Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

1VTt, február S3, nerds «. «dal Ankét a szocialista munkarersenyről A mezőgazdasági üze­mekben is fellendülőben van a szocialista munka- verseny. Mind több brigád vesz részt a nemes vetél­kedésben, az egyéni ver­senyzők számá is évről év­re emelkedik. A munkaverseny terme­lést segítő hatásáról, az em­berek gondolkodását formá­ló erejéről, a kiváló ered­ményt elért szövetkezeti tagok erkölcsi és anyagi megbecsüléséről tanácskoz­tak kedden Kecskeméten azon az ankéton, amelyet a Petőfi Népe szerkesztősége és a Homokhátsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége rende­zett A megbeszélésen, amelyre a szövetség szék­házéban került sor, tizen­egy szövetkezet, köztük három szakszövetkezet kép­viselője vett részt. A szo­cialista brigádvezetőkön kí­vül több közös gazdaság párttitkára, KISZ-titkára is jelen volt. Kereskedő Sándornak, a Petőfi Népe mezőgazdasá­gi rovatvezetőjének beveze­tő szavai után Szemők Jó­zsef, a szövetség verseny- és propagandabizottságá- I nak elnöke tartott vitain­dító előadást, amelyben is­mertette a körzet szövetke­zeteiben folyó szocialista munkaverseny eredménye­it. A vitában felszólaltak: Faragó Pál, a laki teleki Szikra Termelőszövetkezet gépszerelő brigádjának ve­zetője, Tóth M. Istvánná, a szövetkezet kertészeti bri­gádvezetője, Szecsei Teréz, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet párttitkára, Magony Imre, a Homokhát­sági Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetsé­gének titkára, Török Péter, a városföldi Dózsa Terme­lőszövetkezet párttitkára, Vass József, a tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet KISZ-titkára, Tóth János, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője, Kiss István, a jakabszállá- si Népfront Szakszövetke­zet párttitkára, Kiss János, a tiszakécskei Üj Élet Ter­melőszövetkezet lakatos­brigádjának vezetője, Ju­hász József, a kiskunfél­egyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet lakatos­brigádjának vezetője. Az ankét megállapításai­ra visszatérünk. tA béke és a biztonság őrhelyén A szép könyvek versenye Az elmúlt év legszebb könyveiből rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a szép magyar könyv idei seregszemléjét. Tizenhét hazai könyvkiadó 258 mű­vel nevezett be, ebből 124 került a zsűri elé, amely a napokban fejezi be munká­ját. A bíráló bizottság mun­kájában nyolc külföldi ven­dég is részt vesz. A zsűri elé került köny­vek tíz kategóriában — szépirodalmi, politikai, gyermekkönyv, művészeti tárgyú alkotások, valamint fotóalbumok, ismeretter­jesztő művek, szakmai ki­adványok, tudományos és zenei művek, tankönyvek és speciális kiadványok — versenyeznek. Elbírálásuk­ban fontos szerepet játszik a könyv tipográfiai terve­zése, a grafikai munka színvonala, a nyomdai eljá­rás megválasztása, a szedés, a tördelés, valamint a könyvkötészeti munkák elemzése. A szép magyar könyvverseny eredmény- hirdetése február 25-én, pénteken lesz a könyvklub­ban. Irta: Tóth Lajos vezérőrnagy A garai tsz üzletháza A garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet saját építő brigádja kivitelezésében 350 ezer forintos költséggel üzle'tházat épített. A tsz-ben termelt zöldségféléket, to­jást az új üzletben árusítják. A lakosság külön üzlet­részben halat, vágott baromfit és egyéb húsárukat is vásárolhat. Milyen lesz a jövő iskolája Azoknak a feledhetetlen hősi na­poknak az emlékére, amikor a szovjet hatalom védelméért folytatott első • üt­közetekben megszületett a Vörös Hadse­reg, ünnepeljük minden évben, február 23-án a szovjet fegyveres erők napját. A győztes szovjet hatalom 1918. feb­ruárjában rendkívül súlyos helyzetbe ke­rült* A német müitarizmus, a világ im­perialistáinak érdekeit követve, meg akarta semmisíteni az oroszországi