Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
t oldat 1972. febraár 22, kedd Magasabb a mérce Közérdeklődésre számot tartó téma megtárgyalására hívta össze a közelmúltban a kiskunhalasi városi pártbizottság a területén dolgozó legaktívabb kommunistákat. A beszámoló a X. kongresszus határozataiból, ta kommunista erkölcsről, a közélet tisztaságáról szóló fejezeteket emelte ki. A referátumot követő vita szenvedélyessége azt igazolta, hogy a város párttagsága a kongresszus határozatainak szellemében kíván dolgozni. Am a publiciszta számára is sok általánosításra adott lehetőséget az aktívaülés, hiszen az itt élő kommunisták közösségének életében, törekvéseiben mint cseppben a tenger visszatükröződik minden, amit a szélesebb közösség, a nép akar, dolgozik, gondol és a fejlődés érdekében tesz. — Nem vészharang meghúzására hívtuk az elvtársakat — hangsúlyozta Sípos János, a városi párt- bizottság titkára. — Egy évvel ezelőtt pártértekezletünk megállapította, hogy alapszervezeteinkben a kommunisták többségének magatartása párttaghoz méltó. Ez ma is így van. Jeleztük azonban, hogy né- hányan időnként megsértik a pártfegyelmet, nem ügyelnek kellően a közélet tisztaságára. Ilyenkor is az esetek többségében nem a párt tagja követ el szabálytalanságot, de eltűri a környezetében a mulasztásokat, a hibákat, sőt nem egy esetben a törvénytelenségeket is. Igaz, a párt tagjai nem élnek elszigetelten a társadalomtól, magatartásukra, tudatukra hatnak a negatív tényezők is. Előfordul, hogy áz egyéni érdek és a közérdek közötti ellentmondások feloldásakor, nem mindig a helyes utat választják. Jóllehet, ilyesmi a korábbi években is történt. Ám az erkölcsi követelmények növekedtek, amiben örvendetes maga az a tény, hogy a párttagság, s egész társadalmunk ma már egyre magasabb mércével mér. A közvélemény például jogosan elítéli a gazdasági visszaéléseket, de a munkafegyelem megsértését, a lógást sokan nem tekintik erkölcstelennek, pedig társadalmunkban minden érték létrehozásának forrása a munka. Ennek hatékonyságától függ népünk életszínvonalának emelkedése. Sajnos azonban sok esetben nemcsak a lógósokra tekintenek cinkos mosoly- lyal a munkahelyeken, hanem az ügyeskedőkre, a jogtalan haszonszerzőkre is. A beszámoló példaként említette többek között, hogyan manipuláltak a Baromfifeldolgozó Vállalat halasi gyáregységében a tojóállomány kihelyezésével. Az ügyletben a vezetők egy része is részt vett, másik része pedig szemet hunyt felette. Az történt, hogy többen maguk is vállaltak tojóbaromfi-tartást, miközben a tojásárakat maguk állapították meg. Vannak azután olyan vezető tisztségviselők, akik úgymond a „kollektíva érdekében” játsszák ki a törvényeket. Könnyen előfordul, hogy az ilyeneket a környezete fel is menti — mondván értünk csalt. — Az effajta szemlélet azért is erkölcstelen, mert egy kis csoportnak hasznot hozott ugyan az ügylet, a fogyasztót és a népgazdaságot azonban megkárosította. Egy felszólaló, a jogtalan haszonszerzésre példákat sorolt fel és többek között a következőket mondta: — örültünk és színvonal-emelkedésnek tekintettük, amikor a vállalatok és szövetkezetek ügyes-bajos dolgaik intézésére jogászokat vettek fel. Ám az ilyen jogászok tekintélyes részének ma- már nem azt a feladatot adják, hogy a törvényes rendelkezések alapján védjék az üzemi érdekeket, hanem, hogy keressék a kiskapukat, amelyeken keresztül ki lehet bújni a kötelezettségek elmulasztása miatti törvényes következmények alól. — Ne tévesszük össze az ügyes embereket az ügyeskedőkkel — hangsúlyozták többen a vitában. — Az ügyesség előny. Minél több olyan vezetőre és beosztott dolgozóra van szükség, aki keresi és meg is