Petőfi Népe, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-17 / 40. szám
Jövedelmezővé tették Az érsekcsanádl Búzakalász Termelőszövetkezet a tervezettnél több bevételre tett szert a zöldségkertészetből. Kettőszázhuszonhat holdon termesztettek különféle zöldségnövényt, a termés ielentős részét a tartósító üzemekben dolgozták fel. A kertészet egyik országszerte híressé vált termése a Csanádi almapaprika. ötvenhárom holdon termesztették 20 ezer forint holdankénti árbevétellel. Ezenkívül csaknem egymillió forint értékben értékesítettek egyéb kertészeti termékeket. A tartósító üzem jól kiegészíti a zöldségtermesztést. Ily módon ez az ágazat nyereséges a szövetkezetben. Az elmúlt esztendőben is csaknem kétmillió forinttal magasabb volt a bevétel a tervezettnél. A tartósító üzem árbevétele 5 és fél millió forint volt. Az idén egyébként a zöldségtermő területet több mint 70 holddal, a feldolgozó üzem termelését pedig csaknem 100 ezer vagonra növelik. A növényvédoszerek alKuiinazusa világszerte hatalmas mértékben terjed. Hazánkban a mezőgazdasági kártevők és gyomok mintegyS^t milliárd forintos veszteséget okoznak évente. Ma a jelenleg használt több mint 250 vegyszer alkalmazásával a 8 milliárdból 5 milliárd értéket meg lehet menteni. A cél a veszteség teljes elkerülése. Négyszáz új készítmény Népgazdaságunk negyedik ötéves terve az MSZMP X. kongresszusának határozatát kifeiezve. előírja a mezőgazdaság termelékenységének növelését, s ennek egyik eszközeként a kemizálást. Ez minden eddiginél jobb együttműködést kíván az iparvállalatoktól és a mezőgazdasági üzemektől. A nálunk használt növényvédő- és gyomirtó szerek választéka aránylag kicsi. A világszerte ismert, felhasznált hatóanyagoknak csupán a felét alkalmazzuk. A növényvédelmi hatóságok évenként általában 400 új készítmény forgalomba hozataláról döntenek, s az úgynevezett szelektív hatásúa- kat részesítik előnyben. A készítmények forgalomba hozatalát hosszú, gondos vizsgálat előzi meg. Az alkalmazásra ajánlott szerek közül viszonylag kevés bizonyul jónak. Megfelelő termékek hiányában ezért behozatalra szorulunk. A Chinoin gyógyszergyárként lett világhírű és az Iparágban elsőként jutott arra a következtetésre: a fejlődés során szerzett kémiai és gyártástechnológiai tapasztalatokat a népgazdaság számára döntő növény- védőszer-ipar megteremtésében is köteles kamatoztatnia. Ezért az üzem negyedik ötéves tervével egy időben készítette el a növényvédőszer-gyártási programot. Ez a védőanyagok, (peszticidek) nagy választékát tartalmazza a rovarirtó (inszekticid), a gyomirtó (herbicid) és a gombaölő (fungicid) szerek területén. A több évre szóló kutatási és műszaki fejlesztési terv végrehajtásának eredményeit a program első esztendeiének befejezése előtt hasznosíthatta a mezőgazdaság. A napokban Kecskeméten két megye növényvédelmi szakembereinek tanácskozásán a Bács-Kiskun és Szolnok megyei Növényvédő Állomások főmérnökei, több Ninoazol a szántóföldin, a gyümölcsösben A CHINOIN NÖVÉNYVÉDŐSZER-GYÁRTÁSI PROGRAMJA állami és szövetkezeti gazdaság kertészmérnökei már ismertették a Chinoin új növényvédő szereivel végzett kísérletek tapasztalatait. Kapálás nélküli répatermesztés A Pyramin néven forgalomba hozott szelektív gyomirtó nagyüzemi felhasználása igazolta a kísérleti eredményeket: kapálás nélkül is lehet répát termeszteni! A Pyraminnal végzett gyomirtás hektáronként 891 forinttal kerül kevesebbe, mint a hagyományos kézi munka. A Pyraminnal és a gépesített szedéssel a Kaposvári Cukorgyár körzetében az egyik szövetkezet, amelyben 57 és fél hektáron termesztettek