tára az átlagosnál úgy élnek sokkal job­ban, hogy valódi teljesítmény nélkül húznak magas jövedelmet — célzások­tól, általános ejnye-ejnyéktől nem javul­nak meg. És életstílusuk csábító ereje is jobban termi a követőket, míg mi, a köz­vélemény megelégszünk a méltatlanko­dásnak, tiltakozásnak ilyen formájával: „Hogy tűrheti el az állam?!” — és sorol­juk konkrét kifogásainkat anélkül, hogy a gátlástalanokat, szemérmetlen élőskö­dőket, harácsolókat neveznénk meg konkrétan. Tehát, hogy ez és ez az egyén követi el a társadalomellenes tet­teket. Hogy a sükösdi vagy mezőtúri vissza­élések, bűncselekmények, a szentesi Thermál Tsz-nél folyt elképesztő szélhá­mosságok lelepleződhettek, ahhoz ott a helyszínen élő leleplezők kellettek. Akik konkrétan megmutatták — felhívták a figyelmet — ez van, ezek és ezek csinál­ják, tessék beavatkozni, kivizsgálni, mert ilyen visszásságokkal, a mi bőrünkre is menő bűncselekményekkel nem vagyunk hajlandók megbékülni. Vannak szervek, fórumok — tanácsüléstől termelési ta­nácskozáson át a falugyűlésig ezer és egy —, ahol a gátlástalan anyagiasság ellen, a „gyereket” és elkövetőjét nevén nevez­ve felléphetünk. Nem kell az államnak címezni bí­rálatunkat, felháborodásunkat, mintegy tőle várva állásfoglalást, beavatkozást ott, ahol mi vagyunk a tények, a hely­zet ismerői. Az intézkedésre hivatottak is — igen kevés kivételtől eltekintve — ott helyben vannak. Közbeléphetnek, ki­vizsgálhatnak, büntethetnek az állam törvényei, rendeletéi alapján az önzés, a gátlástalan anyagiasság elburjánzásának megakadályozására. Tóth István Az ókori monda szerint Ciprus királya beleszeretett a magaalkotta Afrodité- szoborba; ezt a témát dol­gozta fel Shaw a Pygma- lionban... Hubay ezzel szemben Antipygmaliont írt, egy szellemesen meg­fordított történetet, mely­ben a szeretett szép mo­dell szoborrá változik. Hu­bay harmadik színműve egy érdekes, dokumentum­szerű epizódot villant fel: hogyan hallgatta egy tele­fonos kisasszony a század elejének titkos történelmi eseményeit, hogyan lázadt fel, s miként vallott erről. Hadd legyünk egy kicsit büszkék arra, hogy a tv- műsor rendezője évekkel ezelőtt „kecskeméti” volt — Halász Mihályra gondo­lunk — kinek pályakezdő írásaira még emlékezünk néhányan... Besztercebányára utazott a homokhátsági szövetkezeti küldöttség Pénteken indult el Kecs­kemétről a háromnapos csehszlovákiai látogatásra a homokhátsági mezőgazda- sági szövetkezetek és terü­leti szövetségének tizenöt tagú küldöttsége, hogy részt vegyen a Besztercebányai Járási Termelőszövetkezeti Szövetség zárszámadó ün­nepségén. A tsz-gazdákból, szakem­berekből álló csoportot, amelyet Magony Imre, a szövetség titkára vezet, a szlovákiai testvérszövetség hívta meg. A küldöttség felkeresi azokat a szlová­kiai tsz-gazdaságokat is, amelyekkel az elmúlt év nyarán együttműködési megállapodást kötöttek és csereüdültetésre fogadták a hazánkba érkező szlovák szövetkezeti gazdákat. A besztercebányaiak már­ciusban, a homokhátsági tsz-szövetség küldöttválasz­tó közgyűlése alkalmával viszonozzák a látogatást. Májusban: európai biztonsági hét Az Országos Béketanács ülése Pénteken az Országház vadásztermében összeült az Országos Béketanács: mér­leget vont a magyar béke­mozgalom tavalyi eredmé­nyes munkájáról és napi­rendre tűzte a békemunka 1972. évi munkatervét. A tanácskozás résztvevőinek Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára beszámolt az indokínai népek béké­jéért Versailles-ban ren­dezett szolidaritási világta­lálkozóról, az eseményen részt vett magyar küldött­ség tevékenységéről, sikeres kezdeményezéseiről. Az idei munkaterv ki­emelkedő eseményként ígé­ri az európai biztonság he­tét, amelyet május 6. és 13. között rendez a magyar bé­kemozgalom. Nagygyűlése­ken és más tömegdemonst­rációkon emlékeznek meg — a hét. során — a fasiz­mus fölött, aratott győze­lem évfordulóiáról, „Buda­pest—Helsinki” címmel a két fővárosban esvid'dőV»" kiállításon mutatiák be a békemozgalom harcát a kontinens békéjéért, s or­szágszerte előadásokon, vi­tafórumokon a közvéle­mény elé viszik az euró­pai biztonság témáját, a „Kelet—Nyugat” párbeszéc aktuális kérdéseit. Az euró­pai biztonsági hét nagy­gyűléseiről és más rendez­vényeiről üdvözleteket, üze­neteket küldenek az euró­pai népek képviselőinek jú­niusra tervezett brüsszeli közgyűlésére. (MTI) Forrás-est A Forrás folyóirat feb­ruár 28-án, hétfőn irodal­mi estet tart Budapesten a Bolgár Művelődési Köz­pontban. Az esten részt vesz a Forrás állandó al­kotógárdája: Buda Ferenc Kiss Benedek, Hatvani Dá­niel és Fodor András köl­tők, valamint Zám Tibot író-szociográfus. A költőit műveiből Bodor Tibor szín- rrvvész. a Madách Szinháí tagja ad elő. Munkásőrök KISZ-kitüntetésc Pénteken délelőtt a KISZ megyei bizottságán benső­séges keretek között emlé­I több a fiatal, a KISZ-kor- osztálybeli. Terbe Dezső ezután a KISZ Központi

Next

/
Thumbnails
Contents