találja a megoldást, ha a munka elvégzése akadályokba ütközik. A helyes cél érdekében nem bűn megtalálni a „kiskaput”, ha az akadály elhárításáról van szó. Az ügyeskedők azonban más kategóriába tartoznak, kispolgári szemlélettől telítettek, akik csak maguk, vagy szűkebb környezetük hasznára ügyeskednek, gyakran szembe helyezkedve a közérdekkel. Azelőtt is hiba volt és most is az, ha nem vonják felelősségre azokat, akik kárt okoznak a társadalmi tulajdonban. Sokszor maguk, az arra illetékesek is elnézőek és ez súlyos felelőtlenség. Ám az is helytelen, ha valaki — látva a szabálytalanságot — azt mondja, nem rám tartozik. Szinte eluralkodott egyes helyeken olyan szemlélet, ■ hogy árulkodásnak veszik, ha a károkozóra felhívják a figyelmet. És az sem közömbös, mikor lépünk közbe. A kisebb szabálytalanságokat sem szabad elnézni — hangoztatták az aktíva résztvevői —, hiszen ilyenkor még sok esetben a szimpla figyelmeztetés is elegendő. Ám, akkor már magunk is felelősek vagyunk, amikor szemünk láttára válik súlyosabbá a helyzet. Órákon át folytatódott az eszmecsere a kommunista erkölcs normáiról. Szó esett a munkaerő-csábításról, egyes lakások cseréjéről, a közélet tisztaságáról és még sok mindenről, ami ebbe a kategóriába tartozik. A felszólalók őszinték, szókimondók voltak. Amikor a halasi kommunisták számot vetettek önmagukkal, nyugodt lelkiismerettel mondhatták, valóban nincs szükség vészharangot kongatni. A városban nem történnek olyan dolgok, ami miatt szégyenkezniük kellene, sőt. ha a feilődés eredményeit tekintjük, arra csak büszkék lehetnek. Igaz viszont az is — amit nyomatékosan leszögeztek —, hogy esetenként nem is az anyagi veszteség a számottevő, hanem az a politikai kár, az a csorba, amit a kommunista erkölcs szenved. S erre nemcsak Halason, hanem mindenütt ügyelni kell, hiszen ma már valóban magasabb mércével mér a szocializmust sikeresen építő társadalmunk. Nagy Ottó Megérkeztek j szélkiáltók Tovább erősödtek Tízoltótesüiletek közgyűlései A keceli Kinizsi Szakszövetkezet vezetősége két részközgyűlésen számolt be az elmúlt évről, több mint 700 résztvevőnek. Számot vetettek a gazdálkodásról, arról, hogy mi volt a jó, és mi a rossz. A rapszodikus időjárás próbára tette a szakemberek kitartását, felkészültségét. Helytállást követelt a szakszövekezet minden dolgozójától. Munkájuk eredményeként Pápai Sándor elnök elmondhatta, hogy tovább erősödött a szakszövetkezet 1971-ben. A szántóföldi növénytermesztési ágazat összességében nyereséges volt. Kukoricából 26, búzából 20, rozsból 9,7, árpából 14, a kétfajta burgonyából pedig 80, illetve 107 mázsát takarítottak be holdanként A hozamok a rozs kivételével meghaladják az előző évit Nem fizettek túlságosan jól a gyümölcsösök. A meggyesekben, almásokban, kürtösekben egyaránt kevesebbet tudtak leszedni a vártnál. A szőlőültetvények sem termették meg az előző évi mennyiséget, a minőség azonban lényegesen jobb volt az 1970-esnél. Így az ágazat termelési értéke meghaladta az előző évit. Zöldségnövényeket évről évre kisebb területen termesztenek. Egyedül a szamóca értékesítésével tettek szert nyereségre. Kilenc 50 méteres sátorban talajfűtéses módszerrel hajtatták a paprikaféléket, salátát, uborkát, paradicsomot — főként a helyi lakosság ellátásának javítására. A juhászat még tavaly is veszteséges volt, de az állomány már szelektált, egészséges, több a bárány is. A sertéstelepen megszűnt az elhullás — amit vásárlásokkal kellett pótolniuk —, összesen 801 hízott sertést adtak át a felvásárlóknak. A tenyésztés gazdaságosabbá vált, 32 dekagrammal csökkent az 1 kilogramm hús előállításához felhasznált takarmány mennyisége. Közös vagyonuk 69 millió forint, 6 millió 800 ezer forinttal több az előző évinél. Bruttó jövedelmük 9 millió forint, nyereségük pedig 3 millió forint volt. A 268 dolgozó évi átlagkeresete 25 ezer 629 forint, magasabb az előző évinél. A szakszövetkezet vezetőinek mindig az volt a törekvése, hogy a közös vagyon gyarapítása mellett a tagság érdekeit is szolgálják, hiszen 1297 tagról van szó! Ennek egyik legközvetlenebbül megnyilvánuló formája a felvásárlási tevékenység, az erő- és munkagépek, szállítóeszközök kölcsönzése. Kecel híres meggytermelő község, így nagyságrendben első helyen áll ennek felvásárlása, eladása. Azért, A két évvel ezelőtt fennállásának századik évfordulóját ünneplő keceli önkéntes tűzoltótestület vasárnap tartotta meg vezetőségválasztó közgyűlését. Laták Ede, a testület elnöke ismertette a keceli önkéntesek négy év alatti munkáját, s az eredménye két* hogy az átadás-átvétel zökkenőmentes legyen, a tagságnak ne kelljen várakoznia, 30 helyen folyt a munka. Sok energiát kötött le az időben a vagyonmeg- óvás. Minőségi problémák is jelentkeztek, mivel a napközben leszedett termést este viharlámpánál adták át. A meggy mellett nagy bevételt jelentett a tojás is, amelyből két vagonnal — 320 ezer darabot — szállítottak a BOV- nak. A háztáji gazdaságokból 30 vagon sertést továbbítottak az állatforgalmi vállalatnak. Tovább bővült a géppark. Erre a célra 1 millió 768 ezer foriniot költöttek, öt traktort vettek pótkocsival, hat permetezőgépet, két szőlőnyitót és számtalan kisebb munkagépet. Elkészült a garázs is, a műhely élére szakembert vettek fel, akinek feladata a karbantartás javítás megszervezése, hogy a gépek mindig rendelkezésre állhassanak. A 19 ezer hektoliteres bortárolóban a tagsági termés is helyet kapott. Két éve veszik át tőlük tárolásra a szőlőmustot, a bort. Az értékesítést a pincegazdasággal kötött szerződésben garantálják. Ha az elmondottakat elemezzük, kiderül, hogy a tagságnak adott juttatások több milliót' jelentenek. A 150 vagon, magas áron átvett meggyért 4 millió 550 ezer forint, a 30 vagon sertés után 300 ezer forint, a 30 ezer hektoliter bor után 3 millió forint többlethez juthattak. Mindezekhez még hozzá jön a kedvezményes áron adott 108 vagon műtrágya,, újabb 130 ezer forinttal. nak. Ä lehetőség megvan : rá. Hiszen a község három szakszövetkezete is hosszú I idő után — a tavalyi év- ben — kezdte meg az együttműködést. Először az [ átvételi árakat alakították ] ki egységesen, hogy ilyen j módon se legyen megosz- j tott a lakosság. A Kinizsi j és a Béke Szakszövetkezet együtt végezte az anyag- és alkatrészbeszerzést. A jövőben pedig takarmánykeverőt létesítenek, valamint — másfél milliós költséggel — üzemi konyhát, dolgozóik étkeztetésére. D. E. Benépesült a levegő országúba, az enyhe légáramlattal együtt nagy tömegekben érkeznek délről hazánkba az átvonuló madarak. A Csongrád megyei vadvizekre főleg a Fehértóra és a Pusztaszeri tóra — a szokottnál korábban jöttek tneg a hosszú, hajlott csőrű nagy pólingok afrikai áttelelés után. A nagy pólingokat népiesen szélkiáltóknak nevezik, mert, tömegesen akkor térnek haza, amikor véget ér a tél és tavaszias, változékony, szeleá időjárás köszönt be. Erdészutánpótlás Sopronban az Erdészeti Technikumnak 300 tanulója van. Az erdőművelést, az erdőkitermelést, vadgazdaságtant négy év alatt sajátíthatják el. Az elméleti tanulmányaik mellett a technikum tangazdaságában gyakorlati képzést is kapnak. A diákok legkedvesebb tantárgya a közös vadászati gyakorlat. Rendelőintézeti elzárkózás Elégedetlenkedők persze mindig akadtak. Év közben is, és az évzáró közgyűlésen is. Saját érdekeiket a többiek és a szövetkezet érdekei elé helyezik, és gondolkodásmódjuk gyakran okoz károkat. így volt ez a gépek használatával. Rendelkezésükre áll a kukoricatermesz'íes teljes gépsora, a kalászosok betakarításához a kombájnok,^ szőlőültetvényekhez a nyitógépek, növényvédelemhez a permetezőgépek. Emellett traktorok, sokféle kisebb munkagép, szállítóeszköz. Sajnos, gyakoriak voltak a súrlódások, problémák. Az aratás 50 napig tartott, de mindenki egy időben szerette volna megkapni a kombájnokat. És amikor sorra kerültek, nem biztos, hogy úgy bántak vele, mint a magukéval. Süppedékes területre vitték dolgozni, ahol elromlott és állt kihasználatlanul. A csúcsmunkák idején gond volt a javítás is, így aztán se ők, se tagtársaik nem tudták használni jó ideig. Sok türelem, vita kell még ahhoz, hogy ezek a belső ellentétek feloldódjaUgyancsak vasárnap tartottak vezetőségválasztó közgyűlést Izsákon, a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezetben, Császártöltésen, Szánkon, Bácsalmáson, s a Kalocsai Építő- és Faipari Szövetkezetben az önkéntes tűzoltók. A közkeletű bibliai mondást így lehetne időszerű- síteni: könnyebb a tevének a tű fokán átbújni, mint manapság traktor, efe tői jogosítványt szerezni. Ehhez ugyanis messzemenően nem elég a gép után áhítozó fiatalok nekibuzdulása és a tsz-vezetők biztatása, ösztönző jószándéka. Nem elegendő a tanfolyam megszervezése, s a gépjárművezetés rendje fölött őrködő hatóságok ügybuzgalma sem. A Bácskai Tsz-ek Szövetsége a Jánoshalmi Gépészképző Szakközépiskolával közösen ötvenliat személy részére szervezett traktorvezető tanfolyamot. A hathetes kurzus során a hallgatók megtanulják a munkagépek kezelését és traktorvezetői jogosítványt kapnak — amennyiben a vizsgán előírtaknak megfelelnek. Lényegében ezzel a „betanított munkás” szintjére jutnak el. Sajnos azonban a tanfolyam már csaknem a kezdeténél megfeneklett. Minthogy gépjárművezetésről van szó, a résztvevőnek orvosi vizsgálaton kell átesniük. Illetve kellett volna — tulajdonképpen a tanfolyam megkezdése előtt. Minthogy azok, akik netalán egészségügyi szempontból alkalmatlanok, vizsgát úgy sem tehetnek. A bajai rendelőintézet azonban nem volt hajlandó a vizsgálatot elvégezni. Arra hivatkozóan, hogv a hallgatóknak pályaalkalmassági vizsgán kell átesniük. s erre csak Budapesten van mód. A tanfolyam vezetője felvette a kapcsolatot a fővárosi egészségI ügyi illetékesekkel, ám tő- | lük olyan választ kapott, I hogy a traktorvezetői jogosítvány megszerzésének nem előfeltétele a pályaalkalmassági vizsgálat. Ezért az, a szóbanforgó esetben, nem is végezhető el. Elzárkózás tehát „lenn” és „fenn” — ennek következtében a hallgatók maradnak a bizonytalanságban, a tanfolyam szervezői a bosszankodásban és a tsz-ve^etők a közelgő tavaszi munkák sürgetésében. Mondanunk sem kell, hogy a fővárosi intézet álláspontja a jogszerű; több mint I hat éve mellőznie kell a rövidített tanfolyamok hallgatóinak pályaalkalmassági vizsgálatát. Következésképp: a vizsgálatot a helyi rendelőintézetnek kell megejtenie. Az í elméleti oktatás a tanfolyamon január 26-án megkezdődött. Mégis, a bajai rendelőintézet merevsége csak e sorok papírra vetésének napján tört meg, s hozzá kell tennünk, hogy ez is csak személyes közbenjárásunkra. Ügy véljük azonban, az ügyet — tanulságaival együtt — ennek ellenére sem árt nyilvánosságra hozni, annál is inkább, mert nem elképzelhetetlen, hogy a megye más városaiban is előadódhat hasonló bizonytalankodás, meddő és felesleges óvatosság. Közhely, hogy a traktor, s általában a gép ma már mindennapos munkaeszköz a mezőgazdaság- íban. Bátorításra, nem pe jdig elzárkózásra van szükség ahhoz, hogy kezelésüket minél több szövetkezeti gazda megtanulja.-ni -eL