cukorrépát, hektáronként 27 nap kézi munkát tudott megtakarítani. Összehasonlították a hagyományos és a Pyraminnal végzett gyomirtás költségeit. A vegyszerrel 1 hektár gyomirtása 900 forintba került. Ebből 816 forint volt a vegyszer költsége és 84 a helyszínre juttatásé. A kézi erővel végzett gyomirtásnál a sarabolást a kétszeri kapálást és a kétszeri kultivátorozást alapul véve, a gyomirtás költsége 1791 forintra emelkedett. A Pyramin felhasználásával és a répatermesztés komplex gépesítésével lényegében megszűnik a kézi munka igénye, s a termesztés gazdaságosabbá válik. A kísérletek során NSZ—02 néven megismert, majd Fundazol—50 WP néven forgalomba került Chinoin- gyártmányú gombaölőszer az alkalmazási területein a Pyraminhoz hasonló jelentőségűnek bizonyult. ’ Magasabb terméshozam A parazita gombák, főként a gyümölcsösökben okoztak hatalmas károkat. A Fundazol a megvizsgált 15 féle almavarasodás és 9 féle lisztharmat ellen alkalmazott szer közül a leghatásosabbnak bizonyult. A Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás tapasztalatai szerint a Fundazol az alma komplex növényvédelmébe jói beleilleszthető. A csonthéjasok monilia fertőzésének megelőzésére, a bogyósoknál a málna vesszőfoltossága ellen, a földieperatka és a szőlőt károsító lisztharmat ellen nagyszerűen alkalmazható. A Fundazollal végzett kísérletek után a növényvédelmi kutató intézet és a MÉM illetékes főosztálya egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a gyümölcsösökben előnyös a Fundazol használata. A répatermésátlagok is megnőttek a Fundazollal kezelt területeken, a szemestakarmányok kétszeri repülőgépes vegyszeres kezelése pedig átlagosan 15—20 százalékkal nagyobb terméshozamot eredményezett a tervezettnél. A megyei növényvédő állomások által összegezett tapasztalatok szerint a Chinoin új készíménye számos alkalmazási területen hatásosabbnak bizonyult a legjobbnak ismert nyugati szereknél. A mezőgazdaság érdekei, a felhasználók tapasztalatai alapján szükséges, hogy a Chinoin meggyorsítsa a teljes növényvédőszer-gyártási programot. Huszonegy új növényvédőszerrel már a nagyüzemi gyártás érdekében kísérleteznek. A most elkészített Il-es számú növénybiológiai program még ennél is több új vegyü- let előállítását tartalmazza. Már ebben az évben tonnás mennyiségben gyártják a legkésőbb kísérletbe állított vegyszereket is. 1971 második felében Fundazol- ból 230 tonnát hozott forgalomba a Chinoin. 1972-ben pedig 1000 tonnányit ad át értékesítésre az AGROKER- vállalatoknak. Külön dicséretre méltó a Chinoin erőfeszítése a mezőgazdaság korszerű vegyszerekkel való ellátása érdekében. A növényvédőszer-program végrehajtásának a megkezdését, az első eredmények anyagi szükségleteit ugyanis a gyár teljes egészében saját erejéből fedezte. Cukirrépa-lerrassztés a Duna »síién Ismeretes, hogy a cukorrépatermő terület az utóbbi években jelentősen csökkent. 1964-től 1971-ig csaknem felére mérséklődött a vetés. Hasonló á helyzet megyénkben is. A Dunamenti és Kiskunsági Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nemrég értékelte e fontos ipari növény termesztésének alakulását. Az elmúlt évben a körzetben 22 termelő- szövetkezet 1548 holdon termelt cukorrépát, amely a szövetséghez tartozó szántóterületnek 1,1 százalékát teszi ki. A statisztika jelentős csökkenést mutat ezen a vidéken is. 1968-ban még 2113, egy év múlva már csak 2077, 1970-ben pedig 1817 holdon termeltek cukorrépát. A szövetség szakemberei elemezték a csökkenés okait is. Itt is, mint másutt, a cukorrépa termelését elsősorban a rendelkezésre álló kézi munkaerő határozta meg. A szövetkezeti tagság öregedésével, nyugdíjba vonulásával csökkent a munkaerő. Ezt nem követte az új termelési technológia és a gépesítés. 