Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-18 / 41. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Kalocsai palcmtózó-e A MAGYAR SZOCtALlírA MUNKASPA’RT BA’CS-k'lSKUN MEGYEI 0íZOTT.SA'0 A'N Ak' 1APjÁ, XXVII. évf. 41. szám Ara 90 fillér 1972, február 18, péntek HASZNOS UTAK A kkor lesznek hasz- nosak a bel- és külföldi szakmai tapasztalatcserék, tanulmányutak, ha a résztvevők nemcsak „néznek”, hanem „látnak” is — állapították meg a. napokban egy élelmiszer- gazdasági tanácskozáson. A megbeszélés célja volt, hogy megvitassák, miként lehetne előrelépni az in- formálódásában. Ez utóbbinak fontos formája a helyszíni tapasztalatszerzés, a korszerű módszerek, a technika tanulmányozása. A tapasztalatok szerint a bel- és külföldi tapasztalatcserék színvonala és hatékonysága sokat javult, különösen az elmúlt esztendőben. Ez azért is jelentős, mert tavaly már 3 ezer 300-nál több élelmiszer-gazdasági szakember utazott tapasztalat- gyűjtés céljából külföldre, ugyanakkor több mint 7 ezer mezőgazdasági téma iránt érdeklődő külföldi vendég járt hazánkban. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, az AGROIN- FORM az IBUSZ-szál együttműködve igyekszik a szakmai igények maximális kielégítésének figyelembevételével szervezni a tanulmányutakat. Ezzel egyidőben egyik legfőbb feladat, hogy a látottakat, tapasztaltakat minél szélesebb körben közkinccsé tegyük. Az előző esztendőkben ugyanis többször előfordul, hogy a nagy anyagi áldozatokkal szervezett utak a résztvevők érdektelensége miatt nem érték el céljukat. Más szóval, semmiféle hasznot nem jelentettek a gazdaságoknak, a társadalomnak. /V apjainkban inkább a ^ * szakmai ismeretek tolmácsolása okoz gondot. Szükséges tehát erre is több figyelmet fordítani. Egyes gazdaságokban ezen úgy segítettek, hogy több nyelven beszélő, állandó idegenvezetőt alkalmaznak. A hazai bemutatóüzemek vezetői azt is sokszor szóvá teszik, hogy nem győzik a látogatókat fogadni, számukra nagy anyagi megterheléssel járnak a tapasztalatcserék. Például az állattenyésztő telepek megtekintéséhez ma már fertőtlenített védőöltözet szükséges, ezeket be kell szerezni. Az AGROINFORM ez évtől intézkedik a költségek megtérítéséről. 1M egkezdődtek már az előkészületek az idei szakmai utak szervezésére is. Jóvoltukból a megye élelmiszer-gazdasági szakemberei újabb tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek célszerű, okos alkalmazásával tovább növekedhet a termelékenység üzemeinkben. K. S. VETIK A BORSOT Ébred a határ A csapadék utáni enyhe, téli napsütés ébreszti a határt. A szántóföldeken, kertészetekben egyre dolgosabbak lesznek a napok. A növényházakban megkezdték a palántanevelést, a korai kiültetéshez. A földeken traktorok pótolják az őszről elmaradt szántásokat. s vetéshez művelik a talajokat. A Duna menti és a Kecskemét környéki termelőszövetkezetekben vetik az étkezési borsót. A tervek szerint mintegy négyezer holdról érkezik majd a hüvelyes a piacokra, feldolgozó üzemekbe. A Kecskemét környéki termelőszövetkezetek tíz vagonnyit termelnek ebből a növényből friss értékesítésre, s a folyamatos áruellátáshoz szakaszonként vetik a borsót. Ezenkívül különböző fajták termesztésével is igyekeznek meghosszabbítani az idényét. Korai primőrtermesztésre készülnek a hagyományos burgonyatermelő Duna menti falvakban is. Megbontották a prizmákat, Négy megyében kécsbei káposzta A tiszakécskei határban termett, s a Tiszagyöngye Tsz-ben savanyított fejeskáposztát a téli sertésvágás idején Tiszán innen, Dunán túl és másutt is szívesen vásárolják a háziasszonyok. A 25 vagon tartósított tölteni való és aprókáposztából a veszprémi ÁFÉSZ-nek, a szegedi Konkordia és a Békéscsabai Élelmiszer Kereskedelmi Vállalatnak eddig 13 vagonnyit szállított el a Tisza menti szövetkezet, öt vagon hordóskáposztát pedig helyben, az Űj Élet Tsz tiszakécskei zöldségboltjában mértek ki. Hordókba zárják a szállításra kész terméket a Tiszagyöngye Tsz savanyító üzemében. (Tóth Sándor felvétele) 95 kérdés az ENSZ legközelebbi ülésszakán Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára összeállította a közgyűlés legközelebbi. XXVII. ülésszakának előzetes napirendjét. Waldheim 95 kérdést tűzött ki megvitatásra. Ezek között szerepel a leszerelési világ- konferencia összehívásáról szóló szovjet javaslat, a közel-keleti helyzet, a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló deklaráció megvalósításának kérdései, a faji megkülönböztetés megszüntetése, a Dél-Koreát az ENSZ zászlaja alatt megszállva tartó amerikai és más külföldi csapatok kivonása. A világszervezet fennállása óta először történt meg, hogy az ENSZ tagjai a közgyűlés előtt hét hónappal kapták meg az előzetes napirend