szo­cialista forradalmat. A Népbiztosok Ta­nácsa február 20-án felhívást bocsátott ki: „Minden munkás és paraszt, akit nem köt le a termelőmunka, a forrada­lom minden öntudatos és bátor harcosa haladéktalanul álljon be a Vörös Hadse­reg soraiba!” A kialakult súlyos helyzet­ben írta meg Lenin, február 21-én a tör­ténelmi jelentőségű rendeletet, a „Ve­szélyben a szocialista haza!” című kiált­ványt. A kommunista párt és a szovjet kor­mány felhívására Petrográd gyárainak katonai szolgálatra alkalmqs munkásai beléptek a Vörös Hadseregbe és hősies harcban visszaverték az ellenség táma­dását. A Vörös Hadsereg létrejötte, megteremtése döntő jelentőségű ese­mény volt. A külső imperialista és a bel­ső ellenforradalmi erők támadásának szétverése érdekében elsőrendű feladat lett a proletárállam megbízható védel­mének megszervezése. Lenin már 1915- ben megállapította, hogy a proletariátus győzelme néhány vagy egy országban ki­váltja a burzsoázia fegyveres beavatko­zását. .A proleturiátus, ha megtámadják, kénytelen katonai erővel jogos és igaz­ságos háborúban szembeszállni velük. Ennek megfelelően a Vörös Hadsereg, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, kezdettől a szovjet hatalom tá­masza, a dolgozók érdekeinek, a szocia­lizmus vívmányainak védelmezője lett. A vitág első szocialista hadserege a nép hatalmának, a proletariátus diktatúrájá­nak fegyveres védelmezőjévé vált, telje­sítve nemzeti küldetését. De ez a hadse­reg, immár több mint félévszázados fenn­állása óta töretlenül teljesíti történel­mi feladatát: a haladás, a béke nemzet­közi ügyének legfőbb támasza és segítő­je, tehát internacionalista hadsereg. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom, a szocializmus győzelme a Szovjetunióban, új irányt szabott az em­beriség történelmének. Megszűnt az im­perialista hatalmak korlátlan uralma és kizsákmányoló tevékenysége. A Szovjet­unió puszta léte szerte a világon meg­sokszorozta a dolgozók ellenállását, fo­kozta a szabadságért folytatott küzdel­mek erejét, bátorította a haladás hívei­nek hitét A szocialista forradalom győzelme óta eltelt időszak igazolta a lenini előrelá­tást. A szocialista társadalom építését a nemzetközi reakció, az agresszív imperia­lizmus megújuló gazdasági, politikai tá­madásai, állandó katonai fenyegetései kö­zepette■ kellett folytatni. Ezért a szovjet állam az építés, a kultúra és a népjólét állandó fejlesztése mellett, soha egy percre nem feledkezhetett meg a meg­bízható védelemről. Szükség is volt erre, amikor a német fasizmus és a japán militarizmus, a kommunizmus elleni hatalmi blokk lét­rejött. A Szovjetunió hiába hívta fel a figyelmet a világot fenyegető veszély­re. Az imperialista államok vezetői a hitleri fasizmust .megpróbálták a szov­jet hatalom ellen fordítani, hogy ezáltal elérjék régi céljukat, a Szovjetunió meg­semmisítését. Erről önző érdekből még akkor sem mondtak le, amikor ezáltal a világ civilizációját, az egész emberiséget veszélyeztették. A szovjet hadsereg a Honvédő Há­ború során szétzúzta a fasiszta koalíció főeröit és mérhetetlen áldozatokat hozva, emberfeletti nehézségek közepette híven teljesítette történelmi küldetését, ismét igazolva a szocialista társadalmi és gaz­dasági rend erejét. A magyar nép szabadságának és fel- emelkedésének feltételeit is a szovjet hadsereg győzelme, a Szovjetunió támo­gatása teremtette meg. A Szovjetunió érdeme, hogy a második világháború után, megszabadítva a világ népeit az amerikai atomzsarolás veszélyétől, mind­eddig lehetővé vált a béke megőrzése. A béke és a szocializmus védelme érdeké­ben, a internacionalizmus szép példá­ját mutatva kezdeményezte a Varsói Szerződés létrehozását az Amerikai Egyesült Államok eröpőlitikájának szol­gálatában létrehozott NATO fenyegeté­seivel szemben. Napjainkban a Varsói Szerződés vé­delmi