1969-ben az összterület 35 százalékára volt betakarító gépsor, tavaly a terület több mint 80 százalékára. A termeltető vállalat a korábbi években vagy egyáltalán nem, vagy — mint az elmúlt esztendőben is — csak a termőterület kis részére tudott egycsírás vetőmagot adni. A gyomirtáshoz szükséges vegyszerek megbízhatóságával is sok gond volt. Mindehhez csatlakozott a termelési költségek emelkedése, az alacsony tiszta jövedelem. A jövedelem összefügg természetesen a termésátlagokkal is.. Ez a terület csökkenéséhez hasonló képet mutat. 1968- ban 216,7 mázsa volt a holdankénti termésátlag a körzet termelőszövetkezeteiben, 1971-ben már csak 166,6 mázsa. A légnagyobb csökkenés tavaly következett be, amelyhez hozzájárult az aszályos, kedvezőtlen időjárás is. 1968- hoz viszonyítva pedig 50 mázsával kevesebb volt tavaly a termes, ami igen lényeges kiesés, mert holdanként két és fél ezer forinttal kevesebb jövedelmet jelent. Nemcsak a Duna mentén tapasztalható mindez, hanem a megyében és az ország más vidékein is, ezért születtek az utóbbi hetekben olyan rendelkezések, amelyek nyomán módosulhat a jövedelmezőség. Mázsánként 60 forintra emelték fel a répa átvételi árát. A cukorgyár azonkívül felárat fizet azoknak a gazdaságoknak, amelyek legalább az 1969. évi tényleges répaterületre, vagy a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb termőterületre kötnek értékesítési szerződést legalább 4 esztendőre. A cukorrépa termesztéséhez szükséges célgépek vásárlásánál érvényes a 47 százalékos állami dotáció és a vegyszerek kedvezményes beszerzési lehetősége. M.nilshhsz természetesen csatlakozni ■ kell az üzemek törekvéseinek. El- ! sősorban azon kell igye- ] kezniök, hogy a lehetősé- ! gekhez mérten alkalmaz- I zák a korszerű termelési technológiát, emeljék a hozamokat Érdemes tapasztalatcseréket rendezni ebben a témában. A három hartal termelőszövetkezet a Béke, az Űj Élet és a Lenin tavaly is jó termés- eredményeket ért el. A Lenin például 150 holdról több mint 270 mázsa átlagot takarított be. A Duna menti körzet több termelőszövetkezete az idén növeli a répatermő területét. Nyolc szövetkezet viszont nagyobb arányú vetésterület-csökkentést tervez. Emiatt az Ercsi Cukorgyár ebben a körzetben az idén nem számít nagyobb termőterületre, mint tavaly, de magasabb termésátlagok remálhetők.K. S. Évi mérleg a gabonaiparban A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat — jól bevált gyakorlat szerint — minden negyedévben műszaki konferencián vitatja meg egy-egy időszak legfontosabb termelési, gazdálkodási kérdéseit. A februári tanácskozáson — amelyről korábban lapunkban röviden hírt adtunk — a múlt évi tervteljesítés, j valamint az 1'972-es termelési, gazdálkodási tevékenység irányelveinek, feladatainak a megtárgyalása volt napirenden. 1971-ben az volt a legjellemzőbb a megyei vállalat, valamint a körzeti és önálló üzemeinek munkájára, hogy minden eddiginél magasabb termelési feladatot oldott meg. 1970-hez képest Építkezések az EAK-ban szovjet segítséggel Kairóban nemrég jegyzőkönyvet írtak alá azoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséről, amelyeket Egyiptom és a Szovjetunió közös szerződéseikben vállaltak. Mindkét fél kifejezte elégedettségét az eddigi sikeres együttműködéssel kapcsolatban. Megindult az egyiptomi falvak villamosítása, közös erővel silók és gabonaraktárak, cement- és textilgyárak épülnek, megkezdődött a Nasszer-tó területén a halgazdálkodás. A szovjet segítségnek igen nagy része volt abban hogy Egyiptom az izraeli agresszió elleni küzdelem nehéz időszakában is növelni tudta gazdasági erejét. Az 1972-ben folytatódó illetve kezdődő öt, hatalmas ipari beruházás közül is négyet szovjet segítséggel valósítanak meg. E létesítmények: a heluani fémkohászati kombinát, Nag’ Hammadiban épülő alumíniumkombinát, egy ferroszilícium-üzem, és egy foszfátgyártó kombinát. E létesítmények üzembe helyezésével létrejön a mai Egyiptom ipari bázisa, jelentősen megnövekedik a munkásosztály száma. Csak a heluani kombinát 20 ezer munkást foglalkoztat majd Ma Egyiptomban az egész ipari termelés 85 százalékát az állami szektor adja. A múlt évben valamennyi állami beruházás 93 százaléka az állami szektorba irányult. Ily módon az EAK ä nemzetgazdaság valamennyi területén megszilárdította az állami szektor . pozícióját I például lényegesen több, összesen 15 és fél ezer vagon kenyérgabonát vásárolt meg a termelőktől, s ebből megőrölt 12 ezer 800 vagont 200 vagonnal többet mint 1970-ben. A Gabona felvásárló- és Feldolgozó Vállalat sajátos helyzetéből adódóan azonban a tervezetthez képest nagyobb mennyiségben megőrőlt kenyérgabona rontotta a vállalat gazdálkodási eredményeit. Ismeretes, hogy 1971-ben az előző évekhez képest jobb minőségű, magasabb hektolitersúlyú, viszonylag alacsonyabb nedvességtartalmú búzát takarítottak be. A termelőknek kifizetett hektolitersúly árkülönbözet és a minőségi felár, amely együttvéve mázsánként 10 forinttal emelte meg az őrlésre kerülő nyersanyag árát, 12 millió forintos eredménycsökkenést idézett elő a vállalat tavalyi gazdálkodásában. A végtermék, a liszt ára ugyanis hatóságilag megállapított. A magasabb alapanyagárból származó veszteséget szervezettebb munkával valamelyest tudta ellensúlyozni a gabonafelvásárló, de nem teljes sikerrel. A megye déli körzeteiben működő malmoknál a vállalaton kívüli okok, az energiaszolgáltatási zavarok idéztek elő termeléskiesést. A szűkös fejlesztési keretek következtében alig változott a vállalati tárolóhelyek befogadóképessége. Az elmúlt évben is tekintélyes mennyiségű kalászost és egyéb terményt kénytelen volt a vállalat huzamosabb időn át a szabadban tárolni. Ez rontotta az egyébként a szokásosnál jobb őrlési és táptakarmány-alap- "■nvogok minőségét. A szervezettebb munkára 1 való törekvés jegyében 1971-ben például 7—800 j ezer forint értékű túlórát takarítottak meg. Egymillió forinton felüli állóeszközt selejteztek, 226 ezer forint értékűt pedig értékesítettek. Az 1972. évi jobb eredmények elérése érdekében a vállalat körzeti és önálló üzemeiben, malmaiban további intézkedéseket tesznek a gabona kiőrlési arányának javítására. • Növelik a táptakarmánygyártást, s ennek érdekében, ahol a lehetőségek erre megvannak, mindenütt bevezetik a több műszakos termelést. Javítják a bizonylati fegyelmet a zsákok forgalmazásában. A bajai körzeti üzem például Csátalján központi zsákellenőrző-javító és fertőtlenítő állomást létesít ebben az évben. A külkereskedelmi fizetési mérleg javítása érdekében ez év első felében a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat 1950 vagon búzát exportál és 522 vagon kukoricát vásárol fel saját termelési eredményeinek növelésére. K. A. TELEX — Huszonötezer pár kesztyűt gyárt külföldi rendelésre az első félévben a Kecskeméti Kesztyű Szövetkezet. A legnagyobb tételekben Hollandiába, Svájcba és a Szovjetunióba exportál a külkereskedelem közvetítésével. — A Villamosberendezés és Készülék Művek szakemberei Münchenben megkezdték az olimpiai kerékpárstadion eredménvhirde- tő berendezéseinek «znrelé- sét.