tervét. Eddig ugyanis a küldöttek három hónappal az ülésszak megkezdése előtt jutottak hozzá a napirendtervhez, s így nem volt elég idejűk a íeüséssülésEet __ s hajtatáshoz válogatják a gumókat. Az előcsíráztatott burgonyát, ha az idő engedi, már március első napjaiban kiültetik A tavaszodást leginkább a sarjadó gabonaföldek és a mezők jelzik. A csapadék nélküli télben mindenütt különös gonddal ápolják az őszi kalászosokat, s fejtrágyázással segítik fejlődésüket. Az ösz- szefüggő gabonatáblákat — Baja. Bácsalmás és Solt határában — repülőgépekről műtrágyázzák. A kisebb parcellákat műtrágyázó gépek járják. Eddig a vetés- területnek 60—70 százaléka jutott „táplálékhoz”. A téli hetekben végzett szorgos munka után még van bőven tennivaló a megye szőlőseiben, gyümölcsöseiben. Más éveknél jóval korábban fejezték be a gyümölcsfák ápolását, ágritkítását, s most a talajok tápanyagpótlását, a sorközök művelését szorgalmazzák. A metszők után a gépek is megjelentek a szőlőpásztákban. A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban nyitják a szőlőt. Kalocsa városellátó kertészetében, az Iszkra Tsz-ben öt hét alatt beérő salátát palántáznak a melegágyi kertekben. Ötvenezer fej salátát, húszezer darab karalábét szállít a szövetkezet a város boltjaiba és saját zöldségárusító üzletébe. (Tásztor Zoltán felvétele) 283 közérdekű bejelentés és magánpanasz Á múlt évi munkáról TÁRGYALT A MEGYEI NEB Mennyi munkát végzett, hogyan és milyen eredményességgel dolgozott az elmúlt esztendőben a Bács- Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Tulajdonképpen e kérdés köré tömörül az a jelentés, amelyet tegnapi ülésén vitatott meg a NEB. De a kérdő mondatnál, s az arra adott válasznál lényegesen több, sokoldalúbb és elemzőbb az összefoglaló, amelyből megállapíthatjuk, hogy a megye népi ellenőrei tiszteletre méltó tevékenységet fejtettek ki 1971-ben is. Elegendő talán, ha itt csupán olyan, a megye lakosságát közvetlenül érintő és érdeklő vizsgálatokat említünk, mint a dolgzó nők helyzetével, a kereskedelmi vendéglátással, a sertés- és baromfihús termelésével, forgalmazásával, a lakosság élelmiszer- ellátásával és az egészség- ügyi beruházásokkal foglalkozó ellenőrzések, felmérések és tájékozódások. Ezekkel a témákkal — éppen mert sokszorosan közérdekűek — lapunkban is részletesen foglalkoztunk, s azt is mondhatjuk, hogy e vizsgálatok jelentették tavaly a NEB munkájának gerincét. De természtesen más. nem kevésbé fontos feladatok is hárultak az apparátusra. A lakosságnak a népi ellenőrzésibe vetett bizalmára és a NEB-nek valóban a néppel való kapcsolatára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy 1971-ben összesen 283 közérdekű bejelentés és magánpanasz érkezett Ezenkívül további 129 olyan eset adódott, amikor gyorsan, azonnal intézkedett az ellenőrzés a személyesen megjelenő emberek ügyében. Érdekes és figyelemre méltó, hogy a 283 bejelentés közül 183 közérdeű volt s zömmel a mezőgazdaságot, a kereskedelmet és a helyi ipart érintették. Ha tovább bontjuk ezeket a kategóriákat, s megkeressük bennük a közös vonást, azt kell tapasztalnunk, hogy a lakosság több bejelentésben határozottan és megalapozottan hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét a társadalmi tulajdon elleni vétségekre. Akadtak természetesen olyan bejelentők, akik a vezetéssel, egyes vezetőkkel összefüggő fogyatékosságról informálták a NEB-et. Mindössze 25 volt azoknak a közérdekű bejelentéseknek a száma, amelyek tartalmilag alaptalannak bizonyultak. E mögött azonban általában nem rossz- indulat, vagy rágalmazási szándék húzódik meg, gsupán jóhiszemű tévedés, vagy a bejelentő tájékozatlansága, helytelen információi. Tavaly is, éppen úgy, mint az előző években akadtak bejelentők. Ezeknek a száma 1971-ben 44 volt, viszont — amint az összefoglaló jelentés megállapítja — többségük észrevétele alaposnak, helytállónak bizonyult. A Népi Ellenőrzési Bizottság a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban sem elégedett meg azzal, hogy kivizsgálta azokat. Minden esetben — ha az szükségesnek mutatkozott — intézkedett, felhívta az illető szervet, munkahelyet stb. a hibák megszüntetésére, vagy éppen szabálysértési, illetve büntető eljárást kezdeményezett. Ez utóbbira tíz esetben került sor, míg a hiánvosságok megszüntetésére 64 javaslatot tett a NEB 1971-ben. A megyei pártbizottság elismerését és köszönetét Berki András tolmácsolta, majd további jó munkát kívánt a NEB-nek. Hasonló értelemben szólt a népi ellenőrök tavalyi tevékenységéről Horváth Károly, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főosztályvezetője is. Az ülés dr. Millasin Teréznek, a megyei NEB elnökének zárszavával ért véget. **■**•“•- - G. S,