jellegű katonai szövetségének fő­ereje a szovjet hadsereg, amely — a tudományos-technikai forradalom ered­ményeit felhasználva — a világ legerő­sebb, legkorszerűbben felszerelt és leg­több harci tapasztalattal rendelkező had­serege. Üj haderőnemként jöttek létre a hadászati rakétacsapatok, amelyek olyan színvonalon állnak, hogy csapást mér­hetnek bármely agresszorra, a világ bár­milyen távoli térségében. A szárazföldi csapatok fegyverzetének és szervezeté­nek minőségi változását mutatják a kü­lönböző rendeltetésű rakéták, a legkor­szerűbb harckocsik, páncélozott jármű­vek és a tüzérség megnövekedett tüz­éré je, A korszerű légvédelem alapját a légvédelmirakéta-csapatok és a sugár­hajtású elfogó vadászgépek alkotják. A légierő a hangsebesség többszörösét el­érő bombázó, vadászbombázó gépekkel rendelkezik. A tengereken atomhajtású, rakétahordozó tengeralattjárók és fel­színi hajók jelzik a szovjet ha­ditengerészeti flotta minőségi ' és mennyiségi fölényét. A nagyhatású fegy­verrendszereket elektronikus berende­zések segítségével irányítják. Ma még inkább az emberiség létének, az emberi társadalom fennmaradásának biztosíté­kát jelenti ez a fegyveres erő. A magyar nép számára is bizton­ságot jelent, hogy hazánk fegyveres ere­je szerves része a szocialista tábor fegy­veres erejének. Kötelességünk és fel­adatunk tovább erősíteni a Varsói Szer­ződés védelmi erejét, szövetségi együtt­működését és ennek megfelelően hazánk honvédelmét is. Egész népünk és fegyveres erői őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntik a szovjet fegyveres erőket 54. születés­napján. Erről a kérdésről a fővá­ros számos intézetében folytatnak különféle kísér­leteket. A formák, a peda­gógiai eszközök eltérőek, a cél azonos: a jövő iskolá­jának, az oktatás-nevelés legjobb kereteinek, típusai­nak megtalálása. Kaján László, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazga­tója szerint a jövő iskolája felé az egész napos iskolai nevelés különféle formái vezetnek. Az iskolaotthonos oktatási mód a jelenleginél magasabb szinten egyesíti az iskolák és a napközik erényeit: a tantervi anyag elsajátítása mellett a gye­rekek önállóságra nevelése, ízlés- és jellemformálása, a tantervi anyag gyakorlati alkalmazása egységesen ki­dolgozott tervek szerint va­lósul meg. Az egész napos iskolák pedagógusaira ilyenformán kettős feladat vár: a tanítás mellett a ko­rábbi napközis nevelők te­endőit is nekik kell ellát­niuk. Az Országos Pedagó­giai Intézet hét-nyolc esz­tendővel ezelőtt kezdte a kísérleteket. A főváros a tömeges kipróbálást és a megoldási módok változa­tainak gyarapítását vállal­ta. Az alsó tagozaton lénye­gében be is fejeződött az úttörés — méghozzá siker­rel. Budapesten már 147 osztály alakult át „iskola­otthonossá”, s mintegy 300 pedagógus tanít ezekben az osztályokban, 3200 diákot. Minden gyermeknek sa­ját fiókja, helye van — nem szükséges a táskát sem haza vinniük hét köz­ben., A sok játék, a köny­vespolcok sora, a játéksző­nyeg: gyermekszoba jelleget ad a tanteremnek, ahol jól érzik magukat a diákok — nevelők egyaránt. Az egész napos rendszer az iskolások számára heti 50—55 óra elfoglaltságot je­lent, de ennek megoszlása a négy alsótagozatos osz­tályban változó. Legkeve­sebb az elfoglaltságuk az elsősöknek, ők körülbelül 30—35 órás nem oktatási foglalkozás mellett heten­ként mintegy 20 órát tölte­nek tanulással. Az egész napos iskolák napirendjé­ben a tanórák két részre tagozódnak: az első „felvo­nás” délelőttre, a második pedig délutánra esik. Az óraszámtól függően egymás­után csak két-három órát tanulnak a gyerekek, a töb­bi időt megtervezett napi­rend szerint levegőzéssel, étkezéssel, a feladatok el­készítésével, játékkal, kul­turális foglalkozással töl­tik. Különleges nyelvtankönyv is készült: tele rajzokkal, táblázatokkal. Ötödik