Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

8. oldal 1972, febrnár 18. péntek Nixon elindult Kínába Nixon amerikai elnök, félesége és kíséretük csü­törtökön. helyi idő szerint délelőtt 10 óra 33 perckor (magyar idő 10 óra 35 perc) a Washington közelében le­vő Andrews légitámasz­pontról elindult a Kínai Népköztársaságba. A kü- lönrepülőgép a program szerint először a Hawaii szi­getén száll le és. csak szom­baton indul tovább. Japán aggódik Nixon kínai álfa miatt A japán kormány foko­zódó aggodalommal tekint Nixon elnök pekingi láto­gatása elé. Szato minisz­terelnök és vezető kolle­gái attól tartanak, hogy a kínai—amerikai csúcstalál­kozó eredménye újabb sok­kot jelent majd Japán számára. Szato miniszter- elnök külön kérésére Marshall Green amerikai államtitkár-helyettes, Ni­xon elnök kíséretének tag­ja Pekingből egyenesen Tokióba repül, hogy tájé­koztassa a japán kormányt á kínai—amerikai eszme­csere részleteiről. Japán vezető körökben csaknem bizonyosra veszik, hogy a Nixon—Csou En- laj-találkozó eredménye­ként jelentős javulás kö­vetkezik be a kínai—ameri­kai kapcsolatokban, Nem tartják kizártnak, hogy a két ország kereskedelmi képviseletet nyit egymás fővárosában, sőt azt sem, hogy Kína és az Egyesült AŰamok főkor zult cserél. Mindez a kínai—amerikai kereskedelmi és személyes kapcsolatok olyan méretű felfutását vonhatja magá után, amely alapjaiban- féndíthetl meg a. .Szato- Tcarmány.. 6 ^z^£o miniszterelnök nincs ab­ban a helyzetben politikai­lag, hogy el tudja viselni a kínai—amerikai kapcso­latokban■ bekövetkező bár­miféle frontáttörés követ­kezményéit, Annál is in­kább, mért a Nixon-láto- gatás esetleg látványos si­kere méginkább aláhúzhat­ja a Szato-kormány Kína- politikájának csődjét, s ez döntő tényező lehet azok számára, akik mind hatá­rozottabban követelik Sza­to lemondását. — mutat­nak rá japán politikai és sajtókörökben. (MTI) Peking közeiéi lépése Bangle Desh-hez Az ENSZ-fötitkár felhívása a világ országaihoz Szerdán Thaiföld is elis­merte a Bangla Desh Népi Köztársaságot. Az ország katonái vezetője, Thanöm Kittikacsorn ez alkalomból kifejezte azt a reményét, hogy a két nép együtt fog működni áz ázsiai „békfe és jólét” érdekében. Peking is megtette az első közeledő lépést Bang­la Desh felé. A kínai kor­mány párbeszédet javasolt a pakisztáni nagykövetség állományában, illetve más okból kifolyólag Kínában rekedt bengáliak hazatele­pítéséről. Csütörtökön kül- ügyminisztériumi küldött­ség utazik Bangla Deshből Rangoonba, hogy felvegye a kapcsolatot ez ügyben a kínaiakkal. Kína daccai konzulátusának bezárása óta ugyanis Burma képvi­seli Peking érdekeit Bang­la Deshben. Abdusz Számad Azad, Bangla Desh külügyminisz­Jarring Egyiptomba utazik Guillermo Rodriguez La­ra, Ecuador katonai pucs- csal halálomra jutott új élriöke ' 'sajtóértekezletén bejelentette, hogy hozzáfo­gott az Üj kormány meg­alakításához. Az új kabi­netbe eddig hét minisztert nevezett- ;ki. köztük•' mind­össze egy polgári személyt. Ecuador új belügymi­nisztere Cotardo Valdivieso Tobar hajóskapitány, a ve­zérkar. tagig. Hadügymi­niszter: Victor Aulestia Mi er tábornok,., akit. ko­rábban nyugalomba he­lyeztek. Az; új külügymi­niszter .’-kinevezéséig Jgst- a posztot Rodriguez Palacios közm unkaügy-miniszter látja ■ eí,. •• . A miniszterek nevének bejelentése, után Guillermo RodrigUez Lara • tábornok rádióbeszédet intézett az ország , lakosságához. Éle­sen támadta Ekuador „pri­vilégiumokat élvező réte­geit'.’ és megígérte, hogy változtatni fognák a gaz­dasági struktúrán. Az ál­lamfő síkraszállt az agrár- refbrm végrehajtásának meggyorsítása, az ipari és mezőgazdasági termelés fellendítése mellett. Az új kormány politiká­járól szólva RodrigUez La­ra azt mondta, hogy „tel- iesen nemzeti” lesz. Kije­lentette rnég, hogy nem fogadhatjá el a baloldali erők bevonását az új kabi­netbe, mert ' a kormányt New York-ban szerdán hivatalosan is megerősítet­ték a kairói A1 Ahramnak azt a hírét, hogy Gunnar Jarring a hét végén Kai­róba repül, s Murad Gha- leb egyiptomi külügymi­niszterrel tárgyal. A UPI kairói jelentése megjegyzi, hogy Szadat türelemre intő szerdai be­széde, Jarring esedékes kairói látogatása, a Moszk­vában, illetve Belgrádiban kiadott szovjet—egyiptomi és jugoszláv—egyiptomi közös közlemények egyen­ként és összességükben Olyan jelek, amelyek arra utalnak: Egy intőm válto­zatlanul reméli, hogy az ENSZ égisze alatt politikai megoldást lehet találni a közel-keleti válságra. A védő bizakodik Pompidou levele Klaus Alímann kiadatásáról Három héttel azt köve­tően, hogy a francia kor­mány Bolíviától a Klaus Barbie volt lyoni Gestapo- főnökkel azonos Klaus Alt­mann kiadatását kérte, Hugo Banzer bolíviai el­nök megkapta Pompidou francia elnök személyes üzenetét, amelyben nyoma­tékosan kéri a háborús bű­nös kiadatását. A bolíviai külügyminisztérium szóvi­vője szerint, a francia köz- társasági elnök levelét ap­rólékosan tanulmányozzák „ahélkül, hogy bármi nyo­más befolyásolhatná”, a döntést,. A .La Pazban tar­tózkodó./ és', orvosi kezelés alatt álló Altmannal kap­csolatban hivatalos körök értésre adták, hogy a ki­adatási procedura bonyolult lesz. Annál is inkább, „mi­vel a legfelsőbb bíróság 1200 kilométernyi távol­ságban működik a fővá­rostól”, . Áltmann t védője bízik benne, hogy a francia ki­adatási megkereset vissza­utasítják, mert Franciaor­szág .és Bolívia között nincs -kiadatási -megállapo­dási (MTI) tere úgy nyilatkozott a kí­nai gesztusról, hogy Pe­king a jelek szerint „kö­zelebb kerüi Bangla Desh realitásához”. Kürt Waldheim ENSZ- fötitkár a közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé ter­jesztett jelentésében a vi­lágszervezet történetének legnagyobb segélyakciójá­ra szólította fel az orszá­gokat Bangla Desh népe javára. A főtitkár meg­állapította, hogy az Indiá­ba menekült 10 millió Kennedy a vietnami háborúról Egv éven belül befejező­dik a vietnami háború — mondottá iólértesült for­rások szerint a Tokióban tartózkodó Edward Kenne­dy Fukuda japán külügy­miniszternek. Az amerikai szenátor szerdán éjjel ér­kezett Japánba, és csü­törtökön találkozott a kül­ügyminiszterrel. Kennedy a megbeszélésen a „világ­béke szempontjából” rend­kívül jelentősnek mondotta Nixon elnök kínai utazá­sát. Az indokínai helyzet­ről szólva Fukuda kijelen­tette: Japán úgy érzi, „bi­zonyos fokig” felelős Észak-Vietnam háború utá­ni újjáépítéséért, A külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után Kennedy szenátor udvari­assági látogatást tett Szato miniszterelnöknél. A sze­nátor csütörtök este uta­zott vissza az Egyesült Ál­lamokba bengáli nagy része vissza­tért hazájába, ám a fenye­gető nyomor és éhség el­hárításához az év hátralé­vő részében 565 millió dol­láros segélyre van szüksé­ge az országnak. Az ENSZ segélyező szervezete már jóformán betáblázta ez évi kereteit, ezért a főtitkár felhívást intézett a kor­mányokhoz, kormányközi