osz­tályos tanulók nyelvtudá­sát szolgálja — a progra­mozás segítségével. A könyv valóban érde­kes: zamatos körte, villany- körte, falevél és kézzel írott postai levél rajza nyomán tűnődhet a kisdiák, hogy több jelentésű szavak búj­nak meg az ábrák mögött — a körte és a levél ön­magában nem mindig ugyanazt a fogalmat fedi. S ha ezt megértette, máris seregnyi gyakorlattal mé­lyítheti el frissen szerzett : ismereteit. — A programozásban nagy lehetőségek rejlenek. Valószínű, hogy nem lesz kizárólagos forma, hanem egyike a számtalan mód­szernek. A tapasztalatokat most gyűjtik a pedagógu­sok. Sajátos gond a túlkoros diákok ügye. Ha normál­korú osztálytársaik között tanulnak — pszichológiai pedagógiai, sőt: élettani okok miatt — rendszerint pedagógiailag is „kilógnak Ismerkedés az elektronikus számítógéppel Egyhetes tanfolyam kezdődött Kecskeméten A megyei pártbizottság egyhetes tanfolyamot szer­vezett, amelyen a megyé­ben dolgozó párt-, állami és társadalmi szervezetek funkcionáriusai a számítás- technikái alapfogalmakkal ismerkednek meg. A tanfo­lyam — amelyen mintegy negyvenen vesznek részt — hétfőn Budapesten, az Or­szágos Vezetőképző Inté­zetben kezdődött. A helyi­séget, amelyben a hallga­tók tartózkodtak, egy üveg­fal választotta csupán el attól a teremtől, ahol az ICL típusú elektronikus számolóberendezések mű­ködtek. Ily módon az első nap a közvetlen szemlélte­tő oktatás jegyében telt el. Először Obádovics György, a Számítástechni­kai Intézet vezetője tartott előadást a számológépek történetéről, napjainkig is­mertette a legkorszerűbb elektronikus számítógépe­ket is. Ezt követően Szarvas Sándor rendszerszervezési osztályvezető — aid a me­gyei tanfolyamot is vezeti — „A számítógép és kör­nyezeté” címmel tartott elő­adást. Közben konzultáció­kat rendeztek, majd egy készletgazdálkodási szimu­lációs példát kaptak a hall­gatók, s az eredményeket a szomszéd teremben levő elektronikus számítógépek (néhány perc alatt) érté­kelték. Végül Pillér Károly rendszerszervező a vállala­ti nyereségtervezésről tar­tott előadást, amelynek 180 variációs számítógépes meg­oldását is a hallgatók ke­zébe adták. Megyénk az első, amely az Országos Vezetőképző Intézetnél azzal az igénnyel jelentkezett, hogy politikai munkásokat oktasson a szá­mítástechnika alapfogal­maira. Érdekességként ér­demes megemlítem azt is, hogy a hétfői nap mindhá­rom előadója Bács-Kiskun megyéből — Bajáról, Kis­kunfélegyházáról és Kis­kunma jsáról — került a Számítástechnikai Intézet- I hez. Tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságán folytató­dott a tanfolyam. Előadó volt még Szarvas Sándoron kívül Straub Elek, az inté­zet rendszerszervezési cso­portvezetője. A tananyag a számítógépes rendszerek ki­alakítása, valamint az elektronikus számlázás volt. A szombaton záruló elő­adás- és konzultációsoro­zat célja, hogy a megye pórt-, állami és tömegszer­vezeti vezetői megismer­kedjenek a számítástechni­ka alapvető és legfontosabb kérdéseivel, alkalmazásuk módjával, így maguk is propagálói lehessenek a számítástechnika megyénk gazdasági egységeibe való bevezetésének. N. O. a sorból”. Saját korosztá­lyuk környezetében viszont természetesebben élnek, dolgoznak, tanulnak —ezt bizonyítja a Kertész utcai iskola jól bevált kísérle­te is. Úgynevezett túlkoros osztályok csaknem vala­mennyi kerületben működ­nek — a Kertész utcában azonban a dolgozók általá­nos iskolájának tantervét, tankönyveit veszik alapul, heti 16 a tanítási órák szá­ma, az is csak hetenként négyszer, és mindig dél­után. Mit csinálnak közben a diákok? Dolgoznak és pénzt keresnek. Az iskolá­val szerződést kötött gyá­rakban betanított munkás­ként dolgoznak, naponként négy vagy hat órában. Emellett hetenként egyszer klubnapra jönnek össze az iskolában,

Next

/
Thumbnails
Contents