és egyéb szervezetekhez, hogy adakozzanak a nagy segélyösszeg megteremtésé­re. (MTI) A szocialisták ellenzékbe vonulnak „Egyszínű" kabinet az olasz kormányban Giulio Andreotti, kije­lölt olasz miniszterelnök csütörtök este nyújtja be Leone köztársasági elnök­nek a tisztán keresztény­demokrata kormánylistát. A kereszténydemokrata párt vezetőségének az a döntése, hogy Andreottit felhatalmazza egy tisztán kereszténydemokrata kor­mány megalakítására, hi­vatalos beismerése volt a középbal koalíció helyreál­lítása lehetetlenségének. Csaknem tíz évig volt élet­ben ez a formula, amelyet ä szocialisták most elvetet­tek. „Á szocialisták ellen­zékbe vonulnak’* — mon­dotta Luigi Bertoldi, az Olasz Szocialista^ Párt fő­titkárhelyettese a kialakult helyzetet elemezve. A szo­ciáldemokraták egyenesen azzal vádolják a keresz­ténydemokrata pártot, hogy „a katolikus párt egész történetének legsötétebb fe­jezetét nyitotta meg”. A jelenlegi politikai vál­ságért felelős keresztény- demokrata párt azért akar „egyszínű” kabinetet alakí­tani, hogy a rendkívüli vá­lasztásokat, amelyekre minden bizonnyal még az B-52-esek négy hullámban Nixon utazásának kalóznyitánya Alig néhány órával az­előtt, hogy Nixon elnök és kíséreté Washingtonból el­indult kínai látogatására, a saigoni amerikai parancs­nokság bejelentette, hogy szerda délután óta teljes érővel folyik a légiháború Indokina mind a négy or­szága ellen, beleértve a VDK-t is. A VDK elleni kalóztámadások hevessége csak a legutóbbi karácso­nyi négynapos bombázás- sorozathoz hasonlítható és a parancsnokság közlemé­nye még homályosan sem utal rá, hogy mikor ér vé­get. Előbb cáfolták, később részben elismerték az ame­rikaiak a VDK felett szer­dán elszenvedett vesztesé­geiket. A saigoni parancs­nokság csütörtökön egy Phantom vadászgép elvesz­tését ismerte be. két piló­táját pedig eltűntnek nyil­vánította. Mint ismeretes, a hanoi rádió nyomban a szerdai berepülések után közölte, hogy két amerikai vadász­gépet megsemmisítettek, személyzetük részben éle­tét vesztette, részben fog­ságba került Dél-Vietnamban az amé- rikai B—52-es légierődök az ország északnyugati ré­szét bombázták, közvetle­nül a két Vietnamot elvá­lasztó fegyvermentes öve­zettől délre, összesen négy hullámban. Saigoni megfigyelők úgy vélekednek, hogy a töme­ges légitámadások felújítá­sa Indokína térségében fő­leg azt a célt szolgálja, hogy Nixon elnök kínai lá­togatása idején a saigoni hadsereg ne szenvedjen érzékeny vereségeket és az elnök Pekingben továbbra is sikeresnek állíthassa be a „vietnamizálás” politi­káját. Patkó Imre: Kína ma Katonai kormány ideológia nélkül Panamába érkezett Ecuador megbuktatott elnöke „semmiféle ideológia nem vezérli”. Semmiféle változás nem Várható Ecuador és a szo­cialista országok diplomá­ciai kapcsolataiban — mondottá. Végül Rodriguez Lara köZÖlíe, hogy az új kabi­net marii....hozott ..két. ren­deletet, amelyben ä koráb­bi rendszer állami tisztvi­selői és az új kormánr- funkciqnáriusok „ vagyoni helyzetét , szabályozzák. A keddi katonai államcsíny során őrizetbe vett szemé­lyekkel-.kapcsolatban any- ■nyit közölt, hogy többsé­güket. máris szabadon bo­csátották. Ecuador hatalmától meg­fosztott elnöke, Jósé Ma­ria Velasco Ibarra szerdán megérkezett Panamába. Aristide Calvani Venezue­la külügyminisztere ugyan­akkor közölte, hogy orszá­ga szívesen részesítené po­litikai menedékiocban Ve­lasco Ibarrát. (MTI) idén sor kerül tavasszal, a szocialisták kirekesztésével készítse elő. (MTI) 2. Külpolitika - „Kettős gyengítés” Saját szövetségesek Á kínai külpolitika e hatalmas birodalom fel- szabadulása után több fej­lődési szakaszon ment át. Á KNK kezdetben szilárd szövetségre lépett a Szov­jetunióval és a szocialista országokkal, akiknek támo­gatása egyszerűen létfon­tosságú volt a fiatal népi állám számára. Az 1950-es évek végén egyre szaporod­tak a nézrieltérések mind Kínán belül a szocialista építés módszerei, útjai te­kintetében, mind a szocia­lista táborral. Itt elsősor­ban .azért, mert Kína el­várta volna, hogy a test­vér,országok, akár saját'fej­lődésüket Is megakasztva, minden segítséget megadja­nak neki történelmi elma­radottsága varázslatosan rövid idő alatt végbemenő felszámolásához. Számot tartott arra is, hogy nuk­leáris fegyverekkel ellás­sák. Közben olyan jelensé­gek bukkanlak fel e hatal­mas országban, amelyek alapján gyanítható volt: Kína vezető szerepre tart igényt a nemzetközi forra­dalmi és nemzeti felszaba­dító mozgalmakban, s nem ítéli meg reálisan a nem­zetközi helyzetet. A kínai külpolitika 1960- töl módszeresen előkészí­tette, majd véghézvitte a szakítást a szocialista tá­borral, Először ideológiai harcnak tüntette fel az el­lentéteket. Megalkuvással Vádolta a Szovjetuniót, sze­mére vétette, Högy kapcso­latot tart az Imperialisták­kal, elsősorban az Ameri­kái Egyesült Államokkal, s ezt ;,Citikósságflák” minősí­tette; Pék ingben űey ítél­ték meg a világhelyzetet, hogy az megérett a forra­dalomra, csak az „elkényel- mesedett” szocialista or­szágok és nyugati kommu­nista pártok nem hajlan­dók ezért harcot, kockáza­tot vállalni. Ekkor azt hir­dették, hogy a „világfalu”, a fejlődő, szegény, gyar­mati sorból felszabadult or­szágok a legfőbb forradal­mi erő, ezek vezetőjeként, s a tőkés országokban szer­vezkedő ultraforradalmi csoportokra támaszkodva akarták átvenni a világfor- radalom irányítását; hogy bekerítsék „a világvároso­kat”, a fejlett országokat. Ezzel á kínai külpolitika a gyakorlatban letért az osz­tályalapról. eltért a marxis­ta tudományosságtól. Ez a „forradalmárkodó” stratégia sikertelennek bi­zonyult. a Harmadik Világ országaiban, tömeges vér­ontással járó, tragikus ku­darchoz vezetett 1965-ben Indonéziában, fezt követte a „kulturális forradalom”, amelynek egyik funkciója kétségtelenül a csődöt mondott politika felszámo­lása volt Ékkor Kína befe­lé fordult, visszahívta majdnem minden nagykö­vetét külföldről, s a belső „permanens forradalom” jelszavat állította előtérbe. Ennek megfelelően a szocializmusért folytatott harcot állandó, tömeges összecsapások, az ellenté­tek kiélezése és harcban történő megoldása formá­jában kívánta folytatni — szükség esetén részlegesen szétverve a saját, megme­revedett, bürokratizálódott állami- és pártapparátusát, a hatalom gyakorlásának szerveit is. (Ennek a ve­szélyes akciónak biztosítá­sára kellett a hadsereg, s kezdetben Lin Piao támo­gatása.) Ennek az időszak­nak a Szovjetunióval való ellentétek ellenségeskedés­sé való kiélezése felelt meg. Katonai provokációk, fegyveres összecsapások történtek a szovjet—kínai határon (Damanszkij-szi- getnél) és Kína azt köve­télte, hogy a Szovjetunió elvben ismerje el saját, Kí­nával érintkező határainak érvénytelenségét! fezzel egyidőben Kína folytatta az amerikai im­perializmus elleni propa­gandát, támogatta Vietna­mot és az indokínai népek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents